Energiahordozk keletkezse Szn Klaj fldgz Kszn kpzdse Sekly

Energiahordozók keletkezése Szén Kőölaj, földgáz

Kőszén képződése - Sekély, mocsaras tengerpartok előterében az elhalt növényi szervezetek elpusztulva az aljzatra ülepednek és ott felhalmozódnak. - Így keletkezik a tőzeg, ami még üledék. - A rétegek vastagodási sebessége igen lassú, ezer év alatt mindössze egy méter.

• A tőzeg kőszénné válásának feltétele - betemetődés, majd az így fellépő rétegterhelés (nyomás) és - hőmérsékletnövekedés. (A tőzeg nagy része veszendőbe megy: a betemetődés előtt több mint 90%-a elrohad, eloxidálódik. ) • A betemetődő maradék az, amely bonyolult vegyi folyamatok hatására, immár oxigéntől teljesen elzárva elszenesedik. • Közben a nyomás- és hőmérsékletnövekedés hatására az anyag egyre keményebbé válik, víztartalma csökken, a növényi maradványok összepréselődnek, majd szinte teljesen „eltűnnek” benne.

• A szénülésnek tehát fokozatai vannak. 1. A még alig összenyomott növényi maradványok halmazát tőzegnek nevezzük. Ebben az egyes növényi szervek még jól felismerhetők. Fűtőértéke csekély. 2. Nagyobb nyomás hatására és hosszabb idő alatt a tőzeg lignitté alakul, majd a lignitből barnakőszén keletkezik. A barnakőszénben már nagyon kevés növénymaradványt lehet azonosítani. 3. Még nagyobb nyomás hatására, még több idő elteltével feketekőszén képződik, amelyben már csak virágporszemeket találhatunk ép állapotban. 4. A legerősebben összenyomott kőszén az antracit, s fűtőértéke is ennek a legkiválóbb.

IDŐ!!! (régebbi jobb)

Antracit

Kőolaj és földgáz keletkezése • A tengerekben élő növényi és állati szervezetek elhalása és leülepedése után alakul ki a földgáz és a kőolaj. • Képződésük szempontjából a plankton (apró, lebegő életmódot folytató növényi és állati szervezetek összessége) a legfontosabb. • Az élőlények tömegei az iszappal való betemetődés és a nagy nyomás miatt oxigéntől elzártan, különlegesen bomlanak le, az ebből származó anyag a kőolaj.

• Szerencsés körülmények között a kőolaj lyukacsos (porózus) kőzetekbe szivároghat át, s azok pórusaiban felgyűlhet. • A felgyülemléshez további kedvező körülmények kellenek: a felfelé szivárgó olajnak „csapdába” kell esnie • A legjobb kőolajraktározó kőzet a mészkő és a homokkő. A kőolajmezőket éppen ezért nem föld alatt hullámzó tavaknak kell elképzelnünk. • A bomlás során termelődő gázokból alakul ki a földgáz egy része, amely általában az olajjal együtt fordul elő.

Összefoglalás Kőszén • Elhalt növények • Betemetődés Nagy nyomás Magas hőmérséklet Sok idő Oxigénmentes környezet • Különböző minőség a feltételektől függően • A telepek helyben maradnak Kőolaj, földgáz • Elhalt tengeri plankton • Betemetődés Nagy nyomás Magas hőmérséklet Sok idő Oxigénmentes környezet • Különböző minőség a feltételektől függően • Elvándorlás lyukacsos kőzetekben • Csapdákban felhalmozódás

Ásványkincsek Ércek Olyan ásványok vagy kőzetek, amelyekből az ipar számára fémeket lehet kinyerni

Magmából kiváló ércek • Vas (Fe) – pl. : magnetit (mágnesvasérc) • Réz (Cu) – pl. : malachit • Ólom (Pb). . ércei - galenit

Üledékes ércek • 1. Lepusztult vulkáni hegy anyagában pl. : Arany mosása folyók hordalékából • 2. Bauxit – aluminium érce (Al)