Erdly Ksztette Ksa Viktor ERDLY TRTNELME Erdly romnul
![Erdély Készítette: Kása Viktor Erdély Készítette: Kása Viktor](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-1.jpg)
![ERDÉLY TÖRTÉNELME • Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürg en, latinul Transsylvania, erdélyi ERDÉLY TÖRTÉNELME • Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürg en, latinul Transsylvania, erdélyi](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-2.jpg)
![Miért élnek itt magyarok? • A romániai magyarok a kisebbségi magyarság legnagyobb csoportja, Románia Miért élnek itt magyarok? • A romániai magyarok a kisebbségi magyarság legnagyobb csoportja, Románia](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-3.jpg)
![Segesvár • Ősidőktől fogva fontos, lakott hely, 1898 -ban a Nagy-Küküllő jobb partja fölé Segesvár • Ősidőktől fogva fontos, lakott hely, 1898 -ban a Nagy-Küküllő jobb partja fölé](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-4.jpg)
![Székelyföld • Székelyföld (rovásírással , románul Ținutul Secuiesc (ritkábban Secuimea), németül Szeklerland, latinul Terra Székelyföld • Székelyföld (rovásírással , románul Ținutul Secuiesc (ritkábban Secuimea), németül Szeklerland, latinul Terra](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-5.jpg)
![Békás-szoros • A Békás-szoros (románul Cheile Bicazului) egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymáshegységben, Erdélyben, Békás-szoros • A Békás-szoros (románul Cheile Bicazului) egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymáshegységben, Erdélyben,](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-6.jpg)
![Gyilkos-tó • A Gyilkos-tó (románul Lacul Roșu, régi magyar nevén: Veres-tó) egy természetes torlasztó Gyilkos-tó • A Gyilkos-tó (románul Lacul Roșu, régi magyar nevén: Veres-tó) egy természetes torlasztó](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-7.jpg)
![Kolozsvár • Kolozsvár (románul 1974 -ig Cluj, ma Cluj-Napoca, németül Klausenburg, néha Clausenburg, latinul Kolozsvár • Kolozsvár (románul 1974 -ig Cluj, ma Cluj-Napoca, németül Klausenburg, néha Clausenburg, latinul](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-8.jpg)
![Torda • Torda (románul Turda, németül Thorenburg, s zászul Torembrich, római neve Potaissa volt) Torda • Torda (románul Turda, németül Thorenburg, s zászul Torembrich, római neve Potaissa volt)](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-9.jpg)
![Marosvárhely • • Marosvásárhely municípium Romániában, Maros megyében. A székelység művelődési, ipari, kereskedelmi, közlekedési, Marosvárhely • • Marosvásárhely municípium Romániában, Maros megyében. A székelység művelődési, ipari, kereskedelmi, közlekedési,](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-10.jpg)
![Magyar költők Erdélyben • • • Ady Endre- Érmindszent Tamási Áron- Farkaslaka Bajor Andor- Magyar költők Erdélyben • • • Ady Endre- Érmindszent Tamási Áron- Farkaslaka Bajor Andor-](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-11.jpg)
![Aba Iván (1923– 1982) újságíró, író • Aba Iván (Gyöngyös, 1923. március 20. – Aba Iván (1923– 1982) újságíró, író • Aba Iván (Gyöngyös, 1923. március 20. –](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-12.jpg)
![Balla D. Károly (1957–) kárpátaljai magyar író, szerkesztő • Balla D. Károly (Ungvár, 1957. Balla D. Károly (1957–) kárpátaljai magyar író, szerkesztő • Balla D. Károly (Ungvár, 1957.](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-13.jpg)
![Czipott György (1951–) író, költő, újságíró, szerkesztő Szülei: Czipott Endre és Peterdy Erika. 1968 Czipott György (1951–) író, költő, újságíró, szerkesztő Szülei: Czipott Endre és Peterdy Erika. 1968](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-14.jpg)
![Cs. Szabó László (1905– 1984) író, esszéíró • Kolozsváron nőtt fel. 1918 -ban Budapestre Cs. Szabó László (1905– 1984) író, esszéíró • Kolozsváron nőtt fel. 1918 -ban Budapestre](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-15.jpg)
![Csokonai Vitéz Mihály (1773– 1805) költő • Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként Csokonai Vitéz Mihály (1773– 1805) költő • Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-16.jpg)
![Dénes Zsófia (1885– 1987) író, újságíró • • • 1903 -ban érettségizett, majd a Dénes Zsófia (1885– 1987) író, újságíró • • • 1903 -ban érettségizett, majd a](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-17.jpg)
![Fábry Viktor (1884– 1940) író, szerkesztő, evangélikus lelkész • Tanulmányait 1907 -ben fejezte be Fábry Viktor (1884– 1940) író, szerkesztő, evangélikus lelkész • Tanulmányait 1907 -ben fejezte be](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-18.jpg)
![Földes Péter (1916– 2005) író, esszéista • Szülei: Földes Imre és Kaufmann Valéria voltak. Földes Péter (1916– 2005) író, esszéista • Szülei: Földes Imre és Kaufmann Valéria voltak.](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-19.jpg)
![Útvonal • 1. nap határátkelő: Vállaj, Nagykároly, Érmindszent, Zilah, Sárkányok kertje , Kolozsvár • Útvonal • 1. nap határátkelő: Vállaj, Nagykároly, Érmindszent, Zilah, Sárkányok kertje , Kolozsvár •](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-20.jpg)
![Vége Vége](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-21.jpg)
- Slides: 21
![Erdély Készítette Kása Viktor Erdély Készítette: Kása Viktor](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-1.jpg)
Erdély Készítette: Kása Viktor
![ERDÉLY TÖRTÉNELME Erdély románul Transilvania vagy Ardeal németül Siebenbürg en latinul Transsylvania erdélyi ERDÉLY TÖRTÉNELME • Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürg en, latinul Transsylvania, erdélyi](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-2.jpg)
ERDÉLY TÖRTÉNELME • Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürg en, latinul Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekinthető önállónak. • Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb részét. E két utóbbi térség együtt Külső-Erdélynek is nevezhető.
![Miért élnek itt magyarok A romániai magyarok a kisebbségi magyarság legnagyobb csoportja Románia Miért élnek itt magyarok? • A romániai magyarok a kisebbségi magyarság legnagyobb csoportja, Románia](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-3.jpg)
Miért élnek itt magyarok? • A romániai magyarok a kisebbségi magyarság legnagyobb csoportja, Románia legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbsége. • A mai Erdély középső és nyugati részén (Erdélyimedence, Partium, Bánság) élő magyarok mellett külön csoportot alkotnak a székelyek és a moldvai csángók: • A székelyek Erdély keleti részén, Székelyföldön élő magyar népcsoport. Létszámuk körülbelül 700 ezer fő. Egyesek szerint feltehetően a hunok leszármazottai. Kultúrájukat és bizonyos mértékű különállásukat mind a mai napig megőrizték. • A moldvai csángók a Moldvában élő magyar nyelvű népcsoport tagjai, akik vallási szempontból a moldvai katolikuslakosság részét alkotják. Számuk ma 62 ezer körülire tehető, ami a moldvai katolikusoknak mintegy egynegyede
![Segesvár Ősidőktől fogva fontos lakott hely 1898 ban a NagyKüküllő jobb partja fölé Segesvár • Ősidőktől fogva fontos, lakott hely, 1898 -ban a Nagy-Küküllő jobb partja fölé](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-4.jpg)
Segesvár • Ősidőktől fogva fontos, lakott hely, 1898 -ban a Nagy-Küküllő jobb partja fölé emelkedő fennsíkon tárták fel a Wietenberg-kultúra leletekben gazdag telepét. A rómaiak ’’Stenarum’’ nevű katonai őrhelye állt itt, majd óbolgár nép lakott a környékén. 1141 és 1161 között II. Géza szászokat telepített ide. A szász szék központja lett, favárát 1191 -ben kezdték el építeni. Ez a tatárjáráskor elpusztult, majd ezután falakkal és tornyokkal fokozatosan épült be a Várhegy felső része. A vártemplomot egy 12. századi kápolna helyén kezdték el építeni 1350 -ben, de 1428 és 1488 között átépítették. A 14. századtól szabad királyi város. Várát 1438 -ban a törökök feldúlták, de a 16. században helyreállították. Mátyás uralkodása alatt polgárai részt vettek a király elleni felkelésben.
![Székelyföld Székelyföld rovásírással románul Ținutul Secuiesc ritkábban Secuimea németül Szeklerland latinul Terra Székelyföld • Székelyföld (rovásírással , románul Ținutul Secuiesc (ritkábban Secuimea), németül Szeklerland, latinul Terra](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-5.jpg)
Székelyföld • Székelyföld (rovásírással , románul Ținutul Secuiesc (ritkábban Secuimea), németül Szeklerland, latinul Terra Siculorum) alatt az erdélyi történelmi székely székek területét kell érteni. A történelmi Székelyföldhöz tartozott a mai Kovászna(Háromszék) és Hargita megye (Csíkszék, Udvarhelyszék), Maros megye egy része (Marosszék), a mai Fehér és Kolozsmegyék kisebb darabjai (Aranyosszék). Aranyosszék exklávé volt (a többi székkel területileg nem függött össze), és volt a Székelyföldnek enklávéja is (szigetszerűen közrezárt vármegyei terület): Felső-Fehér vármegye peselneki járása Tusnádfürdő és. Kézdivásárhely között. A mai értelemben vett Székelyföldnem tartalmazza Aranyosszéket, de magába foglalja Maroshévízet és környékét, illetve az egykori enklávét, a FelsőFehér vármegye peselneki járását. Székelyföld önrendelkezéssel bírt, az évszázadok folyamán, melyben központi szerepet kapott Székelyudvarhely, majd később Székelyvásárhely, mai nevén Marosvásárhely, mely a régió kulturális, oktatási, gazdasági és ipari központja lett.
![Békásszoros A Békásszoros románul Cheile Bicazului egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymáshegységben Erdélyben Békás-szoros • A Békás-szoros (románul Cheile Bicazului) egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymáshegységben, Erdélyben,](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-6.jpg)
Békás-szoros • A Békás-szoros (románul Cheile Bicazului) egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymáshegységben, Erdélyben, Hargita megyeészakkeleti részén, a Békás-patak völgyében. A szorost 1971 -ben védetté nyilvánították, jelenleg a Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park része. A Békás-szorost közrefogó hegycsúcsok: Kis-Cohárd (1344 m), Csíkibükk (1264 m), Oltár-kő (1154 m), Mária-kő (1125 m). Az Oltár-kő nyugati lábánál a Lapos-kanyonon keresztülfolyva a Lapos-patak ömlik a Békás-patakba. A szurdok alsó részén, a Kis-Békás-patak mentén található a Kis-Békás-szoros.
![Gyilkostó A Gyilkostó románul Lacul Roșu régi magyar nevén Verestó egy természetes torlasztó Gyilkos-tó • A Gyilkos-tó (románul Lacul Roșu, régi magyar nevén: Veres-tó) egy természetes torlasztó](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-7.jpg)
Gyilkos-tó • A Gyilkos-tó (románul Lacul Roșu, régi magyar nevén: Veres-tó) egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységbend, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén. 1837 -ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A tóvisszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak. A Gyilkos-tó fölé emelkedik északon a Kis-Cohárd (1344 m) sziklája. A környék és a Gyilkostó üdülőtelep közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozik.
![Kolozsvár Kolozsvár románul 1974 ig Cluj ma ClujNapoca németül Klausenburg néha Clausenburg latinul Kolozsvár • Kolozsvár (románul 1974 -ig Cluj, ma Cluj-Napoca, németül Klausenburg, néha Clausenburg, latinul](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-8.jpg)
Kolozsvár • Kolozsvár (románul 1974 -ig Cluj, ma Cluj-Napoca, németül Klausenburg, néha Clausenburg, latinul Claudiopolis, szászul. Kleusenburch, jiddisül: קלויזנ , בורג Klojznburg) város Romániában. Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. A 2011 -es népszámlálási adatok szerint Bukarest után Románia második legnépesebb városa volt. Az Európai Unió 96. legnépesebb városa. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja. • Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és. Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a. Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.
![Torda Torda románul Turda németül Thorenburg s zászul Torembrich római neve Potaissa volt Torda • Torda (románul Turda, németül Thorenburg, s zászul Torembrich, római neve Potaissa volt)](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-9.jpg)
Torda • Torda (románul Turda, németül Thorenburg, s zászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében. Az egykori Torda vármegye, majd Torda-Aranyos vármegye székhelye volt. A múltban Aranyospolyánt és Keresztest csatolták hozzá.
![Marosvárhely Marosvásárhely municípium Romániában Maros megyében A székelység művelődési ipari kereskedelmi közlekedési Marosvárhely • • Marosvásárhely municípium Romániában, Maros megyében. A székelység művelődési, ipari, kereskedelmi, közlekedési,](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-10.jpg)
Marosvárhely • • Marosvásárhely municípium Romániában, Maros megyében. A székelység művelődési, ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási és szellemi központja. Az egykori Marosszék, Maros-Torda vármegye, majd a Magyar Autonóm Tartomány, ma pedig Maros megyeszékhelye, a körülötte létrejött Marosvásárhely Metropolisz Övezet központja. Lakosságát tekintve Románia tizenhatodik, Erdély hatodik legnagyobb városa. Itt él a legtöbb magyar Romániában; több mint Kolozsvárott. Ezen a vidéken már az őskorban is volt emberi település, ami a Maros közelségének, illetve a dombokon kiterjedő hatalmas cserfa- és bükkerdőknek köszönhető. Az első település, amelyet ténylegesen a mai Marosvásárhely elődjének tekinthetünk, a 11. században alakult ki. Az 1323 -ból származó első írásos említése Novum Forum Siculorumnak nevezi a várost. A 15. század első felében Marosvásárhely még mezőváros volt és Marosszéknek volt alárendelve. Viszont idővel mind önállóbb lett, és egyre több kiváltságot kapott az uralkodóktól. Az első birói kiváltságot Mátyás király ajándékozta a városnak 1470 -ben, majd ezt 1482 -ben egy vásáros kiváltság is követte. Báthory István fejedelemtől Izabella királynéig még számos kiváltságot kapott, míg végül megkapta a szabad mezővárosi rangot. 1601 -ben a 15 éves háború nyomán a császári zsoldosok Basta György vezetésével felégették várost. A város felégetése után megnőtt az igény egy falakkal körülvett vár építésére, ezért ennek az építésének neki is kezdtek, ekkor kapta meg Marosvásárhely a szabad királyi város rangot. A városi élet csak a 18. század során kezdett kibontakozni, de igazi lendületet a 19. század végén, illetve a 20. század elején Bernády György polgármesteri mandátuma alatt vett.
![Magyar költők Erdélyben Ady Endre Érmindszent Tamási Áron Farkaslaka Bajor Andor Magyar költők Erdélyben • • • Ady Endre- Érmindszent Tamási Áron- Farkaslaka Bajor Andor-](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-11.jpg)
Magyar költők Erdélyben • • • Ady Endre- Érmindszent Tamási Áron- Farkaslaka Bajor Andor- Nagyvárad Balázs Imre József- Székelyudvarhely Fodor Sándor- Csíksomlyó Hornyák József- Gilvács
![Aba Iván 1923 1982 újságíró író Aba Iván Gyöngyös 1923 március 20 Aba Iván (1923– 1982) újságíró, író • Aba Iván (Gyöngyös, 1923. március 20. –](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-12.jpg)
Aba Iván (1923– 1982) újságíró, író • Aba Iván (Gyöngyös, 1923. március 20. – Budapest, 1982. augusztus 24. ) újságíró, író. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen államtudományi doktorátust szerzett. 1945 után az Erdőgazdaságnál dolgozott. A hatvanas években a. Többtermelés című lapot szerkesztettte. Tájleírásai a Magyarország írásban és képben c. sorozatban jelentek meg (1960– 1966). AMűszaki Élet szerkesztője 1974 -től, az AutóMotor főszerkesztő-helyettese 1981 -től.
![Balla D Károly 1957 kárpátaljai magyar író szerkesztő Balla D Károly Ungvár 1957 Balla D. Károly (1957–) kárpátaljai magyar író, szerkesztő • Balla D. Károly (Ungvár, 1957.](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-13.jpg)
Balla D. Károly (1957–) kárpátaljai magyar író, szerkesztő • Balla D. Károly (Ungvár, 1957. január 17. ) József Attiladíjas kárpátaljai magyar író, szerkesztő, blogger. Költőként indult, majd verseskötetei után sorra megjelentek novellái, publicisztikai kötetei, drámái, regényei. Több mint húsz önálló könyv szerzője. Írócsoportok vezetése, folyóiratok és kiadók alapítása, internetes portálok indítása fűződik nevéhez. A 2000 es években fokozatosan felszámolta közéleti és irodalomszervezői kötöttségeit. Meglehetős visszavonultságban él és alkot, azonban sokat publikál, és az interneten is intenzív a jelenléte.
![Czipott György 1951 író költő újságíró szerkesztő Szülei Czipott Endre és Peterdy Erika 1968 Czipott György (1951–) író, költő, újságíró, szerkesztő Szülei: Czipott Endre és Peterdy Erika. 1968](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-14.jpg)
Czipott György (1951–) író, költő, újságíró, szerkesztő Szülei: Czipott Endre és Peterdy Erika. 1968 -1974 -ig elektroműszerész, 1974 -1977 -ig fizikai munkás, vízgépkezelő, raktáros, betanított fűtésszerelő, segédmunkás, gépkocsirakodó, adminisztrátor. 1977 -1991 ig Lapkiadó (későbbi nevén: Pallas Lap- és Könyvkiadó) Vállalat-nál honorárium számfejtő, rekreációs ügyvivő, korrektor, tervezőszerkesztő, grafikus, újságíró. 1991 -1994 ig heti Kis Újság folyóiratnál tervezőszerkesztő, irodalmi rovatvezető. 1992 -ben tagja lett a MÚOSZ-nek. 1993 -1994 ben C&C Kiadó ügyvezetője. 1994 -2010 -ig szabadúszóként több heti- és havilap tervezőszerkesztője, informatikus. 2011 -től 2013 -ig Napkelet Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alelnöke.
![Cs Szabó László 1905 1984 író esszéíró Kolozsváron nőtt fel 1918 ban Budapestre Cs. Szabó László (1905– 1984) író, esszéíró • Kolozsváron nőtt fel. 1918 -ban Budapestre](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-15.jpg)
Cs. Szabó László (1905– 1984) író, esszéíró • Kolozsváron nőtt fel. 1918 -ban Budapestre költözött, részt vett Ady Endre temetésén (1919). Közgazdasági tanulmányokat végzett Budapesten. 1925 -1926 között Párizsban tanult a Sorbonne-on. 1931 -ben gazdaságtörténeti doktorátust szerzett. 1932 -1935 között a Magyar-Olasz Bank és a Kereskedelmi és Iparkamara elnökének titkára volt. 1935 -1944 között a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának vezetője volt. 1945 -től a Képzőművészeti Főiskola Művelődéstörténeti tanszékének vezetője volt. 1948 ban emigrált. Olaszországban, majd 1951 -től Nagy. Britanniában élt. 1951 -1972 között, valamint 1983 -tól a BBC munkatársa volt. Sárospatakon temették el.
![Csokonai Vitéz Mihály 1773 1805 költő Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként Csokonai Vitéz Mihály (1773– 1805) költő • Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-16.jpg)
Csokonai Vitéz Mihály (1773– 1805) költő • Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként tartjuk számon. Tanárai a jövő tudósaként emlegették, „poeta doctusnak” és „poeta natusnak” is nevezték. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai közepette lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkozását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt. Bár jelentőségét éppen e körülmények miatt Európa nem ismerte föl, a magyar irodalomban rövidesen elfoglalta méltó helyét.
![Dénes Zsófia 1885 1987 író újságíró 1903 ban érettségizett majd a Dénes Zsófia (1885– 1987) író, újságíró • • • 1903 -ban érettségizett, majd a](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-17.jpg)
Dénes Zsófia (1885– 1987) író, újságíró • • • 1903 -ban érettségizett, majd a Budapesti Tudományegyetemen irodalmi és művészettörténeti tanulmányokat folytatott. 1912 -től a. Pesti Napló, majd a Világ párizsi tudósítója volt. Balázs Béla révén 1913 őszén megismerkedett Ady Endrével, akinek rövid ideig menyasszonya, majd élete végéig barátja volt. Ady feleségül akarta venni, de Zsófia anyja ezt nem nézte jó szemmel és megakadályozta a házasságkötést. 1916 -ban anyja egyetértésével hozzáment a török szultán egyik miniszterének orvos fiához Cosma bejhez, és ezután vele Svájcban, Németországban majd Ausztriában élt. 1918 -ban Szabó Ervin által bekapcsolódott a forradalmi propagandamunkába a Vörös Újság szerkesztőjeként. 1919 -ben a. Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, ahol a Bécsi Magyar Újság című baloldali politikai napilap munkatársa lett. Férje halála után 1925 -ben tért haza és 1928 -ban házasságot kötött Nagy Andorral. Az Esti Kurír és a Reggel című lapokban publikálta egyéni riportjait és 1934 és 1936 között az Ünnep című irodalmi lap szerkesztője volt. 1937 -től írásaiból élt, amelynek élményanyaga Adyhoz fűződő kapcsolata volt. Nyolcvanéves korában férjhez ment a nála harminc évvel fiatalabb Szalatnyay József festőművészhez, akivel még több mint két évtizedig élt boldogan, 1987. január 23 -án halt meg 102 éves korában.
![Fábry Viktor 1884 1940 író szerkesztő evangélikus lelkész Tanulmányait 1907 ben fejezte be Fábry Viktor (1884– 1940) író, szerkesztő, evangélikus lelkész • Tanulmányait 1907 -ben fejezte be](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-18.jpg)
Fábry Viktor (1884– 1940) író, szerkesztő, evangélikus lelkész • Tanulmányait 1907 -ben fejezte be az eperjesi evangélikus teológiai akadémián. Segédlelkész Iglón, majd 1908 és 1917 között Kolozsváron tevékenykedett. Eperjesen a német-magyar evangélikus egyházközösség lelkészeként munkálkodott. Szerkesztője volt az eperjesi Gyülekezeti Élet (1918– 22), a rozsnyói Evangélikus Lap (1923– 37, 1937– 38 között felelős szerkesztő), a lőcsei Népünk (1922– 23), a Rozsnyón megjelent Orgonaszó (1927– 38) és a Luther (1934– 38) című lapoknak.
![Földes Péter 1916 2005 író esszéista Szülei Földes Imre és Kaufmann Valéria voltak Földes Péter (1916– 2005) író, esszéista • Szülei: Földes Imre és Kaufmann Valéria voltak.](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-19.jpg)
Földes Péter (1916– 2005) író, esszéista • Szülei: Földes Imre és Kaufmann Valéria voltak. 1936 és 1942 között a Színházi Élet, a Szabadság a Képes Családi Lapok újságírója volt. 1945 -től 1952 -ig a Madách Színház, a Magyar Színház, a Vígszínház rendezője, illetve dramaturgja volt, közben 1948 és 1951 között a Postás Szakszervezet művelődési otthonának igazgatója. 1952 -től 1954 -ig a Fővárosi Szabó Ervi Könyvtár tudományos munkatársa volt. 1954–től szabadfoglalkozású író volt. 1967 és 1990 között az Írószövetség gyermek- és ifjúsági szakosztályának titkára volt. 1987 -től 1990 -ig az Írók Szakszervezeti elnökségének tagja volt.
![Útvonal 1 nap határátkelő Vállaj Nagykároly Érmindszent Zilah Sárkányok kertje Kolozsvár Útvonal • 1. nap határátkelő: Vállaj, Nagykároly, Érmindszent, Zilah, Sárkányok kertje , Kolozsvár •](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-20.jpg)
Útvonal • 1. nap határátkelő: Vállaj, Nagykároly, Érmindszent, Zilah, Sárkányok kertje , Kolozsvár • 2. nap - Tordai sóbánya, Tordai Hasadék, Marosvásárhely, Szászrégen, Felsőmaros áttörés, Gyergyószentmiklós, Gyilkos-tó • 3. nap - Gyilkos tó, Kis-Cohárd, szabad program, séta a Gyilkos-tó körül, Békás szoros • 4. nap - Csíkszereda, Székelyudvarhely, Farkaslaka, Szováta, Kolozsvár • 5. nap – Kolozsvár, Körösfő, Bánffyhunyad, Nagyvárad
![Vége Vége](https://slidetodoc.com/presentation_image_h/fb5cbc7550c3a768e200b3cdf42c783d/image-21.jpg)
Vége
Sinotrans logistics uganda limited
Citc ksa
Ksa bloom's taxonomy
Ksa turda
Qsen ksa
Saudi arabia crisis communications
Copycenter nazareth
Viktor marko
Teori viktor frankl
Arany viktor
Humores de hipócrates
Tichý dům viktor dyk
Dachaou
Viktor pocajt
Viktor hartmann das alte schloss
Viktor dyk současníci
Opel viktor
Viktor bergen
Acs functions
Dr. viktor christiansen
Viktor dyk literární směr
How to find determinant in matlab