Erklcsi fejlds iskolskorban Klnbsgek a felnttekkel s kortrsakkal

Erkölcsi fejlődés iskoláskorban

Különbségek a felnőttekkel és kortársakkal töltött tevékenységek között: • tevékenységek tartalma: oktatás – szórakozás • társas befolyásolás: hatalom, irányítás kérdése • változik a gyerekek önmagukról kialakult képe • másokkal való kapcsolataira vonatkozó elképzelés változik

Játékszabályok fejlődése • szabályjáték jelenik meg • szabályok és interakciós stílusok kultúránként változnak (Ny-Afrika: levél; USA: Kérdezz felek!) • szabályok és szerepek: fantáziajáték szerepeken, szabályjáték szabályokon alapszik, de a mintha játékban is vannak szabályok (implicit szociális szabályok a szerepjátszáskor és szereposztáskor) • kisgyermekkorban szerepek túlsúlyban, gyors változás

Fantáziajáték Szabály-szerep egyensúly szabály (ezek határozzák meg a szerepeket) időtartam Rövid, akár néhány perc hosszú céljuk játék győzelem létszám 2 -3 gyerek csoportok

Piaget: játékszabályok vizsgálata (1) • szabályjátékban való aktív részvétel a konkrét műveletek társas szférában való megjelenése • játékok során a gyerekek gyakorolhatják saját vágyaik társadalmi normákkal való szembesítését • asszimiláció túlsúlya okozza (nem a külső világot asszimilálja az énhez, hanem alárendeli az ént a külvilágnak, egocentrizmus csökkenése)

Társas szabályok megértésének fejlődési folyamata (erkölcsi fejlődés) 1. 0 -10 -12 év: heteronómia: szabályokat készen veszi át, szentek és megváltoztathatatlanok 2. 12 év - : autonómia: kortárscsoportban alkotja meg a szabályokat, kölcsönös megértésen alapulnak, nem a felnőtt autoritás kényszere miatt • nemi különbségek, különböző játékok, különbözőképpen (játékszabályok megértésében nem volt eltérés)

Szabályok alkalmazásának szakaszai: Ø motoros viselkedés szakasza (0 -3 év): napi események rituális ismételgetése, szokások Ø szabályok egocentrikus alkalmazása (3 -7 év): szabályok természetét és funkcióját még nem értik, szabályok szervező szerepét nem látják, szabályoknak kell az ő viselkedéséhez alkalmazkodnia Ø együttműködés belső szükségletből (7 -10 év): elfogadja a közös szabályokat Ø mesterévé válik a játékszabályoknak (10 év -): szabályok kidolgozása

Szabályok típusai: Ø motoros szabályok: szokások kialakulását eredményezi, ismétlődés, kényszerűségi elemet még nem tartalmaz Ø kényszer szabály: felnőttek iránti egyoldalú tisztelet, egocentrizmus Ø racionális szabály: alapja a kortársak közötti szabad interakció, kölcsönösség és autonómia

Erkölcsi realizmus (2) • történet párok • 3 -9 év: objektív felelősség (következmény etika) • 9 év - : szubjektív szándék (szándéketika)

Igazságosság és a törvény eszméje (3) 1. Retributív igazságosság (0 - 6 -7 év): alá – fölérendeltségi viszony tisztázása, büntetés és jutalmazás 2. Disztributív igazságosság (7 -10 év): egyenlő elosztás, objektív 3. Ekvitás (10 év -): szubjektív, szociális motívumok

Piaget kritikája: Ø internalizációs folyamatokat teljesen mellőzi a morális normák elsajátítása során (csak kognitív folyamatok) Ø redukálja a szülő szerepét Ø 6 -12 éves korosztályra koncentrál Ø nem veszi figyelembe az egyéni, nemi és kulturális különbségeket Ø morális konfliktusok szerepét kihagyja

Turiel, Killen és Hellwig (1987): társas szabályok típusai 1. Erkölcsi szabályok: igazságosság és mások jólétének elvein alapuló társas előírások (tilalmak, becsületesség, igazságosság) például: ölés, ütés, lopás, ígéret megszegése 2. Társadalmi konvenciók: társadalomra jellemző szabályok (öltözködés, megszólítás, nemi szerepek) 3. Személyes szabályok: egyéni

Kohlberg: erkölcsi fejlődés 6 szakasza (Heinz) I. Pre-konvencionális szint: erkölcsi ítéletek a cselekedet közvetlen fizikai következményein és a gyermek saját vágyain alapulnak (hedonisztikus) 1. Engedelmeskedés a büntetés miatt (büntetés elkerülése) 2. Naív hedonizmus és instrumentális orientáció (jutalomorientáció)

1. II. Konvencionális szint: család és a felnőtt környezetnek való megfelelés 2. Jó gyerek orientáció 3. Tekintélyorientáció 4. III. Poszt-konvencionális szint: 5. Társadalmi szerződés – orientáció: ha a törvények nem az emberi jogokat védik meg kell őket változtatni 6. Egyetemes etikai orientáció: egyetemes emberi értékek követése

Kohlberg kritikája: Gilligan (1982) • morális gondolkodás szignifikánsan fejlettebb, hogy absztrakt történeteket mesélnek • személyes érintettség alacsonyabb szintű morális érvelés

Damon (1980): pozitív erkölcsi gondolkodás szakaszai • hogyan kell megosztanunk a javakat, a jutalmat (történet) Ø 4 éves korig: nem indokolják döntésüket, saját igényeiket, vágyaikat fejezik ki, önkényes jellemzőkre hivatkoznak („A legnagyobbnak kell a legtöbbet kapnia. ”) Ø 5 -7 éves kor: jutalom minden résztvevőnek jár, nem ismernek enyhítő körülményt, egyenlő bánásmód („Mindenkinek mindig ugyanannyit kell kapnia. ”)

Ø 8 éves kortól: erkölcsi relativitás, sajátos szükségletekkel rendelkező személyek igényei nagyobb hangsúlyt kapnak (szegények) Ø 10 éves kortól: egyenlőség és viszonosság, mindenki megkapja, amit megérdemel

Thorkildsen (1989): kontextus szerepe a becsületesség megítélésében (történet, olvasásban segítség)

Damon: karkötő készítése, jutalom szétosztása • valódi feladatban a gyerekek 10 %-a fejlettebb, de 40 % gyengébben teljesített (kísértés)

Társadalmi konvenciók megértése (Turiel és mtsai, 1978, 1983) Ø erkölcsi tilalmak és a társadalmi konvenciók megszegésének eltérő értékelése Ø történet (ápoló, fiú, apai tiltás) Szintek: Ø 6 évesek: konvenciók a dolgok természetes rendjét tükrözik Ø 8 -9 éves kor: elvetik a társas konvenciók szükségességét

Ørájönnek a társadalmi konvenciók szervező szerepére