Erdly 1606 91 Bocskai halla gyanstsok Ktay M

Erdély 1606 -91 Ø Bocskai halála - gyanúsítások (Kátay M. ) I. Rudolf tevékenysége Hajdúk kiváltságai veszélybe kerülnek Ø Mátyás főherceg a hajdúkra támaszkodva 1608. lemondatja I. Rudolfot hajdúk kiváltságainak megerősítése Ø II. Mátyás (1608 -1619) az 1608 -as pozsonyi országgyűlés: A bécsi béke megerősítése A vallásszabadság kiterjesztése a mezővárosokra és a falvakra A rendi intézm. működésének biztosítása Az uralk. teljes jogkörű helyettese a nádor Illésházy István nádor

Erdély 1613 -ig Ø 1606 Bocskai † után a fejedelem Rákóczi Zsigmond (1606 -08) Később a hajdúk segítségével Báthory Gábor szerzi meg a hatalmat (1608 -13) Ø Báthory uralmának ellehetetlenülése erőszakos belpolitika A hajdúkat háttérbe szorítja szászokkal szembe kerül (Nagyszebenbe helyezi székhelyét) Havasalföldi hadjárat, amit a porta nem engedélyezett kalandor politikája miatt a Porta mellőzi a Porta Bethlen Gábort nevezi ki Erdély fejedelmévé a hajdúk árulónak tartják, és Váradon megölik

Rákóczi Zsigmond Báthory Gábor

Bethlen fejedelemmé választása Ø A Porta kívánalmának megfelelően Bethlen Gábor lesz a fejedelem. Célja a belső rend megteremtése, az ország újraegyesítése a törököktől való függés fenntartása mellett. Ø Bethlen belpolitikája rendezte a szászokkal való viszonyt, ezzel megszilárdította a három nemzet unióját (kápolnai unió) eddig eladományozott javak nagy részét visszaszerzi, ezzel a főurakat középnemesi szintre süllyesztette csökkentette az országgyűlések számát, gyakorlatilag szabadon alakította összetételét ugyanakkor a rendi szervek megmaradtak (minden az uralkodó kezébe összpontosul), de alig korlátozták a fejedelmi hatalmat anyagiakban is függetlenítette magát a rendi erőforrásoktól kiváltságot ad a mezővárosoknak, támogatja a középrétegeket; védi a jobbágyságot

Bethlen gazdaságpolitikája Ø Gazdaságpolitikáját merkantilisztikus jegyek jellemzik a kivitelre kerülő javakra állami monopólium (higany, viasz, mész, marha) Bethlen igyekezett betörni az itáliai piacra, Anabaptista takács ipar fejlesztése (külföldi mesterek + bányászok) a habánok befogadása (vallási tolerancia) jövedelme 1/2 millió arany állandó zsoldoshadsereg

Bethlen a Gyors és határozott intézkedései voltak, s képes 30 éves volt a nemzetközi politikába is beleszólni. Külpolitikájában a török bizalmát igyekezett megnyerni, háborúba fel-vette a kapcsolatot a román vajdákkal is. n Ø Külpolitika: 1618 -ban, amikor a cseh rendek Prágában Habsburg-ellenes felkelést robbantottak ki, Bethlen nemzetközi szövetség tagjaként indult II. Ferdinánd ellen. A 30 éves háborúban a Felvidéken indult harcba (cél: független Mo. visszaállítása) Hadai csekély ellenállásba ütköztek a királyi Mo. területén. A magyar főurak örömmel fogadták, de katonai segítséget nem adtak. Az egyesült cseh, morva és erdélyi sereg Bécs ostromára készülődött

BETHLEN HADJÁRATAI

Ø A sikerek 1620. aug. besztercebányai ogy. A rendek Magyaro. királyává választják, de ő nem kor. meg magát Okai: a rendek szigorú feltételeket szabtak a hitlevélben nem látta biztosítva helyzetét a török felől A csehek fehérhegyi veresége szövetséges nélkül, egyedül marad magyarországi rendek elfordultak tőle (megriadtak Bethlentől) a főnemesség nagy része is elpártol tőle (Fehérhegy miatt) A béke felé

A nikolsburgi béke Ø 1621. A béke pontjai: visszaadja magyarországi foglalásának jelentős részét lemond a királyi címről élete végéig megkap 7 vármegyét (Borsod, Abaúj, Zemplén, Szabolcs Szatmár, Bereg, Ugocsa). a bécsi béke és 1608 -as törvények garantálása Ø Később még kétszer (1623; 1626) bekapcsolódik a harcba, de siker II. Ferdinánd Bethlen Gábor

A nikolsburgi béke záradéka

Ø A fejedelmi központ, Gyulafehérvár a későreneszánsz művészet központja lett. Székhelyén reneszánsz udvart épít ki, Bethlen és a kultúra nagyszabású építkezésekbe fogott Protestáns főiskolát és könyvtárat alapít (Gyulafehérvár). Pártfogolja a tudományt és művészeteket Európai műveltségű értelmiség jött létre Nemesi levéllel látta el a prédikátori réteget, Támogatja a szegények külföldi egyetemi tanulmányait Apáczai Csere János Magyar Encyclopédia

AZ EURÓPAI MŰVELTSÉGŰ ÉRTELMISÉG Apáczai Csere János Szenczi Molnár Albert „Én Calvinista nem vagyok, sem Lutherista nem vagyok, mert megtanultam azt az Szent Pál írásából, hogy sem Apollóstól, sem Kéfástól nem kell neveztetni senkinek, hanem mi igaz keresztyéneknek neveztettünk az Úr Jézus Krisztusról". Alvinczi Péter Misztótfalusi Kis Miklós

ÉS MŰVEIK Szenczi Molnár Albert magyar nyelvtana … Haller János könyve Misztótfalusi Kis Miklós kolozsvári nyomdájából és latin-magyar szótára

EMLÉKEIK A KOLOZSVÁRI HÁZSONGÁRDI TEMETŐBEN Misztótfalusi Kis Miklós Apáczai Csere János Szenczi Molnár Albert Az iktári Bethlen-család kriptája

Bethlen tudósai között

Bethlen utódlása I. Rákóczi György szerzi meg a hatalmat Ø Hatalmának biztosítéka, az állami bevételeken túl hatalmas magánbirtoka ØA török is jóváhagyja Ø Nagyon vallásos - „Bibliás őrálló” fejedelem Ø Folytatja a „bethleni” politikát Belép a 30 éves háborúba a protestáns hatalmak oldalán I. Rákóczi György (1630 -1648)

I. Rákóczi György a Habsburgok ellen 1643 -ban szövetség a svédekkel és a franciákkal (bírta a szultán felhatalmazását) 1644 – sikeresen harcolnak csapatai A Habsb. diplomácia eléri, hogy a szultán leállítja az akciót, mert tartanak a sikereitől 1645 – linzi béke III. Ferdinánddal amely megerősíti: a bécsi és nikolsburgi békét, az 1608 -as pozsonyi tv-eket

I. RÁKÓCZI GYÖRGY HADJÁRATAI

RÁKÓCZI-BIRTOKOK A XVII. SZÁZADBAN

II. Rákóczi György Virágzó országot örököl, próbálja folytatni apja politikáját Mozgástere egyre szűkül (véget ért a 30 éves háború) A porta engedélye nélkül kísérletet tesz a lengyel trón megszerzésére (1657) Majdnem az egész erdélyi hadsereg megsemmisül(a török a tatárokkal semmisítteti meg az erdélyi sereget) A fej. -ség védtelenné válik a külső (török -tatár) bosszú hadjáratával szemben Halálos sebet kapott egy csatában II. Rákóczi György 1648 -1660

II. Rákóczi György serege Varsó alatt Rákóczi több győzelmet is aratott, de azokat nem tudta kiaknázni …

Erdély bukása Ø 1658 -1662 között megtörténik Erdély második pusztulása Erdély elveszti nyugati várait: Lugost, Jenőt és Karánsebest Ø A fejedelem a törökkel szemben elesik a szászfenesi csatában (1660) 1660 - Erdély kulcsa, Nagyvárad is elesik Császári sereg Erdély segítségére siet, vára de Várad A török Apafit tette fejedelemmé (Évi adó: 15 000 40 000 arany) Erdély végleg meggyengül már nem tudja betölteni szerepét (a magyar rendi jogok védelme)

ERDÉLY APAFI MIHÁLY ALATT Kolozsvár – Apafi alatt Erdély kulcsa lett (végvár) Apafi Mihály 1661 -90

1658 -1662 között megtörtént Erdély második pusztulása Kettős adóztatás: A XVI-XVII. Században a török hódoltság területein előforduló adóztatás, amelynek során mind a török, mind a magyar főurak adóztatják saját jobbágyaikat, parasztjaikat, és ezért azoknak kétfelé kell fizetniük. Erdély pusztulása