Eutanzia Az eutanzia meghatrozsa jelentse j hall grg

Eutanázia

Az eutanázia meghatározása • jelentése – jó halál (görög: eu jó, thanatosz halál) • definíció: – Eutanázia az a tett, melynek során A kioltja B életét B érdekében. • • • aktív eutanázia emberölés (”kegyelemölés”) egy másik ember életének szándékos kioltása az illető érdekében történik az illető kérésére orvosi kontextusban: az illető gyógyíthatatlan betegségben szenved • az orvos-beteg kapcsolatban: orvos hajtja végre (és nem a nővér vagy valamelyik rokon)

Az eutanázia formái • a végrehajtásának módja szerint (cselekvés cselekvéstől való tartózkodás) – aktív eutanázia: ha az orvos tesz valamit, ami megrövidíti a beteg életét • az orvos megöli a beteget – passzív eutanázia: ha az orvos elmulaszt megtenni valamit, ami a beteg életét meghosszabítaná • az orvos hagyja meghalni a beteget • a kezelés el nem kezdése illetve abbahagyása egyaránt ide tartozik

Az eutanázia formái • a szándék alapján – direkt eutanázia: ha az orvos szándéka a beteg halála • lehet passzív vagy aktív eutanázia is – indirekt eutanázia: ha a beteg halála az orvos ténykedésének előre látott, de nem szándékolt következménye

Az eutanázia formái • az önkétesség alapján – önkéntes eutanázia: ha a beteg kifejezett kérésére hajtják végre – nem-önkéntes eutanázia: ha a beteget nem lehet megkérdezni, ezért mások döntenek helyette (a beteg érdekében!) – kényszer-eutanázia: • (a) ha a beteget nem kérdezik meg, holott megkérdezhető lenne (a beteg érdekében!) • (b) ha a beteget megkérdezik, de nem egyezik bele (a beteg érdekében!)

Eutanázia és PAS: törvények • Orvosi segítségnyújtás az öngyilkossághoz (PAS – physician-assisted suicide) – – – Svájc – 1937/1942 Oregon (USA) – 1997 Washington (USA) – 2008 Hollandia – 2001/2002 Luxemburg – 2008/2009 • Eutanázia – Hollandia – 2001/2002 – Belgium 2002/2002 – Luxemburg – 2008/2009

Svájc • nincs az öngyilkosságra vonatkozó külön törvény – svájci Büntető Törvényköny (Btk) • 114. cikkely: kérésre végrehajtott emberölés az eutanázia tilalma • 115. cikkely: öngyilkosságra való bátorítás vagy segítségnyújtás az öngyilkossághoz – önző okból kifolyólag önzetlen segítségnyújtás az öngyilkossághoz • a segítség önzetlensége a halál szándéka • vizsgálat indul, mint minden nem-természetes halálesetén • nemcsak orvos nyújthat segítséget • nem kell a betegnek terminális állapotban lennie • külföldiek (nem állandó lakosok) számára is ”elérhető” ez a lehetőség

Eutanázia Hollandiában • Életvégi döntések – opiátok használata olyan mennyiségben, mely valószínűleg megrövidíti a beteg életét – olyan kezelés el nem kezdése illetve abbahagyása, mely valószínűleg meghosszabbítaná a beteg életét (passzív eutanázia) – (aktív) eutanázia: egy orvos kioltja egy másik ember (egy beteg) életét annak kifejezett kérésére – gyógyszer beadása a betegnek az élet megrövidítésének kifejezett szándékával – Asszisztált öngyilkosság: egy orvos hagyja vagy segítséget nyújt egy másik embernek (egy betegnek) abban, hogy az illető a saját életét önként kioltsa – gyógyszer felírása vagy biztosítása a betegnek az élet megrövidítésének kifejezett szándékával

Eutanázia Hollandiában: kérések száma Kérések hogy majd segítsen az orvos 1990 1995 2001 25 100 34 500 34 700 kifejezetten kérte a beteg 8900 (35, 5%) 9700 (28, 1%) (27, 9%)

Eutanázia Hollandiában • kérések száma (1990 -ben): – hogy majd segítsen az orvos: 25 100 alkalommal – kifejezetten kérte a beteg: 8900 alkalommal (35, 5%) • a kifejezett kéréseknek kevesebb mint 1/3 -át teljesítik – nem érvényesül a beteg autonómiája – Miért nem teljesítik a beteg kérését? • a visszautasított kérések egy része (14%-a) pszichiátriai betegektől származott • a legtöbb esetben található olyan megoldás, mely újra elviselhetővé teszi az életet a beteg számára • meghal a beteg, mielőtt a kérését teljesíthetnék

Életvégi döntések Döntések 1990 1995 2001 2005 (aktív) eutanázia 1, 7% 2, 4% 2, 6% 1, 7% orvos által elősegített öngyilkosság 0, 2% 0, 1% kérés nélkül véget vetni az életnek 0, 8% 0, 7% 0, 4% tünetek enyhítése, ami megrövidítheti az életet (opiátok használata) 18, 8% 19, 1% 20, 1% 24, 7% nem-kezelés (passzív eutanázia) 17, 9% 20, 2% 15, 6% Összesen 39, 4% 42, 6% 43, 8% 42, 5%

Életvégi döntések: orvosok részvétele eutanázia vagy segítségnyújtás az öngyilkossághoz 1990 1995 2001 végzett már ilyet 54% 53% 57% nem végzett még ilyet, de hajlandó lenne rá bizonyos körülmények között 34% 35% 32% soha nem végezne ilyet, de másik orvoshoz küldené a beteget 8% 9% 10% soha nem végezne ilyet, és nem is küldené másik orvoshoz a beteget 4% 3% 1%

Életvégi döntések: orvosok részvétele kérés nélkül véget vetni a beteg életének 1990 1995 2001 végzett már ilyet 27% 23% 13% nem végzett még ilyet, de hajlandó lenne rá bizonyos körülmények között 32% 16% soha nem végezne ilyet 41% 45% 71%

Életvégi döntések: orvosok részvétele Orvosok (végzett már ilyet (%)) Aktív eutanázia* Passzív eutanázia Háziorvosok 62% 51% Klinikusok Specialisták 44% 80% Ápolási otthonban dolgozó orvosok 12% 98% 1990 -es adatok * és segítségnyújtás az öngyilkossághoz

Klinikai problémák • problémák a végrehajtás során – technikai problémák (nehéz volt vénát találni vagy probléma volt a katéterrel, illetve gondot jelentett a szer bevétele) – komplikciók (cianózis; görcs vagy izomrángás; hányinger vagy hányás; egyéb) – problémák a véghezvitel során (a halál bekövetkezéséhez szükséges idő hosszabb volt a vártnál, illetve a beteg nem esett kómába vagy felébredt a kómából) • öngyilkosság eutanázia – az esetek 18%-ában – Miért? • problémák a véghezvitel során (a szer bevétele és a kóma vagy a halál bekövetkezése között túl sok idő telt el, illetve a beteg nem esett kómába vagy felébredt a kómából) • a betegnek gondot jelentett bevenni a szert

Klinikai problémák Aktív eutanázia Asszisztált öngyilkosság technikai problémák 5% 10% komplikációk 3% 7% problémák a véghezvitel során 5% 15% vizsgált esetek száma 535 114 1990 -es és 1995 -ös adatok

Passzív eutanázia • passzív eutanázia: olyan kezelés el nem kezdése illetve abbahagyása, mely valószínűleg meghosszabbítaná a beteg életét • elterjedt vélemény, hogy amíg az aktív eutanázia erkölcsileg nem elfogadható, addig a passzív eutanázia nem kifogásolható – Ez a vélemény azt feltételezi, hogy az eutanázia e két formája között van különbség! De tényleg van különbség a kettő között?

James Rachels érvelése • Két cselekedet morális megítélése azonos, ha: – azonos a cselekvő szándéka, és – azonos a cselekedet eredménye. • példák • Nem számít, hogy az egyik esetben tettel, a másik esetben mulasztással hajtották végre a cselekedetet!

Az eutanázia esete Aktív eutanázia Szándék Passzív eutanázia a beteg más módon nem csillapítható fizikai és lelki szenvedéseinek a megszüntetése Következmény a beteg halála Végrehajtás (aktív) tettel (passzív) mulasztással

Az eutanázia esete Aktív eutanázia Passzív eutanázia Szándék a beteg halála (direkt eutanázia) Következmény a beteg halála Végrehajtás (aktív) tettel (passzív) mulasztással

Az eutanázia esete Aktív eutanázia Passzív eutanázia Szándék a beteg halála (direkt eutanázia) a beteg szenvedéseinek a megszüntetése (indirekt eutanázia) Következmény a beteg halála Végrehajtás (aktív) tettel (passzív) mulasztással

James Rachels érvelése • a végkövetkeztetés – következetes álláspontok: • az eutanázia mindkét formája elfogadható • az eutanázia egyik formája sem fogadható el – következetlen álláspont: • a passzív eutanázia elfogadható • az aktív eutanázia nem fogadható el

James Rachels érvelése • a negatív felelősség elve – nem-tetteink következményeiért ugyanolyan mértékben felelősek vagyunk, mint tetteink következményeiért • Ha egy rosszat (passzív) mulasztással hoztunk létre, az morálisan ugyanolyan rossz, mintha ugyanazt (aktív) tettel idéztük volna elő! – nem küldeni élelmiszersegélyt az éhezőknek = mérgezett élelmet küldeni az éhezőknek – kettős hatás elve • Kettős hatás elve: tetteink előre látott, de nem szándékolt következményiért nem ugyanolyan mértékben vagyunk felelősek, mint szándékolt következményeiért • Negatív felelősség elve: tetteink előre látott, de nem szándékolt következményiért ugyanolyan mértékben felelősek vagyunk, mint szándékolt következményeiért

James Rachels érvelése • probléma (példa!) – a cselekvő • tettei következményeit általában akarja • mulasztásai következményeit vagy (a) nem mindig akarja egyértelműen, vagy (b) sokszor egyáltalán nem akarja – egyszerre csak egy dolgot tudunk tenni, miközben több dolgot is elmulasztunk – a negatív felelősség elve túlságosan kitágítja személyes felelősségünk körét, mert nem veszi figyelembe a cselekvő szándékát • Ugyanolyan mértékben csak akkor vagyunk felelősek mulasztásunk következményeiért, ha a szándék a mulasztás eredményének létrehozása volt!

Passzív eutanázia Hollandiában • 1990 -ben: az összes haláleset 17, 9%-ában történt passzív eutanázia – az esetek egyik felében a nem kezelés kifejezett célja a beteg életének megrövidítése volt az esetek másik felében az orvos elfogadta, hogy a kezelés valószínűleg meghosszabította volna a beteg életét • 1995 -ben: az összes haláleset 20, 2%-ában történt passzív eutanázia – az esetek 66%-ában a nem kezelésre vonatkozó döntést az élet megrövidítésének szándékával hozták meg a fennmaradó esetekben az orvos figyelembe vette, hogy a kezelésről való lemondás valószínűleg siettetni fogja a beteg halálát

Életvégi döntések Ausztráliában Döntések Ausztrália 1995 -1996 Hollandia 1990 1995 (aktív) eutanázia 1, 8% 1, 7% 2, 4% orvos által elősegített öngyilkosság 0, 1% 0, 2% kérés nélkül véget vetni az életnek 3, 5% 0, 8% 0, 7% opiátok adása nagy dózisban 30, 9% 18, 8% 19, 1% nem-kezelés (passzív eutanázia) 28, 6% 17, 9% 20, 2% Összesen 64, 8% 39, 4% 42, 6%

Életvégi döntések Ausztráliában nem-kezelés (passzív eutanázia) 28, 6% NEM a halál siettetésének szándékával 3, 9% a halál siettetésének kifejezett szándékával 24, 7% opiátok adása nagy dózisban 30, 9% NEM a halál siettetésének szándékával 24, 4% részben a halál siettetésének szándékával 6, 5%

Életvégi döntések Döntések (%) BEL DEN ITA NED SWE SUI 0, 3 0, 06 0, 04 2, 59 0, 00 0, 27 segítségnyújtás az öngyilkosságban 0, 01 0, 06 0, 00 0, 21 0, 00 0, 36 kérés nélkül véget vetni az életnek 1, 5 0, 67 0, 06 0, 60 0, 23 0, 42 tünetek enyhítése, ami megrövidítheti az életet 22 26 19 20 21 22 nem-kezelés 15 14 4 20 14 28 38 41 23 44 36 51 eutanázia összesen

Oregon • Death with Dignity Act (1997) • a halálos szer kérésének feltételei – a beteg • • felnőtt (nagykorú: 18 éves vagy idősebb) oregoni lakos cselekvőképes terminális betegségben szenved, mely hat hónapon belül halálhoz vezet • kétszer kell szóban kérnie az orvosától a halálos szert (a két kérés között legalább 15 napnak kell eltelnie) • írásbeli kérelem, melyet két tanú jelenlétében írt alá (legalább 48 órának kell eltelnie az irásbeli kérelem és a halálos szer felírása között) • kérése önkéntes, mely bármikor és bármilyen módon visszavonható

Oregon • a halálos szer kérésének feltételei – az orvos(ok) feladata • a halálos szert felíró orvosnak és egy konzultáló orvosnak meg kell erősítenie a diagnózist és a prognózist • a halálos szert felíró orvosnak és egy konzultáló orvosnak meg kell állapítania, vajon a beteg cselekvőképes-e (ha bármelyik orvos úgy véli, hogy a beteg döntését pszichológiai rendellenesség akadályozza, pszichológiai vizsgálatra kell a pácienst küldeni), valamit azt is, vajon a beteg döntése önkéntes-e • a halálos szert felíró orvosnak tájékoztatnia kell a beteget a lehetséges alternatívákról (komfort ellátás; hospice ellátás; fájdalomcsillapítás) • a halálos szert felíró orvosnak javasolnia kell a betegnek, hogy tájékoztassa a legközelebbi rokonát a kéréséről (kérheti, de nem kötelezheti erre a pácienst; a tájékoztatás visszautasítása nem lehet indok a kérés megtagadására)

Oregon • a halálos szer kérésének feltételei – az orvos(ok) feladata • a halálos szert felíró orvosnak tájékoztatnia kell a gyógyszerészt a kérésről • jelentési kötelezettség – a szert felíró orvosnak hét napon belül jelentenie kell a halálos szer felírását – a szert kiadó egészségügyi dolgozónak tíz napon be-lül jelentenie kell a halálos szer kiadását – a szert felíró orvosnak tíz napon belül jelentenie kell a beteg halálát, akár a halálos szer bevétele, akár bármilyen más okból kifolyólag következett be

Oregon

Oregon 1 9 9 8 1 9 9 9 2 0 0 0 2 0 0 1 2 0 0 2 2 0 0 3 2 0 0 4 2 0 0 5 2 0 0 6 2 0 0 7 2 0 0 8 24 33 39 44 58 68 60 65 65 85 88 16 26 27 19 21 36 38 39 42 35 37 32 38 35 46 46 49 54 60 elhalálozás 6 5 6 8 14 16 18 13 15 16 19 26 22 életben levő beteg 2 2 5 11 6 11 12 17 11 13 12 felíró orvos 14 22 22 33 33 42 40 39 40 45 59 felírás öngyilkosság

Oregon • tizenegy év alatt (1998 -2008) – 629 alkalommal írtak fel halálos szert – 401 öngyilkosság történt (64%) • 2004 – a halálos szer felírása • 2005 – a beteg beveszi a halálos szert – a páciens 25 perccel a halálos szer bevétele után öntudatlan állpotba került – de a 65 órával később magához tért – a betegnek nem írták fel újra a halálos szert – a páciens 14 nappal később (17 nappal azt követően, hogy bevette a halálos szert) a betegsége következtében meghalt

Oregon • az öngyilkosságot elkövetők jellemzői – demográfiai • nők: 46, 9% és férfiak: 53, 1% • 55 éves kor fölött • házas: 46, 1% • felsőfokú végzettség: 43, 9% – család tájékoztatása (2001 óta): 94. 2% – daganatos betegek (81, 8%) – hospice ellátás: 87, 7% – otthon: 94% • eü-i szakember jelenléte (2001 óta): a szert felíró orvos (25, 7%) vagy másvalaki (55, 9%) – a szer bevétele és az öntudatlanság állapota között eltelt idő • 5 perc (1 -38 perc) – a szer bevétele és a halál beállta között eltelt idő • 25 perc (1 perc és 48 óra) – komplikációk (öklendezés): 4, 9% – pszichiátriai vizsgálat: 9, 6%

A kérés indokai Hollandia* (1990) Oregon* (1998 -2008) • a méltóság elvesztése (az esetek 57%-ában) • a fájdalom (az esetek 46%-ában) • méltatlan halál (az esetek 46%ában) • függés másoktól (az esetek 33%ában) • belefáradt az életbe (az esetek 23%-ában) • a fájdalom egyedüli indokként csak az esetek ~5%-ában fordult elő • az autonómia elvesztése (az esetek 90%-ában) • kevésbé képes örömöt okozó tevékenységekben résztvenni (az esetek 87%-ában) • a méltóság elvesztése (az esetek 84%-ában) – 2003 -tól kérdezik csak • a testi működések feletti kontroll elvesztése (az esetek 59%-ában) • teher a családnak, a barátoknak, a gondozóknak (az esetek 38%ában) • a fájdalom (az esetek 24%-ában) • a kezelés anyagi terhei (az esetek 3%-ában) • • * 187 eset alapján; az orvosok szerint * 341 eset alapján; az orvosok szerint

Hospice • mint intézmény: – A hospice a haldokló – elsősorban daganatos – betegek humánus gondozását végző szervezet. • szervezeti formái: – hospice-otthon (önálló intézmény) – hospice palliatív részleg (kórházban) – hospice mobil team (kórházban; konzultánsként) – hospice nappali kórház (ambuláns forma) – hospice házigondozás (a beteg otthonában)

Hospice • mint szemléletmód alapelvei: – holisztikus: szomatikus, pszichés, szociális és spirituális igények figyelembe vétele – multidiszciplináris: sokféle szakember dolgozik együtt – az életminőség javítása: a betegek minél teljesebb életet élhessenek; az emberi méltóság megőrzése; személyiségfejlődés • holisztikus palliatív ellátás, preventív szemlélet, tiszta tudat megőrzése és egyénre szabott ellátás (pl. fájdalomcsillapítás) – az eutanázia és az öngyilkosság elutasítása: a haldoklást természetes folyamatnak tekinti; a halál elfogadása, nem sietteti és nem késlelteti a halált – rendszerszemlélet: a beteget a hozzátartozóival együtt gondozza (a gyász során is!) – a világnézeti meggyőződés tisztelete – a beteg és a hozzátartozók kívánságainak tisztelete – megkülönböztetés nélküli ellátás – ingyenesség

Hospice • a hospice team tagjai: – orvos – nővér – gyógytornász – pszichológus vagy pszichiáter – lelkész – szociális munkás – dietetikus – önkéntes segítők – stb.

Mit jelent a jó halál? • ellenőrzés – a döntések és kívánságok tiszteletben tartása – lehetőség az öngyilkosságra vagy az eutanáziára – ellenőrzés a halál felett (helye, ideje, illetve hogy kik vannak vagy nincsenek jelen) • a haldokló személy elismerése – a vélekedések, értékek és szokások tiszteletben tartása – az emberi méltóság, a személy teljességének (a fizikai, pszichológiai, társadalmi és spirituális aspektusok) és individualitásának elismerése

Mit jelent a jó halál? • kényelem (a beteg igényei szerint!) – életminőség – a fizikai (pl. fájdalom, légzési problémák), pszichológiai (pl. félelem, szorongás), kognitív (pl. éberség) tünetek és spirituális igények kezelése – vigasztalás, beleértve ebbe a fizikai kontaktust is (pl. ölelés) – remény • lezárás – elbúcsúzás – a befejezetlen ügyek lezárása (a munka befejezése; közelgő családi eseménye(ke)n való jelenlét; a temetés megszervezése; az anyagi ügyek rendbetétele; jogi ügyek (pl. végrendelet) elintézése) – felkészülés a halálra (a küszöbön álló halál tudata (nem mindenkinél: van, aki számára az a jó, ha nincs tudatában ennek!); a halál elfogadása (a beteg és a hozzátartozók))

Mit jelent a jó halál? • a család – – – a család részvétele a haldokló ellátásában legyen elég idő a családra és a barátokra jó kommunikáció a családdal és a barátokkal kibékülés és megbocsátás a haldokló megfelelő társas támogatása a család, a barátok és a közösség részéről – a beteg és a család legyen a gondoskodás alanya – a család felkészülése a halálra – a család jelenléte a halálnál

Mit jelent a jó halál? • az ellátók iránti bizalom – jó kommunikáció és kapcsolat (a beteggel és hozzátartozókkal, illetve az ellátók között) – azok lássák el a beteget és a családot, akik jól ismerik őket – az ellátók erős támogatói és védői legyenek a betegnek – az ellátók ne ítélkezzenek a beteg és a család döntései felett • a terhek minimalizálása – a család terheinek minimalizálása (különösen, ha a család gondozza a haldoklót) – az anyagi terhektől való mentesség, illetve anyagi támogatás a haldoklónak és a családjának – függetlenség a beteg részéről

Mit jelent a jó halál? • ”a halál megfelelő volta” – a haldokló életkora – a technológia (nem-)használata (természetes halál a technológia használata) – a betegség természete • örökséget hagyni (érzelmi, fizikai, anyagi vagy szociális örökséget) – hogyan emlékeznek az elhunytra – adni másoknak (ajándékok, idő, tudás)

Mit jelent a jó halál? a jó halál fogalma egyéni Øfügg a személyiségtől, a betegségtől, a világnézettől és a kultúrától Øa jó halál mely jellemzői fontosak? Øaz egyes jellemzők mennyire fontosak? Øminden embernél külön meg kell vizsgálni, mit jelent az illető számára a jó halál, és ennek megvalósítására kell törekedni Øa saját felfogás a jó halálról nem szabad, hogy befolyásolja mások ellátását

Törvényi szabályozás 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről II. Fejezet: A betegek jogai és kötelezettségei 2. Cím: A betegek jogai és kötelezettségei Az ellátás visszautasításának joga 20. § (1) A cselekvőképes beteget – a (2)-(3) bekezdésekben foglaltakra tekintettel, illetőleg a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével – megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. (3) A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás visszautasítása a (2) bekezdés szerinti alaki előírások betartásával történhet.

Törvényi szabályozás (2) A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat visz-sza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentáció-ban rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek. (4) A (3) bekezdés szerinti visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a (3) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon – két tanú előtt – ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe. (5) A (4) bekezdés szerinti bizottság tagjai a beteg kezelőorvosa, egy – a beteg gyógykezelésében részt nem vevő –, a betegség jellegének megfelelő szakorvos, valamint egy pszichiáter szakorvos.

Törvényi szabályozás (7) A (2)-(3) bekezdések szerinti visszautasítás esetén meg kell kísérelni a beteg döntése hátterében lévő okok – személyes beszélgetés alapján történő – feltárását és a döntés megváltoztatását. Ennek során a 13. § szerinti tájékoztatáson túl ismételten tájékoztatni kell a beavatkozás elmaradásának következményeiről. (8) A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.

Törvényi szabályozás 21. § (2) Amennyiben cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a 20. § (3) bekezdése szerinti ellátás visszautasítására kerül sor, az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség. (3) A kezelőorvos a (2) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében – szükség esetén – igénybe veheti a rendőrhatóság közreműködését. (4) A (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat pótlására irányuló eljárás során a bíróság nemperes eljárásban soron kívül jár el. Az eljárás tárgyi költségmentes. .

Törvényi szabályozás 22. § (1) A cselekvőképes személy – későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére – közokiratban visszautasíthat . . . b) a 20. § (3) bekezdése szerinti beavatkozásokat, valamint c) egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, ha gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők. (2) A cselekvőképes személy – cselekvőképtelensége esetére – közokiratban megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki az (1) bekezdés szerinti jogát helyette gyakorolhatja. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti nyilatkozat abban az esetben érvényes, ha pszichiáter szakorvos – egy hónapnál nem régebbi – szakvéleményben igazolja, hogy a személy döntését annak lehetséges következményei tudatában hozta meg. A nyilatkozatot kétévente meg kell újítani, és azt a beteg bármikor – cselekvőképességére, illetve alaki kötöttségre tekintet nélkül – visszavonhatja. (4) A (2) bekezdés szerinti cselekvőképes személy beavatkozást visszautasító nyilatkozata esetén a 20. § (4) bekezdése szerinti bizottság nyilatkozik, hogy a) az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, továbbá b) a (2) bekezdés szerinti személy döntését annak következményei tudatában hozta meg.

Törvényi szabályozás 23. § (1) A 20. § (3) bekezdése szerinti beavatkozás megszüntetésére, illetve mellőzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a beteg erre irányuló akarata világosan és meggyőző módon kideríthető. Kétség esetén a beteg később tett, személyes nyilatkozatát kell figyelembe venni; ennek hiányában az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás elvégzéséhez történő beleegyezését vélelmezni kell. (2) A beteget, illetve a 22. § (2) bekezdés szerinti személyt az ellátás visszautasítása során nem szabad semmilyen eszközzel döntésének megváltoztatására kényszeríteni. A beteg a 20. § (3) bekezdése szerinti beavatkozás visszautasítása esetén is jogosult szenvedéseinek enyhítésére, fájdalmainak csökkentésére irányuló ellátásra.