Emberi erforrs menedzsment Munkaerpiaci helyzetkp 2014 Krajcsk Zoltn

Emberi erőforrás menedzsment Munkaerőpiaci helyzetkép 2014 Krajcsák Zoltán 2014 tavasz

Munkaerőpiaci egyensúly ▪ Ha a munkaerőpiacot tökéletes piacnak tekintjük, akkor feltételezhetjük, hogy megvalósul az egyensúly, azaz a kialakult bérszinteken a munkavállaló azonnal megfelelő állást talál, a munkáltató pedig azonnal megfelelő munkaerőhöz jut. A valóságos munkaerőpiacon azonban ez a tökéletesség – a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangja – nem valósul meg, a munkaerőpiac tehát egy „eleve nem tökéletes” piac, egyensúlyi állapota állandóan változik. ▪ Az elmúlt ötven-hatvan évben a világgazdaság munkaerő-piaci viszonyai jelentősen átalakultak. A II. világháború utáni évtizedekre egész Európában a teljes foglalkoztatás volt a jellemző, majd az utóbbi két-három évtizedben egyre inkább a munkaerő-piaci egyensúlytalanság vált jellemzővé 2

Munkaerő-kínálat tényezői ▪ demográfiai folyamatok (természetes szaporodás vagy fogyás, vándorlás, korösszetétel változása stb. ), ▪ munkaerőforrás nagysága (munkaképes, megfelelő szellemi és fizikai képességekkel rendelkező népesség), ▪ munkaképes népesség munkavállalási hajlandósága, amely a választási lehetőségek függvénye (szabadidő versus munkaidő, jövedelemszerző tevékenység versus háztartási munka, munkabér versus munkanélküli segély stb. ), ▪ gazdaságilag aktív népesség nagysága (foglalkoztatottak és munkanélküliek) 3

Munkaerő-kereslet tényezői 1. A demográfiai csere során felmerülő pótlási szükséglet: a demográfiai csere, amely lehet állandó és ideiglenes munkaerő-piacról kilépő (pl. nyugdíjba vonuló idős népesség), illetve a munkaerőpiacra belépő (pl. pályakezdő fiatal) népesség egymáshoz viszonyított aránya. 2. Ha azonban a gazdasági struktúra korszerűsödik, a technikai fejlődés hatására nő a munkanélküliség stb. , akkor a pótlási szükséglet kisebb lesz a munkaerőpiacról kilépők számánál. Így előfordulhat, hogy a fiatalok egy része kiszorul a munkaerőpiacról. 3. Bővítő szükséglet a gazdaság konjunkturális állapotától függ. Konjunktúra esetén nő a gazdaság munkaerő-szükséglete, amely meghaladja a pótlási szükségletet. Dekonjunktúra esetén csökken a foglalkoztatottság. 4

Munkanélküliség - munkaerőhiány ▪ Valamely ország, térség, foglalkozás stb. munkaerőpiacán elméletileg munkanélküliségről akkor beszélhetünk, ha a kialakult bérszinteken elhelyezkedni kívánók egy része nem vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát. ▪ A munkaerőhiány az egyensúly fordított zavara: a kialakult bérszinteken a munkáltatók egy része nem vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál megfelelő munkavállalót. 5

Munkanélküliség formái 1. ▪ Keresési munkanélküliség: a munkavállaló valamilyen okból elhagyja munkahelyét és információáramlás tökéletlensége miatt a számára megfelelő munkahely megtalálása időben elhúzódik ▪ Szerkezeti munkanélküliség: a munkaerő-kereslet és a munkaerő kínálata közötti belső szerkezeti meg nem felelésből fakad – nem igény szerinti a kompetencia ▪ Diszkriminációs munkanélküliség: az emberek diszkriminatív megkülönböztetéséből fakadó jelenség, amely faji, nemi, etnikai, vallási, szociális okokra, vagy bizonyos korosztályok kirekesztésére vezethető vissza. 6

Munkanélküliség formái 2. ▪ Krónikus, vagy állandósult munkanélküliség esetében a munkaerőkínálat mennyiségileg tartósan meghaladja a munkaerő-keresletet. ▪ Konjunkturális munkanélküliségről akkor beszélhetünk, ha a több éven át tartó gazdasági dekonjunktúra időszakában a munkaerő -kereslet tartósan csökken, s a munkaerő-kínálat egy évnél hosszabb időn át jelentősen meghaladja a betölthető állások számát. ▪ Idényszerű, vagy szezonális munkanélküliség az, amikor egy éven belül jelentős a munkaerő felesleg, s a munkaerő kínálat meghaladja a rendelkezésre álló munkahelyek számát. 7

Munkaerő-piaci szereplők részvétele a gazdaságban ▪ Foglalkoztatottak: az, a munkaerő felmérésben megkérdezett 15 -74 éves személy, aki a megfigyelt héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától átmenetileg (betegség, szabadság, gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) volt távol (KSH - ILO). ▪ Munkanélküliek: az, a munkaerő felmérésben megkérdezett 15 -74 éves személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; aktívan keres munkát; rendelkezésre áll, azaz munkába tudna állni, ill. már talált is munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd (KSH - ILO). ▪ Gazdaságilag aktívak: a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttesen képezik a gazdaságilag aktív népességet. ▪ Gazdaságilag inaktívak: akik nem tartoznak ezekbe a csoportokba. 8

Munkaerő-piaci adatok, 2013. § Népesség: 9, 906 millió, csökkenő (2009: 10, 03 millió) § Ebből kb. 6, 31 millió munkavállalói korú, § Magyar szabályozás 15 – 61 (ffi), 15 -61 (nő) § Nemzetközi ajánlás 15 - 64 § A munkavállaló korúak számának változása § demográfiai adatok § Nyugdíjkorhatár-változás 9

Népesség alakulása 10 2013 9906 2012 9935

Népesség Év Ezer fő 1992=100 Éves változás (%) 1980 10 709 103, 6 - 1992 10 337 100, 0 -0, 3 1999 10 092 97, 6 -0, 4 2000 10 043 97, 1 -0, 5 2001 10 175* 98, 4 +1, 3 2005 10 080 97, 5 -0, 1 2008 10 045 97, 2 -0, 2 2009 10 031 97, 0 -0, 2 2010 (nov. ) 9 994 96, 7 -0, 2 2011 (nov. ) 9 960 96, 4 -0, 3 2012 (nov. ) 9 935 96, 1 -0, 3 2013 (nov) 9906 95, 8 -0, 3 11

Tendenciák a népesség összetételében § Elöregedő népesség 2013 § Magasabb iskolázottsági szint és képzésben töltött idő § A fiatal munkavállalói réteg csökken § Népességnövelő intézkedések várható hatásai 12

Magyarország korfái 1990 2000 2012 2050 13

14

Tendenciák a munkaerőpiacon 2013. I-III. negyedévében § A foglalkoztatottak száma átlagosan 3 913 ezer (az előző évhez képest 22 ezer fővel nőtt) § Foglalkoztatási ráta 59, 2 % (1, 1 %-os növekedés – férfiaknál, de a bázis csökken!!!) § Munkanélküliek száma 434 ezer (34 ezer fővel kevesebb, mint 2012 ugyanezen időszakában) § 9, 8 %-os munkanélküliségi ráta (0, 8 %-os csökkenés) § 20, 0%-uk fiatal (15 -24 éves), náluk a ráta 27, 4 % (1, 6 %-os csökkenés) § A munkanélküliek közel fele tartós munkanélküli § Munkakeresés átlagos időtartama 19, 1 hónap (nőtt) 15

Potenciális munkaerő-tartalék (2013. II. n. év) 16

Munkavállalási korú foglalkoztatottak (15 -61 év) (III. negyedév) Év Ezer fő 1993=100 Éves változás Foglalkoztatási arány (%) 1980 4887, 9 132, 5 …. . 79, 4 1993 3689, 5 100, 0 -5, 6 60, 8 1995 3571, 3 96, 8 -1, 7 58, 7 2000 3721, 7 100, 9 +5, 2 62, 1 2003 3847, 2 104, 3 +1, 0 60, 8 2009 3719, 9 100, 1 -5, 0 57, 7 2010 3791, 1 102, 7 +2, 6 56, 2 2011 3783, 9 102, 6 -0, 1 59, 1 2012 3864, 2 104, 7 +2, 1 61, 0 2013 3 924, 6 106, 4 +1, 7 62, 2 17

Foglalkoztatottak jellemzői Foglalkoztatottak összetétele (III. negyedév) Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem Más Összesen Teljes munkaidős Részmunkaidős Határozatlan idejű szerz. alk. Határozott idejű szerz. alk. 2008 2009 170, 1 864, 0 316, 5 577, 0 1996, 7 3924, 3 3738, 3 186, 0 3162, 6 283, 9 2010 III. negyedév 181 178, 3 785, 8 797, 3 297, 9 286, 9 542, 6 544, 2 1976, 2 2015, 8 3783, 5 3822, 5 3559, 6 3594, 1 223, 9 228, 4 3011, 8 3009, 2 303, 6 347, 5 2011 2012 194, 5 824, 0 267, 1 552, 8 2017, 5 3855, 9 2013 207, 1 812, 3 249, 8 543, 9 2122, 4 3935, 5 195, 7 840, 5 258, 6 541, 1 2153, 7 3989, 6 3656, 4 279, 1 3724, 7 264, 9 3125, 6 353, 4 3142, 5 414, 3 3584, 2 271, 7 3062, 6 329, 3

Munkaerő-piaci mutatók alakulása 1. Foglalkoztatottak száma (15 -74 év 3 havi átlag) 19

Foglalkoztatottság nemek szerint 20

Munkanélküliségi ráta régiónként (2012) 21

Fiatalkori munkanélküliség alakulása Európában 22

Tartós munkanélküliség 23

Foglalkoztatottság iskolai végzettség szerint (III. negyedévi adatok) Aktivitás nemenként és végzettség alapján Általános iskola 8. Szakiskola és Gimnázium, osztálya vagy szakmunkásképző egyéb érettségi kevesebb Időszak Férfi Nő Főiskola, egyetem Összesen 2011 231, 1 775, 2 629, 7 452, 2 2 088, 2 2012 229, 8 780, 4 637, 4 465, 2 2 112, 7 2013 224, 8 816, 0 651, 8 477, 1 2 169, 7 2011 206, 5 351, 9 673, 6 535, 6 1 767, 7 2012 212, 6 350, 5 701, 1 558, 6 1 822, 8 2013 203, 9 358, 2 695, 5 562, 1 1 819, 9 24

Magyarország és az EU - munkanélküliség 25

Munkanélküliségi ráta (kelet-európai összehasonlítás) 26

Hogyan ítélik meg az emberek saját munkaerőpiaci helyzetüket? 27

A válság hatásai a munkaerőpiac Válság hatása alakulására ▪ Az inaktívak egy részét aktív álláskeresésre késztette ▪ Nehezedett a fiatalok elhelyezkedése (létszámstop elszenvedői) ▪ A válság hatására a létszámleépítő munkáltatók a kevésbé stabil munkavállalóktól váltak meg először (kölcsönzöttek, megbízási szerződéssel foglalkoztatottak, stb. ) – ezek aránya szintén magas a fiataloknál ▪ Részmunkaidőben dolgozók aránya mindkét nemnél növekedett (a kisebb volumenű munkaidőalap növekedés húzódik meg mögötte) ▪ A foglalkoztatási mutatók alakulásában fontos szerepe van a foglalkoztatáspolitikának, amely tompította a válság hatását. (pl. közfoglalkoztatás hatókörének kiterjesztése) ▪ A férfiak munkaerőpiaci pozíciói kedvezőbbek lettek, a válság legfőbb vesztesei az alapfokú végzettségűek és a szakmunkások 28