Eurpai mvszet a XVIII XIX sz ban n

Európai művészet a XVIII –XIX. sz. -ban n Klasszicizmus – XVIII. sz. q q q n Romantika – a XIX. sz. első fele q q q n Felvilágosodás, racionalizmus korszaka Az antik művészet eszményeit követő stílusirányzat Mitológiai tematika; történelmi festészet A napóleoni korszak utáni restauráció; forradalmak kora Mozgalmas, érzelmeket kifejező kompozíciók Misztika, múlt iránti nosztalgia, egzotikum Realizmus – a XIX. sz. közepe q q A klasszikus–akadémikus hagyományoktól való elfordulás a valóság ábrázolása; természethűség idealizálás nélkül

A klasszicista építészet Richard Boyle: A Chiswick-ház. London, 1724.

Bécs, Parlament, 1872 – 73

Robert Smirke: British Museum, London. 1823 – 47

A magyar klasszicista építészet Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum. Budapest, 1837– 1846.

Szeged, a Zsótér-ház (1840 – 1866)

A romantika neogót építészete Bécs, Fogadalmi templom, 1853 Friedrich von Schimdt: Bécsi Városháza 1872 – 1883.

Neuschwansteini kastély, II. Lajos Bajor Király. 1869 – 1889

Klasszicista szobrászat: Antonio Canova: Poalina Bonaparte-Borghese (Venus) Alvó Ariadné. Római szobor

Canova: Amor és Psyche

Winckelmann: „nemes egyszerűség, csendes nagyság” Bertel Thorwaldsen: Iason; Venus Ferenczy István: Pásztorlányka. 1822 Kölcsey Ferenc. 1846

KLASSZICIZMU n. SXVIII. század 2. fele, XIX. n n sz. eleje Antik művészet követése Akadémiai képzés: tökéletes rajztudás; perspektíva: háromdimenziós illúzió; fényárnyék hatások antik harmónia tan – világos szerkezet, „szigorú”, „hűvös” stílus Heroizmus; politikai eszmények (antik minták) Jacques Louis David. Marat halála. 1793.

David: A Horatiusok esküje. 1784.

David: A szabin nők. 1799.

David: Bonaparte Napolen átkel az Alpokon. 1801.

Francisco Goya Maják az erkélyen. 1807 Boszorkányszombat. 1789.

Goya: 1808 május 3. 1814.

n n ROMANTIKA – XIX. sz. I. fele A klasszicista akadémikus stílus elvetése A természet, modell utáni rajz helyett/mellett teret nyer a konceptuális művészet Pátosz, érzelmek kifejezése William Blake: angol kora-romantika W. Blake: Elohim megteremti Ádámot. 1795. (metszet, akvarell) Urizen megteremti a világot. 1794. (William Blake egyéni mitológiája)

Angol kora-romantika Turner: Móló Calais-nál 1803.

A romantika festészete. Eugène Delacroix Chopin portréja. 1838. A Szabadság vezeti a népet. 1830.

Delacroix: Dante bárkája. 1822. Barabás Miklós. Galambposta. 1843.

Az egzotikumok iránti vonzalom Delacroix: Algíri nők. 1834.

Német romantika – Caspar David Friedrich C. D. Friedrich: Reggel az óriáshegységben. 1810.

C. D. Friedrich: A Krétasziklák Rügenen. 1818 C. D. Friedrich: Vándor a ködhegység felett. 1817.

C. D. Friedrich: Holdtöltét néző férfi és nő. 1824.

REALIZMUS – XIX. sz. közepe. A valóság valamennyi jelensége megörökítésre méltó téma Gustave Courbet: A festő műterme. 1855.

Jean François Millet – a barbizóni A tájkép akadémikus kulissza-jellege helyett festőiskola valóságos természet, „plein-air” tanulmányok Ideáltípusok helyett köznapi emberek, „fennkölt” témák helyett reális élethelyzetek Millet: Kalászszedők. 1857.

Millet: Angelus.

Giorgione: Koncert a szabadban. 1509. Manet: Reggeli a szabadban. 1863.

Edouard Manet: a realizmustól az impresszionizmusig Manet: E. Zola portréja. 1868. Manet: S. Mallarmé portréja. 1877.