Emberi Erforrs Menedzsment rdekkpviseletek kollektv trgyalsok 10 elads

Emberi Erőforrás Menedzsment Érdekképviseletek, kollektív tárgyalások 10. előadás

* Mun kaha rc ! Négyórás, általános sztrájkot hirdettek tegnap Olaszországban, ahol elsősorban a legnagyobb szakszervezetek képviseltették magukat. Teljes káosz volt a légi-, és földi közlekedésben, valamint a hivatalokban is. Milánóban 100. 000 ember vonult zászlókkal az utcára. (2004. dec. 1. ) 2

Szervezetek Szövetség Munkaadók 104 Munkavállalók Kapcsolatok A munkaügyi kapcsolatok alatt a munkavállalók és a munkáltatók, illetve képviseleti szervezeteik intézményes (megállapodásokon nyugvó és/vagy jogilag szabályozott) kapcsolatainak rendszerét értjük, amelyek alapvetően • a szereplők közötti együttműködés fenntartására, • a konfliktusok lehetőség szerinti megelő megel zésére, és • a már létrejött konfliktusok megoldására irányulnak. 3

Fogalom: Munkaügyi kapcsolatok, érdekegyeztetés 104 • Kezdetben csupán a szociális partnerek közötti kétoldalú, bipartit kapcsolatokat jelentette (a munkaügyi kapcsolatok elsődleges fogalma) • Ma a szociális partnerek és az állam között tripartit kapcsolatokat jelenti, (a munkaügyi kapcsolatok másodlagos fogalma) • Hazánkban a szociológia tudományának érdekegyeztetés fogalma olyan sajátos értelmezést nyert, amellyel a munkaügyi kapcsolatok összes intézményét jelölték a rendszerváltás kezdetén. 4

* Munkaügyi kapcsolatok • Kiinduló pontja az objektíve létező érdekkülönbség a munka és a tőke között • A munkaadó és a munkavállaló olyan kapcsolata, amelyben létérdekek is szerepet játszanak. • Alapja a munkaviszony • A kapcsolat lehet együttműködés vagy ütközés • Tartalma érdek vagy jogvita 5

A munkaügyi kapcsolatok szerepe 105 -106 • A munkaügyi kapcsolatok rendszere a munkaerőpiac szerelőinek olyan együttműködése, amely kiegészíti, esetenként átírja a munkaerőpiac szabályozó mechanizmusait, mert a szembenállás, a kölcsönös károkozás nem érdeke a feleknek és a gazdaság egészének sem. 6

Miért kölcsönös az érdek? * Mert a munkaügyi kapcsolatrendszer lehetővé teszi • a munkavállalók oldaláról érdekeik érvényesítését (jövedelem, munkabiztonság) • a munkaadók oldaláról az emberi erőforrások stratégiai együttműködését, azonosulását (versenyelőny!!) 7

A munkaügyi kapcsolatok intézményrendszere 104 -105 • A kollektív tárgyalások és megállapodások rendszere; • A munkavállalói részvétel (participáció); • A munkaügyi konfliktusok és viták rendezésének békés és nyomásgyakorló eszközei; • A gazdaság és társadalompolitika fő irányainak Makro meghatározására vonatkozó országos szintű szint tárgyalások és megállapodások; • Makroszintű konzultációk. 8

A kapcsolatok szereplői 105 A szociális partnerek és az állam Az állam szerepe: • A formális egyenlőség ellenére nagy a hatalmi asszimetria, ezért az állam korlátozza a tulajdonosi jogokat a munkavállalói érdekek érvényesítése érdekében • Munkáltató és tulajdonos • Elosztó funkciója alapján tárgyaló vagy konzultáló fél 9

Az interakciók modelljei * (Fürstenberg) • A szabályozás modellje A a felek autonómiája államilag korlátozott, vagy jogi/hatalmi aktussal bármikor korlátozható, az állam lép fel egyeztető közvetítő szerepben • A szerződés modellje Állami felhatalmazás alapján a felek saját pozíciójuk megerősítése érdekében harcolnak, a szerződésben rögzített megállapodásig. • Az együttműködés modellje egyenrangú partnerek együttműködése 10

A munkaügyi kapcsolatok fő területei mikro szinten 104 -105 • Kollektív tárgyalások - a kollektív szerződés kialakítása érdekében, az elosztási konfliktusok feloldására • Participáció a döntések előkészítésében és meghozatalában, • Kialakult konfliktusok, viták esetén egyeztető tárgyalások, döntőbíráskodás, munkaügyi bíróság 11

Munkaügyi kapcsolatrendszerben érintett faktorok * 12

* A munkaügyi kapcsolatok alapja A munkaerőpiaci partnerek intézményesített együttműködésének alapfeltételei: § Elvárás a felekkel szemben a kölcsönös bizalom és megállapodási készség és a tárgyalásos megoldás preferálása § Törekvés a viszony kiegyensúlyozására (a termelés és az egyéni megélhetés biztonsága együttes elérésére) § Intézményesítés: a fentiek biztosítását szolgálja, legalizálja a partnerek egyenrangúságát, a játékszabályokat, a felhasználható eszközöket. § Általában kétoldalú, esetenként három-, ill. egyoldalú kapcsolat 13

108 -111 A munkaügyi kapcsolatok területei • Kollektív tárgyalások az elosztási konfliktus tárgyalásos megoldására irányul a munkaadó vagy érdekképviselete és a munkavállaló érdekképviselete pl. szakszervezet között (Ez rendelkezik megfelelő tagsággal, szervezettséggel, harci eszközökkel , amely kiegyenlített pozíciót biztosít a munkavállalóknak) • Participáció a munkavállalók bevonása a vezetői döntésekbe, az üzemi folyamatokban potenciálisan megjelenő érdekellentétek megelőzősére és feloldására. A munkavállalói érdekképviselet a munkavállalók összességét képviseli. 14

106 -107 Munkavállalói érdekképviseletek Az érdekképviseletek társadalmi rendeltetése az egyedileg szétszórt, gyenge érdekérvényesítési törekvések és képességek összefogása. Fő formája: szakszervezetek (néhol kamarák, szövetségek) A szerveződés alaptípusai: • horizontális tagozódás szt. : szakmai és ágazati sz. • vertikális tagozódás szt. : országos, helyi (regionális) szövetségek és vállalati szakszervezetek 15

107 -108 Munkáltatói érdekképviseletek A munkáltatók, vállalkozók és tulajdonosok szövetségeket hoznak létre - az önkéntesség és a koalíciós szabadság elvén - saját vagy együttes vállalkozási ill. munkaadói érdekeik védelmében. Szerveződésük: – ágazati (iparági) – regionális – országos, csúcsszervezetek Irányultság: munkavállalók vagy kormányzati 16

108 Kollektív tárgyalások Célja a munkaadók és munkavállalók közötti megállapodás a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos igényeiről, eredménye a kollektív szerződés. A kollektív tárgyalások tartalma: • a jövedelemre, • munkafeltételekre, és • a felek kapcsolatára vonatkozó megállapodások 17

A kollektív szerződés hatóköre 108 -109 A szerződés kötelező tartalmi elemei: • A megállapodás szintje • Az érvényesség köre, azaz, hogy milyen térségre (egész országra, vagy régióra), ágazatra (iparágra, tevékenységi körre) érvényes • Időbeli hatály (érvényességi és felmondási idők) • A személyek köre, akikre a szerződés kiterjed. 18

A kollektív szerződés tartalma 108 • Az elosztási, anyagi viszonyokra vonatkozó kérdések, (pl. bérrendszer, béremelés nagysága, pótlékok, borítékon kívüli juttatások); • a munkafeltételekre vonatkozó szabályok (a konkrét munkaidő kialakítása, szabadság, kártérítési felelősség, fegyelmi szabályok, felmondás szabályai, stb. ); • a két fél kapcsolatrendszerére vonatkozó szabályok (az együttműködés folyamatai, elvei, szakszervezeti működés feltételei, panaszok, viták kezelésének módja). 19

A kollektív tárgyalások folyamata 109 • A tárgyalások előkészítése • A tárgyalás lefolytatása • A tárgyalás utóélete 20

109 A tárgyalások előkészítése • • • A gazdasági feltételek, lehetőségek felmérése A hatalmi helyzet vizsgálata, erőpozíció felmérése A várható tárgyalási sáv meghatározása a delegáció összeállítása a tárgyalási stratégia meghatározása A tárgyalások külső előkészítése (tagság, külső támogatók) 21

109 A tárgyalások lefolytatása Alapelv: a feszültségek tárgyalásos levezetése, a konfliktus megegyezésen alapuló megoldása. • Kapcsolatfelvétel • Álláspontok konfrontációja • Részletes tanácskozások • Másik fél taktikai puhítása • Tanácskozás kisebb bizottságokban • Döntési krízis • Megegyezés 22

109 A tárgyalás utóélete • Az eredmény elfogadtatása, kihirdetése • Eredménytelenség esetén a folytatás lehetőségének meghatározása • Következtetések levonása az előkészítésről, taktikáról, delegáció összetételéről, a résztvevők magatartásáról • A megállapodás betartása és betartatása (mechanizmusok, monitoring rendszer) 23

109 -110 Tárgyalási taktikák • Disztributív, a megosztást kényszerítő, fenyegető, nyomást gyakorló taktikával • Integratív, a meggyőzés, közös problémamegoldás révén • Attitűdre orientált, az együttműködő, pozitív tárgyalási légkör elérése, kölcsönös engedmények. • Szervezeten belüli elfogadásra orientált 24

111 -112 Munkaharc eszközei Munkavállalók Munkaadók • Sztrájk (spontán, szervezett, figyelmeztető, szimpátia alapú) • Puha eszközök aláírásgyûjtés, agitáció cikkek, passzív ellenállás, előírások teljes betartása • Üzemelfoglalás • Megelőző eszközök • Fellépés egyéni szinten, pl. fegyelmi, figyelmeztetés, elbocsátás • Fellépés a szakszervezet ellen • Kollektív nyílt harc, pl. kizárás , felfüggesztés 25