EURPAI ALKOTMNYTRTNET A kzigazgats fogalma trtneti kialakulsa elad

  • Slides: 26
Download presentation
EURÓPAI ALKOTMÁNYTÖRTÉNET A közigazgatás fogalma, történeti kialakulása előadó: Kelemen Miklós Ph. D. adjunktus

EURÓPAI ALKOTMÁNYTÖRTÉNET A közigazgatás fogalma, történeti kialakulása előadó: Kelemen Miklós Ph. D. adjunktus

NE VEGYENEK RÉGI TANKÖNYVET!!! ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGTÖRTÉNET

NE VEGYENEK RÉGI TANKÖNYVET!!! ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGTÖRTÉNET

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államigazgatási és Közigazgatástudományi Kar EURÓPAI ALKOTMÁNYTÖRTÉNET Európai Állam- és Jogtörténeti Intézet

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államigazgatási és Közigazgatástudományi Kar EURÓPAI ALKOTMÁNYTÖRTÉNET Európai Állam- és Jogtörténeti Intézet Prof. Jakab Éva az MTA doktora (intézetvezető) Pókecz Kovács Attila habilitált egyetemi docens

TEMATIKA Közigazgatás-történet • 1. Kormányzás és közigazgatás (A közigazgatás fogalma és történeti kialakulása) •

TEMATIKA Közigazgatás-történet • 1. Kormányzás és közigazgatás (A közigazgatás fogalma és történeti kialakulása) • 2. Kormányzás és közigazgatás (A közigazgatás szervezete) • 3. Az önkormányzatiság történeti alakulása és főbb modelljei I. • 4. Az önkormányzatiság történeti alakulása és főbb modelljei II. • • • 5. A közszolgálat fogalmi elemei és általános jellemzői 6. A közszolgálat jogi szabályozása 7. A közszolgálat különös jellemzői 8. A közpénzügyek szabályozása 9. A szociális igazgatás történeti modelljei

A közjog és az állam • • közérdek közügyek közhasznosság közélet

A közjog és az állam • • közérdek közügyek közhasznosság közélet

Az állam fogalma- Georg Jellinek • • „Általános államtan” (1900) TERÜLET LAKOSSÁG SZUVERENITÁS

Az állam fogalma- Georg Jellinek • • „Általános államtan” (1900) TERÜLET LAKOSSÁG SZUVERENITÁS

„A 12. század vége előtt sem az állam eszmeiségének csírája, sem az állam realitása

„A 12. század vége előtt sem az állam eszmeiségének csírája, sem az állam realitása nem létezett. ” (Sashalmi Endre) az ÁLLAM mint modern fogalom

A közigazgatás fogalma • • • administration publique XVIII. század francia forradalom 1789 -es

A közigazgatás fogalma • • • administration publique XVIII. század francia forradalom 1789 -es Deklaráció 1791 -es francia alkotmány

A közjog és a közigazgatás • ius publicum, droit public • a hatalomgyakorlás, kormányzás

A közjog és a közigazgatás • ius publicum, droit public • a hatalomgyakorlás, kormányzás szabályai • nem jelölte ki az igazgatást korlátozó elvi és intézményi kereteket

Uralkodói kormányzás • • „alattvalók” kormányzása meghatározott kormányzati feladatok uralkodói hatalom gyakorlása uralkodó személyéhez

Uralkodói kormányzás • • „alattvalók” kormányzása meghatározott kormányzati feladatok uralkodói hatalom gyakorlása uralkodó személyéhez kötődő tisztviselők

Uralkodói kormányzás • nem kizárólagos • konkurráló igazgatási egységek • „igazgatások” rendszere

Uralkodói kormányzás • nem kizárólagos • konkurráló igazgatási egységek • „igazgatások” rendszere

Hűbéri kormányzás • magánszemélyekhez kötődő igazgatás • kormányzás, mint a magánszemélyek (testületek) előjoga, privilégiuma

Hűbéri kormányzás • magánszemélyekhez kötődő igazgatás • kormányzás, mint a magánszemélyek (testületek) előjoga, privilégiuma • „ál-hierarchia”

URALKODÓ HŰBÉRURAK hűbéresek

URALKODÓ HŰBÉRURAK hűbéresek

Az abszolutizmus kormányzata • • „új mintájú hadsereg” új haditechnika új hadseregszervezés (állandó hadsereg)

Az abszolutizmus kormányzata • • „új mintájú hadsereg” új haditechnika új hadseregszervezés (állandó hadsereg) pénz-alapú hadsereg-finanszírozás

URALKODÓ ezredtulajdonosok ezredek

URALKODÓ ezredtulajdonosok ezredek

Az abszolutizmus kormányzata • • „abszolutista” uralkodói hatalom fiskális-katonai állam uralkodói intézmények kizárólagosságra törekvés

Az abszolutizmus kormányzata • • „abszolutista” uralkodói hatalom fiskális-katonai állam uralkodói intézmények kizárólagosságra törekvés

A tradicionális kormányzás felszámolása augusztusi dekrétumok (1789) jobbágyföldesúr viszony kiváltságos területi egységek (igazgatások) hivatalviselés

A tradicionális kormányzás felszámolása augusztusi dekrétumok (1789) jobbágyföldesúr viszony kiváltságos területi egységek (igazgatások) hivatalviselés egyenlősége közteherviselés

A tradicionális kormányzás felszámolása A modern közigazgatás megteremtése személyes jogegyenlőség egységes nemzetállam egységes igazgatás

A tradicionális kormányzás felszámolása A modern közigazgatás megteremtése személyes jogegyenlőség egységes nemzetállam egységes igazgatás (département) törvényesség

Tradicionális hatalomfelfogás Előjogok és szabadságjogok a szerződés alapján Szerződés az uralkodó és a rendek

Tradicionális hatalomfelfogás Előjogok és szabadságjogok a szerződés alapján Szerződés az uralkodó és a rendek között a hatalom gyakorlására és kormányzásra az alattvalók felett – de mindig az uralkodó nevében Uralkodói hatalom Isten Kegyelméből (Dei Gratia) k o r m á n y z á s

ROUSSEAU Mi tehát a kormányzás? Egy, az alattvalók és a szuverén közé helyezett közvetítő

ROUSSEAU Mi tehát a kormányzás? Egy, az alattvalók és a szuverén közé helyezett közvetítő testület, kölcsönös megfelelésükért, azzal a feladattal, hogy a törvényeket végrehajtsa és megőrizze a polgári és politikai szabadságot. … azoknak, akik azt állítják, hogy az az aktus, amellyel egy nép főnökeinek aláveti magát, egyáltalán nem egy szerződés, igencsak igazuk van. Ez csupán egy megbízatás, egy alkalmazás, amelyben a szuverén egyszerű tisztviselői a nevében gyakorolják a hatalmat, amelynek ők a letéteményesei…. Qu'est-ce donc que le gouvernement? Un corps intermédiaire établi entre les sujets et le souverain pour leur mutuelle correspondance, chargé de l'exécution des lois et du maintien de la liberté, tant civile que politique. … ceux qui prétendent que l'acte par lequel un peuple se soumet à des chefs n'est point un contrat ont grande raison. Ce n'est absolument qu'une commission, un emploi dans lequel, simples officiers du souverain, ils exercent en son nom le pouvoir dont il les a faits dépositaires. . . Társadalmi szerződés

ROUSSEAU Kormányzásnak, vagy legfelső igazgatásnak nevezem tehát a végrehajtó hatalom legitim gyakorlását, és uralkodónak

ROUSSEAU Kormányzásnak, vagy legfelső igazgatásnak nevezem tehát a végrehajtó hatalom legitim gyakorlását, és uralkodónak vagy (köz)tisztségviselőnek azt a személyt vagy testületet, amelynek feladata ennek az igazgatásnak a végzése. J'appelle donc gouvernement ou suprême administration l'exercice légitime de la puissance exécutive, et prince ou magistrat l'homme ou le corps chargé de cette administration. Társadalmi szerződés

Deklaráció • • • „A törvény a közakarat A modern közigazgatás keretei kifejeződése. Valamennyi

Deklaráció • • • „A törvény a közakarat A modern közigazgatás keretei kifejeződése. Valamennyi a közösség igazgatása - „közös állampolgárnak jogában áll igazgatás” (administration publique) személyesen vagy népszuverenitás intézményesítése képviselőin keresztül részt venni a megalkotásában. ” törvényesség (Deklaráció) az általános értelemben vett „kormányzás” - állampolgári jog a tényleges kormányzás - megbízatás „Valamennyi állampolgárnak joga van ahhoz, hogy személyesen vagy képviselőik útján megbizonyosodjanak a közös adózás szükségességéről…” (Deklaráció) „A társadalomnak joga van elszámoltatni kormányzata valamennyi köztisztviselőjét” (Deklaráció)

1791 -es francia Alkotmány a tényleges kormányzás vagy (köz)igazgatás (suprême administration) - megbízatás az

1791 -es francia Alkotmány a tényleges kormányzás vagy (köz)igazgatás (suprême administration) - megbízatás az alapvető értelemben vett „kormányzás” - állampolgári jog amely vagy - közvetlen vagy - képviseleti alapon törvényhozás feladata népszuverenitás „A főhatalom a Nemzeté” a hatalom forrása és gyakorlója k o r m á n y z á s

1791 -es francia Alkotmány „A törvényhozó hatalom a Nemzetgyűlésre van bízva, … a végrehajtó

1791 -es francia Alkotmány „A törvényhozó hatalom a Nemzetgyűlésre van bízva, … a végrehajtó hatalom a királyra van bízva” „A nemzet, akitől egyedül származik minden hatalom, ezt a hatalmat csak megbízás útján gyakorolhatja. A francia alkotmány népképviseleti alapon áll, a törvényhozó testület tagjai és a király hajtják végre. ” „A főhatalom egy, oszthatatlan, elidegeníthetetlen és korlátok közé nem szorítható; a főhatalom a Nemzeté; a népnek sem egyetlen csoportja, sem egyetlen személy nem sajátíthatja ki a maga számára annak gyakorlását” k o r m á n y z á s

1791 -es francia Alkotmány „A törvényhozó hatalom feladata szabályaiknak és módszereiknek meghatározása mind az

1791 -es francia Alkotmány „A törvényhozó hatalom feladata szabályaiknak és módszereiknek meghatározása mind az említett, mind a belső kormányzás más ügyeivel kapcsolatban. ” „Nem lehet bevonni őket a törvényhozó hatalom gyakorlásába, nem függeszthetik fel a törvények végrehajtását, nem intézkedhetnek igazságszolgáltatási ügyben, nem avatkozhatnak be katonai ügyekbe. ” „A közigazgatás tisztviselői nem rendelkeznek képviselői jellegzetességekkel. A nép ideiglenesen megválasztott ügynökei ők, akik a király felügyeletének és hatalmának alárendelve közigazgatási funkciókat gyakorolnak. ” k o r m á n y z á s

Köszönöm a figyelmet!

Köszönöm a figyelmet!