Elnyt a gazdasgnak a munknak a leglis foglalkoztats

Előnyt a gazdaságnak, a munkának, a legális foglalkoztatás növelésének Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár

Tartalom 1. Bevezetés, előzmények 2. Az Európa 2020 stratégia néhány célkitűzése 3. Milyen munkahelyekre van szükség? 4. Ellentmondás a versenyképesség és a foglalkoztatás között 5. Lehetőségek az ellentmondás feloldására 6. A foglalkoztatási stratégiával szembeni követelmények 7. Összefoglalás, következtetések

Bevezetés, előzmények E prezentáció háttere: • A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség projektje hazai kutatóhelyek részvételével az Európa 2020 stratégiáról. • A projekt célja a magyar EU-elnökség vonatkozó témáinak tudományos megalapozása, ezáltal támogatása volt.

Az Európa 2020 stratégia néhány célkitűzése • Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. • Fenntartható növekedés: erőforráshatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság. • Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatottság, valamint szociális és területi kohézió által jellemzett gazdaság kialakításának ösztönzése.

Az Európa 2020 stratégia néhány célkitűzése • Az Európa 2020 stratégia mennyiségi jellegű célja, hogy a 20 -64 éves férfiak és nők foglalkoztatási rátáját 2020 -ig 75 százalékra kell emelni a fiatalok, az idősebbek nagyobb munkaerőpiaci részvételével és a legális bevándoroltak erőteljesebb integrációjával. • Az emberi erőforrás hamarosan a legfontosabb szűk keresztmetszet lesz Európában a termelési tényezők között – bizonyos szakmákban már ma is az -, és a jelenlegi alacsony foglalkoztatási ráta ennek az erőforrásnak a kihasználatlanságát mutatja.

Milyen munkahelyekre van szükség? A szigorú gazdasági racionalitás alapján az újonnan létrehozandó munkahelyeken dolgozó munkaerőnek minimális követelményként ki kell termelnie • foglalkoztatásának teljes költségét, • az inaktívak ellátásának fedezetét, azaz magas termelékenységi szintű munkahelyekre van szükség.

Milyen munkahelyekre van szükség? A gazdasági racionalitás követelménye különösen erőteljesen érvényesül a gazdasági szempontból kevésbé fejlett új EUtagállamokban – felzárkózás. • Ilyen munkahelyek elsősorban a tradeable szektorban hozhatók létre. • Ez más megvilágításba helyezi egyrészt az ipar, másrészt a kis- és középvállalatok szerepét, miközben kidomborítja a külföldi nagyvállalatokét – szervezeti koncentráció.

Ellentmondás a versenyképesség és a foglalkoztatás között A szigorú gazdasági racionalitás követelményeinek eleget tevő munkahelyteremtés nem, vagy kismértékben emeli a foglalkoztatási rátát, ezért nem alkalmas a foglalkoztatással kapcsolatos társadalmi és egyéb problémák kezelésére.

Ellentmondás a versenyképesség és a foglalkoztatás között • Vállalati szinten a humánerőforrás-fejlesztésbe történő beruházások rövid távon ronthatják a vállalati költségversenyképességet, ha azok közvetlen vállalkozói ráfordítás keretében történnek, illetve a makrogazdasági versenyképességet, ha azok forrása állami újraelosztás. • Ellentmondás a vonzó keresetek biztosításának igénye és a költség-versenyképesség javítását szolgáló bérleszorítási törekvések között. • A technológiai korszerűsítés és a munkaszervezés modernizálása hagyományosan munkaerőfelszabadító hatással jár.

Ellentmondás a versenyképesség és a foglalkoztatás között DE: • A gazdálkodó szervezetek szintjén, hogy a technológiai és szervezési korszerűsítések többlethozama az adott szervezetek bővítését, munkahelyteremtését szolgálhatja. • A munkaerőt adott szervezetben megtakarító fejlesztéseknek munkahelyteremtő hatása lehet a szervezeten kívül, a korszerűbb technikát, technológiát gyártó, beszállító, fenntartó bedolgozói láncokban.

Lehetőségek az ellentmondás feloldására • Az inaktívak, nem foglalkoztatottak jelentős része számára célszerű munkahelyteremtés a helyi piacokon értékesíthető termékeket és szolgáltatásokat előállító gazdálkodók révén is megvalósulhat. • Ezek a célszerű munkahelyek vállalkozások keretei között, de az un. szociális gazdaság keretei között létrejöttek az EU fejlettebb tagállamaiban is.

Lehetőségek az ellentmondás feloldására • Családi keretek között sok olyan kielégítetlen szükséglet (gyermekfelügyelet, idősgondozás, betegápolás, házkörüli munkák) van, amire építve munkaalkalom teremthető a helyi szinten kihasználatlan munkaerő foglalkoztatásához. • Több más (oktatási, képzési, egészségügyi, közlekedési, stb. ) szolgáltatással együtt ezek lehetnek azok a szolgáltatások, amelyek saját költségeiket kitermelve segíthetik a globálisan versenyképes szektorokban foglalkoztatottak alkalmazkodóképességét, rugalmasságát, magasabb termelékenységét. • A legális foglalkoztatás kereteinek kialakítása.

A foglalkoztatási stratégiával szembeni követelmények A foglalkoztatás is versenyképességi tényező az EU-ban, emellett növekedési tényező az új tagállamokban: • sikerül e mennyiségileg bővíteni a gazdaság emberi erőforrásait, • sikerül-e javítani a foglalkoztatás minőségét.

A foglalkoztatási stratégiával szembeni követelmények • • Mind az EU, mind a tagállamok szintjén a területi és társadalmi kohézió feltétele a munkaképes lakosság foglalkoztathatóvá tétele. A tudásalapú gazdaság megteremtésének feltétele a munkaerő jobb alkalmazkodóképessége. Aktív társadalmi befogadás. A cél: mindenkinek, főleg a foglakoztatásból kiesetteknek érje meg dolgozni. Ehhez célszerű igazítani a munkaerő-piaci, családi, lakhatási, közlekedési, egészségügyi stb. szolgáltatásokat.

A foglalkoztatási stratégiával szembeni követelmények • • • Integrált megközelítés: a kirekesztés és a szegénység elleni küzdelem, a mobilitás és migráció elősegítése, a területi egyenlőtlenségek leküzdése, felnőttképzés, élethosszig tartó tanulás a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása.

A foglalkoztatási stratégiával szembeni követelmények • • • Szakpolitikák koordinációja és harmonizációja mind a tagállamok, mind az EU szintjén: Oktatáspolitika, Gazdaságfejlesztés, fejlesztéspolitika, Fiskális politika, Vidékfejlesztési politika, Népesedéspolitika, Szociálpolitika, Környezetvédelmi politika, Lakáspolitika, Közösségi közlekedés.

Összefoglalás, következtetések • Ellentmondás egyfelől a versenyképesség javítása és a gazdasági felzárkózás, másfelől a foglalkoztatottság növelése között. • Az ellentmondás megfelelő gazdaságpolitikával, integrált megközelítéssel és a szakpolitikák koordinációjával enyhíthető vagy feloldható. • A foglalkoztatás mind mennyiségi, mind minőségi értelemben lehet versenyképességi tényező.

Összefoglalás, következtetések • Olyan gazdasági környezetet kell kialakítani, hogy csak a legális foglalkoztatás legyen versenyképes, illetve járuljon hozzá a gazdasági növekedéshez.