Eurpai kzigazgatsi bntetjog Eurpai kzigazgatsi bntetjog Azon normk

Európai közigazgatási büntetőjog

Európai közigazgatási büntetőjog „Azon normák összessége, amelyek a közigazgatási szervek hatáskörébe adott büntető szankciók alkalmazásának feltételeit határozzák meg. ” Kiss N. és Nagy M.

Alapfogalmak

„Európai”

„Európai” n n n A vizsgált magyar jogszabályok EU jogi befolyásoltsága EU jog sajátos szabályai (pl. strukturális alapok, tagállamok szerződésszegése) Mint módszer: mintaként szolgáló országok szabályozásának megismerése

„közigazgatási”

Közigazgatás n Az állami szuverenitás, mint hatalom birtokában végzett működés. Bővebben: n n n A végrehajtó hatalom részeként (de a szűkebb értelemben vett kormányzástól megkülönböztetve), az állami közhatalmat közvetlenül érintő, komplex (jogalkotó/jogalkalmazó, döntéselőkészítő, döntéshozó, végrehajtó, ellenőrző, szervező)

Közigazgatás (folyt. ) n n n igazgatási (mások magatartását befolyásoló) tevékenység, amely a törvényeknek alávetetten, elkülönült szervezetrendszer által közszolgáltatások nyújtásának megszervezésével, illetve az állami impérium birtokában végzett igazgatással az állam feladatainak tényleges megvalósítását eredményezi.

Közigazgatási jog n Azon normák összessége, amelyek a jogalanyok és az állam közötti viszonyokat szabályozzák és n megalkotásukban és érvényesülésükben a közigazgatási szervek szerepet játszanak. n n 3 szabályozási területe: Anyagi jog (jogalanyok befolyásolása) n Szervezeti jog n Alaki jog (kikényszerítés módja, működés rendje) n

Közigazgatási szerv n n Államszervezet részét képező, közigazgatási feladatot ellátó Állami közhatalmat jogszabály alapján gyakorló Saját szervezetén kívülre ható igazgatási tevékenységet végző, Közigazgatási jogképeséggel rendelkező jogalanyok.

Közigazgatási jogalanyok? n „Széttartás” n Ktv. szerinti közigazgatási szervek n Ket. szerinti hatóságok n Áht. szerinti költségvetési szervek

Ktv. - közszolgálati munkaviszony munkáltatói oldalán állhatnak n Államigazgatási szervek n n Sajátos jogállású szervek n n Autonóm áll. ig. szervek (pl. GVH, ORTT), Ogy. hivatala, Ogy. Biztos hivatala, AB hivatala, ÁSZ, Közbeszerzési Tanács, Nemzeti Földalapot kezelő szerv Önkormányzati szervek n n MEH, minisztérium, kormányhivatal, központi hivatalok, központi államigazgatási szervek területi, helyi szerve, közig. hivatal, Rendőrség HÖK képviselőtestület hivatala, közterület-felügyelet, körjegyzőség, hatósági igazgatási társulás Sem a Kormány, sem a HÖK!

Ket. , mint a legfontosabb közig. tevékenység kódexe n Hatóság: HÖK képviselő-testülete (de a polgármesteri hivatal nem) n Egyszemélyes szervek: pl. jegyző, főzjegyző (ezek sem közig szervek) n Potenciálisan minden államig. szerv n Köztestületek (nem közig szervek), ha fel vannak jogosítva n

Tipikusan érintett közigazgatási szakjogok n n n n Versenyjog Fogyasztóvédelem Környezetvédelem Közlekedési rendészet Építésügyi rendészet Adójog Szabályozott iparágak (energia, hírközlés, posta)

„büntetések joga”

Szankció n Mint a jogi norma része hipotézis n diszpozíció n szankció n n Csonka normák n Van, hogy más jogszabály tartalmazza valamelyik norma-elemet (pl. Sztv. csak a szankciót)

Szankció (folyt. ) n Olyan joghátrány, amely a természetes személyt vagy szervezetet jogellenes magatartása miatt éri. Közigazgatási szankció: n Közigazgatási jog által meghatározott szabály megsértése miatt közigazgatási jogi normában meghatározott joghátrány.

Szankció (folyt. ) n Polgári jogi – büntető jogi szankció Kártérítés: eredeti állapot helyreállítása n Büntetőjogban a megtorlás, megelőzés, nevelés a lényeg (lásd még: célok) n n n Közigazgatási jogban? Büntetőjogi alapfogalmak használhatósága n Óvatos bírói gyakorlat pl. versenyjogban

A büntetőjog természete n n Jog (büntetőjog) – egyéb szabályok A büntetőjog kialakulása n n n A büntetőjog emberképe, axiómái A Bjog céljai, intézményei változnak n n Magánbosszú – vérbosszú – kompenzáció Kultúra, vallás, tud. ismeretek, politika, gazdaságpolitika Büntetőjog fogalmának két pillére: n n n Mi bűncselekmény? Milyen büntetés jár érte? Nincs bűncselekmény büntetés nélkül

Bűnösség n n A törvényi tényállás tárgyi oldalához fűződő aktuális pszichikus, tudati viszony Alakzatai: n Szándékosság: előre látja a következményt Kívánja n Belenyugszik n n Gondatlanság Könnyelműen bízik azok elmaradásában n Nem látja előre, mert a tőle elvárható … n

Büntetés a büntetőjogban n Mi a büntetés? n n n Jogalapja & célja n n n Elméletek-iskolák ex Btk. 34. § A büntetőjogi szankciók fajai n n n Jogtudomány EJEB jogesetek Büntetés, mellékbüntetés intézkedés A büntetés kiszabása

Büntetőjogi büntetés n n n n Olyan joghátrány, amelyet Az állam erre feljogosított szervei Bűncselekmény elkövetőjével szemben A társadalom védelme, az elkövető nevelése érdekében Törvényben meghatározott módon szabnak ki, Kényszerrel végre is hajtanak és amely Kifejezésre juttatja a társadalom rosszalló értékítéletét. Földvári (1974)

A büntetés jogalapja és célja n Milyen jogon büntet az állam? n n Történelmileg változó megalapozás… A büntetés célja Abszolút (klasszikus) iskola n Relatív iskolák n Közvetítő irányzatok n ex Btk. 34. § a büntetés céljáról n n joghátrány (ez inkább eszköz), megjavítás, visszatartás

Abszolút büntetési elméletek n n n Megtorlás Indeterminizmus Cselekmény (nem pedig elkövető) orientált Tett-arányos büntetés Képviselői: n Arisztotelész, Platon, Aq. Szt. Tamás, Grotius, Hegel, Kant, Carrara, Szabó András

Abszolút büntetési elméletek n „A büntetés célja nem az, hogy igazság érvényesüljön, sem hogy a sértett megbosszultassék, sem hogy a szenvedett kárért kárpótlást nyerjen, sem hogy a polgárok megfélemlíttessenek, sem hogy a bűntettes megjavuljon. Mindezek lehetnek a büntetés mellékes olyan következményei, amelyek közül egyiket-másikat óhajtanunk is lehet; de a büntetés megtámadhatatlan lenne akkor is, ha mindezen eredmények híjával volna. A büntetés fő célja a külső rendnek a társadalomban való helyreállítása. ” n Carrara (1878)

Relatív teóriák n n Cél az újabb bűncselekmény megelőzése Elkövető egyéniségének figyelembe vétele A jövőt, nem a múltat tartja szem előtt Kinek a részéről történjen a megelőzés? n n n Speciális prevenció (pl. Protagorasz) Generális prevenció (pl. Montesquieu, Beccaria) Milyen módszerrel érhető el a cél? n n Elrettentési elmélet Pszichológiai kényszer elmélet (Feuerbach) Utilitárius (köz-hasznossági) elmélet (Bentham) Biológiai determináltság (Lombroso)

Relatív teóriák n „A bűncselekményeket jobb megelőzni, mint büntetni. A cél nem lehet más, mint megakadályozni, hogy a bűnös újabb károkat okozzon polgártársainak, és másokat visszatartson attól, hogy hasonló károkat okozzanak. A bűnözések legerősebb fékje nem a büntetések kegyetlensége, hanem azok elmaradhatatlansága” n Beccaria (1764)

A büntetőjogi szankciók fajai n n Megtorló, represszív büntetés Büntetések: Szabadságvesztés n Elzárás n Közérdekű munka n Pénzbüntetés n Foglalkozástól eltiltás n Járművezetéstől eltiltás n Sportesemény látogatásától eltiltás n Kitiltás, kiutasítás n n Pénzbüntetés szerepének alakulása

Szankciók fajai n Mellékbüntetés (járulékosak): n n Közügyektől eltiltás Reformációt célzó intézkedések n Megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka, kényszergyógykezelés, alkoholisták kényszergyógyítása, elkobzás, vagyonelkobzás, pártfogói felügyelet, jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések

A büntetés kiszabása n n „Mérni a mérhetetlent” Alapelvek: n n n Törvényesség Individualizáció, bűnösség foka Kétszeres értékelés tilalma Minden releváns körülmény figyelembe vétele: +/- Jogalkotó/bíró közötti megosztása: n n Abszolút határozott, határozatlan Relatíve határozott, határozatlan (alsó vagy felső határt adja meg a tv. )

Jogállami büntetőjog n n n vö. „rendőrállam” Német gyökerek és relevancia (nácizmus, Fal-bűncselekmények megítélése) EJENy, „rule of law” Pozitivizmus – formális jogállam (jogbiztonság), nem releváns a jó/rossz törvény Materiális: a jog igazságossága Német AB vö. MKAB elévülési tv.

Alkotmányos büntetőjog n n n n Nullum crimen sine lege Nulla poena sine lege Vétkességen alapuló büntetőjogi felelősség Arányos büntetés elve Normavilágosság Ártatlanság vélelme Analógia tilalma Ne bis in idem Mögöttes alkotmányos elvek: jogállamiság, jogbiztonság, arányosság, emberi méltóság

Alaptörvény n XXVIII. cikk n n Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

Kriminalizáció/dekriminalizáció n A büntetőjogi (jellegű) eszközök csak ultima ratioként alkalmazhatók. „a büntetőjog (. . . ) társadalmi rendeltetése, hogy a jogrendszer egészének szankciós zárköve legyen. A büntetőjogi szankció, a büntetés szerepe és rendeltetése a jogi és erkölcsi normák épségének fenntartása akkor, amikor más jogágak szankciói nem segítenek. ” 30/1992. (V. 26. ) AB határozat n Ha azonban van enyhébb jogi eszköz, akkor azt kell (és egyben elegendő) alkalmazni. Ez nem csak a jogállamiság és általában az alkotmányosság követelményeinek felel meg, de a jogsértők érdeke is ez. n Pl. a szabályszegők által előidézett veszélyhelyzetekben - a közlekedésben részt vevő más személyek több alapjoga, különösen az élethez való joga veszélyeztetett, ezért az államot az általános intézményes életvédelmi kötelezettsége részeként itt „közlekedési életvédelmi” jogalkotási és jogérvényesítési kötelezettség is terheli.

Nemzetközi és EU jogi keretek

Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről (Róma, 1950) n n „…abban az elhatározásban, hogy - mint az európai országok hasonló felfogású kormányai, melyek a politikai hagyományok, eszmények, a szabadság és a jog uralma közös örökségével rendelkeznek - megteszik az első lépéseket egyes, az Egyetemes Nyilatkozatban foglalt jogok közös biztosítására” 1. cikk: „A Magas Szerződő Felek biztosítják a joghatóságuk alatt álló minden személy számára a jelen Egyezmény I. fejezetében meghatározott jogokat és szabadságokat. ” n 1993. évi XXXI. tv.

Egyezmény folyt. n n n n Élethez való jog Kínzás tilalma Rabszolgaság és kényszermunka tilalma Szabadsághoz és biztonsághoz való jog 6. cikk: tisztességes tárgyaláshoz való jog 7. cikk - Büntetés kiszabásának tilalma törvényi rendelkezés nélkül Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog Gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság Véleménynyilvánítás szabadsága Gyülekezés és egyesülés szabadsága Házasságkötéshez való jog Hatékony jogorvoslathoz való jog Megkülönböztetés tilalma Kiegészítő jegyzőkönyvek: pl. oktatáshoz való jog, halálbüntetés eltörlése, adósságokért való szabadságelvonás tilalma stb.

6. cikk: tisztességes tárgyaláshoz való jog n 1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. . 2. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően meg nem állapították.

6. cikk folyt. n 3. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga van legalább - arra, hogy a) a legrövidebb időn belül tájékoztassák olyan nyelven, amelyet megért, és a legrészletesebb módon az ellene felhozott vád természetéről és indokairól; b) rendelkezzék a védekezésének előkészítéséhez szükséges idővel és eszközökkel; c) személyesen, vagy az általa választott védő segítségével védekezhessék, és ha nem állanak rendelkezésére eszközök védő díjazására, amennyiben az igazságszolgáltatás érdekei ezt követelik meg, hivatalból és ingyenesen rendeljenek ki számára ügyvédet; d) kérdéseket intézzen vagy intéztessen a vád tanúihoz és kieszközölhesse, a mentő tanúk megidézését és kihallgatását ugyanolyan feltételek mellett, mint ahogy a vád tanúit megidézik, illetve kihallgatják; e) ingyenes tolmács álljon rendelkezésére, ha nem érti vagy nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet.

7. cikk: büntetés kiszabásának tilalma törvényi rendelkezés nélkül n 1. Senkit sem szabad elítélni olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése idején a hazai vagy nemzetközi jog alapján nem volt bűncselekmény. Ugyancsak nem lehet a bűncselekmény elkövetése idején alkalmazható büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni. 2. Ez a cikk nem zárja ki valamely személy bíróság elé állítását és megbüntetését olyan cselekmény vagy mulasztás miatt, amely elkövetése idején a civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek szerint bűncselekmény volt.

Mi a „bűncselekmény”? n Pl. 1/2003/EK rendelet 23. cikk n n A 101/102. cikkek megsértése miatt kiszabott bírság nem büntető jellegű EJEB esetjoga a döntő n n n mindenkire vonatkozó általános szabály megsértése esetén olyan súlyú és természetű szankciót helyez kilátásba, amely büntető erejénél fogva elrettentő, nem pedig kompenzáló célzatú függetlenül attól, hogy adott ország jogrendje hogyan minősíti – közig. szankció is lehet

7. kieg. jegyzőkönyv n 1. Annak, akit bíróság bűncselekmény miatt elítélt, joga van arra, hogy a bűnössége megállapítását, illetőleg a büntetés kiszabását tartalmazó ítéletet felsőbb bírósággal felülbíráltassa…. 2. E jogot korlátozni lehet a jogszabályok által meghatározott kisebb jelentőségű bűncselekmények esetében, vagy abban az esetben, amikor a szóban forgó személy ügyét első fokon a legfelső bírói fórum tárgyalta, …

7. kieg. Jegyzőkönyv – ne bis in idem elve n n 4. cikk - Kétszeres eljárás alá vonás vagy büntetés tilalma 1. Ha valakit egy állam büntető törvényének és büntető eljárási törvényének megfelelően egy bűncselekmény kapcsán már jogerősen felmentettek vagy elítéltek, e személlyel szemben ugyanennek az államnak az igazságszolgáltatási szervei ugyanezen bűncselekmény miatt nem folytathatnak büntető eljárást, és vele szemben abban büntetést nem szabhatnak ki.

Az Európai Unió Alapjogi Chartája n n n E Charta rendelkezéseinek címzettjei az Unió intézményei, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. Viszonya a Római Egyezményhez – egyező értelmezés, minimum védelmi szint 50. cikk: n Senki sem vonható büntetőeljárás alá és nem büntethető olyan bűncselekményért, amely miatt az Unióban a törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték.

Alkotmányos közigazgatási büntetőjog

AB – közig. szankció n „Az Alkotmány nem tartalmaz rendelkezéseket a közigazgatási jogi szankciókra vonatkozóan. A jogalkotó széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a szankció alkalmazási feltételeinek, mértékének szabályozása során. A jogalkotó döntési szabadságának csak az Alkotmány rendelkezései szabnak korlátot” n pl. : az Alkotmány 70/A. §-ában szabályozott jogegyenlőség elve, az emberi méltósághoz való jog, a személyes szabadság, a jogállamiság követelményei, stb.

AB – közig. szankciók két csoportja n Szabálysértési szankciók n n funkciójuk a jogrend védelme, és - hasonlóan a büntetőjogi szankciókhoz - a bűnösség (vétkesség) megállapításán alapulnak. A nemzetközi egyezmények és a magyar alkotmánybírósági gyakorlat alapján is elvárhatóak a büntetőjogban érvényesülő garanciák (jogállami követelmények). Egyéb közigazgatási szankciók (felügyeleti bírságok) n n n a közigazgatási szervek felügyeleti eljárásuk során a közigazgatásellenes cselekmények, azaz a közigazgatási jog szabályainak megsértése miatt alkalmaznak (pl. építésügyi bírság, fogyasztóvédelmi bírság, környezetvédelmi bírság, munkaügyi bírság, adóbírság, jövedéki bírság stb. ). objektív szankcióknak minősülnek, melyeknek elsődleges funkciója a közigazgatási jog érvényre juttatása, illetve másodlagosan a prevenció (megelőzés és nevelés). Közvetve szerepük továbbá a jog által védett közösségi érdek (pl. a közúti közlekedés rendjének fenntartása) n 60/2009 AB határozat (közlekedési bírság)

Miért volt alkotmányellenes a közlekedési bírság szabályozása? n Tisztességes eljárás követelménye n n n Objektív felelősségnél is kell személyes felelősség, kötődés – az „anyagi igazságosság” évényesülése n n Együttműködési kötelezettség, tényállás feltárása A Ket. és Európa Tanács elvárásainak sem felel meg Korlátozott kimentési lehetőség (hatósági határozat nem, csak teljesen bizonyító erejű magánokirat) A szabálysértési és Ket. eljárás nem szabályozott viszonya sérti a jogállamiságot és jogbiztonságot n Megbírságolt üzembentartó és szabálysértő személye elválhat

AB – objektív felelősség n „Az úgynevezett közigazgatási bírságok, mint önálló anyagi jogi bírságok az utóbbi évtizedekben a hazai jogrendszerben széles körűen elterjedtek, s ma már igen sok jogcímen kiszabhatók. … Közös jellemzőjük, hogy törvényi szintű szabályozáson vagy felhatalmazáson alapulnak, általában objektív jellegűek (vétkességre tekintet nélkül kiszabhatók), valamint a befolyt bírságösszegek közvetve vagy közvetlenül reparációs célokat szolgálnak (pl. védett értékek sérelmének orvoslását, kutatások támogatását)” n 29/1998. (VI. 17. ) AB határozat (munkaügyi bírság)

Objektív felelősség - jogbiztonság n A jogalkotót a felelősségi szabályok megalkotásakor - az Alkotmány keretei között viszonylag szabad mérlegelési jog illeti meg. Önmagában az a tény, hogy a jogalkotó az általános felelősségi alakzat szerint szankcionále, avagy az általános szabályoktól eltérő, speciális rendelkezések megalkotását tartja szükségesnek, és már a szabályok vétlen megszegése - azaz lényegében a vétkességtől független objektív felelősség fennállása - esetén is lehetősége van bírság kiszabására, a jogbiztonságot nem sérti, sőt erősíti” n 387/B/2007. AB határozat (erdőgazdálkodási bírság)

Objektív felelősség és kimentés n A jogsértés tényére és az üzemben tartói minőségre alapozott, a jogsértő bűnösségétől, illetve vétkességétől független felelősségre vonás önmagában nem alkotmányellenes, nem eredményez törvénysértő helyzetet, az igazságos és világos kritériumon (a felelősségi vélelmen) alapul, továbbá a vélelem a törvényi keretek között megdönthető. Az üzemben tartónak lehetősége van arra, hogy a felelősség alól magát kimentse, elkerülve ezzel a közigazgatási bírság megfizetésének kötelezettségét. n Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kkt. 21. § (1) és (2) bekezdése, valamint az R. 1. § (1) bekezdése önmagában nem ellentétes a jogállamiság követelményével, ezért az indítványokat e tekintetben elutasította. n 60/2009 AB határozat (közlekedési bírság)

AB – közlekedési bírság n Ezt követően az AB megvizsgálta, hogy a közigazgatási bírság bevezetésével a jogalkotó hatalmával visszaélt-e, alkotmányellenes helyzetet teremtett-e azzal, hogy n n n az ártatlanság vélelmének követelményét mellőzte, a közigazgatási bírságot a jogrendszerben a szabálysértési-, illetve a büntetőjogon kívül alkalmazza, valamint azzal, hogy a büntethetőséget kizáró okok a közigazgatási eljárásban nem érvényesülhetnek.

AB – közlekedési bírság n A jogalkotó a jogintézményt a rendeltetésétől eltérő célra használta-e fel - funkciójából kell kiindulni n n a polgári jogi veszélyes üzemi felelősség célja elsősorban a konkrét károsultak jogvédelme a büntetőjog a közösséget védi a társadalomra veszélyes bűncselekmények elkövetőivel szemben a közigazgatási jog funkciója elsősorban a jog érvényesülésének biztosítása, ezen keresztül a prevenció. A polgári és a büntető felelősség utólag, a következményre reagál, a közigazgatási jog célja jelen esetben a súlyosabb eredmények - élet elvesztése, testi épség sérülése, vagyoni károsodás - megelőzése.

Lehet a büntetőjogtól eltérőek a közigazgatási jogi elvek n n n A jogalkotó a közigazgatási bírság szankciót hangsúlyosan a közigazgatási jogot érvényesítő, elsősorban preventív funkcióval ruházta fel. Ezt az új jogintézményt a jogalkotó alkotmányos célra, rendeltetésszerűen használta fel. Nem eredményezi a jogállamiság sérelmét, hogy a jogalkotó a büntetőjogban alkalmazott büntethetőséget kizáró okok rendszerének egészét nem terjesztette ki a közigazgatási jogra. Nem fakad az Alkotmányból olyan kötelezettség sem, hogy az egyik jogág rendszerében érvényesülő elvek és jogintézmények összessége egy másik jogágban is kényszerítően alkalmazandó legyen.

AB – tisztességes eljárás n n n A Ket. általános szabályai alapján a hatóságnak az ügyfelet az eljárás megindulásáról értesítenie is kellene, azonban a Kkt. 21/A. § (5) bekezdése alapján az ügyfél a Ket. -től eltérően, de erre vonatkozó felhatalmazás nélkül - csak a közigazgatási bírságot kiszabó határozat kézhezvételével értesül az eljárás megindulásáról. A hatóság nem képes eleget tenni a Ket. 1. § (2) bekezdésében foglalt ügyféllel való együttműködési, valamint a Ket. 50. §-ában foglalt tényállás-tisztázási kötelezettségének sem. az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a közigazgatási szankciókról szóló R. (91) 1. számú Ajánlása n 6. számú alapelve a tisztességes közigazgatási eljárás alapelveit kifejezetten a közigazgatási szankciók vonatkozásában fogalmazza meg.

AB – tisztességes eljárás n A konkrét esetben az üzemben tartót terheli a veszélyes üzem működéséből eredő felelősség akkor is, ha n n n a szabályszegést maga az üzemben tartó követte el, valamint akkor is, ha az általa üzemeltetett veszélyes üzemet „másnak átengedte”, kivéve, ha a mentesülés eseteire eredménnyel hivatkozik. A felelősségi vélelem alkalmazásának lehetőségét a közigazgatási jog nem zárja. A felelősségi vélelem azonban - mint jogtechnikai megoldás - a közigazgatási eljárásban általában csak a tisztességes eljárás fenti követelményeinek megfelelően alkalmazható.

AB – kimentési lehetőségek korlátozott volta n n A vizsgált jogszabályi rendelkezések alkalmazása esetén akkor is meg kell bírságolni az üzemben tartót mint a jogsértés vélelmezett elkövetőjét, ha más hatósági (szabálysértési) határozat nem az ő felelősségét állapítja meg. Ekkor az üzemben tartó felelősségének ésszerű alapja nincs. Az objektívnek tekintett közigazgatási szankciókkal szemben is követelmény, hogy legyen - akár objektív - személyes felelősségi alapja. Emellett a jogállamisággal ellentétes eredményre vezet az is, hogy a hatóság kimentésként kizárólag teljes bizonyító erejű magánokiratot fogad el, közokiratot (szabálysértési hatóság, bíróság határozata) azonban nem. Az anyagi igazság érvényre juttatását ellehetetlenítő szabályozás éppúgy sérti a jogállamiság elvét, mint az eljárási garanciák hiánya. n 4/1998. AB határozat

AB – Sztv. – Kkt. viszonya n n A Kkt. 21/B. § (1) a közigazgatási és a szabálysértési eljárás párhuzamos lefolytatásának lehetősége Nem rendelkezik azonban arról, hogy az eljárások egyidőben kezdődnek és fejeződnek-e be, vagy egymást követően folynak. E kérdésnek az egyértelmű rendezése azért volna a jogbiztonság szempontjából elengedhetetlenül fontos, mert egyrészt az egyik eljárásban kiszabható jogkövetkezménytől függ a másik eljárásban alkalmazható szankció, másrészt az egyik eljárásban hozott határozat eredménye (például az elkövető kilétének megállapítása) a másik eljárásra is hatással lehet. Jogbizonytalanságot okoz az is, hogy a jogalkotó nem szabályozta azt az esetet, amikor halmazatban olyan cselekményeket követnek el, melyek közül egyesek közigazgatási bírsággal is sújthatók, mások azonban kizárólag szabálysértési eljárásban bírálhatóak el. A kiszabható jogkövetkezmények összhangjának megteremtése során a jogalkotónak figyelembe kell vennie valamennyi, az adott eljárásokban alkalmazható szankciót (pl. a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló jogszabály alapján alkalmazható büntetőpontokat is).

AB – fix bírság n n A rendelet nem biztosít mérlegelési jogkört a bírság kiszabásával kapcsolatban a hatóság részére, a bírságot kiszabó határozat méltányosságból történő módosításának, visszavonásának nincs helye. Az Alkotmány 57. § (5) bekezdéséből nem következik kényszerítően a jogalkotónak az a kötelezettsége, hogy valamely közigazgatási hatáskör gyakorlása során mérlegelési jogkört adjon a jogalkalmazónak, s nem vezethető le a jogorvoslathoz való jogból a méltányosság gyakorlására való jogszabályi felhatalmazás kötelezettsége sem. A támadott rendelkezések, melyek összegszerűen határozzák meg az egyes szabályszegésekhez kapcsolódó bírságmértékeket, valamint a méltányosság kizárását kimondó bekezdése nem alkotmányellenesek.

AB – bírságszámítás módja n n „A közigazgatási jogalkotás általában azt a szabályozási módot követi, hogy a jogszabály a bírság mértékének kereteit (alsó és felső határát, vagy csak a maximumát) határozza meg és e keretek között a jogalkalmazó mérlegelésére bízza, hogy az eset összes körülményeit figyelembe véve állapítsa meg konkrét ügyben a fizetendő bírság összegét. ” „Az Alkotmány 57. § (5) bekezdéséből (jogorvoslathoz való jog) nem következik kényszerítően a jogalkotónak az a kötelezettsége, hogy valamely közigazgatási hatáskör gyakorlása során mérlegelési jogkört adjon a jogalkalmazónak, s nem vezethető le a jogorvoslathoz való jogból a méltányosság gyakorlására való jogszabályi felhatalmazás kötelezettsége sem. ” n 498/D/2000 AB határozat