EURPA LEGNAGYOBB ORSZGA UKRAJNA Terlet 604 ezer km

EURÓPA LEGNAGYOBB ORSZÁGA: UKRAJNA

Terület: 604 ezer km 2 Népesség: 44 millió fő Népsűrűség: 73 fő/km 2

Ukrán köztársaság • 1 autonóm terület (Krím!) és 24 kerület (oblaszty) • Soknemzetiségű ország: ukrán 77, 8%, orosz 17, 3% (Kijevben kb. 30%) (kb. 800 e menekült el Oroszországba) + fehérorosz, moldován, krími tatár, bolgár, magyar 0, 3%, román, lengyel, zsidó

Megosztottság – Nyugat - EU barát, Kelet - Oroszországgal lojális

Kárpátalja az Északkeleti-Kárpátok előterében lévő peremvidék, az Alföld folytatása. Itt ered a Tisza. Hosszú ideig Magyarország része volt. A két világháború között Csehszlovákiához tartozott. A második világháború után került Ukrajnához, s vált a Szovjetunió részévé. Beregszász, Munkács (Munkácsy Mihály szülőhelye), Ungvár

Munkács vára

• Kelet-európai-síkságon terül el. Az egyhangú síkvidékből dombságok, hátságok emelkednek ki. Északnyugaton kiterjedt mocsárvidék húzódik. Nyugaton az Északkeleti-Kárpátok erdős láncai • Krím félsziget ékelődik a Fekete- és az Azovi-tenger közé. • Folyói: Dnyeper, Dnyeszter

Éghajlat • Az ország területének nagy részén kontinentális az éghajlat. ÉNy-ról DK-re nő az évi hőingás, csökken a csapadék. • A délkeleti tájakon az aszályos nyár miatt bizonytalan a termés. Télen az északról és Szibéria felől is nyitott síkvidéken mélyen behatoló hideg légtömegek fagyveszélyt okoznak.

• Ukrajna egykor a Szovjetunióban az „éléskamra” szerepét töltötte be. A Kelet-európai-síkság éghajlati és talajadottságai kitűnőek a gabonatermesztésre (búza, kukorica). Az ipari növények közül a tájon jelentős a napraforgó, a cukorrépa és a dohány termésmennyisége is. A Krím mediterrán jellegű éghajlata a szőlő, a tea-, a levendula - és a gyümölcstermesztésnek kedvez. Az ország állatállományát a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfitenyésztés adja. • Ukrajna fő kiviteli cikkei: a búza, a cukor és az ásványkincsek. • Ma a tőke, a termelőeszközök hiánya miatt lassú a magángazdaságok megerősödése. Emiatt csökkentek a terméshozamok, a termés és a gabonaexport.

A „TÚLSÚLYOS” NEHÉZIPAR • Ukrajna ásványkincsekben rendkívül gazdag. Európai viszonylatban is jelentős készletekkel rendelkezik feketekőszénből – Donyeck (antracit), vasércből – Krivoj Rog (Kiruna minőség)és mangánércből. Ezekre túlméretezett vas- és acélkohászati üzemek, nyersanyag- és energiaigényes gépgyárak települtek. • Villamosenergia – hőerőmű, de fontos az atomenergia és a víz is.

Krivoj Rog

• A nehézipar legjelentősebb körzete a bányák közelében kialakult Donyec-medence. Ennek fejlesztése jórészt elmaradt. • A vegyipar részint a saját sótelepeire épül, részint az importált kőolajra és földgázra. A szénhidrogéneket Oroszországból szerzik be, ami tovább erősíti az Oroszországtól való függést.

• A szakképzett munkaerőre támaszkodó fejlesztéseket, az elektronikai alkatrészek, műszeripari és háztartási gépek, vegyipari termékek gyártását még csak elkezdték. • Nemzetközi nagyvállalatok (pl. Philips, VWSkoda). A gazdaság szerkezetének átalakítását a beáramló tőke és a külföldi hitelek is segítik.

• Az ország fővárosa Kijev Kevésbé nyersanyagigényes gépipar jellemző. A Dnyeper-parti város közlekedés földrajzi szerepe kiemelkedő. Harkov – sokoldalú iparváros, vasúti csomópont (orosz-ukrán forgalom!) Odessza – legfontosabb kikötő a Fekete-tengeren Szevasztopol – orosz haditengerészeti flotta állomáshelye Az ukrán–magyar–szlovák hármas határon fekvő Csap (Csop) Európa legnagyobb vasúti átrakóközpontja.

Kijev

Harkov

Súlyosan károsodott Ukrajna környezeti állapota. • Csökkent a feketeföld övezet termőképessége. • Az iparvidékek Európa legszennyezettebb területei közé számítanak. • A Fekete-tengeren a kőolajszennyezés A csernobili atomerőműben történt katasztrófa (1986) sugárszennyezést okozott és a tágabb környéket is lakhatatlanná tette.

(Miért fontos Ukrajna Oroszországnak? ) • Nyelvi – orosz, ukrán, belorusz keleti szláv nyelvek (előfordul, hogy ukrán állami vezetők nem beszélnek ukránul) • Gazdasági – Ukrajna 90%-a alkalmas szántóföldi művelésre! Még Nagy Péter telepített németeket a Donyec- medencébe, létrehozva a terület nehéziparát Donyeck-i ill. Luhanszk-i oblaszty a legfejlettebbek és 57% orosz lakosság Orosz gázvezetékek Ukrajnán futnak keresztül. 2005 É-i áramlat megállapodás, 2006 az első „gázháború) • Történelmi - első „orosz” állam – Kijevi Nagyfejedelemség („rusz” – viking gyűlés szóból) - A területet elfoglalja az Aranyhorda, majd váltakozva litván, lengyel (ezért lengyel figyelem!), török végül orosz uralom (XVI. -XVII. )

• XIX. Sz. -ban K-i rész Orosz Birodalom Ny. -i rész – Galícia OMM (Kárpátalja Magyar Királyság) • I. vh. után szovjet-orosz uralom 1923 -33 között a szovjet elvonta az élelmet. 7 millió ukrán halt éhen (innen az oroszellenesség, ill. németek „felszabadítók”) • 1944 Sztálin kiirtatta a német lakosságot és száműzte az Uralba a németbarát krími tatárokat Helyükre orosz telepesek • 1991 -ben mód nyílt a független Ukrajna kialakítására!

Orosz-ukrán háború • 2014 Majdan tér - Kijev

• Ukrajna közeledik a NATO-hoz és az EU-hoz Oroszország fenyegetésnek értékeli • 2014 február – az ukrán elnök (orosz nyomásra) felfüggeszti az ukrán EU tárgyalásokat • Tüntetés, véres harc a kijevi Majdan téren Oroszellenes, nacionalista erők + európai orientáció • Az ország nemzetiség szerint két részre szakad • 2 szakadár köztársaság (Donyeck, Luhanszk)

• Március – Krím-i népszavazás Oroszországhoz tartozásról (l. később) – Kivált!!!! • Július – Lelövik a maláj légitársaság utasszállító gépét (298 ember hal meg) • Szeptember – I. tűzszünet, nem tartják be • November – harcok Donyeck körül (repülőtér) • 2015 február II. tűzszünet, nehézfegyverek kivonása - kérdéses

Ukrajna • 2014 októberi választás előtt autonómiát és amnesztiát ígér a szakadároknak – már nem elég! • Előbb szigorú nyelvtörvény, majd enyhítik (oroszul szólt a rádió egy napig tiltakozásul) • Új elnök leállítja az ellátást és az állami intézményeket a szakadár területeken. (pl. nincs nyugdíj!) és visszavonta az autonómiát • Katonailag nem bírja a harcot Sorozás – pl. Kárpátaljáról elszöknek

• Gazdasági csődhelyzet - nincs tartalék, orosz fenyegetés a gázcsap elzárása (Mo. leállította a visszaáramoltatást!). Kifizette adóssága egy részét, ma többet fizet a gázért, mint más európai ország. - gazdaság áll, hadi kiadás óriási, pénzforgalmat korlátozták, területi veszteség • NATO, EU egyelőre nem veszi be (korrupció, maffia…). Kiszámíthatatlan fegyveresek.

Oroszország • Erőfitogtatás – „ 2 hét alatt beveszem Kijevet” • Segélyszállítmányban fegyverek „szabadságos” katonák, felségjel nélküli harckocsik, titkosszolgálatok jelenléte • Belföldön a külföld tehető felelőssé a gondokért, oroszok „összezárnak” Rubel árfolyam zuhanása • Csökken a kőolaj, földgáz kitermelés, esik az ár • Cél: az európai egység megtörése (Mo, Szlovákia) (D-i áramlat, Paks) MOL-tól megvenni INA részvényeket – kijárat az Adria felé EU ellenes, szélsőséges pártok támogatása • Szüksége lenne Ukrajnára az Eurázsiai Unióban

EU-NATO • Szankciók: Beutazási tilalom, bankszámla zárolás Orosz bankok forrásainak befagyasztása Technológia átadásának tilalma • NATO egységek telepítése Baltikumba, Lengyelországba, Romániába. Gyorsreagálású hadtest Lo. -ba • Fegyverszállítás Ukrajnának? ? ? NATO-Oroszország 1997 -es megállapodás felmondása? • Baltikumban, Lengyelországban félelem a orosz területszerzés miatt Nagy létszámú orosz népesség ill. történelem