ESLYEGYENLSG EGYNI BNSMD A JOGSZABLYOK TKRBEN Farkasn Egyed

ESÉLYEGYENLŐSÉG , EGYÉNI BÁNÁSMÓD A JOGSZABÁLYOK TÜKRÉBEN Farkasné Egyed Zsuzsanna

Fejlesztő nevelés színterei 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről � 5. § (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: � a) az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi, � (2) Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvodák az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készítik el helyi pedagógiai programjukat. � 8. § (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. � 45. § (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik.

Az óvodai felvétel � 49. § (1) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek - e törvényben foglalt kivétellel - harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. � (2) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, amennyiben az óvoda fenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. � (3) A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda). � ( (4) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt.

Fejlesztő nevelés színterei � 15/2013. (II. 26. ) EMMI rendelet �Az Nkt. 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti fejlesztő nevelés a gyermek egyéni nevelési-fejlesztési terve alapján végzett komplex gyógypedagógiai fejlesztés, melynek feladata a gyermek fejlesztő nevelésoktatásra való felkészítése a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával.

Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése SNI meghatározása

Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása � 47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

A kiemelten tehetséges gyermekek, gondozása Ø Az Nkt. 18. § (2) bekezdés j) pontja szerinti, a kiemelten tehetséges gyermekek, gondozása keretében az Intézmény feladata: Ø korai tehetség-felismerés, tehetségazonosítás, amelynek során a tehetség életkori megjelenését figyelembe kell venni, Ø a tehetséges gyermek személyiségfejlődésének támogatása, Ø csoport szervezése és vezetése a tehetséges gyermekek részére, Ø tanácsadás, támogatás a szülőnek, Ø konzultáció a pedagógus részére, � speciális tehetségprogramban való részvételre javaslat adása, � kapcsolatot tart a Nemzeti Tehetségponttal, � ismeri, figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetségügyi Adatbázist, � ismeri, figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetség Program pályázati kiírásait,

Logopédiai ellátás �Az Nkt. 18. § (2) bekezdés e) pontja szerinti logopédiai ellátás feladata a beszédindítás, a hang- beszéd- és nyelvfejlődési elmaradás, a beszédhibák és a nyelvikommunikációs zavarok javítása, a diszlexia, a diszortográfia, a diszkalkulia kialakulásának megelőzése a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson.

Logopédiai ellátás 2. �A logopédiai ellátás keretében el kell végezni az óvodai nevelésben részt vevő, ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát, szűrését, és ennek eredménye alapján szükség szerint a gyermek további pedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatának kezdeményezését. � Részletes logopédiai diagnosztikai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján kell a gyermek további logopédiai ellátását megszervezni, ha az alapvizsgálat, szűrés eredményei alapján ez szükséges.

Az SNI gyermekek szakértői véleménye �Korai szakasz �Sérülésspecifikus, jellemzően 0 -3 év között b) Az induló fejlesztés megalapozása, illetve a fejlődés nyomon követése c) Hangsúlyeltolódás a szülői szerep erősítése, előtérbe helyezése és a társszakmákkal való együttműködése irányába d) A diagnosztikus besorolás globálisabb megítélést jelent, a véleményalkotás és prognosztizálás terén fokozott óvatosság szükséges e) A pszichológiai sajátosságok, oki és következményes tényezők vizsgálata.

Az óvodáskorú gyermekek esetében �Szociokulturális hátrányok és a (rész)képességproblémák szétválasztása, a terápia megalapozása a prevenció szemléletének jegyében c) Támpont a fejlesztés, a terápia megtervezéséhez, az intézményes ellátás formájának és színterének kijelöléséhez, a szakemberek szerepének erősödése d) Differenciáltabb besorolás a (rész)képességproblémának megfelelően, a befolyásolás érdekében, a fejlesztésdiagnosztikai szempont előtérbe helyezésével e) A pszichológiai sajátosságok, oki és következményes tényezők vizsgálata.

Tanköteles korba lépés (beiskolázás) �A beiskolázás és szükség esetén a terápia színterére és formájára vonatkozó javaslattétel c) Az iskolai beválás szempontjából lényeges képességek, készségek vizsgálata, az erősségek és gyengeségek feltárása, differenciál-diagnosztikai döntéshozatal d) Javaslattétel a tankötelezettség teljesítésének megkezdésére vonatkozó életkori intervallum figyelembe vételével e) A pszichológiai sajátosságok mérlegelése: az érzelmi-indulati élet sajátosságai, diszfunkciói.