ERDLY Glotz Cynthia 7 b Trtnelmi httr 1541

ERDÉLY Glotz Cynthia 7. b

Történelmi háttér 1541 -ben három részre szakadt Magyarország. Az Erdélyi Fejedelemség a történelmi Erdély területén kívül a volt Magyar Királyság más területeit is birtokolta. Ezt a széles területsávot nevezték latin szóval Partiumnak (magyarul „Részek”). A János Zsigmond és a Habsburgok között 1570 -ben létrejött speyeri szerződés értelmében ide tartozott a teljes Máramaros, Bihar, Zaránd, Közép-Szolnok és Kraszna vármegye, majd később Arad, Temes és Szörény vármegyék területe is a Partium része lett. Az Erdélyi Fejedelemség fennállása jelentős részében az Oszmán Birodalom vazallusa volt. Uralkodóit az erdélyi országgyűlés választotta, de hatalmi jelvényeit eredetileg a szultántól kapta, évi adó fizetésére volt köteles, valamint kül- és hadügyeiben is a szultánnak volt alávetve. Az Oszmán Birodalomtól való függetlenséget csak a legerősebb fejedelmek alatt sikerült biztosítani. A román történetírás nagy jelentőséget tulajdonít annak a ténynek, hogy 1599. november 1. és 1601. augusztus 5. között Erdélyt rövid időre meghódította Vitéz Mihály havasalföldi vajda. Azonban Erdély az ő uralma alatt is különálló marad. (Mihály vajdát Basta György osztrák tábornok emberei gyilkolták meg Miriszlónál. ) A 17. század első fele az Erdélyi Fejedelemség virágkora volt. Bethlen Gábor fejedelem gyulafehérvári udvarában a tudományok és művészetek bőkezű támogatásra találtak. Bethlen Gábor a protestáns uralkodók oldalán sikeresen avatkozott be a harmincéves háborúba, aminek következtében az Erdélyi Fejedelemség nagyhatalmi rangra emelkedett Európában. A két nagy erdélyi főúri család, a Báthoriak és a Rákócziak több kiemelkedő erdélyi fejedelmet is adtak.

Erdélyben magyarok? A romániai magyarok a kisebbségi magyarság legnagyobb csoportja, Románia legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbsége. A mai Erdély középső és nyugati részén (Erdélyi-medence, Partium, Bánság) élő magyarok mellett külön csoportot alkotnak a székelyek és a moldvai csángók: A székelyek Erdély keleti részén, Székelyföldön élő magyar népcsoport. Létszámuk körülbelül 700 ezer fő. Egyesek szerint feltehetően a hunok leszármazottai. Kultúrájukat és bizonyos mértékű különállásukat mind a mai napig megőrizték. A moldvai csángók a Moldvában élő magyar nyelvű népcsoport tagjai, akik vallási szempontból a moldvai katolikuslakosság részét alkotják. Számuk ma 62 ezer körülire tehető, ami a moldvai katolikusoknak mintegy egynegyede

Erdélyben magyarok? Erdélyi magyarság 1918 -tól[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] A tágabban értelmezett Erdély (a történelmi Erdély, a Partium és a Kelet. Bánság) az 1920. június 4 -én megkötött trianoni békeszerződés útján Romániához került. A román történészek álláspontja szerint a határváltozás jogi alapja az 1918. december 1 -jén megtartott gyulafehérvári román nemzetgyűlés, amely az úgynevezett Gyulafehérvári Nyilatkozatban kimondta Erdély egyesülését Romániával. Ettől kezdve Erdély és erdélyi magyarok alatt a Magyarországtól Romániához került egész területet (a mai értelemben vett Erdély), illetve annak teljes magyar lakosságát értjük.

Székelyföld történelme Ez a szócikk a történelmi Székelyföld, illetve a székelyek történelmét írja le a 13. századtól napjainkig. Székelyföld, mint közigazgatási egység a 13. század elején jött létre, és az az 1876 -os megyerendezésig létezett. A 2003 -ban megalakult Székely Nemzeti Tanács célja, hogy a jelenleg Románia részét képző terület autonómiáját kivívja a jog és a demokrácia eszközével, alkalmazva a nemzetközi jog kínálta lehetőségeket. Románia küszöbön álló regionális átszervezéssel lehetőséget kínál Székelyföld, mint közigazgatási régió létrehozására (az autonómia statútumban foglalt terület, illetve az általa régiósítási szándékra készíttetett térkép alapján), mely első lépése lehetne a cél elérésének. Ebben a régiólétrehozási törekvésben erdélyi magyar politika többé-kevésbé támogatja. Ugyanakkor megyei és helyi politikusok kezdeményezték a népszavazást Székelyföld, mint önálló fejlesztési régió kialakításához, hogy alapot teremtsenek a közigazgatási régió létrehozásához. Székelyek eredete: A székely nép eredete sok vitát kavar mind a tudósok, mind pedig maguk a székelyek között. Egyesek szerint a székelyek mindig is magyar etnikumúak voltak, a kulturális eltérések okai pedig a földrajzi-történelmi elkülönülésben keresendők. Emellett a legkülönbözőbb elméletek születettek meg, amelyek sorra származtatják a székelyeket a bolgár eszkilektől, a hunoktól, az avaroktól, a késő-avaroktól, sorolják be őket a kavarok közé tartják őket magyar eredetűeknek és a kulturális eltérések oka a hegyvidéki elszigeteltség.

Erdélyi magyar költök és írók Bajor Andor Balázs Imre József Fodor Sándor Hornyák József Huszár Sándor Kányádi Sándor Kocsis István Kovács András Ferenc Lakatos Demeter, csángó költő Lövétei Lázár László Majtényi Erik Márki Zoltán Sánta Ferenc Sütő András Szabó Gyula Szász János Székely János erdélyi magyar költő, író

Ady Endre (18771919) A XX. század emberének sorsa, útkeresése, vívódása és reménye szólal meg Ady lírájában. Költészetének korszakalkotó jelentőségét Szerb Antal a következőképpen fogalmazta meg: "Ő volt az, akiben teljes lett az idő, akinek elébe futottak az előfutárok, aki kimondta a szót, amit ki kellett mondani". Élete és költészete sok szállal kapcsolódik Erdélyhez. Érmindszent, a "hepehupás vén Szilágy" a költő szülőhelye (1877. nov. 22. ), Nagykároly és Zilah tanulóévei és eszmélése színtere. Nagyvárad, század eleji művelt, polgárosodó város, a "Körös-parti Páris", a "Pece-parti Páris", ahol tovább kísérletezik az "acélhegyű-ördöggel", és harcias szellemű újságíróvá válik. A Léda-élmény (Diósiné Brüll Adél), "az asszony" megismerése is ehhez a városhoz köti. Léda méltó szellemi társa, és párizsi útjai is az ő biztatására következnek be. Világnézeti-emberi fejlődését, művészi kibontakozását első párizsi útja indítja el.

Tamási Áron (1897 -1966) Jellegzetesen székely író. Írásművészetének, szépségeszményének, emberségének ihletforrása Farkaslaka, az "angyali falu". Már kora gyermekségétől magába szívta a hagyományok tiszteletét, a népszokások gyakorlását, a babonás hiedelmek iránti érdeklődést, a népköltészet szeretetét. Játékos képzelete a mindennapok valóságából - a "nehéz szegénység", a mostoha természeti viszonyok, a társadalmi elszigeteltség, a komor történelmi események - egy mesebeli világba menekíti. Fogékonyságát a költői szépségek iránt édesanyja alakította: "Anyám virágos ágakat mutogatott nekem, melyeken harmatosak voltak a levelek, virágai játékosan villództak a változó fényben, s azoknak szirmai céltalanul szálldostak néha, mint a pelyhek". Pályája csúcsát jelzik az 1930 -as évek alkotásai. Legismertebb műve az Ábel-trilógia (Ábel a rengetegben - 1932, Ábel az országban - 1933, Ábel Amerikában - 1934). A trilógia főszereplője Ábel, a talpraesett, furfangos, feleselő kedvű, derűs népi hős.

Kolozsvár A város már az ókorban is lakott település volt, helyén egykor római erődítmény állt, Napoca néven. A XIII. században, később elmagyarosodott német telepesek érkeztek a környékre, akiket V. István, magyar király hívott ide, hogy a tatárdúlást követően kiürült várost újra benépesítse. A város a középkorban Erdély kulturális központja lett. Az Erdélyi Fejedelemség idején kapta a "Kincses Kolozsvár" elnevezést, melyet gazdagságának és kulturális szerepének köszönhetett. 1550 -ben Heltai Gáspár vezetésével itt indult el a magyar nyelvű könyvnyomtatás, és a városban kezdte meg működését az első magyar kőszínház is 1821 -ben. Az 1500 -as években Kolozsvár a reformáció központja volt, de Dávid Ferenc hatására a város lakossága egy időre az unitárius hitre is áttért. Kolozsvárt régóta Erdély fővárosának tekintik, bár hivatalosan sohasem volt az. Intézményei, gazdagsága, egy időben a politikai élet ide összpontosító cselekvései mégis azzá tették. Ezt a címet az is indokolja, hogy Kolozsvár hosszú ideig Erdély legnépesebb városa volt. Napjainkban, igaz már kisebbségként, Marosvásárhely után itt él a második legnagyobb számú magyar közösség Erdélyben.

Segesvár Marosvásárhelytől délre, a Nagy-Küküllő völgyszorulatában fekszik. A Világörökség részét képező segesvári vár falain belül találjuk Erdély legfestőibb középkori várnegyedét. Meredek lejtésű hegyek, erdővel borított domboldalak ölelik a környezetéből szigetként kiemelkedő várat, mely lenyűgöző látványt nyújt. A település 36. 000 lakosából 20% magyar, 4% német, 73% pedig román anyanyelvű. A város környéke ősidők óta lakott hely volt. A római időkben ezen a tájon feküdt a Castrum Stenarum őrhely, amely a Gyulafehérvár felé vezető fontos út biztonságára vigyázott. II. Géza, majd II. Endre szász telepeseket hívott a vidékre, akik megkezdték a város építését. Alapításának pontos ideje nem ismert. Segesvár a középkorban egyike volt Erdély legfontosabb városainak, mind gazdasági, mind egyházi szempontból. Az első céhek megszervezése a XIV. század elejére tehető, kézműipara már ekkor igen fejlett volt, mely a későbbi időkben még inkább felvirágzott.

Torda A Kolozsvártól 30 kilométerre fekvő várost egyik oldalról sem határolják magas hegyek, ezért a különböző támadások ellen szinte védtelen település lakossága a történelem folyamán többször is teljesen kipusztult. Ilyen esetekben az erdélyi fejedelmek az ország más területeiről telepítettek be lakosokat, akiknek a XVII. században I. Apafi Mihály nemesi címet adományozott. Az egykoron színtiszta magyar város lakosságának ma már csak 11%-a magyar anyanyelvű. A város valaha három részből állt - Ótorda, Újtorda és Egyházfalva - melyek mára már teljesen összeolvadtak. A mai főtér egyik végében áll a gótikus és barokk stílusjegyeket egyaránt magán hordozó katolikus templom, ahol az 1568 -as országgyűlés tartották. Az ótordai református templom melletti park hátsó részében találjuk a Fejedelmek-házát, melyben az országgyűlésre érkező fejedelmek megszálltak. A református lelkészi hivatal épületének falán egy emléktábla hirdeti, hogy ebben a házban szállt meg a Székelyföld felé tartó, Bem seregeihez csatlakozni kívánó Petőfi. A fallal körülvett újtordai református templom a főtértől kicsit távolabb látható. A város kicsi unitárius temploma az Aranyos folyó túloldalán található. A sóbánya és a sósfürdő napjainkban is látogatható.

Marosvásárhely Az Erdélyi-medence közepén, a Maros két oldalán, 309 -488 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Az ásatások azt igazolják, hogy a város területe és környéke már az újkőkor óta lakott. Marosvásárhely elsősorban mezőgazdaságával biztosított jelentős helyet magának, de a céhek, kézművesek és a kereskedők jelenléte fellendítette a gazdasági életet, amihez 1482 -ben Mátyás királytól kapott szabadalom is hozzájárult. Jelentős esemény volt a város történelmében, az 1571 -ben a várbeli nagytemplomban, János Zsigmond fejedelem jelenlétében megtartott országgyűlés, amelyen megerősítették a vallásszabadságot. A XVI-XVII. századfordulón és azt követően a várost sok viszontagság érte, de mindig sikerült talpra állnia, tovább fejlődnie. 1616. április 29 -én. Bethlen Gábor fejedelem Marosvásárhely név alatt szabad királyi várossá nyilvánította és számtalan előjoggal ruházta fel. A város sokat szenvedett a török dúlásoktól, majd Lipót császár csapatainak fosztogatásaitól, amit a rossz termés még tovább fokozott. A lakosság ügyének jobbra fordulását látta a kuruc szabadságharcban, s ezért támogatta is azt, mint ahogyan az 1848 -49. évi szabadságharcot is. Itt volt egy ideig Bemfőhadiszállása, innen indult Petőfi Sándorral a végzetes fehéregyházi csatába. Az 1867 -es kiegyezés gazdasági és szellemi felemelkedést hozott, így Vásárhelyen is fellendült az ipar és a kereskedelem egyaránt.

Gyilkos-tó A Gyergyószentmiklóstól 24 km-re fekvő tó Erdély egyik legszebb torlasztava, mely 983 m tengerszint feletti magasságban található. A tó 1837 nyarán keletkezett, a Gyilkos-kő északnyugati lejtőjén felhalmozódott törmelékanyag lecsúszása következtében, mely a nagy esőzések hatására zúdult le és zárta el a völgyet, ahol több patak is egyesül. A Vereskő-patak hordaléka sokszor rozsdavörösre színezte a tó vizét, innen a tó másik neve, a Veres-tó. A népi névmagyarázat összefüggésbe hozza a "vörös" és a "gyilkos" jelzőket azzal a legendával, ami szerint az összeomló hegy maga alá temette a völgyben legelésző nyájat pásztorostól együtt, és a felszivárgó vér sokáig vörösre festette a tó vizét.

Békás-szoros A Gyilkos-tavat elhagyva érünk be a Békás-patak völgyébe, a Békás-szorosba, ami a Keleti. Kárpátok legszebb és leghosszabb szurdokvölgye (5 km). A tényleges szorosnak három fő része van: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka. A szoros a 200 -300 méter magas sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága, és a hegymászók paradicsoma. Csaknem valamennyi szikla függőleges oldalával fordul a Békáspatak medre felé, ezáltal alkotva magas falakat. A környező hegycsúcsok átlag 1300 m magasak: Kis-Cohárd - 1352 m, Csíki bükk - 1267 m. A szoros legzordabb része a "Pokol tornáca".

Székelyudvarhely A város számos rejtett értéket kínál a látogatóknak. Székelyudvarhely, a 660 éves kisváros, az Erdélyi-medence keleti-délkeleti peremövében, a Küküllõ-dombvidék keleti szegélyén, a Nagy. Küküllő folyó felső szakasza mentén fekszik. Csíkszeredától 52, Marosvásárhelytõl 100 (az 13 A mûút mentén), Kolozsvártól 200 (E 60 -as műút mentén), Brassótól 100 km-re fekszik (a 137, 131 és a 132 B számú megyei utak, és az E 60 országút mentén). Segesvártól (52 km) vonattal is elérhető. Székelyudvarhely több mint hat évszázados múltja ellenére sem rendelkezik régibb korszakokból származó monumentális műemlékekkel, kivéve az egyetlen épen maradt középkori építészeti emléket, a 13. században épült Jézus Szíve-kápolnát. Székelyudvarhely jelentősebb egyházi és világi épületei 200 -300 éves múltra tekintenek vissza. A Budvár és a Székely Támadt vár (Csonkavár) ugyan régebbi, de többnyire átalakított, módosított formában maradtak ránk.

Tartalomjegyzék ERDÉLY Történelmi háttér Miért élnek Erdélyben magyarok? Székelyföld történelme Erdélyi magyar költök és írók Ady Endre (1877 -1919) Tamási Áron (1897 -1966) Kolozsvár Segesvár Torda Marosvásárhely Gyilkos-tó Békás-szoros Székelyudvarhely https: //attachment. fbsbx. com/file_downlo ad. php? id=1407947186133601&eid=AStb 2 pk. Gm 4 a 5 JJKXk. H 1 hi. Nj 4 o. WYL 9 Ce. Dde 5 SM 8 xjf. U 9 mji 84 Hd. Z 16 E 4 fp. Chr. Onp 0 K 4&inline=1&ext=1396256119&hash=ASv. HTWq. D 5 d. Tm 2 ex