EMSZTRENDSZER AZ EMSZTS FOLYAMATAI A TPLLKOZS FUNKCIja a
- Slides: 61
EMÉSZTŐRENDSZER – AZ EMÉSZTÉS FOLYAMATAI
A TÁPLÁLKOZÁS Ø FUNKCIÓja: a táplálék megemésztése, ezzel a tápanyagok felszívható és felhasználható állapotúra való bontása. Ø CÉLja: energia és szerves alkotóelemek biztosítása a szervezet saját anyagcsere folyamataihoz Ø SZAKASZAI: táplálkozás → emésztés → tápanyagfelszívás → salakanyagok ürítése
TÁPLÁLÉK: a tápanyagok, az emészthetetlen anyagok (salakanyagok) és a víz együttese. A tápanyagokat ebben a formában vesszük fel. TÁPANYAGOK: az élet fenntartásához szükséges anyagok (szénhidrátok, lipidek, fehérjék, nukleotidok – nukleinsavak, ásványi sók).
AZ EMBER ENERGIASZÜKSÉGLETE Két részből tevődik össze ALAPANYAGCSERE: az a napi E mennyiség, ami a szervezet változatlan állapotban való fenntartásához szükséges. Függ a nemtől, életkortól, az anyagcsere sebességétől, egészségi állapottól. Átlagosan 7000 k. J / nap. (1 kcal = 4, 18 k. J) MUNKAVÉGZÉSRE FORDÍTOTT ENERGIA: az alapanyagcserén felül minden a szervezet által munkára felhasznált E. Függ a végzett munka intenzitásától. (szellemi– könnyű fizikai– nehéz fiz. )
AZ EMBER ENERGIASZÜKSÉGLETE MENNYISÉGI ÉHEZÉS: a naponta bevitt E nem fedezi az alapanyagcsere és a munkavégzés szükségletét. Ilyenkor a szervezet a saját raktározott szerves anyagait bontja a hiányzó mennyiség pótlására. HÍZÁS: raktározás, a bevitt energia több, mint amit a szervezet elhasznál, a felesleget szerves anyagaiban raktározza. EGÉSZSÉGES SZERVEZET ATTÓL, ÉS CSAKIS ATTÓL HÍZIK, AMIT MEGESZIK!
AZ EMBER TÁPANYAGSZÜKSÉGLETE MINŐSÉGI ÉHEZÉS: a bevitt energia fedezi a szükségletet, de a tápanyagok mennyisége, aránya nem megfelelő. → hiánytünetek, betegségek A SZELEKTÍV DIÉTÁK KIFEJEZETTEN EGÉSZSÉGTELENEK! (kivéve, ha valamilyen betegség indokolja) Minden fogyókúránál szem előtt kell tartani a tápanyagok megfelelő arányát, és első sorban a bevitt E mennyiségét csökkenteni. ÉHEZÉS NÉLKÜL NINCS FOGYÁS!
AZ EMBER TÁPANYAGSZÜKSÉGLETE Irányadó Napi Beviteli Érték: a referenciaértékek átlagos fizikai aktivitású és testsúlyú, egészséges felnőtt nő igényei alapján kerültek megállapításra 2000 kcal-s étrendre vonatkoztatva. (az átlagos gyerek és férfi között) EU szabályozás alapján minden élelmiszer csomagolásán fel kell tüntetni annak tápanyag- és energiatartalmát. Abszolút és az INBÉ-hez viszonyított %-os adatot is.
Mit együnk? állati fehérje, kalcium MINDENT! vitaminok és rostanyagok, ásványi anyagok állati fehérje energia
AZ EMÉSZTŐ SZERVRENDSZER Tápcsatornánk, mint minden gerincesé, kétnyílású, három szakaszos: elő- / közép- / utóbél + emésztőmirigyek (máj, hasnyálmirigy, stb. )
I. ELŐBÉL 1. ) SZÁJNYÍLÁS – SZÁJÜREG (cavum oris) Ø funkciói: • • táplálék megragadása, aprítása /fogak/ t. falattá alakítása /nyelv, nyál/ enzimes emésztés /nyál/ falat továbbítás /nyelv/ Ø nyálkahártya béleli
FOGAK (dens, -tes) Felépítés Az emlősök nagy része fogváltó: tejfog – 20 db maradó fog – (28 -) 32 db
FOGAK (dens, -tes) Ø Az emlősök legtöbbjére heterodont (különnemű) fogazat jellemző (kül. forma, funkció). Ø Az őrlőfogak alakja a táplálkozási típustól függ: gumós / redős / tarajos Ø FOGKÉPLET: a fogak típusonkénti száma középről hátrafelé haladva egy fél fogsorban.
TÍPUSOK: • metsző (I) – dens incisivus • szemfog / ebfog (C) – d. caninus • (farkasfog (L) – d. lupinus (nem váltódik)) • előzápfog / kisőrlő (P) – d. praemolaris • zápfog / nagyőrlő (M) – d. molaris (nem váltódik) Többnyire a szemfogak fejlődnek agyarrá, de nem minden emlős fajnál. AZ EMBER FOGKÉPLETE: I C P M 2 1 2 3
NYÁL (saliva) 3 pár nagy nyálmirigy Ø Összetétele: Ø víz • lizozim, antitestek – • baktériumok szap. gátolja • szervetlen sók – Ca 2+ tartalmú, fogakat védi mucin - nyálkaanyag • α amiláz – emésztőenzim, keményítőt bont • p. H = 6, 5 – 7, 5 Ø Funkciói: Ø • ízérzékelés, falat kialakítása • emésztés • megakadályozza a szájnyh. kiszáradását
α-AMILÁZ Ø a keményítő α(1 -4)-glikozidkötéseit hasítja (glikozidáz / hidroláz) Ø végtermék: amilóz → maltotrióz, maltóz amilopektin → dextrin, maltóz, glükóz Ø láncközi kötéseket bont Ø Az állatvilágban alapvető, de máshol is van (baktériumok, tömlős- és bazídiumos gombák, növények). Ø p. H optimum: 6, 7 -7, 0 Ø Ca 2+ jelenlétében bont
NYELV (lingua) Funkciói: Ø ízérzékelés → megfelelő táplálék kiválasztása (evolúció!) Ø falat kialakítása • 4 alap íz: keserű, savanyú, édes, sós Ø nyelés • NEM (!) a nyelv különböző területein Ø (beszéd) érezzük őket A csípős érzet nem íz, hanem fájdalominger hatására alakul ki. KAPSZAICIN – csípős paprika PIPERIN – bors stb. (szeretjük, ha fáj…) • umami – Na-glutamát !
NYELV (lingua) Ø nyálkahártya borítja Ø felületén ízlelőszemölcsök (4 típus) • fonál, gomba, leveles, körülárkolt Ø ezek nyh-jában ülnek az ízlelőbimbók
2. ) GARAT – (pharynx) Ø szakaszai: • orrgarat (légzőgarat) • szájgarat (nyelőgarat) • gégegarat Ø nyálkahártya béleli • orrgarat - többmagsoros csillós hengerhám • szájgarat – többrétegű laphám Ø a tápcsatorna és a légzőrendszer itt keresztezik egymást Ø Nyitott (zárható) szájüreg, orrüreg, nyelőcső, légcső, középfülek üregei (Eustach-f. kürt) irányába.
3. ) NYELŐCSŐ – (oesophagus) Ø Ø nyálkahártya többrétegű laphámmal fedett hosszanti redőket alkot tágulás két rétegű izom (hosszanti, körkörös) felső 1/3 hcs. , alsó 2/3 sima (miért? ) (kérődzőkben, húsevőkben végig harántcsíkolt) Ø perisztaltikus mozgás Ø nyelés folyamata: reflexes. Magzati élet VII. hónapjában alakul ki. Nyelés első szakasza akaratlagos, utána akarattól független.
4. ) GYOMOR (ventriculus) Ø előbél utolsó szakasza Ø rekeszizom alatt a bal oldalon Ø három simaizom réteg Ø FUNKCIÓK: tárolás, keverés, enzimes bontás, felszívás (víz, alkohol, biz. gyógyszerek) (bakteriális bontás, élő táplálék elpusztítása) Ø Emésztőnedve a gyomornedv • víz • HCl → p. H= 1 -2 (fedősejt: protont termel ebből lesz a gyomor sósava) • mucin • emésztőenzime: (pepszinogén → ) pepszin – fehérjéket bont A gyomorfal mirigysejtjei termelik.
PEPSZIN Ø fehérjét bont kisebb peptidekre (proteáz / hidroláz) Ø proenzime a pepszinogén, HCl hatására aktiválódik a gyomornedvben Ø a gyomorfal fősejtjei termelik A GYOMOR FŐBB RÉSZEI 1. nagygörbület (curvatura major) 2. gyomorfenék (fundus) 3. elülső felszín 4. gyomortest (corpus) 5. kisgörbület (curvatura minor) 6. gyomorszáj (cardia) 9. gyomorkapu (pylorus) 14. nyálkahártya redők
GYOMOR Ø Gyomortest és gyomorvég környéki mirigyek: nyákot termelnek, ami a gyomornyálkahártyát védi a savas közegtől Ø Gyomornedv elválasztása (nyálelválasztás, rágás) Ø Vegetatív idegrendszer szabályozza: paraszimpatikus: fokozza; szimpatikus: csökkenti is reflexes folyamat
GYOMORTÍPUSOK
II. KÖZÉPBÉL (vékonybél) Ø FUNKCIÓK: tárolás, keverés, enzimes emésztés, felszívás Ø D= 2 -3 cm, hossza 6 -7 m Ø Szakaszai: • • • patkóbél (duodenum) – az epe és a hasnyál ide ürül éhbél (jejunum) csípőbél (ileum)
1. ) PATKÓBÉL (duodenum) Ø fogadja a máj és a hasnyálmirigy váladékát Ø enzimes emésztés helyszíne MÁJ (hepar) Ø a szervezet legnagyobb mirigye Ø hasüregben, a rekesz alatt, a jobb oldalon Ø lebenyes szerv (2 lebeny) Ø működési egységei a kötőszövetbe ágyazott lebenykék • ezek szövetébe kiáramlik a vér a máj artériás és kapuvénás ereiből → anyagátalakítás, méregtelenítés → • a testfolyadék összeszedődik a májvéna erekbe
MÁJ KETTŐS VÉRELLÁTÁSÚ SZERV Ø Nutritív (tápláló) vérellátása: májartérián keresztül Ø Funkcionális vérellátása: májkapu vénán keresztül ez a lépből, a tápcsatornából és egyéb ehhez kapcsolódó szervekből hoz VÉNÁS vért Mindkét rendszerből érkező vér részt vesz a máj O 2 ellátásában! A májból a májvéna vezeti el a vért az alsó üres testvénába.
A MÁJ VÉRELLÁTÁSA A belekből így a vénás rendszerbe felszívódott anyagok a májba kerülnek alsó üres véna májvéna (v. hepatica) aorta májartéria májkapuér → méregtelenítés • lebontás • polárossá tétel- vízoldékony- vizelettel távozik lép, hasnyálmirigy, gyomor, belek A felszívódott anyagok csak ez után kerülnek be az artériás rendszerbe és jutnak el a célsejtekhez.
MÁJ Funkciói: • raktárszerv (glikogén, vas, kül. toxinok, A, D, B 12 vit. ) • Méregtelenít és (sok lizoszóma és peroxiszóma a sejtekben) • vérplazmafehérjék, alvadási faktorok termelése • aminosav anyagcsere, karbamid szintézis • lipid anyagcsere: koleszterin és zsírsav-triglicerid szintézis (sok SER a sejtekben) • szénhidrát anyagcsere: glükóz szintézis nem szénhidrát anyagokból (glükoneogenezis), glikogén szintézis-lebontás, fruktóz és galaktóz glükózzá alakítása • • nukleotid anyagcsere: szintézis, lebontás → húgysav magzati korban vérképző szerv • epetermelés
MÁJ Funkciói: és FINOM!
MÁJ SZEREPE A HEMOGLOBIN BONTÁSÁBAN: a hem a lépben biliverdinné, majd bilirubinná alakul májba érkezik a lépből, itt szerkezet módosítás ürül a bélbe az epével, itt tovább redukálódik urobilinogénné oxidáció → urobilin: a vesén keresztül a vizeletbe választódik (sárga szín). VAGY: bélbaktériumok átalakítják szterkobilinné, ez adja a széklet színét
EPE (chole) Ø emésztőnedv, de enzimet nem tartalmaz! Ø Funkciói: • zsírok emulgeálása, hasnyál-lipáz aktiválása • baktericid hatású Ø emberben ~7 dl/ nap, folyamatos termelődésű Ø kémhatása enyhén lúgos (p. H=8) Ø a májlebenykékből az epecsatornácskákba szedődik össze Ø EPEHÓLYAGBAN (cholecysta) tárolódik, táplálkozáskor reflexesen ürül Ø Összetétele: • víz (97%) • epesavak • bilirubin • különböző lipidek (koleszterin, zsírsavak, lecitin)
HASNYÁLMIRIGY (pancreas) Ø Ø Ø kettős elválasztású szerv a gyomor alatt a patkóbél görbületében endokrin funkciója: inzulin, glukagon, szomatosztatin Ø exokrin funkciója: HASNYÁL termelése • enzimtartalmú emésztőnedv • p. H ~ 8 • tripszin(-ogén), kimotripszin(-ogén), nukleáz, lipáz, αamiláz, elasztáz, karboxipeptidáz • epével közös vezetéken ürül a patkóbélbe
HASNYÁL ENZIMEK Ø TRIPSZIN • proteáz / hidroláz - lizin és arginin C-term. oldalán hasít láncközi kötéseket (endopeptidáz) • tripszinogén formában termelődik, a patkóbélben aktiválódik Ø KIMOTRIPSZIN • proteáz / hidroláz – első sorban tirozin, triptofán és fenilalanin (aromás am. savak) C-term. oldalán (endopeptidáz). Máshol is, de lassabban. • kimotripszinogén formában termelődik, a tripszin aktiválja Ø ELASZTÁZ – proteáz elasztin, kollagén stb. bontására Ø KARBOXIPEPTIDÁZ – exopeptidáz, a C-terminálison bont
HASNYÁL ENZIMEK Ø LIPÁZ • zsírokat bontja monogliceridre és zsírsavakra • végleges formában termelődik, de optimális működéséhez epesavakat és tripszint igényel Ø NUKLEÁZOK (DNáz, RNáz) • nukleinsavakat bontanak mono-nukleotidokra foszfodiészter kötések hidrolízisével Ø α-AMILÁZ (lásd: nyál) a
2 -3. ) ÉHBÉL (jejunum) CSÍPŐBÉL (ileum) Ø Funkciók: • • • Ø Ø Ø tárolás, keverés, továbbítás enzimes emésztés felszívás emésztőnedve a BÉLNEDV ENZIMEIt a Lieberkühn-féle mirigyek termelik a tápanyagok felszívható formára bomlanak
BÉLNEDV ENZIMEK Ø EREPSZIN (exopeptidáz) • valójában több enzimet jelent • a kisebb peptideket aminosavakra bontja Ø DISZACHARIDÁZOK • maltáz: maltóz → 2 glükóz • szacharáz: szacharóz → glükóz + fruktóz • laktáz: laktóz → glükóz + galaktóz Ø LIPÁZ (lásd: hasnyál) Ø NUKLEÁZOK (lásd: hasnyál), NUKLEOTIDÁZOK nukleotidokat nukleozidokra
TÁPANYAGOK FELSZÍVÓDÁSA Ø minél nagyobb felületen Ø A vékonybél FELÜLETNÖVELŐ KÉPLETEI: nyálkahártya redőzet, bélbolyhok, mikrobolyhok duodenum jejunum ileum
VÉKONYBÉL FALSZERKEZETE Ø Bél falában: • Mirigyek: bélnedv (lúgos vegyhatás) • Nyiroktüszők: védekezés, B-lymphocyták termelése Ø Mozgása: perisztaltikus. Kétrétegű simaizom a bélfalban. Hashártya zsigeri lemeze borítja.
TÁPANYAGOK FELSZÍVÓDÁSA Nyirokkapillárisba: zsíralkotók (monogliceridek, zsírsavak) Vérkapillárisokba: egyéb tápanyagok víz mikrobolyhos hámsejt bélbolyhok aktív transzport aktív tr. passzív tr.
HASHÁRTYA-PERITONEUM Ø 2 lemezes vékony savós hártya, köztük virtuális rés van Ø 1. hashártyán belüli szervek (intraperitoneális): gyomor, máj Ø 2. hashártyán kívüli szervek (extraperitoneális): • hashártya alatti (infraperitoneális): (pl. húgyhólyag) • hashártya mögötti (retroperitoneális): hasnyálmirigy, vese Elöl a beleket kötényszerűen takaró, védő része a nagy cseplesz.
III. UTÓBÉL Ø 1 - 1, 5 m hosszú Ø Szakaszai: • vakbél (coecum) + féregnyúlvány • remesebél (colon): felszálló, haránt, leszálló • szigmabél • végbél (rectum)
UTÓBÉL FUNKCIÓI A béltartalom mozgása lassú továbbító perisztaltikával, sőt antiperisztaltikával! tárolás Ø keverés Ø bakteriális emésztés (rothasztás, cellulózbontás) Ø bakteriális vitamintermelés (K, B 12) Ø Apatogén Escherichia coli működésükhöz is kell B-vitamin • A húgyutakba kerülve betegséget okoznak, nehezen irthatók ki • víz (60% !) és ionok felszívása Ø széklet kialakulása Ø székletürítés Ø
A SZÉKLETÜRÍTÉS Ø lassú továbbító perisztaltika mellett naponta néhányszor 1 -1 gyors, erős ún. tömegperisztaltika – továbbítja a béltartalmat a végbélbe Ø végbél feszülése → székelési inger Ø záróizmok nyugalomban összehúzódott állapotban vannak (zárt) Ø feszülés hatására a belső, simaizom zárógyűrű reflexesen ellazul Ø külső harántcsíkolt izom zárógyűrű működése (ideig-óráig) akaratlagosan szabályozható Ø HASPRÉS - zárt gégefedő mellett erőteljes kilégzés, hasizmok erőteljes összehúzása - hasüregen belüli nyomás nagymértékű fokozása
AZ EMÉSZTŐRENDSZER FŐBB REFLEXEI Ø ÉHSÉGÉRZET KIALAKULÁSA • feltétlen ingerek: vércukorszint csökkenése, éhség perisztaltika (=gyomorkorgás) • feltételes ingerek: étel látványa, illata, gondolata, napirend Ø SZOMJÚSÁGÉRZET KIALAKULÁSA • vértérfogat csökkenése, vér töményedése • feltételes ingerek Ø NYÁL- ÉS GYOMORNEDVTERMELÉS • feltétlen inger: a falat szájba kerülése, rágás • feltételes ingerek
Ø RÁGÁS: • rágóizmok a fogsort nyugalmi állapotban zárva tartják, összehúzódott állapotban • rágás során a rágóizmok gátlódnak - az izmok elernyednek, majd a gátlás megszűnésével ismét összehúzódnak • ez a gátlás-aktiválás, vagyis összehúzódás-erenyedés ismétlődik a folyamat során • az indítás - leállítás akaratlagos, de a gátlás - aktiválódás váltakozása reflexes folyamatokon alapul Ø NYELÉS: • akaratlagosan indul, a falatot a nyelv segítségével a garat felé irányítjuk • ha a falat a nyelvcsapot érinti, a folyamat automatikussá válik, akaratlagosan sem állítható le • a garat izmai a falatot a nyelőcsőbe továbbítják • megindul a perisztaltika, a falat a gyomorszájhoz jut • szabályozás a nyúltvelőből
Ø HÁNYÁS: • antiperisztaltika, a gyomor nagy erejű felfelé irányuló összehúzódása • CÉLJA: a tápcsatornába (gyomor és a középbél eleje) került nem megfelelő, vagy túl nagy mennyiségű tápláléktól, méreganyagoktól vagy mikroorganizmusoktól való védelem. • KIVÁLTHATJA: o gyomorfeszülés, garatnyálkahártya érintése, gyógyszerek, sugárterhelés, agyi nyomásfokozódás (agyödéma, agyvérzés vagy agydaganat esetén) o kellemetlen szagok, érintés, látványok, képzetek o terhesség alatti „reggeli rosszullét” (nem csak reggel) o egyensúlyszerv ingerlése (például tengeribetegség, forgó mozgás, autó !) o erős fájdalom miatt Az ingert le lehet küzdeni, ha nem mérgezés vagy fertőzés okozza.
A HÁNYÁS FOLYAMATA Hányinger – émelygés → nyálfolyás → néhány öklendezési ciklus, majd: Hangrés bezáródik Légzés visszatartódik Hasizmok összehúzódnak Nyelőcső, gyomorszáj elernyed Fordított perisztaltika indul meg Gyomortartalom kiürül Hányinger nélküli hányás - sugárhányás (semmiből): agyi nyomásfokozódás miatt, központja a nyúltvelő.
AZ EMÉSZTŐRENDSZER GYAKORIBB BETEGSÉGEI Ø FOGSZUVASODÁS: a szájban a szénhidrátok bakteriális bontásából maradó savak okozzák Ø FOGÍNY GYULLADÁS: a szájban élő baktériumok okozzák Ø REFLUX: a nyelőcső záróizma nem zár rendesen → a visszajutó gyomornedv savtartalma kikezdi a nyh-át → felmaródások → daganat Okok: hajlam, stressz, étkezési szokások: alkohol, csoki, nagy mennyiségű táplálék fogyasztása, késői étkezés Kezelés: étrendi megszorítások, savtermelést csökkentő, savat közömbösítő gyógyszerek
AZ EMÉSZTŐ RENDSZER GYAKORIBB BETEGSÉGEI Ø A GYOMORFEKÉLY A gyomornedv savtartalma kikezdi a gyomorfalat. Savas p. H funkciói Pepszin p. H optimuma / baktericid hatású / epe, hasnyál termelést fokozza POTENCIÁLISAN KÁROSÍTÓ FAKTOROK EZEKKEL SZEMBEN VÉDŐ FAKTOROK Extrém savas p. H Maga a pepszin HCO 3 Mucin Alkohol, kávé, gyógyszer Mucin A probléma a védő és károsító faktorok közötti egyensúly megbomlása. Túlzott alkohol, kávé, gyógyszer fogyasztás, stressz, bakteriális fertőzés - Helicobacter pylori Képes túlélni a savas környezetet, maga is bontóenzimeket termel, tovább rontja a helyzetet. Antibiotikumos kezeléssel kiirtható.
AZ EMÉSZTŐ RENDSZER GYAKORIBB BETEGSÉGEI Ha a károsító faktorok előnybe kerülnek, gyomor fala elhal, megemésztődik. GYOMORFEKÉLY - körülírt szövetelhalás a gyomor falában, akár annak teljes vastagságára kiterjedően „kilyukad” = perforál → a gyomorból kikerülő anyagok az egész hasüreget károsítják → halálhoz is vezethet + gyomorrák kockázatát fokozza „NE EMÉSZD MAGAD!”
AZ EMÉSZTŐ RENDSZER GYAKORIBB BETEGSÉGEI Ø CROHN-BETEGSÉG: krónikus, fájdalommal és hasmenéssel járó fekélyes bélgyulladás. Oka összetett, környezeti, mikrobiális és autimmun elemekkel. Jelenleg nem gyógyítható. Ø LAKTÓZÉRZÉKENYSÉG (≠ tejallergia): a laktáz enzim teljes vagy részleges hiánya. Ø GLUTÉNÉRZÉKENYSÉG (lisztérzékenység, cöliákia): nem allergia, jelenleg nem gyógyítható. A glutén egyik alkotója a vékonybél nyh. autoimmun eredetű pusztulását okozza. A betegek 90%-ánál előzmény egy adenovírus fertőzés. Az erre adott immunválasz szerepet játszik a kialakulásban. Ø DAGANATOS BETEGSÉGEK az egész tápcsatornában előfordulhatnak Vastagbél daganatok: genetikai hajlam, nagyon nagy szerepe van a rostszegény táplálkozásnak! Véres széklet, fogyás, korábbi székelési szokások megváltozása!
AZ EMÉSZTŐ RENDSZER GYAKORIBB BETEGSÉGEI KRÓNIKUS TÚLSÚLY, ELHÍZÁS (obesitas, obezitás): olyan kórállapot, amelynek során a túlzott zsírraktározás oly mértékű, hogy az káros lehet az egészségre, és a várható élettartam csökkenéséhez, illetve számos egészségi problémához vezethet. (WHO 2000 p. 6; Haslam & James, 2005) Elhízott az, akinek testtömegindexe (body mass index, BMI) 30 kg/m 2 felett van. A testtömegindex a kgban megállapított testtömeg és a testmagasság m-ben mért négyzetének hányadosa.
AZ EMÉSZTŐ RENDSZER GYAKORIBB BETEGSÉGEI Több ok váltja ki egyszerre: a túlzott táplálékfogyasztás, a testmozgás hiánya és genetikai hajlam a fő tényezők egyébként egészséges szervezetnél. Az ELHÍZÁS hajlamosít: szív- és érrendszeri betegségek, 2 -es típusú cukorbetegség, obstruktív alvási apnoe, egyes rákbetegségek, csont-ízületi gyulladás, asztma kialakulására. Magyarországon jelenleg a felnőtt lakosság > 60%-a túlsúlyos, 27%-a elhízott. Világviszonylatban az első számú megelőzhető halálozási ok, egyre gyakoribb gyerekek körében is. A WHO szerint súlyos közegészségügyi probléma.
AZ EMÉSZTŐ RENDSZER GYAKORIBB BETEGSÉGEI Ø KRÓNIKUS ALULTÁPLÁLTSÁG: BMI < 18, 5 kg/m 2 • elsődleges at. : mennyiségi éhezés miatt • másodlagos at. : megfelelő táplálkozás mellett sem képes a szervezet megemészteni vagy felvenni a tápanyagokat (betegség, gyógyszer miatt), vagy minőségi éhezés miatt. Ø PSZICHÉS ÉTKEZÉSI ZAVAROK: • a két leggyakoribb az anorexia és bulimia nervosa • extrém esetben halálos kimenetelű pszichés zavarok • továbbiak pl. : o orthorexia (kényszeres egészséges étel függőség) o drunkorexia (az E mennyiség nagy részét alkohollal viszi be) o testépítő típusú evészavar (testzsírfóbia)
AZ EMÉSZTŐ RENDSZER GYAKORIBB BETEGSÉGEI Ø GYAKORI SZÉKREKEDÉS oka: rostszegény táplálkozás, kevés folyadék bevitele. Megszüntetéséhez elsősorban az élelmi rostok és a víz mennyiségét kell növelni a táplálkozásban. A gyógyszerek használatának szükségességét ez a legtöbb esetben meg is előzi. Ø HASMENÉS: A fokozott szekréció része a bél védekező funkciójának, segítségével gyorsan próbálja eltávolítani a mikroorganizmusokat, káros anyagokat. → Felhígul a béltartalom, a benne lévő káros anyagok, amelyeket erős bélösszehúzódások juttatnak a végbél felé. → Nincs idő a megfelelő visszaszívásra → víz és ion vesztés
AZ EMÉSZTŐ RENDSZER GYAKORIBB BETEGSÉGEI A MÁJ ÉS AZ EPE BETEGSÉGEI SÁRGASÁG A bilirubin felhalmozódása a szervezetben, mely először a szemen, majd a bőrön látható sárgás elszíneződést okoz. OKAI Ø túl sok bilirubin termelődik - túl sok vvt bomlik le • Újszülöttkorban: besárgulás - az összes magzati haemoglobin lebomlik, helyét felnőtt szerkezetű haemoglobin veszi át • Nem megfelelő vércsoportú vérrel történő vérátömlesztés - immunrendszer elpusztítja az idegen vörösvértesteket Ø normál mennyiségű bilirubin nem tud kiválasztódni a máj nem megfelelő működése miatt: májgyulladás, májzsugor Ø normál mennyiségű bilirubin nem tud kiürülni - epeelfolyás gátolt - epehólyagban vagy az epeutakban elzáródást okozó epekő miatt
AZ ALKOHOL ÉS A MÁJ Hosszantartó alkoholfogyasztás – májkárosodás A máj zsíros elfajulása – zsírmáj A máj szerkezeti átalakulása, funkcióbeli károsodása- cirrózis, májzsugor Teljes májelégtelenség Májrák A máj elégtelen működése - méregtelenítés hiánya - agyi károsodást, kómát, halált okozhat.
EPEKÖVESSÉG • az epe összetevői közötti egyensúly megbomlik • túl sok koleszterin → túltelített oldalt → koleszterin kicsapódik • epehomok - epekő • zsíros étel fogyasztás → epeürítés → epekő elakad → epeköves görcs: igen erős fájdalom, hányinger, hányás • KEZELÉS: ü alacsony zsírtartalmú ételek fogyasztása ü igazi megoldás az epehólyag műtéti eltávolítása
• Források: – Mozaik - Biológia – Dr. Lénárd Gábor: Biológia – Dr. Németh Endre: Biológia kézikönyv – Digitális tankönyvtár – Biológia - Sulinet Tudásbázis – Egyetemi jegyzetek
• A Magister Universitas biológia tananyag célja, hogy érthetővé és könnyebben tanulhatóvá tegye az emelt szintű biológia érettségi témaköreit. • Kizárólag otthoni tanulásra, felkészülésre és az Oktatási Hivatal által meghatározott biológia érettségi követelményrendszer és tananyag feldolgozását elősegítő áttekintésre ajánlott. • Értékesítés céljából nem használható. Erettsegi-felkeszito. hu magister@magister-universitas. hu
- Efekat sustizanja
- Primjena kvadratne jednadžbe
- Rekurzivne funkcije
- Marginalni proizvod rada
- Znak trigonometrijskih funkcija
- Povjerenstvo za odlucivanje o sukobu interesa
- Eksponentfunkcijas grafiks
- Pronacija stopala
- Brojevna kružnica
- Grafik trigonometrijske funkcije
- Kvadratinė funkcija
- Biljni organi
- Lateralizacija
- Graf
- Privredna djelatnost
- M trapezius inervacija
- Parabole funkcija
- Kvadrātfunkcijas grafika konstruēšana ar pārvietojumu
- Proizvodna funkcija
- Ekonomske funkcije
- Ispitivanje funkcije
- Skirstinys
- što je logička varijabla
- Skup svih vrijednosti funkcije
- Domena i kodomena
- Proizvodna funkcija
- Vrste funkcija
- Surjektivna
- Lineāra nevienādība
- Funkcija if
- Nastanak novca
- Minimizacija
- Diracova funkcija
- Unutarnja rotacija nadlaktice
- Bulio funkcija
- Definicija trigonometrijskih funkcija
- Teorija proizvodnje
- Vakuolas funkcija
- Crtanje funkcija
- Ivestin
- Skrimšļaudi
- Minimizacija
- Funkcija proizvodnje
- график ctgx
- Pakapes funkcijas
- Graf sinus
- Optimizavimo metodai
- Domen nule i znak funkcije
- Proizvodna funkcija
- Excel funkcije
- Harmonijska funkcija
- Grafik x y
- Matematicke funkcije u excelu
- Odredjeni integral definicija
- Alokativna funkcija
- Apgriezti skaitļi
- Abdukcija lopatice
- Stepanovi
- Ispitivanje logaritamske funkcije
- Organizaciona jedinica
- Excel apsolutna adresa
- Osnovne funkcije novca