Eseti gondnok gygondnok Jegyzknek ksztette dr Benk Zsuzsanna

Eseti gondnok, ügygondnok Jegyzőknek készítette: dr. Benkő Zsuzsanna 2010. június

Feladataik Ügygondnok: Ket. 40. § (5) A természetes személy ügyfél részére, ha ismeretlen helyen tartózkodik vagy nem tud az ügyben eljárni, és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, az eljáró hatóság kezdeményezésére a gyámhatóság. . . Gyer. 137. § (2) A Ket. alapján kirendelt ügygondnok, ha jogszabály másként nem rendelkezik a gyámhatóság felhatalmazása nélkül pénzt vagy dolgot nem vehet át, egyezséget nem köthet, vitás jogot nem ismerhet el, illetve arról nem mondhat le, kivéve, ha ezzel az általa képviselt személyt a nyilvánvaló károsodástól óvja meg. Készítette: dr. Benkő Zsuzsanna 2010. 2

Feladataik Kézbesítési ügygondnok • Ket. 80. § (3) Ha. . . hirdetményi kézbesítésnek lenne helye, és a döntés az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, vagy alapvető jogát vonja el vagy korlátozza, a döntés közlésének megkísérlése érdekében kézbesítési ügygondnok rendelhető ki (az eljáró hatóság által – Ket magyarázat). Készítette: dr. Benkő Zsuzsanna 2010. 3

Feladataik Eseti gondnok Ptk. 225. § (1) Ha a szülő, a gyám vagy a gondnok akár jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel. Eseti gondnokot kell rendelni akkor is, • ha sürgősen kell intézkedni, és a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személynek nincs törvényes képviselője, vagy annak személye nem állapítható meg, továbbá • ha az ismeretlen, távollevő vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása érdekében szükséges. Az eseti gondnok az ügyben olyan jogkörrel jár el, mint a gyám, illetőleg a gondnok. Készítette: dr. Benkő Zsuzsanna 2010. 4

Hatáskör, illetékesség • Gyár. 3. § (1) b) A települési önkormányzat jegyzője külön jogszabályban meghatározott esetben ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, továbbá megállapítja munkadíját, • Gyer. 132. § (5) Az eseti gondnok és az ügygondnok kirendelése iránt a jegyző intézkedik, ha erre az előtte folyó eljárásban van szükség. • Mindig hivatalból indul! Ezért csupán az „alap” ügyre vonatkozó általános illetékességi szabályok érvényesülnek!!!! Nincs társhatóság, aki kérhesse. . Készítette: dr. Benkő Zsuzsanna 2010. 5

Az eljárás Gyer. 12. § (1) Ismeretlen az a személy, akinek a Gyvt. 5. §-ának t) pontjában meghatározott személyazonosító adatai (a továbbiakban: személyazonosító adat) nem vagy csak részben állnak rendelkezésre, és ezek alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv által, illetőleg a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatai szerint nem beazonosítható. (3) ismeretlen helyen tartózkodó, ha – a központi szerv által közölt adatszolgáltatás szerint bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, vagy a nyilvántartásban nem szerepel, – a központi szerv által közölt címről vagy az ügyfél az általa megadott címről az idézés két alkalommal „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezett vissza. Készítette: dr. Benkő Zsuzsanna 2010. 6

Kérdés Van-e jelentősége a különbségtételnek? ismeretlen – eseti gondnok ismeretlen helyen lévő – ügygondnok N E M F E L T É T L E N Ü L ügygondnok – képvisel közigazgatási eljárásban eseti gondnok – jogot véd bármilyen (nemcsak közigazgatási) eljárásban Az elhatárolást jogszabály határozza meg. Társhatóság egy tértivel igazolja a kézbesítés meghiúsulását!? – válasz már volt; Társhatóság felhívható-e hiánypótlásra? – válasz már volt; Készítette: dr. Benkő Zsuzsanna 2010. 7

Az eljárás A jegyző az előtte folyó eljárásban illetékesség vizsgálata - lakcímnyilvántartás – személyi adatokból kiderül, hogy ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodó; Ismeretlen – kirendelhető az eseti, vagy az ügygondnok; Ismeretlen helyen tartózkodó: – két idézés; – környezettanulmány; – BVOP Készítette: dr. Benkő Zsuzsanna 2010. 8

Az eljárás Ki lehet eseti/ügygondnok? • ügygondnok – nincs meghatározás • eseti gondnok – elsősorban ügyvéd A döntés formája: VÉGZÉS! A jegyző eljárása az „alap” ügy érdemi lezárására irányul, az eseti/ügygondnok kirendelése ebben az esetben csupán közbenső intézkedés. A döntés megküldendő a kirendeléssel ügyféllé vált kirendelt gondnoknak. Készítette: dr. Benkő Zsuzsanna 2010. 9

Az eljárás A döntés rendelkező része tartalmazza még • annak megállapítását, hogy az ügyfél ismeretlen, illetve ismeretlen helyen van; • a kirendelt gondnok jogkörét - Gyer. 134/A. § (1) a) pont; • jelentéstételi kötelezettségét- Gyer 141. § (2); • munkadíja megállapításának szabályait – Gyer. 141. § (3) és (5), és a Ket 152. § (2) és 156. § (2); Készítette: dr. Benkő Zsuzsanna 2010. 10

A gondnok tevékenysége és felmentése Működése során az eseti/ügygondnok a tevékenységéről félévenként, illetőleg, ha a kirendelés célja megvalósult, vagy annak oka megszűnt, ezt követően 8 napon belül köteles a gyámhatóságnak jelentését benyújtani. • Az eseti/ügygondnokot - a természetben nyújtott családi pótléknak a gyermek szükségleteire történő felhasználására kirendelt eseti gondnok kivételével - tevékenységéért munkadíj illeti meg. • A munkadíj mértékét az eseti/ügygondnok felmentéséről határozatot hozó gyámhatóság állapítja meg a munkateljesítményének figyelembevételével. Készítette: dr. Benkő Zsuzsanna 2010. 11

A gondnok munkadíja és a költségviselés Gyer 141. § (5) Ha az ügyfélnek nincs lakóhelye vagy az nem állapítható meg, a díj megfizetése az eseti gondnokot kirendelő gyámhatóság székhelye szerint illetékes önkormányzat feladata. Ket. 152. § (2) bekezdés 6. – egyéb eljárási költség: az ügyfél képviseletében eljáró személy költsége, Ket. 156. § (2) Hivatalból indított eljárásban az egyéb eljárási költséget a hatóság előlegezi. Ha a határozat az ügyfél részére kötelezettséget állapít meg, a felmerült költség viselésére az ügyfelet kell kötelezni. Ha a határozat több ügyfél részére állapít meg kötelezettséget, a hatóság köteles a költségek ügyfelek közötti megosztásáról is rendelkezni. A hatóság által megelőlegezett költséget a hatóság számlájára kell visszafizetni. Készítette: dr. Benkő Zsuzsanna 2010. 12

2009 -ben végzett vizsgálataink tapasztalatai 2009. január 1 -től új szabályozás. • január 1 -után nem került át minden korábban indult és le nem zárt ügy a gyámhivatalhoz; • nemcsak a jegyző előtt folyó eljárásban történt kirendelés • a kirendelést kérő érdekeit szolgálta az eseti, vagy ügygondnok működése, nem a képviselt személyét; • más szerv megkeresésére eljárási cselekmény nélkül történt kirendelés; • a kirendelő határozat nem tartalmazta minden esetben pontosan a gondnok jogkörét; • a kirendelt eseti gondnok felmentéséről nincs döntés az iratanyagban; • eseti gondnokként a polgármesteri hivatal ügyintézője lett kirendelve; Készítette: dr. Benkő Zsuzsanna 2010. 13

Speciális eseti gondnok Családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása: • a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolása miatt áll fenn, • és a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, • de alaposan feltételezhető, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek fejlődése a családi környezetben biztosítható, • a védelembe vétellel egyidejűleg vagy a gyermek védelembe vételének fennállása során • a családi pótlék gyermek után járó összegének legfeljebb 50%-a erejéig Készítette: dr. Benkő Zsuzsanna 2010. 14

Speciális eseti gondnok A jegyző egyidejűleg dönt a pénzfelhasználási terv figyelembevételével • a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának mértékéről, időtartamáról és módjáról, • a természetben nyújtott családi pótlék meghatározott összegének az azt elrendelő települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára utalásáról • és az eseti gondnok kirendeléséről Készítette: dr. Benkő Zsuzsanna 2010. 15

Speciális eseti gondnok Kirendelésének eljárása: • gyermekjóléti javasolja személyét, aki lehet: – elsősorban a gyermek arra alkalmas más közeli hozzátartozója, – a polgármesteri hivatal -nem gyámhatósági feladatokat ellátóügyintézője, – az óvodai és az iskolai gyermekvédelmi felelős, – a védőnő, – a családsegítő szolgálat vagy a gyermekjóléti szolgálat családgondozója, – az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozója – az átmeneti gondozást nyújtó intézmény szakmai munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja. A gyermekjóléti szolgálat, illetve az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozói közül lehetőség szerint az a személy, aki a védelembe vétel során nem gondozza a családot. Készítette: dr. Benkő Zsuzsanna 2010. 16

Speciális eseti gondnok Az eseti gondnokra vonatkozó szabályok: • tevékenysége nem 12 hónapig tart, hiszen ismételten elrendelhető, • gondoskodik a gyermek szükségleteinek megfelelően a ruházat, tanszer, élelmiszer, tápszer, gyógyászati segédeszköz, tanulóbérlet és a gyermek korának megfelelő készségfejlesztő eszközök stb. természetbeni biztosításáról. • munkadíj nem, csupán költségtérítés illeti meg, legfeljebb a természetbeni csp 10%-áig • az adott hónapra a következő hónap ötödik napjáig számol el a jegyzőnek a felhasználásáról, • együttműködik a szülővel, Készítette: dr. Benkő Zsuzsanna 2010. 17

Speciális eseti gondnok Az eseti gondnok: • tevékenységét a kirendelést követő második hónapra járó családi pótlék felhasználásával kezdi meg; • felmentése az utolsó felhasználási hónapot követő elszámolás után történik meg; • a jegyzőnek ugyanúgy kell eljárni az elszámolás során, mint a gyámhivatalnak a számadás esetén. Készítette: dr. Benkő Zsuzsanna 2010. 18

Köszönöm a figyelmet. . . és jó pihenést kívánok a nyárra!!! Készítette: dr. Benkő Zsuzsanna 2010. 19