Eredetelmletek KZPKORI HAGYOMNY a magyarok sztyeppei np sei

Eredetelméletek KÖZÉPKORI HAGYOMÁNY: a magyarok „sztyeppei” nép (ősei a szkíták – iráni népek; vagy hunok, türkök, avarok – török népek ÚJKORI ELMÉLET: finnugor rokonság (nyelvészeti kutatások alapján – Sajnovics János)

Az őstörténettel foglalkozó tudományok kapcsolata

A magyarok vándorlása és a honfoglalás

A finnugor nyelvek családfája

Urali korszak (i. e. III. évezred) „Finnugor őshaza” Helyszín: az Ural hegység és az Ob folyó között Életforma: paleolit (halászat, vadászat), kőeszközök Szavak: hal, háló, evez, tűz

Ugor korszak (i. e. 1500 -1000 k. ) „Ugor őshaza” Helyszín: a Tobol és az Irtisz folyók között Életforma: neolit (legeltető állattartás, földművelés) Szavak: ló, nyereg, fék

Baskíria (i. e. 5. sz. – i. sz. 5. sz. ) „Magna Hungaria” - Volga és a Káma folyók vidéke - az első „biztos” élőhely - nomád életmód, vaseszközök használata - erőteljes török hatás - szavak: ökör, bika, üsző, borjú – búza, sarló, tarló, szőlő, bor – sereg, törvény, bélyeg, bűn

Levédia (i. sz. 8. század) - Volga és a Don folyók vidéke - a mezőgazdaság fejlődése - kazár függés, kettős fejedelemség, rovásírás - szavak: eke, gyümölcs, szőlő – kende, gyula

Etelköz (i. sz. 9. század) 862: első támadás a Kárpát-medencébe - Don és Duna folyók vidéke („folyóköz”) - törzsszövetség megerősítése (vérszerződés) - hét törzs (első fejedelem: Álmos) 2 finnugor (Magyar, Nyék) 5 török (Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Kürtgyarmat) 8. törzs: kabarok

A honfoglalás (895)

A hongoglalás ábrázolása a Képes Krónikában

A honfoglalás • Kárpát-medence: kedvező adottságok, védhető → Szvatopluk szövetségesei a frankok ellen → Bizánc szövetségesei a bolgárok ellen • 895: Vereckei-hágó – fősereg (Árpád) + menekülés a besenyők és Simeon serege elől • 896: Erdély, Tiszántúl • 897 -99: Duna-Garam vonala • 900: Dunántúl (907: győzelem a bajorok felett)

Alternatív elméletek 1. Kettős honfoglalás elmélete: (László Gyula) 2. Magna Hungáriában maradt a magyarok egy része

Életmód és társadalom Törzsi társadalom: család – nemzettség – törzs Kettős fejedelemség: kende – gyula (Kurszán halála után Árpád megszünteti → Árpád-ház) Előkelők: törzsfők (urak) – nemzettségfők (bők) Közrendűek: földművesek, pásztorok (ínek) Rabszolgák Félnomád életmód: földművelés – legeltetés, portyák

A pogány magyarok vallása sámánizmus (táltosok) – a természeti népeknél egészen a XX. századig fennmaradt totemizmus (szarvas, turul) „világfa”

A kalandozások (907 -970) • Cél: zsákmányszerzés • A kezdeti sikerek titka: - európai széttagoltság, ellentétek - ismeretlen harcmodor (lovas-íjász harcmodor, színlelt megfutamodás) • A vereség oka: - feudális anarchia felszámolása (erős német állam) - a harcmodor kiismerése

A hadjáratok irányai • Nyugat-Európa (német és frank területek, Itália, Ibériai-félsziget) • Balkán, Bizánc VERESÉGEK: - 933: Merseburg (Madarász Henrik) - 955: Augsburg (I. Ottó) - 970: Arkadiopolisz (Bizánc)

Folyt. köv.