Energetikai online alkalmazsok Jelenlegi helyzet n Az energetikai

Energetikai online alkalmazások

Jelenlegi helyzet n Az energetikai területen nagy mennyiségű adat keletkezik n Ezen feldolgozása és kezelése komoly infrastruktúrát igényel n Nem szakértői vagy lakossági felhasználása igen nehézkes

A megoldás n Innovatív, felhasználóbarát informatikai megoldások n Interdiszciplináris (energiagazdálkodási, szociálpszichológiai, kommunikációs és informatikai közreműködést igénylő) kutatások

1. Energiatakarékossági kampány egyedi okos mérőkkel web 2 -es és okostelefon alkalmazás

Okos mérés n Az okos mérés alapja a kétirányú kommunikáció és a (kvázi) valós idejű fogyasztási információ n Idén indultak az okos mérés (smart metering) első pilot projektjei Magyarországon n Azonnali visszajelzést ad az energiafogyasztásról a felhasználónak

Adatmegjelenítés a fogyasztási helyszínen n a fogyasztó az adott pillanatban hogyan teljesít napi átlagos fogyasztásához képest n mennyibe kerül az adott időszakban elfogyasztott villamos energia

Web-alapú monitoring-eszközök n Időben megjelenítve mutatja a fogyasztást n Jelzi a háztartás konstans villamosenergiafogyasztását n A fogyasztó összehasonlíthatja fogyasztási adatait a közösség más tagjaiéval

Energiatakarékosság n Energiatakarékossági szokások követhetők, de csak a főmérőn keresztül, a lakás teljes fogyasztása látható n Az energiatakarékossági tanácsok az egyes készülékek használatáról szólnak n A tanácsok betartásának hatékonysága nehezen ellenőrizhető

Energiahatékonysági kampányok hatékonysága n A fogyasztók tájékoztatása önmagában keveset változtat a fogyasztási szokásokon n Visszacsatolás és attítűdváltozás összefügg n Minél gyorsabb a visszajelzés, annál hatékonyabban rögzül az üzenet (mérő leolvasás szemben havi számlával) n A figyelemfelkeltő, fogyasztó számára érdekes tartalom hatékonyabban jut el

Közösségi lehetőségek n Szociális normák és referenciacsoportok hatása – az egyének nem szeretnek eltérni attól, amit a többség tesz vagy elvár n Jutalmazás - az egyén szívesen csatlakozik olyan közösséghez, amely méltányolja és jutalmazza erőfeszítéseit (nem feltétlenül anyagi javak) n Elérhető célok világos meghatározása

n A szociális, közösségi médiumok jelentős szereppel bírnak a tudatformáló-fogyasztást csökkentő kampányok esetében n Virtuális közösségépítés, motiváció növelése játékokkal

A megoldás: egyedi mérők n a berendezések egyedi mérése n konnektorba dugható egyszerű mérőkkel n vezeték nélküli adatgyűjtő router továbbítja az adatokat a szervernek

Pilot: a webalkalmazás n háztartási fogyasztók n n regisztrációja; az okos mérő rendszerek eredményeinek megjelenítése (műszerfal); elemzések, számítások, becslések készítése; fogyasztás és energiaköltség becslése háztartásra és egyes eszközökre; a megtakarítási lehetőségek kiszámítása és megjelenítése;

Pilot: szociális média n az energiahatékonysági program ütemezése és rögzítése; n tippek, trükkök, tanácsok megjelenítése; n állandó visszajelzés az egyes felhasználóknak; n közösségi funkciók, megbeszélés, tapasztalatcsere, verseny, bónuszpont gyűjtés.

A kampány forgatókönyve n Fókuszba kerül egy háztartási eszköz vagy terület (sütésfőzés, hűtés-fagyasztás, mosogatás, vízmelegítés, mosás és szárítás, légkondicionálás, stand by üzemmód), n Bevezető-tanuló és referenciahét (a mérés előtti adatokat rekonstruálandó) n Hűtőszekrény hete, mosógép hete, stb… n Fenntartó és kiértékelő hét

További lehetőségek n Adathiány a háztartások villamosenergia- kiadásai területén n Nem pontosan ismert a magyarországi háztartások nagyháztartásigép-állományának szerkezete

2. Kommunális hulladék és szervesiszap hulladékhasznosítási és energiatermelési technológiák online országos térképe a jelenlegi helyzetről

Kommunális hulladékgazdálkodás n Magyarországon személyenként 413 kilogramm hulladék termelődött 2010 -ben

Hulladékból energia n elektromos- és hőenergia ko-, vagy trigenerációja termikus folyamatok során: n égetés n szerves hulladék lebomlása és fermentációja során keletkező gázok hasznosítása depóniagáz kinyerése települési szilárd hulladékból (TSZH) n aktív anaerob fermentációs termelés (szennyvíz, élelmiszeripari-mezőgazdasági hulladék) n

TSZH égetés n Magyarországon a rákospalotai az egyetlen üzem, ahol kommunális hulladék elégetésével termelnek energiát n Hulladékégetési kapacitás: maximum 420 ezer tonna/év n Villamosenergia-értékesítés: kb. 140 ezer MWh/év n Távhő-értékesítés: kb. 500 ezer GJ/év

Biomassza-potenciál n az összes hazai biomasszára alapuló megújuló energia potenciálja 145 -223 PJ n képes lenne az éves hazai primenergia-igény 21, 5%-át fedezni. n Energiafű, egyéb növények n Mezőgazdasági, faipari hulladék égetése n Pelletálás

Depóniagáz, fermentátumok n A depóniagázt jellemzően a keletkezés helyén, vagy annak közelében hasznosítják n 1 tonna hulladékból évente kb. 10 m 3 gáz nyerhető ki, 15 -20 éven át n A depóniából történő gáz-kinyerés igen költséges beruházás

Szennyvíziszap n A szennyvíztisztító telepeken a magas szervesanyag-tartalmú iszap keletkezik. n Ezt, és a szennyvízből kiszűrt szilárd szerves anyagot anaerob módon fermentálva biogáz állítható elő.

Növénytermesztési fő- és melléktermékek, állati hulladék n Magyarországon évente mintegy 60 millió tonna mezőgazdasági hulladék keletkezik, a következő megoszlásban: n növényi hulladék 14, 5 millió tonna, ebből hasznosított kb. 7 millió tonna; n állati eredetű kb. 45 millió tonna és ennek közel 49%-a, 22 millió tonna kerül hasznosításra.

Megújuló fenntarthatósági kritériumok n üvegház-hatású kibocsátás csökkentése, n decentralizált ellátás, n megfelelő hatásfok, n helyi, 20 -25 km-en belüli szállítási távolság (pl. alapanyagok tekintetében) A hulladék energetikai célú felhasználása mindnek megfelel.

TSZH adatok n A TSZH-ra vonatkozó statisztikai idősorokat a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (HIR) tartalmazza n Hulladéklerakók területi elhelyezkedését a VÁTI tartja nyilván n Legfrissebb 2010 -es n Sokszor becslés az összetétel, szezonálitás még a mennyiség is

Szennyvíziszap adatok n Mo-n 7 db szennyvízgáz alapon villamos energiát termelő erőmű van regisztrálva n Nincs adat arra vonatkozóan, hogy a lakosságtól a csatornahálózaton keresztül mennyi szennyvíz jut el az egyes tisztítókba és ott mekkora mennyiségű szennyvíziszap keletkezik

Az adatok jellemzői n Több területen nem állnak rendelkezésre adatok, illetve gyűjtésükre nincs kialakult módszertan n A hulladéktermelők adatszolgáltatása sok esetben még mindig önkéntes alapú n A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok esetében az adathiányosság olyan mértékű, ami lehetetlenné, bizonytalanná teszi a tervezést.

Geoinformatikai adatbázis prototípusa Magyarország interaktív térképén vizualizáltuk: n a magyarországi hulladéklerakó /szennyvíztisztító telepeket, n tényadatokat/prognózist a kommunális hulladék /szennyvíziszap mennyiségéről és területi eloszlásáról. n létező energetikai beruházások helyszíneit, A modell lehetséges helyszínek tesz javaslatot az új energetikai beruházások esetében

Becslések energetikai felhasználhatóságról n Keletkező depóniagáz mennyiségi becslése n Átlagos értékek a lerakók kapacitása alapján n Szennyvíziszapból keletkező biogáz mennyiségi becslése n Lakosegyenérték (LE) alapján szennyvíztisztító telepek potenciál-becslése n Trendvonal illesztése regressziós módszerrel