ELEMZS rszekre bonts I A gazdasgi elemzs ltalnos

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai II. A beszámoló elemzése III. A piaci tevékenység elemzése IV. A termelés és az értékesítés alakulásának vizsgálata V. A vállalkozások erőforrásainak elemzése

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Fogalma Céltudatos részletezése, részekre bontása az egésznek azért, hogy megismerjük az egész mennyiségi és minőségi összetételét, az egész és része közötti okozati összefüggéseket, áttekintést nyerjünk az egész struktúrájáról és a résznek az egészre gyakorolt hatásáról. 1 Tárgya A vállalkozások teljes újratermelési, értékteremtési folyamata Célja Feltárja és számszerűleg értékelje azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását, segítve ezzel a hatékonyabb és eredményesebb gazdálkodást

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Módszerei Analízis-szintézis, következtetések, összehasonlítás Analízis-szintézis Analízis A gazdasági jelenségeket részekre bontjuk 1 Szintézis Az analizált részek egyesítése, egészében való tanulmányozása

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Módszerei Analízis-szintézis, következtetések, összehasonlítás Következtetések: Két vagy több ítélet, megállapítás alapján új ítéletet alkotunk. 1 Induktív: a megismerés az egyedi ítéletek felől halad az általános felé A jelenség A vizsgált részelemei jelenség Jelenség elemei A vizsgált jelenség Jelenség elemei Deduktív: a megismerés az általánostól halad a részleges felé A jelenség részelemei

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Módszerei Analízis-szintézis, következtetések, összehasonlítás Következtetések: Két vagy több ítélet, megállapítás alapján új ítéletet alkotunk. 1 Tudományos induktív következtetés A jelenségek között az oksági, objektív összefüggéseket tükrözi vissza. Hipotézis A kiinduló tételek nem elégségesek a zárótétel igazolásához, de ahhoz elegendők, hogy valószínűsítsék a hipotézis igaz voltát. (a későbbiekben igazolnunk vagy cáfolnunk kell)

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Módszerei Analízis-szintézis, következtetések, összehasonlítás Összehasonlítás: egy adat önmagában nem sokat mond. Két vagy több jelenség, a jelenségeket leíró adat, jellemző összevetése Torzító hatások kiszűrése A felhasználhatóságot meghatározza Dinamikus Terv-tény Területi 1 a helyes viszonyítási alap megválasztása az összehasonlíthatóság fennállása Az összehasonlítás gazdaságilag értelmezhető eredményt adjon!

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Módszerei Analízis-szintézis, következtetések, összehasonlítás Összehasonlíthatóság feltételeinek megteremtése Egységre vetítés módszere Szezonális hatások kezelése (átlag) (Statisztikai módszerek) Vezértípusban történő kifejezés módszere (A legnagyobb mértékegységű termékben fejezzük ki a többi terméket) 1

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Az elemzés fajtái, csoportosítása (pl. ) Időpont szerint Döntést Végrehajtás előkészítő szakaszban időszaki A folyamat állapota szerint Statikus Dinamikus Szintek szerint Alsó szintű Terjedelme szerint Átfogó Részleges Felső szintű 3 Adatok milyensége szerint Műszaki-gazdasági Gazdasági A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei SWOT-elemzés PEST-elemzés Porter-féle öt versenyerő modell Termék életgörbe Portfólióelemzés Hosszú távú gondolkodás (jövőorientáltság) 2

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei erősségek A vállalkozás belső jellemzői gyengeségek SWOT-elemzés lehetőségek fenyegetések Külső környezet vizsgálata politikai PEST-elemzés gazdasági társadalmi A vállalkozás makro környezetét vizsgáljuk technikai 2

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei Új versenytársak megjelenése Szállítók alkupozíciója Porter-féle öt versenyerő modell Vevők alkupozíciója A stratégia alkotásakor ismerni kell az iparágban érvényesülő tényezőket, amelyektől a vállalkozás versenyhelyzete függ. Helyettesítő termékekből adódó veszélyek Ezek alapján lehet a vállalkozás jövőbeni helyzetét értékelni. A verseny intenzitása 2

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei Termék életgörbe Értékesítési volumen A termékek értékesítését szemlélteti az idő függvényében öv e ek 1. Be és vezet N 2. s dé ég 3. Éretts 4. H any atlá s Idő Klasszikus életgörbe 2

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei Portfólió elemzés (BCG-mátrix) Kell a termékismeret magas „Sztárok” „Kérdőjelek” Piaci részesedési Finanszírozási igény ráta „Fejős tehenek” „Döglött kutyák” alacsony 10 1 Relatív piaci részesedés 0 Egyszerű, de csak két fokozat szerint értékel. Nem ad támpontot a fejlesztések időbeli ütemezéséhez. 2

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei (10) Benchmarking módszer (10) Megtalálni és alkalmazni a legjobb gyakorlatot! Egy folyamat, mely során a vállalat különböző funkcionális területeinek módszereit, folyamatait és eredményeit összevetik egy vagy több más vállalat hasonló jellemzőivel, annak érdekében, hogy fény derüljön a racionalitási, valamint minőség- és teljesítménynövelési lehetőségekre. Fontos, hogy a benchmarkingot ne keverjük össze a hagyományos vállalati összehasonlítással, amikor a vállalatok mérlegeit, eredmény-kimutatásait vizsgáljuk, hasonlítjuk össze. Benchmarking elemzési szempontok Tárgya termékek, módszerek, folyamatok A vizsgált jellemzők költségek, minőség, vevői elégedettség, idő Az összehasonlítás alapja más üzleti területek, versenytársak, azonos iparág, más iparágak

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei (10) Balanced Scorecard (BSC) (10) Megtalálni és alkalmazni a legjobb gyakorlatot. pénzügyi nézőpont vevői nézőpont Nézőpontjai működési folyamatok nézőpontja tanulás-fejlődés nézőpontja Valamennyi nézőpont esetében azonosítandók: a stratégiai célok, az ezeket mérhetővé tévő mutatószámok, a mutatókkal kapcsolatos elvárások (célértékek), és az elvárások elérése érdekében szükséges akciók.

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei (10) Balanced Scorecard (BSC) (10) Megtalálni és alkalmazni a legjobb gyakorlatot. A Balanced Score. Card egy stratégiai vezetési eszköz (keretrendszer). Magyarul a kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszer elnevezés fedi le, ám a hazai gyakorlatban is az angol elnevezés használatos. Jelentősége a stratégiai irányítás és a kontroll összekapcsolásában áll, melynek során a pénzügyi mellett más nézőpontok, és nem pénzügyi mutatószámok is megjelennek. Az eszköz egyszerűsége, áttekinthetősége, és lényegi vezetési problémára adott válaszai által vált kimagaslóan népszerűvé. A "balanced" szó kiegyensúlyozást jelent: a négy nézőpont között, a pénzügyi és a nem pénzügyi mutatók között, avagy az objektív és a szubjektív mérések és mutatók között. A "scorecard" szó az Amerikában népszerű sportokban használt pontozótáblákra utal. A szerzőpárosnak az 1996 -ban, az Egyesült Államokban megjelent könyve menedzsment bestsellerré vált, a módszertan pedig menedzsment divattá. Később a szerzőpáros valamint elméleti és gyakorlati szakemberek továbbfejlesztették a megközelítést módszertani, tervezési szempontból. A mutatószámok stratégiai térképe mellett megemlíthető a közszolgálati szervezetekre alkalmazott balanced scorecard a továbbfejlesztések között.

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei (10) Értékelemzés (módszeres költségcsökkentési eljárás) (10) Minden termék, aminek funkciója van és költséget okoz. Célja, hogy a kérdéses tárgy, folyamat, vagy ezek részeinek funkcióit a legkisebb költségek mellett teljesítsék. Érték: a funkciók és azok érdekében hozott költségek viszonya értékjavítás Fajtái: A fogyasztói igényekből indul ki. Funkciók, amelyet teljesíteni kell értéktervezés értékellenőrzés Funkciók hordozói (termék …)

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Az operatív döntéstámogatás elemzési módszerei Statisztikai és matematikai módszerek Viszonyszámok, indexszámítás, szóródási mérőszámok, pénzügyi elemzések, lineáris programozás stb. Költségszámításokhoz kapcsolódnak (teljes költség, részköltség, változó költség, fix költség) Kalkulációs módszerek Jövedelmezőségi, eredményességi vizsgálatok (ÁKFN-struktúra: termékszintű vizsgálatokhoz, érzékenység-vizsgálatokhoz, fedezeti pont meghatározásához, gazdasági kalkuláció összeállításához) 4

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Az operatív döntéstámogatás elemzési módszerei Tényezőkre bontás módszerei Adott mutatószám alakulására több tényező gyakorolhat hatást. Azt vizsgáljuk, hogy az egyes tényezők milyen hatást gyakorolnak az adott mutatószámra. Alternatív eltérésfelbontás Kumulatív eltérésfelbontás Logaritmus módszer Indexmódszer Parciálszámításon alapuló módszer Közös jellemzők: - a hatótényezők között szorzatszerű összefüggés - a szorzatok sorrendjét rögzíteni kell - minél több hatótényező bevonása - közelítő eredmények határozhatók meg 4

Alternatív eltérésfelbontás: ritkán alkalmazzák a számítások során. Az elemzési eljárás lényege az, hogy az egyes hatótényezők önálló hatását úgy fejezik ki, hogy az összes többi tényező változatlanságát feltételezik. Ez a terv-tény összevetés esetén konkrétan azt jelenti, hogy a tervhez képest egy-egy befolyásoló tényező megváltozását számszerűsíti az elemző, az összes többi tényezőt pedig a terv szinten hagyja. Kumulatív eltérésfelbontás: standardizálás Indexmódszer: különbség a százalékos különbözetek módszeréhez képest, hogy ez esetben a terv-tény változásban a tényezők önálló hatásai nem az indexek különbözeteként, hanem azok hányadosaiként kerül kimutatásra. Logaritmus, integrálás nem anyagunk.

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Az ABC (Pareto -) elemzés ABC analízis (a kevésbé fontos területeken nem tudunk teljességre törekedni) Olyan halmazok vizsgálatára alkalmazzuk, amelyeknek sok eleme van. Azt vizsgáljuk, hogy a halmaz mely elemei tekinthetők meghatározott szempontból döntő (75 -80 %) jelentőségűnek. (pl: fedezeti összeg, árbevétel) Melyek a vállalkozás meghatározó termékei. 4

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Az elemző munka fő szakaszai, tervezése, logikai modellje Tárgya: a feladattól függ 1. Az elemzés tárgyának, céljának meghatározása Cél: kritikus pontok feltárása 2. Az információforrások kijelölése, számbavétele Fontos az információk ellenőrizhetősége, folyamatos rendelkezésre állása, munkatársak fejében lévő tudás 3. Lehetséges közvetlen okok számbavétele Kerülni kell az előzetes véleményalkotást 4. Törvényszerűségek, összefüggések közgazdasági vizsgálata A vizsgált jelenségeknek, azok elemeinek és környezetének milyenek a kapcsolatai. (oksági vagy sztochasztikus) 5. Az elemzéshez szükséges módszerek megválasztása A vizsgált jelenség, a vizsgálat célja determinálja az alkalmazható módszereket! 3

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Az elemző munka fő szakaszai, tervezése, logikai modellje Adat: bármely értelmezhető jel! 6. Információgyűjtés és feldolgozás Különbség adat és információ között! Információ: olyan adat, amelynek az elemző számára „hírtartalma”, jelentése van. Adattár: valamilyen jelenség egyes elemeire vonatkozó adatok egységes elv szerinti rendezett halmaza, gyűjteménye. Adathordozó: az a közeg, amelyen az adatot rögzítették, manuálisan vagy elektronikusan Tájékozódni kell! Az adattár tartalmáról, adathordozókról, adatok hozzáférhetőségéről, milyen adatok feldolgozása, tárolása történik manuálisan és elektronikusan. 7. Adatok feldolgozása 8. Döntés a szintézisről vagy újabb célkitűzése Eljutunk a célkitűzésben megfogalmazott feladat megoldásához: következtetések, javaslatok Nem, vagy csak részben jutunk el a célkitűzésben megfogalmazott kérdés megválaszolásához: újabb célkitűzés 3

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Az elemzés végrehajtásának folyamata, lépései 1. A feladat kitűzése Mit, hol, mikor, milyen mélységben vizsgáljunk? 2. Az adatok megszerzése Belső adatbázis: kimutatások, analitika, főkönyv, beszámoló. Külső adatbázis: statisztikai évkönyvek, más vállalkozások beszámolói, egyéb információk. 3. Az adatok rendszerezése, csoportosítása A megszerzett adatok ismérvek szerinti felosztása. A sokaság (populáció) egyedekből áll, az egyedek tulajdonságait ismérveknek nevezzük. Megkülönböztetünk: mennyiségi (kisebb, nagyobb, egyenlő), területi (hol), minőségi (milyen), időbeli (mikor), és vagylagos ismérveket. 3

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Az elemzés végrehajtásának folyamata, lépései 4. Táblázatok készítése Az adatok átláthatóbbá tételét szolgálja. Megkülönböztetünk: egyszerű táblát csoportosításból származó adatot nem tartalmaz csoportosító táblát egy ismérv szerinti csoportosítást tartalmaz kombinációs táblát több ismérv szerinti csoportosítást tartalmaz 5. Számítások elvégzése Statisztikai és matematikai módszerek alkalmazása. (átlagok, viszonyszámok, indexek, trend-és korreláció számítás, standardizálás stb. ) 6. Értékelés, következtetés Értékelés: az elvégzett számítások minősítése (kedvező, kedvezőtlen) Következtetés: megoldási javaslat 3

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Elemzést szolgáló számítások (kiemelések) q: mennyiség p: egységár 0: bázis, 1: tárgy Indexek (összetett dinamikus viszonyszámok) Az összefüggés csak az ellentétes Megkülönböztetünk érték, ár és volumenindexet. súlyozású indexek között áll fenn! Értékindex számítása: Árindex számítása: Az árbevétel együttes, átlagos változása vagy Árszínvonal változása Volumenindex számítása: vagy Volumenek együttes, átlagos változása = Összefüggés az indexek között =

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Elemzést szolgáló számítások (kiemelések) Indexek (összetett dinamikus viszonyszámok) A képletek alapján látható volt, hogy az értékindex alakulására a mennyiségek (volumen) és az árak gyakorolnak hatást. Az elemzés során a két tényező hatását kell számszerűsíteni. Az árváltozás hatását az árindex segítségével, a volumenváltozás hatását pedig a volumenindex segítségével határozzuk meg. Értékelés: az árak, illetve a volumenek együttes, átlagos változása az árbevétel hány százalékos változását eredményezte. A változások hatása abszolút összegben is kifejezhető: Árváltozás hatása: - Volumenváltozás hatása: -

ELEMZÉS (részekre bontás) Elemzést szolgáló számítások (kiemelések) Módszerének kidolgozása Kőrösy József (1844 – 1906) Standardizálás Standard: állandó, változatlan magyar demográfus, statisztikus nevéhez fűződik. Csak szorzatszerű összefüggéseket lehet standardizálni! Lényege: a vizsgált eredmény alakulására az egyes tényezők milyen hatást gyakoroltak. Megváltoztatjuk azt a tényezőt, amelynek hatását számszerűsíteni akarjuk, a többi tényezőt pedig változatlanul hagyjuk. Alapképlet: létszám × átlagbér = bérköltség Átlagbér (E Ft) 200 EFt 80 × 50 = 4000 EFt 1. Létszámváltozás hatása 60 50 100 × 50 = 5000 EFt – 4000 EFt = +1000 EFt 800 EFt 2. Átlagbérváltozás hatása 1000 EFt 4. 000 EFt Átlagos létszám (fő) 80 100 A szorzatszerű összefüggések átfedik egymást, ezért az egyes tényező hatása a sorrendtől függően más lehet. Területi összehasonlításoknál az azonos sorrendre ügyelni kell! 100 × 60 = 6000 EFt – 5000 EFt = +1000 EFt Összesen: +2000 EFt 1. Átlagbérváltozás hatása 80 × 60 = 4800 EFt – 4000 EFt = + 800 EFt 2. Létszámváltozás hatása 100 × 60 = 6000 EFt – 4800 EFt = +1200 EFt Összesen: +2000 EFt

ELEMZÉS (részekre bontás) Elemzést szolgáló számítások (kiemelések) Standardizálás Módszerei Láncbehelyettesítéses Abszolút különbözetek Százalékos különbözetek módszere Példa: egy mezőgazdasági vállalkozásra vonatkozóan az alábbi adatok állnak rendelkezésére: Megnevezés Mértékegység Terv Tény Termelés Vetésterület ha 100 120 Termésátlag t/ha 4 5, 6 Ár Ft/t 3450 3300 Termelési érték Ft . . Feladat: mindhárom módszerrel számszerűsítse az egyes tényezők termelési értékre (árbevételre) gyakorolt hatását!

ELEMZÉS (részekre bontás) Elemzést szolgáló számítások (kiemelések) Standardizálás A példa megoldása Alapképlet: vetésterület 100 × termésátlag × 4 × ár = termelési érték × 3450 = 1. 380. 000 Ft Láncbehelyettesítéses módszerrel: Abszolút különbözetek módszerével: 120 × 4 × 3450 = 1. 656. 000 – 1. 380. 000 = + 276. 000 Ft 20 × 4 120 × 5, 6 × 3450 120 × 1, 6 × 3450 = + 662. 400 Ft 120 × 5, 6 × 3300 = 2. 318. 400 – 1. 656. 000 = + 662. 400 Ft = 2. 217. 600 – 2. 318. 400 = - 100. 800 Ft + 837. 600 Ft × 3450 = + 276. 000 Ft 120 × 5, 6 × -150 = - 100. 800 Ft + 837. 600 Ft Százalékos különbözetek módszerével: 1. 380. 000 × × 0, 2 = + 276. 000 Ft ( 120 ÷ 100 ) × 100 = 120 és 120 - 100 = 20% 0, 48 = + 662. 400 Ft ( 120 × 5, 6 ) ÷ ( 100 × 4 ) × 100 = 168 és 168 - 120 = 48% 1. 380. 000 × - 0, 073 = - 100. 800 Ft (120× 5, 6× 3300) ÷ (100× 4× 3450) × 100 = 160, 70 és 160, 70 - 168 = - 7, 3% + 837. 600 Ft Értékelés: a tervezett termelési értéket 837600 forinttal haladta meg a tényleges. A változásban három tényező játszott szerepet. A kapacitás (vetésterület) 20 százalékos növekedése 276000 forint, a produktivitás (termésátlag) kedvező változása 662400 forint növekedést eredményezett, az eladási ár kedvezőtlen alakulása pedig 100800 forint csökkenést okozott.

ELEMZÉS (részekre bontás) Elemzést szolgáló számítások (kiemelések) Gazdasági kalkuláció készítése Vezetői döntést előkészítő vagy ellenőrző számítás. A döntésnek a vállalkozás egészére gyakorolt hatását méri fel. A gazdasági kalkuláció sémája 1. Értékesítés nettó árbevétele 2. Értékesítés közvetlen költségei 3. Fedezeti összeg (1 -2) 4. Értékesítés közvetett költségei 5. Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások A gazdasági kalkuláció segítségével meghatározható 6. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye az egyes döntési variáció eredményre gyakorolt hatása 7. Pénzügyi műveletek eredménye 8. Szokásos vállalkozási eredmény 9. Rendkívüli eredmény 10. Adózás előtti eredmény Á-K-F struktúra Termék, tevékenység fedezeti Á-K-F-N struktúra összege, nyeresége Az innováció kategóriáiból a fejlesztési (gyártmány /termék/- és gyártásfejlesztés /technológia/) döntésekhez kapcsolódó döntést előkészítő elemzéseket tárgyaljuk. „Az innováció az új termék, technológia, és az ezekkel kapcsolatos ismeretek létrejöttének és bevezetésének a folyamata, beleértve az ezeket megalapozó, illetve a realizálásukhoz nélkülözhetetlen szervezeti és gazdálkodásbeli (így többek között üzletpolitikai) változásokat is. ” 18

ELEMZÉS (részekre bontás) Elemzést szolgáló számítások (kiemelések) Gazdasági kalkuláció készítése 1. Figyelemmel kell lenni 2. El kell készíteni az időtényezőre a gazdasági kalkulációt A fejlesztési döntések meghozatala során 3. Meg kell ítélni 4. A fejlesztéshez kapcsolódó a fejlesztés gazdaságosságát elemzéseket kell készíteni 1. Az időtényező szerepe a) Kamat tényező Egységnyi mai befektetés, fejlesztési ráfordítás, bevétel, hozam „t” év múlva mennyit ér. c) Törlesztő faktor Szorzótényező: egységnyi befektetett tőkének b) Diszkont tényező Mennyit kell ma befektetni ahhoz, hogy „t” év múlva egységnyi értékűvé növekedjen, vagy „t év múlva képződő hozam mai értéke mennyi. Az időben egyenlőtlenül jelentkező hozamok éves átlaga is megállapítható a segítségével. időszakonként milyen összegű hozamot kell biztosítani ahhoz, hogy az „i” –nek megfelelő tőkenövekmény képződjön. 18

ELEMZÉS (részekre bontás) Elemzést szolgáló számítások (kiemelések) Gazdasági kalkuláció készítése t: figyelembe vett évek száma (1 -től n-ig) 2. A gazdasági kalkuláció összeállítása t-edik évi hozam i: időpreferencia %-a (elvárt jövedelmezőség) (Példán keresztül mutatjuk be) t-edik évi hozam n: a vizsgált időtartam éveinek a száma t-edik évi kamattényező C: átlagos évi hozam 3. A fejlesztés gazdaságosságának megítélése t-edik évi diszkonttényező Mutatószámok A fejlesztés révén képződő pénzjövedelmek diszkontált összegének és Nettó jelenérték a fejlesztési ráfordítások (kezdő befektetések) különbsége. Belső kamatláb Az a jövedelmezőségi szint, amely mellett a nettó jelenérték nulla Visszatérülési idő = Jövedelmezőségi mutató = A fejlesztéssel kapcsolatos nettó ráfordítások A fejlesztés hatására képződő éves nettó pénzjövedelem A fejlesztés hatására képződő éves eredmény Fejlesztési ráfordítások összege Egyéb mutatók: pl. a fejlesztés hatása az éves átlagos eredményre, az évenként képződő cash flowra, eszközhatékonysági mutatókra, a létszámra. Némileg eltérő számítások készülnek a gyártmány –és a gyártásfejlesztési döntések előkészítésére! 18

ELEMZÉS (részekre bontás) II. A beszámoló elemzése Eredménykimutatás Mérleg Jövedelmezőség Hatékonyság elemzése vizsgálata Az eredmény elemzése Az eredmény a legösszetettebb, legkomplexebb mutatószám, hiszen nagyságában minden résztevékenység eredménye tükröződik. Az eredményelemzés szakaszai Tervezés szakasza Végrehajtás szakasza Utólagos szakasza Optimális terv Kitűzött cél teljesítésének A gazdálkodó eredményességének összeállítása biztosítása értékelése

ELEMZÉS (részekre bontás) Az eredmény elemzése Tervezés szakasza Eredményterv szerkezeti modellje A. Tevékenységek értékesítésének fedezeti összeg terve B. Közvetett költségek terve C. Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások terve D. Pénzügyi műveletek eredményének terve E. Rendkívüli eredmény terve Éves Tervértékelés Eredmény Terv (Tervbírálat) visszacsatolás Eredményterv: a komplex terv része. A vállalkozásnál jelentkező különféle érdekeltségek elvárásait ki kell elégíteni: Tulajdonosi: osztalék, tőkenövekedés (inflációnál nagyobb) Vezetői: szorosan kapcsolódik a tulajdonosi érdekeltséghez Dolgozói: bér Kollektív: fejlesztéshez szükséges pénzjövedelem Elemzés: minimális eredménykövetelményt meghatározó módszer A nyereségre ható tényezők várható hatásainak vizsgálata 22

ELEMZÉS (részekre bontás) Az eredmény elemzése Végrehajtás szakasza Az élő rendelésállomány fedezeti összegének A számvitel információi a nyereség vizsgálata alkotóiról A tényleges adatok miért és milyen irányban Az élő rendelésállomány: Ø biztosítja-e a várható eredmény alakulását Ø A rendelkezésre álló kapacitásokat mennyire köti le térnek el a tervezett adatoktól (van-e elég, illetve van-e szabad kapacitás, azt milyen igények kielégítésére használjuk fel) (Pl. önköltség, eladási árak, normaváltozások, közvetett költségek. ) cél Az üzletpolitikai döntések időben történő meghozatala érdekében a vezetés számára naprakész tájékoztatás nyújtása. 22

ELEMZÉS (részekre bontás) Az eredmény elemzése Utólagos szakasz Előző évhez viszonyítva Eredménytervhez viszonyítva Az eredmény alakulására ható tényezők 1. Árváltozás 2. volumenváltozás 3. önköltségváltozás 4. Összetételváltozás Fedezeti összeg elemzése (algoritmus) 5. Közvetett költségek változása 6. Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások változása 7. Pénzügyi műveletek eredményének változása 8. Rendkívüli eredmény változása Különbségképzés módszere 9. Adófizetési kötelezettség változása 10. Osztalék változása 23

ELEMZÉS (részekre bontás) Az eredmény elemzése Utólagos szakasz Utólagos nagyvonalú eredményelemzés módszerei Szűk erőforrás egységére jutó fedezeti Fedezeti hányadot alkalmazó módszer összeget alkalmazó módszer Megnevezés Terv (bázis) Tényleges értékesítés Terv (bázis) szinten Tény számai 1 -2 1 -2 1. Árbevétel 2. Értékesítés közvetlen költségei 3. Fedezeti összeg = - × 100 1. Árváltozás hatása 2. Volumenváltozás hatása - ( 3. Önköltségváltozás hatása 4. Összetételváltozás hatása 5. Fedezeti összeg változása ( és - - = × 100 ………………. . ) ………………. - ………………. ) ……………. . . . ………………. 23

ELEMZÉS (részekre bontás) Az eredmény elemzése Utólagos szakasz Utólagos nagyvonalú eredményelemzés módszerei Szűk erőforrás egységére jutó fedezeti Fedezeti hányadot alkalmazó módszer összeget alkalmazó módszer Terv (bázis) Megnevezés Tényleges értékesítés Terv (bázis) szinten Tény számai 1 -2 1. Árbevétel 2. Értékesítés közvetlen költségei 3. Fedezeti összeg 1 -2 4. Szűk erőforrás mennyisége (nó, gó) = - és 1. Árváltozás hatása 2. Volumenváltozás hatása 5. Fedezeti összeg változása ………………. . - ( - 3. Önköltségváltozás hatása 4. Összetételváltozás hatása = ( - ) ) ……………………………. . . . 23

6. A mérleg átfogó elemzésének eszközei, módszerei. A vagyoni helyzet alakulásának mutatói, a vagyoni helyzet elemzése a mérleg adatai alapján. A vállalkozás pénzügyi helyzetét és annak alakulását jellemző mutatók részletes ismertetése. Az egyes mérlegtételek részletes elemzése.

ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése Történhet Tervhez viszonyítva Bázishoz viszonyítva Mérlegterv A mérlegelemzés módszerei készítését feltételezi Átfogó elemzés Mérlegtételek részletes vizsgálata Abszolút eltérések módszere A vagyoni, pénzügyi helyzetre vonatkozóan Egyes eszköz és forráscsoportok belső arányainak vizsgálata A kitűzött célnak megfelelően alakultak-e a belső arányok Relatív eltérések módszere - Eltérések megállapítása - Viszonyszámok képzése - Alkotó elemekre bontás - Eltérések megállapítása - Indokolt, indokolatlan eltérések vizsgálata Vagyoni helyzet elemzése Vertikális Horizontális mutatószámok Pénzügyi helyzet elemzése Likviditást jellemző mutatószámok Likviditási Cash flow- mérleg kimutatás

ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése vagyoni helyzet elemzése Leggyakrabban alkalmazott vertikális mutatószámok az eszköz oldalon (csak az eszköz vagy csak a forrás oldal adataiból képezzük a mutatószámot) Befektetett eszközök aránya = Forgóeszközök aránya = Készletek aránya a forgóeszközökön belül = Mobilitási mutató = (Mobilitásban bekövetkezett romlás, javulás) Tárgyi eszközök használhatósági foka = (Az „elöregedési fok” romlott vagy javult) Tárgyi eszközök leírtsági foka (Pótlásokra, fejlesztésekre hívja fel a figyelmet) = Befektetett eszközök Eszközök összesen Forgóeszközök Eszközök összesen Készletek Forgóeszközök Befektetett eszközök Nettó érték Bruttó érték Halmozott értékcsökkenés Bruttó érték × 100 × 100

ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése vagyoni helyzet elemzése Leggyakrabban alkalmazott vertikális mutatószámok a forrás oldalon Tőkeerősség = (Milyen a tőkével való ellátottság) Tőkenövekedési ráta = Tőkenövekedés mértéke (A) = (jegyzett tőkéhez viszonyított) Tőkenövekedés mértéke (B) = (saját tőkéhez viszonyított) Céltartalékok aránya = (a vállalkozásban rejlő bizonytalanságot mutatja) Eladósodási fok (Kötelezettségek aránya) = Saját tőke Források összesen Saját tőke Jegyzett tőke MSZE Saját tőke Céltartalékok Források összesen Kötelezettségek Források összesen × 100 × 100

ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése vagyoni helyzet elemzése Leggyakrabban alkalmazott vertikális mutatószámok a forrás oldalon Tőkefeszültségi mutató Idegen tőke = Saját tőke (Minél nagyobb, annál kockázatosabb × 100 a vállalkozás helyzete) Esedékességi aránymutató = Rövid lejáratú kötelezettségek Összes kötelezettség Jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezet: Saját tőke Tőketartalék - Jegyzett tőke - Lekötött tartalék - Értékelési tartalék + Eredménytartalék = + Mérleg szerinti eredmény - Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Előző és tárgyévi adatok összehasonlításakor indexet indokolt számolni.

ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése vagyoni helyzet elemzése Leggyakrabban alkalmazott horizontális mutatószámok (eszköz és forrás oldal adataiból /vízszintesen/ képezzük a mutatószámot) Tőkemultiplikátor = Eszközök összesen Saját tőke × 100 (Egységnyi saját tőkével hány egységnyi eszköz mozgatására képes a vállalkozás) Befektetett eszközök fedezete (A) = Befektetett eszközök fedezete (B) = (Hosszú távú működésbiztonsági mutató Saját tőke Befektetett eszközök Saját tőke + hátrasorolt + hosszú lej. köt. Befektetett eszközök Aranyszabály: hosszú élettartamú eszközöket ne finanszírozzunk rövid lejáratú kötelezettségekkel) Szállítók fedezettségi mutatója = Rövid lejáratú kötelezettségek fedezettsége = (likviditási mutató I. ) Nettó forgótőke Vevők Szállítók Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek × 100 = Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek

ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése Pénzügyi helyzet elemzése A pénzmozgások időben elválnak (elválhatnak) a naturális mozgásoktól. Mi történik, ha az eredmény pénzügyi realizálódása nem, vagy csak későn történik meg? Pénzhiány lép fel, likviditási zavar támad: nem tudunk anyagot vásárolni, bért fizetni stb. A pénzügyi helyzet elemzésének feladata Pénzügyi pozíció alakulásának bemutatása Mozgáslehetőségek feltárása, bemutatása, értékelése Alkalmazott módszerek Likviditást jellemző mutatószámok Likviditási mérleg Cash flow-kimutatás Likviditás: fizetőképesség és fizetőkészség. (mi csak a fizetőképességet vizsgáljuk) Mobilitás: egyes eszközök pénzzé válásának sorrendje, sebessége, a pénzzé válás időszükséglete

ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Likviditást jellemző mutatószámok Likviditási mutató I = Likviditási mutató III = Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek Adósságállomány × 100 Adósságállomány + saját tőke × 100 Adósságállomány aránya = Forgóeszközök - készletek Adósságállomány × 100 Rövid lejáratú kötelezettségek fedezettsége Pénzeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek = Saját tőke Adósságállomány × 100 Eladósodottsági mutató = Adósságállományra vonatkozó saját tőke aránya = Adósságszolgálati fedezeti mutató = Idegen tőke Saját tőke + adósságállomány Adózott eredmény (MSZE) + écs. leírás Hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes × 100 törlesztő részlete Nettó forgótőke = Forgóeszközök–rövid lejáratú kötelezettségek A rövid lejáratú kötelezettségeket képes-e kiegyenlíteni, a működését pénzügyi nehézségek nélkül fenntartani.

ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Likviditási mérleg Eszközöket Forrásokat Mobilitás szerint tartalmazza Lejárat, esedékesség szerint tartalmazza A vállalkozás vagyonmérlege kerül strukturálisan átrendezésre az eszközök és a források szembeállításával. Arra kapunk választ, hogy mennyiben lehetséges a tartozások határidőben történő kiegyenlítése, fennáll-e a pénzügyi egyensúly. Attól függően, hogy az eszközöket és a forrásokat hány csoportba soroljuk fokozatokról beszélünk. Megkülönböztetünk Négyfokozatú likviditási mérleget Több fokozatú likviditási mérleget Mi az 5 fokozatú likviditási mérleget tárgyaljuk!

ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Likviditási mérleg I. Likvid eszközök Azonnal rendelkezésre álló pénzeszköz (pénztár, csekk, bankbetét, értékpapír) Azonnal esedékes tartozások (szállító, egyéb röv. lej. kötelezettségek) II. Mobil követelések Egy éven belül behajtható követelések (vevő, váltó, egyéb, értékpapír, aktív időbeli elhatárolások) II. Egy éven belül esedékes tartozások (céltartalék, kölcsön, hitel, szállító, váltótartozás, ráfordítások PIE) III. Mobil készletek Egy éven belül pénzzé tehető eszközök III. Hosszú lejáratú tartozások esedékes törlesztő részlete IV. Mobilizálható eszközök Egy éven túl pénzzé tehető eszközök IV. Hosszú lejáratú kötelezettségek V. Immobil eszközök Befektetett eszközök, aktív időbeli elhatárolások (költségek, ráfordítások, halasztott ráfordítások) V. Vissza nem fizetendő források Saját tőke, PIE (bevételek, halasztott bevételek. ) Eszközök összesen: X Y Források összesen: X Y

ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Likviditási mérleg Számítandó likviditási mutatók Arra hívják fel a figyelmet, hogy mely fokozatokban van pénzügyi feszültség. (átcsoportosítás) Likviditási I. mutató = Likviditási II. mutató = Eszközök I. Források I. Eszközök (I. + II. ) Források (I. + II. ) Likviditási III. mutató= Likviditási IV. mutató= Eszközök (I. + III. ) Források (I. + III. ) Eszközök (I. + III. + IV. ) Források I. + III. + IV. )

7. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez Cash flow-kimutatás A cash flow-kimutatás tagolása Megnevezés I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1 -13. sorok) 1. Adózás előtti eredmény + 2. Elszámolt amortizáció + 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás + 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete + 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye + 6. Szállítói kötelezettség változása 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása + 8. Passzív időbeli elhatárolások változása + 9. Vevőkövetelés változása + 10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása + 11. Aktív időbeli elhatárolások változása + 12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) 13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14 -16. sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése 15. Befektetett eszközök eladása + 16. Kapott osztalék, részesedés + III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (Finanszírozási cash flow, 17 -27. sorok) 17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele + 18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele + 19. Hitel és kölcsön felvétele + 20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása + 21. Véglegesen kapott pénzeszköz + 22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) 23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése 24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése 25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek 26. Véglegesen átadott pénzeszköz 27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása + IV. Pénzeszközök változása (I+II+III. sorok) + Terv (Bázis) Tény 17

Cash Flow-kimutatás A magyar számviteli szabályozásban nem önálló beszámoló rész, a KM része, csak az éves beszámolót készítőknek kell összeállítani. A naturál és pénzfolyamatok újratermelési folyamatban történő szétválása szükségessé tette a pénzáramlások minél pontosabb megfigyelését. A pénz áramlásán keresztül a pénzeszközök állományváltozását mutatja. In flow – out flow = cash flow Az állományváltozást a mérlegből is megállapíthatjuk. Akkor miért van rá szükség? A vállalkozás megítélése szempontjából fontos információ, hogy milyen tevékenységből mennyi pénzbevétele származott és a beérkezett pénzt mire költötte el. Ez az állományváltozásból nem derül ki. Összeállításánál a problémát az okozza, hogy az adatok nem a konkrét pénzmozgásoknak megfelelően állnak rendelkezésre (a gazdasági realizációs elv alkalmazása miatt) 17

Cash Flow-kimutatás Összeállítása Direkt Indirekt (közvetlen) (közvetett) Pénzügyi kihatással bíró pénzbevételek - Pénzügyi kihatással bíró ráfordítások Cash flow Eredmény + Pénzkiadással nem járó ráfordítások - Pénzbevételt nem eredményező bevételek Cash flow A realizációs elven összeállított A realizált eredmény pénzben eredménykimutatás nem képes ilyen adatot rendelkezésre is áll. szolgáltatni. A kettős könyvvitelben gyakran könyvelünk olyan gazdasági eseményeket, amelyek nem járnak pénzmozgással Szükség van az analitikában vezetett adatokra is! A mérleg adataira épít 17

Cash Flow-kimutatás A direkt és az indirekt módszer közötti különbség szemléltetése Ny. 10 - 20 + 20 - 10 + 30 Megnevezés Z. 30 Eszközök Források Pénzeszközök 10 Összesen: 100 Direkt levezetés: a forgalomból 20 + 30 – 20 – 10 = 20 Indirekt levezetés: állományváltozásból 30 – 10 = 20 Mérleg 15 120 100 120 Források állományváltozása: 120 – 100 = + 20 Eszközök állományváltozása pénzeszközök nélkül: (120 – 15) – (100 – 10) = +15 PÁV = 15 – 10 = + 5 PÁV = + 20 – 15 = + 5 Pénzeszközök ÁV = összes többi E és F ÁV Rendelkezésre álló CF Állományváltozások kezelése Eszköz nő Eszköz csökken + Forrás nő + Forrás csökken - 17

Cash Flow-kimutatás Az eddigiekből látható volt, hogy a pénz be és kiáramlásait a beszámolók mérlege és eredmény-kimutatása nem képes visszatükrözni. A cash flow-kimutatás ezt a hiányt pótolja. Bemutatja, hogy honnan származik a pénz és mire használták fel. A cash flow területei Működés (indirekt módszer) Befektetés (direkt módszer) Finanszírozás (direkt módszer) Az alaptevékenység pénzáramlása A befektetett eszközök „Tisztán” pénzügyi műveletek bemutatására szolgál: megszerzésére fordított pénzek és a befektetett eszközök Leginkább erre számíthat a vállalkozás a folyamatos működés során eladásából befolyó pénzek különbségét mutatja Ø Ø Tőkeemelés, leszállítás Felvett és visszafizetett hitelek, kölcsönök Kötvénykibocsátások Végleges pénzeszköz átadások, átvételek 17

Cash Flow-kimutatás Az indirekt és a direkt módszer egyidejű alkalmazása átfedéseket okoz az egyes területeken, ezért a halmozódásokat ki kell szűrni. Ebből következik, hogy csak a mérleg és eredménykimutatás adataiból nem lehet összeállítani. (analitika, kigyűjtés is kell) Korrekciók (néhány kiemelés) 1. Kapott (járó) osztalék a) Kapott osztalék Az adózás előtti eredményben benne van, tehát a működési CF része. Ugyanakkor a befektetési részben szerepeltetni kell. (16. sor) Ez kétszeres figyelembe vételt jelent, tehát az adózás előtti eredményből ki kell emelni. b) Járó osztalék Ha járó osztalékról van szó, tehát pénzmozgás nem történt, az indirekt logika miatt automatikusan kiszűrődik. 97. 100 391. 100 1. sor: Adózás előtti eredmény 11. sor: Eszköz növekedés PÁV +100 - 100 0 17

Cash Flow-kimutatás Korrekciók (néhány kiemelés) 2. Végleges pénzeszköz átvétel / átadás a) Végleges pénzeszköz átvétel Az adózás előtti eredményben benne van, tehát a működési CF része. Ugyanakkor a finanszírozási részben szerepeltetni kell. (21. sor) b) Végleges pénzeszköz átadás Az adózás előtti eredményben benne van, tehát a működési CF része. Ugyanakkor a finanszírozási részben szerepeltetni kell. (26. sor) Az a) esetben az adózás előtti eredményt csökkenteni kell, b) estben pedig növelni a kétszeres figyelembe vétel elkerülése érdekében. Ha a végleges pénzeszköz átvétel / átadás jogszabály alapján történik a tőketartalék illetve az eredménytartalék változik. Csak a finanszírozási részben jelenik meg (21. sor, 26. sor), tehát korrekciót nem igényel. Ha fejlesztési célra kapunk pénzeszközt az időbeli elhatárolás miatt nincs eredményhatás, de a PIE növekedést (8. sor) korrigálni kell. 17

Cash Flow-kimutatás Korrekciók (néhány kiemelés) 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás a) Forgóeszközökhöz kapcsolódóan A gazdasági esemény hatására az adott forgóeszköz értékét - a helyes állományváltozás érdekében – értelemszerűen korrigálni kell. Például: értékvesztés követelés után 3. Követelések Ny. 100 10 86. 10 1. sor: Adózás előtti eredmény -10 3. sor: Elszámolt értékvesztés +10 9. sor: Vevő változása +10 Korrekció PÁV -10 0 b) Befektetett eszközökhöz kapcsolódóan A befektetett eszközök állományváltozása nem szerepel a levezetésben, ezért korrekcióra sincs szükség. 17

Cash Flow-kimutatás Korrekciók (néhány kiemelés) 4. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye Nyereség - Veszteség + Tartalmazza a befektetési rész is (15. sor), és az adózás előtti eredményben (1. sor) a működési rész is. Szemléltetése: 100 könyv szerinti értékű tárgyi eszközt 120 + 30 ÁFA értékben értékesítünk. a) Az ellenértéket teljes egészében kiegyenlítették: 1. E. 100 86. 100 96. 120 467. 30 311. 150 38. 150 I. +30 1. sor: +20 5. sor: -20 7. sor: +30 II. +120 15. sor: +120 IV. (I+II) +150 17

Cash Flow-kimutatás Korrekciók (néhány kiemelés) 4. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye Nyereség - Veszteség + Tartalmazza a befektetési rész is (15. sor), és az adózás előtti eredményben (1. sor) a működési rész is. Szemléltetése: 100 könyv szerinti értékű tárgyi eszközt 120 + 30 ÁFA értékben értékesítünk. I. b) Az ellenértéket nem egyenlítették ki: 1. E. 100 86. 100 Ha az ellenérték nem, vagy csak részben folyik be a vevő állományváltozását korrigálni kell a be nem folyt összeggel. 96. 120 311. 150 0 1. sor: +20 5. sor: -20 7. sor: +30 9. sor: -150 korrekció 467. 30 ÁFA nélkül +120 II. 0 15. sor: 0 17

Cash Flow-kimutatás Korrekciók (néhány kiemelés) 5. Fizetett (fizetendő) adó és osztalék, részesedés A fizetett vagy a fizetendő összeget állítsuk-e be? Mind a kettő helyes, döntés kérdése. Fizetett (fizetendő) adó 38 E. 461 891 100 Ny. 100 60 60 80 80 Ha a fizetett adó kerül beállításra Ha a fizetendő adó kerül beállításra Fizetett adó Fizetendő adó -80 -160 kötelezettség csökkenése -80 kötelezettség ÁV Korrekció +80 Működési rész -160 A kötelezettség csökkenést + előjellel, a kötelezettség növekedést – előjellel korrigálni kell. 17

Cash Flow-kimutatás Korrekciók (néhány kiemelés) 5. Fizetett (fizetendő) adó és osztalék, részesedés Fizetett (fizetendő) osztalék 4. Osztalék 493. 80 300 38. E. Ny. 100 80 493. 300 Fizetett osztalék esetén Fizetett osztalék Kötelezettség növ. Korrekció Működési rész Fizetendő osztalék esetén 0 +300 -300 0 Fizetendő osztalék Kötelezettség növ. Működési rész -300 +300 0 300 Fizetett osztalék esetén Fizetett osztalék Kötelezettség növ. Korrekció Működési rész -80 +220 -220 Fizetendő osztalék esetén Fizetendő osztalék Kötelezettség növ. Működési rész -300 +220 -80 A kötelezettség csökkenést + előjellel, a kötelezettség növekedést – előjellel korrigálni kell. 17

Cash Flow-kimutatás Korrekciók (néhány kiemelés) 6. Tárgyi eszköz beszerzése Példa: tárgyi eszközt vásároltunk 100 + 25 ÁFA egységért. Az ellenértékből 80 egység került kifizetésre. 454. 38. E. 80 80 1. 100 I. M CF 100 466. 25 25 0 Szállító ÁV +45 ERLK ÁV -25 Korrekció -20 II. B CF -80 Bef. eszk. beszerzése -80 7. Kapott apport Befektetett eszköz esetén: a befektetési és a finanszírozási részt is érinti, de nem jár pénzmozgással, ezért mindkét helyen figyelmen kívül hagyjuk. Forgóeszköz esetén: az eszköz növekedést kell korrigálni. 17

Cash Flow-kimutatás Korrekciók (néhány kiemelés) 8. Saját részvény visszavásárlása, bevonása Saját részvény, üzletrész visszavásárlása 100 egységért. A névérték 120 egység. Megnevezés 1. Adózás előtti eredmény 10. Eszköz nő/csökken Korrekció Visszavásárlás T 37. - K 38. 100 Bevonás T 37. - K 413. 20 T 411. - K 37. 120 0 -100 +100 0 + 100 --- 0 0 0 Visszavásárlás és bevonás I. Működési CF 22. Részvénybevonás, tőkekivonás -100 0 -100 III. Finanszírozási CF -100 0 -100 IV. PÁV -100 0 -100 A Cash flow-kimutatás 22. sorában nem a bevont saját részvény, üzletrész névértékét kell kimutatni, hanem a bevont saját részvény, üzletrész visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét. 17

Cash Flow-kimutatás Korrekciók (néhány kiemelés) 9. SEEAÉ kezelése, ha befektetett eszköz létrehozásáról van szó 2. 38. Ny. 100 E. 51. -57. 100 1. 582. 100 300 46. -47. 200 200 Vizsgálni kell a pénzmozgás tárgyévi bekövetkezését. Adózás előtti eredmény 0 Ha nem történt meg a kifizetés az eredmény Készletcsökkenés +100 korrekcióra szorul, mert kifizetés hiányában a Kötelezettség növekedés +200 befektetett eszköz nem lehet része a CF-nek. CF +300 Eredmény korrekció -300 10. Mit kell szerepeltetni a 7. sorban az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között Vevőktől kapott előlegek Váltótartozások Egyéb rövid lej. kötelezettségek 17

Cash Flow-kimutatás Számítható mutatószámok (kiemelések) Adósságfedezeti mutató = Bruttó cash flow (működési CF) Hosszú lejáratú kötelezettségek Azoknak az éveknek a számát mutatja, amennyi idő alatt a vállalkozás önerőből képes lenne a hosszú lejáratú tartozásait kifizetni. Minél nagyobb a mutató értéke, annál kedvezőbb a helyzet finanszírozási szempontból. Adósságszolgálati mutató = Bruttó cash flow (működési CF) Hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztőrészlete A bruttó cash flow adózás és osztalékfizetés előtti állapotot jelent. Az esedékes törlesztőrészletet milyen mértékben sikerült pénzben kitermelni. Befektetés-finanszírozási mutató = Működési CF Befektetési pénzszükséglet Milyen mértékben képes a vállalkozás önmaga finanszírozni a beruházásait. 17

Cash Flow-kimutatás Számítható mutatószámok (kiemelések) Jövedelmezőségi mutató = Működési CF Értékesítés nettó árbevétele Milyen nagyságrendű pénzeszköz realizálódott az árbevételből Tőkearányos jövedelmezőségi mutató = Működési CF Saját (jegyzett) tőke A lekötött tőkével milyen nagyságrendű pénzben is realizált működési jövedelmet sikerült a tárgyévben elérni. Vizsgálni lehet, hogy érdemes-e a saját vállalkozásba fektetni, vagy másutt kell próbálkozni, mert ott jobb a megtérülés. A CF értékek olyan jövedelmeket mutatnak, amelyeket a vállalkozás pénzben is realizált. Ezért gyakran pontosabb információt jelentenek az elemzők számára, mint a mérlegből vagy eredménykimutatásból számított hasonló értékek. 17

ELEMZÉS (részekre bontás) A beszámoló elemzése Jövedelmezőség vizsgálata Jövedelmezőség: abszolút fogalom , pénzben mérhető. Jövedelmező az a tevékenység, amely nyereséges. Alapképlet: Eredmény J Vetítési alap Fedezeti Relációs eredmény Nü kategóriák = Eredmény Nszok Nad. előtti N. ad összeg Mérleg szerinti eredmény Exp. Belf. Jövedelmezőségi mutatók Vetítési alapok Nettó árbevétel Árbevétel +bevétel Saját tőke Eszk. nettó Bér Jegyzett tőke Szem. jellegű ráf. Létszám Relációs eredmény Exp. A számláló és a nevező a vállalkozás döntése alapján célszerűen választandó. Belf.

ELEMZÉS (részekre bontás) A beszámoló elemzése Jövedelmezőség vizsgálata Mutatók Fedezeti hányad Fedezeti összeg = Értékesítés nettó árbevétele × 100 Bevételarányos jövedelmezőségi mutatók: a) b) c) Nü Értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevételek Nszok Értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevételek + pénzügyi műveletek bevételei Nad. előtti Összes bevétel × 100 Biztosítani kell az eredménykategória és a hozzá tartozó bevétel megfeleltetését! (a, b, c. )

ELEMZÉS (részekre bontás) A beszámoló elemzése Jövedelmezőség vizsgálata Mutatók Tőkearányos jövedelmezőségi mutatók: Mérleg szerinti eredmény vagy Nad vagy Nszok vagy Nad. előtti × 100 Saját tőke Élőmunkaarányos jövedelmezőségi mutatók: Egy főre jutó fedezeti összeg Egy főre jutó üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Bérarányos jövedelmezőség: Egy főre jutó szokásos vállalkozási eredmény Egy főre jutó adózás előtti eredmény Nü vagy Nad. előtti Egy főre jutó adózott eredmény B Élőmunka-ráfordításarányos jövedelem = Nü vagy N. ad. előtti Személyi jellegű ráfordítások

ELEMZÉS (részekre bontás) A beszámoló elemzése Jövedelmezőség vizsgálata Mutatók Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók: a) b) Nü Immateriális javak + tárgyi eszközök vagy készletek Nad. előtti Befektetett eszközök + készletek Vagyonarányos vállalkozói pénzjövedelem = Erőforrás-arányos, komplex jövedelmezőség × 100 Vállalkozási pénzjövedelem (nyereség + écs) Saját tőke = Nü vagy Nszok vagy Nad. előtti Enettó + Bér

ELEMZÉS (részekre bontás) A beszámoló elemzése Hatékonyság vizsgálata Hatékonyság: erőforrások felhasználásának gazdaságossága Gh = Hozam A tevékenység végzéséhez felhasznált erőforrások egységére jutó Erőforrás hozam Bruttó termelési érték Árbevétel Anyagmentes termelési érték Nettó termelési érték Hozzáadott érték Vállalkozási pénzjövedelem Hatékonysági mutatók Erőforrás Összes termelési költség Tőke Létszám Bér Tárgyi eszköz nettó Készlet Eszközök nettó Költségek relációnként

ELEMZÉS (részekre bontás) A beszámoló elemzése Hatékonyság vizsgálata Értékesítés nettó árbevétele - ELÁBÉ, közvetített szolgáltatások, alvállalkozói teljesítmények + SEEAÉ +/- Stk. ÁV Bruttó termelési érték - Anyagköltség - Igénybevett anyagjellegű szolgáltatások Anyagmentes termelési érték - Értékcsökkenési leírás Nettó termelési érték Adózás előtti eredmény + Személyi jellegű ráfordítások + értékcsökkenési leírás Hozzáadott érték

ELEMZÉS (részekre bontás) A beszámoló elemzése Hatékonyság vizsgálata Mutatók Élőmunka-hatékonyság mutatói: a) Egy főre jutó bruttó-, anyagmentes-, nettó termelési érték Nettó termelési érték b) Bérköltség Eszközhatékonyság = Tőkehatékonyság = Nettó termelési érték Készlet vagy tárgyi eszközök Bruttó termelési érték Saját tőke

ELEMZÉS (részekre bontás) A beszámoló elemzése Hatékonyság vizsgálata Mutatók Termelési költségszint mutató = Összes termelési költség Bruttó termelési érték Tőkearányos vállalkozási pénzjövedelem = Devizakitermelési mutató = Komplex hatékonysági mutató = A szorzószámok a felhasznált Fordított mutató! Vállalkozási pénzjövedelem Saját tőke Exportértékesítés összes költsége Árbevétel devizában Nettó termelési érték 0, 1 lekötött eszközérték + 2, 1 bérköltség Lekötött eszközérték erőforrással szemben elvárt hozamot prezentálják. Immateriális javak + tárgyi eszközök +készletek

ELEMZÉS (részekre bontás) III. A piaci tevékenység vizsgálata A vevők igényeit kell kielégíteni, ezért a vállalkozás működésének minden területén a piaci szempontokat kell érvényesíteni. Piaci döntéseket előkészítő elemzések Termékösszetételre, termékstruktúrára vonatkozó elemzések Rövidtávú döntések során alkalmazható módszerek Hosszú távú döntések során alkalmazható módszerek 26 Értékesítési csatornák, partnerek kiválasztása Árak vizsgálata A rendelésállomány elemzése Rendeléssel való ellátottság Az élő rendelésállomány fedezettartamának vizsgálata A rendelésállomány dinamikus elemzése 16

ELEMZÉS (részekre bontás) A piaci tevékenység vizsgálata A termékösszetétel optimalizálása A rövid távú piaci döntések során számításokat kell végezni a termékösszetételre vonatkozóan is. A rendelkezésre álló erőforrások figyelembevételével meg kell határozni azt a termékstruktúrát, amely a legnagyobb fedezeti összeget és eredményt biztosítja. A számítás konkrét módja a gyártási korlátok számától függ Nincs gyártást korlátozó Egy gyártást korlátozó Két vagy több gyártást tényező van korlátozó tényező esetén Értékesítési maximum a pozitív fedezetű A maximális fedezetet termékekből. biztosító termékösszetétel a A lineáris programozás Értékesítési minimum gyártmánykarakterisztikák matematikai modellje (szállítási kötelezettség) felhasználásával állapítható használható fel. a negatív fedezetű meg. termékekből. 26

A piaci tevékenység vizsgálata A termékösszetétel optimalizálása A gyártmánykarakterisztikát alkalmazó módszer Gyártmánykarakterisztika: a termék gazdaságossági mutatószáma Például: Számítása: Fajlagos fedezet Fedezeti hányad Szűk erőforrás mennyisége Egy gépórára jutó fedezeti összeg Egy normaórára jutó fedezeti összeg Egy kilogramm anyagfelhasználásra jutó fedezeti összeg Segítségükkel megállapítható a termékek gazdaságossági rangsora Szükséges információk: Piaci információk Gyártási információk Jövedelmezőségre vonatkozó információk Ø Értékesítési minimum Ø Értékesítési maximum Ø Szűk erőforrás Ø Fajlagos felhasználás a szűk erőforrásból Ø Fajlagos fedezet = Ár – közvetlen önköltség A számítás menete: 1. Megállapítjuk az értékesítési minimum szűk erőforrás szükségletét 2. Az értékesítési maximumra figyelemmel - a rangsornak megfelelően - tervezzük a szűk erőforrás felhasználást 3. Összeállítjuk az optimális termékösszetételt 26

A piaci tevékenység vizsgálata A termékösszetétel optimalizálása A gyártmánykarakterisztikát alkalmazó módszer A rangsorok ismerete és az optimális termékösszetétel meghatározása önmagában nem elegendő. Tudni kell azt is, hogy a veszteségmentes gazdálkodáshoz mennyi fedezetre van szükség, a megállapított termékösszetétellel elérhető-e az. Elemzésünket ki kell egészíteni a fedezeti pont vizsgálatával, és kiegészíthető az ABC analízissel. Fedezeti pont vizsgálata költség Fedezeti pont Árbevétel, tel é ev árb Összes költség Változó költség Állandó költségek Értékesítési volumen A vállalkozás eléri-e azt a minimális ABC analízis Olyan halmazok vizsgálatára alkalmazzuk, amelyeknek sok eleme van. Azt vizsgáljuk, hogy a halmaz mely elemei tekinthetők meghatározott szempontból (pl: fedezeti összeg, árbevétel) döntő (75 -80 %) jelentőségűnek. értékesítési volument, árbevételt, amellyel biztosítani lehet, hogy a keletkező költségek éppen fedezve legyenek. Melyek a vállalkozás meghatározó termékei. 26

A piaci tevékenység vizsgálata Eddig azt vizsgáltuk, hogy rövidtávon milyen számításokat végezhetünk a termékösszetételre vonatkozóan. Elemezni kell azt is, hogy hosszú távon milyen termékstruktúrával lehetünk sikeresek. A termékstruktúra portfolió elemzése, portfolió-mátrixok kialakításával A nemzetközi gyakorlatban számos portfolió elemzési technika alakult ki. (BCG-mátrix, Mc. Kinsey tanácsadó cég által kifejlesztett piaci vonzerő/versenyképesség mátrix, Hofer-mátrixon alapuló módszer) Legismertebb, legelterjedtebb módszer a Boston Consulting Group által kidogozott, nevével fémjelzett BCG-mátrix. (növekedés/részesedés mátrix) A függőleges tengelyen megjelenő növekedési ráta a termék iránti kereslet átlagos növekedési ütemét jelzi A vízszintes tengely a vállalkozás relatív piaci részesedését mutatja A két ismérv alapján a vállalkozás minden terméke, termékcsoportja, üzletága elhelyezhető a mátrixban. Az egyes mezőkben történő elhelyezkedés a szegmens jövedelem-termelő képességét is meghatározza. Portfolió: szűkebb értelemben a pénzügyek területén alkalmazott fogalom. Gazdálkodó egység vagy egy pénzintézet által birtokolt értékpapírok összessége, összetétele. Elemzés szempontjából: a vállalkozás tevékenységeinek, üzletágainak összessége, összetétele. 26

A piaci tevékenység vizsgálata BCG-mátrix (nem ad támpontot a fejlesztések időbeli ütemezéséhez) magas „Sztárok” „Kérdőjelek” Piaci részesedési Finanszírozási igény ráta „Fejős tehenek” „Döglött kutyák” alacsony 10 1 0 Relatív piaci részesedés = A vállalkozás piaci részesedése a célpiacon A legjelentősebb versenytárs piaci részesedése Sztár: magas nyereség, a verseny erősödése miatt a piaci részesedés megtartására való törekvés többletköltséget okoz. Fejőstehén: magas piaci részesedés mellett jelentős eredmény realizálás Döglött kutyák: a termékek, üzletágak már nem eredményeznek nyereséget, esetenként jelentős veszteséggel jár. Kérdőjelek: legmélyebb elemzést igénylő terület. A termékek életgörbéjének kezdeti szakaszán a piac bővülése oldaláról jelentős lehetőségek. 26

A piaci tevékenység vizsgálata Piaci döntéseket előkészítő elemzések Értékesítési csatornák, partnerek kiválasztása Kiskereskedelem? Nagykereskedelem? Csomagküldő szolgálat? Ügynöki értékesítés? Gondos, körültekintő vizsgálatot igényel, mert a jövedelmezőséggel szoros kapcsolatban állnak. Valamennyi változatra gazdasági kalkulációt kell készíteni! 26 Az árak vizsgálata Közvetlen önköltség Mi határozza meg, hogy a Az árak Szűk keresztmetszetek tényezők közül mely alakulását A piacon lévő hasonló termékek szempontok érvényesülnek? befolyásoló Jövedelmezőség nagysága tényezők: Szállítási, fizetési feltételek A vevők és az eladók piaci Versenytársak száma pozíciója, ereje, a piaci Kapacitás versenyhelyzet. 16

A piaci tevékenység vizsgálata Piaci döntéseket előkészítő elemzések Az árak vizsgálata A konkrét árak mindig az üzleti tárgyalások, megállapodások során alakulnak ki, dőlnek el, de az árakra vonatkozóan számításokat kell végezni. Ajánlati árak képzése Árkövetés módszere Kalkulált közvetlen önköltség + bruttó fedezet. Az erőforrások árában bekövetkezett növekedés ne (új vagy módosított termék esetén) csökkentse az elérhető eredmény tömegét. Piaci árból kiinduló kalkuláció Fordított kalkuláció (A vevő mennyiért akarja megvenni, mennyi fedezet kell, mennyi lehet az Számítások az árakkal kapcsolatban Árarányosítás Ha a piacon hasonló termékek vannak önköltség. ) Árrugalmasság vizsgálata A kereslet árrugalmassága = Értékesítési mennyiség változásának %-a Eladási ár változásának %-a A kereslet növekedése általában az árak csökkenését eredményezi, ezért a mutató értéke negatív szám. Vállalkozói ár alsó határának megállapítása Minimális ár meghatározása, amely alatt a terméket még veszteségmentesen lehet értékesíteni. 16

A piaci tevékenység vizsgálata A rendelésállomány elemzése Rendeléssel való ellátottság Az élő rendelésállomány fedezettartamának vizsgálata A rendelésállomány dinamikus elemzése Vizsgálata mutatószám segítségével történhet: A rendelésállomány a jövedelmezőségi elvárásoknak megfelelően alakul-e. Statisztikai módszerek alkalmazása (bázis-és láncviszonyszámok, trend, extrapoláció) Az élő rendelésállománnyal A rendelésállomány adataiból biztosított-e a fedezeti pont összeállított idősorok elérése, vagy az elfogadott értékeléséből hasznos megrendelések fedezettartama információk nyerhetők az elmúlt meghaladja a fedezeti pontnak időszakok tendenciáiról, megfelelő összeget. összefüggéseiről, a jövő várható Re = Rendelés Árbevétel × 100 A mutató értékéből arra következtethetünk, hogy elegendő-e a vállalkozás rendelésállománya, van-e reális esélye a tervezett árbevétel elérésének. folyamatairól.

ELEMZÉS (részekre bontás) IV. A termelés és az értékesítés alakulásának elemzése A termelés számbavétele Természetes mértékegységben Értékben munkamértékegységben Termelési érték mutatószámai (bruttó-, anyagmentes-, nettó termelési érték, hozzáadott érték) Számítása Közvetlen (statisztikai) módszerrel Közvetett (könyvelési) módszerrel Az értékesített késztermékeket és a készletváltozást nem választják külön készletváltozást külön választjuk egymástól. A készletváltozás nettó eladási Az állományváltozást közvetlen önköltségen értékét határozzák meg. vesszük figyelembe. 14

ELEMZÉS (részekre bontás) A termelés és az értékesítés alakulásának elemzése Termelési érték és volumen globális elemzése Indexek alkalmazása Termelési érték változása = - Árváltozás hatása = - Volumenváltozás hatása = - A termékkibocsátás ütemességének a vizsgálata Megoszlási viszonyszámok Árbevétel tényszámai Átlagos eltérések Vizsgálati módszerek Grafikonok Átlagos eltérések aránya 14

ELEMZÉS (részekre bontás) A termelés és az értékesítés alakulásának elemzése Az arányeltolódás (összetételváltozás) hatása a vizsgált gazdasági mutatóra A piaci igények változásai a termelés összetételének változását eredményezik. Az összetétel változása minden fontos gazdasági mutatót befolyásol, tehát elemezni kell. Mutatószámok és számításuk Hányados formájúak Nem hányados formájúak Fedezeti hányad Fedezeti összeg Anyaghányad Anyagköltség Bérhányad Bérköltség Közvetlen költséghányad Közvetlen költség Terv (bázis) szintű tény gazdasági mutató - Terv (bázis) gazdasági mutató Arányeltolódás hatása a vizsgált gazdasági mutatóra Terv (bázis) szintű tény gazdasági mutató - Volumenarányos gazdasági mutató Arányeltolódás hatása a vizsgált gazdasági mutatóra Volumenarányos gazdasági mutató: Terv (bázis) gazdasági mutató × volumenindex Értékelés: a termelés összetétele ………. irányba tolódott el. Ennek hatására a …. hányad és a … összeg hogyan változott (csökkent vagy növekedett) 14

Az arányeltolódás (összetételváltozás) hatása a vizsgált gazdasági mutatóra Példa Egy vállalkozásra vonatkozóan a következő információk állnak rendelkezésére: „A” termék Megnevezés Terv „B”termék Tény Terv „C” termék Tény Terv Tény Értékesítés (db) 42000 55000 30000 28000 22000 Nettó ár (Ft/db) 1800 2100 2300 4900 5000 Önköltség (Ft/db) Ebből: 1150 1200 1050 1200 2550 2600 345 690 370 660 330 600 350 700 800 1700 850 1650 Közvetlen anyagköltség Közvetlen bérköltség Határozza meg, hogy az összetételváltozás milyen hatást gyakorolt: - a fedezeti hányadra és a fedezeti összegre - az anyaghányadra és az anyagköltség összegére - a bérhányadra és a bérköltség összegére - a közvetlen költséghányadra és a közvetlen költségek összegére A százalékokat két tizedesre, az összegeket ezer forintra kerekítve számolja! 14

Megoldás Terv szintű tény fedezeti hányad - Tervezett fedezeti hányad 44, 09 % - 45, 18 % Arányeltolódás hatása a fedezeti hányadra - 1, 09 % Terv szintű tény fedezeti hányad: Terv szintű tény fedezeti összeg - Volumenarányos fedezeti összeg Arányeltolódás hatása a fedezeti összegre 118950 E Ft - 121884 E Ft - 2934 E Ft Volumenarányos fedezeti összeg: 55000 × 1800 + 30000 × 2100 + 22000 × 4900 = 269. 800 E Ft (-)55000 × 1150 + 30000 × 1050 + 22000 × 2550 = 150. 850 E Ft Fedezeti összeg 118. 950 E Ft (118950 ÷ 269800) × 100 = 44, 09 % Tervezett fedezeti összeg × volumenindex = 269. 800 275. 800 × 100 = 97, 82 % Tervezett fedezeti hányad: 42000 × 1800 + 30000 × 2100 + 28000 × 4900 = 275. 800 E Ft (-)42000 × 1150 + 30000 × 1050 + 28000 × 2550 = 151. 200 E Ft Fedezeti összeg 124. 600 E Ft 124600 × 09782 = 121884 E Ft (124600 ÷ 275800) × 100 = 45, 18 % Értékelés: a termelés összetétele a kevésbé jövedelmező termékek irányában tolódott el. Ennek hatására a fedezeti hányad 1, 09 százalékkal, a fedezeti összeg pedig 2934 E Ft-tal lett kevesebb. A további feladatokat gyakorlásként oldja meg otthon! 14

A minőség elemzése A megfelelő minőségű termékek előállítása a piacon maradás előfeltétele, illetve a piaci részesedés növelésének nélkülözhetetlen eszköze. Vizsgálata ezért elkerülhetetlen feladat. Műszaki tevékenység A minőség vizsgálata Gazdasági elemzés (Normák, szabványok betartása) Késztermékek minőségének elemzése Gyártás minőségének elemzése Minőségi osztályokba sorolható Minőségi osztályokba nem sorolható termékek vizsgálata 1. Átlagos minőségi kategória 1. Megbízhatóság vizsgálata Minőségi osztályoknak az előállított termékekkel súlyozott számtani átlaga. (termékenként lehet csak vizsgálni) 2. Átlagos minőségi együttható Az elért termelési érték hány százaléka az első osztályú áron számított termelési értéknek 3. Vizsgálható a minőség változásának Információgyűjtés Például: garanciális és garanciális időn túli javítások Használhatóság = belső külső Átlagos működési idő a meghibásodásig Átlagos működési idő + átlagos javítási idő Átlagos selejt százalék hatása a termelési értékre és az eredményre 2. Vizsgálható a veszteségforrások Első osztályú áron számított termelési értékesítési forgalomhoz viszonyított érték változatlan áron aránya is. szorozva a minőségváltozással Selejt elemzése számítása. Milyen termeléskiesés következett be?

V. A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése Az ember a vállalkozás legértékesebb és egyik legdrágább erőforrása Tárgyi eszközök elemzése Megfelelő mennyiségű és műszaki színvonalú tárgyi eszközre van szükség (ellátottság) Készletgazdálkodás kiemelt témakörei A logisztika egyik alappillére A tevékenység végzéséhez erőforrásokra van szükség. A vállalkozások sikeressége, üzleti értéke jelentős mértékben függ attól, hogy mekkora a rendelkezésre álló erőforrások nagysága, hogyan hasznosítják és milyen hatékonyan használják fel azokat. A gazdasági elemzés keretében vizsgálni kell: az erőforrások nagyságának alakulását az erőforrások felhasználásának hatékonyságát milyen tényezők játszottak szerepet a hatékonyság változásában

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A létszám nagyságának és összetételének elemzése A munkaidő-kihasználás elemzése A munkaerő-felhasználás és a termelés (értékesítés) kapcsolata A munka termelékenységének elemzése A bérgazdálkodás vizsgálatának kereskedelmi sajátosságai

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A létszám nagyságának és összetételének elemzése Vizsgálható A munkaerő-szükséglet fedezettsége A munkaerő-felhasználási mutató = Munkaerő forgalom = munkaköri csoportok × 100 A feladatok ellátásához szükséges létszám Átlagos dolgozó létszám = × 100 Átlagos állományi létszám Váltás: a belépők és a kilépők közül a kisebbik szám A munkaerőmozgás (fluktuáció): Kilépési forgalom Adott időszakban rendelkezésre álló létszám = Kilépők száma Átlagos állományi létszám Belépők és kilépők száma Átlagos állományi létszám × 100 Belépési forgalom = × 100 Váltás intenzitása = szakképzettség szakmák Belépők száma Átlagos állományi létszám Váltás Átlagos állományi létszám × 100 életkor Megoszlási viszonyszámok alkalmazásával vizsgálható a létszám összetétele a következők szerint munkában eltöltött idő vállalkozásnál eltöltött idő nemek egyéb szempontok

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A munkaidő-kihasználás elemzése Egésznapos távollétek vizsgálata Fajtái: fizetett szabadság, fizetett távollét, betegség, fizetés nélküli szabadság Munkaerő- felhasználási mutató = Egésznapos távollétek aránya = Teljesített napok száma Munkarend szerinti napok száma × 100 – Munkaerő-felhasználási mutató Törtnapi távollétek vizsgálata Túlórák vizsgálata Káros hatásai miatt (magas költségek, minőségromlás, teljesítménycsökkenés, ) a túlórákat minimális szintre indokolt csökkenteni. Vizsgálandó, hogy a túlórák milyen hányada vezethető vissza elkerülhető, illetve elkerülhetetlen külső és belső okokra. Legtöbb esetben belső, szervezési hiányosságok okozzák. Munkarenden belüli veszteségidők vizsgálata Nagyságának és arányának alakulását mutatók segítségével vizsgálhatjuk. Teljesített órák száma túlórák nélkül = Munkanap átlagos hossza Ø A megjelent dolgozót nem tudják Teljesített napok száma munkával ellátni Törtnapi távollétek nagysága = munkanap törvényes hossza – munkanap átlagos hossza Munkaidő-kihasználási mutató = Törtnapi távollétek aránya = 100 Munkanap törvényes hossza - Munkaidő-kihasználási mutató Állásidők × 100 Ø Selejt javítására fordított idő Nem hoz hasznos eredményt

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A munkaerő-felhasználás és a termelés (értékesítés) kapcsolata A munkaerő fontos termelési tényező, ezért befolyásolja a termelési érték nagyságát. Az egyes munkaügyi tényezők termelési értékre gyakorolt hatásának számszerűsítése a standardizálás módszerével is elvégezhető, mert a tényezők között szorzatszerű összefüggés van. Tényezők 1. Átlagos fizikai létszám 2. Teljesített napok 3. Munkanap átlagos hossza 4. Egy órára eső termelési érték Terv (Bázis) Közbenső szorzatok 1 2 3 Tény 4 x x Termelési érték* *Változatlan áron számolva X: tényezők abszolút különbözete Az egyes tényezők hatásának bemutatásán túlmenően a változásokat előidéző okokat is fel kell tárni!

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A munka termelékenységének elemzése Termelékenység = Termelés Erőforrás felhasználás Munkatermelékenység = Termelés Élőmunka-ráfordítás Összetett, komplex mutató A munkatermelékenységet befolyásoló legfőbb tényezők hatásának számszerűsítése Befolyásoló tényezők (az egyes mutatók között) Termelékenységi mutató 1. Összetételváltozás Változatlan (bázis szintű) normaórára jutó termelés 2. Műszaki fejlesztés 1 teljesített normaórára jutó termelés 3. Átlagos teljesítmény % 1 közvetlen fizikai órára jutó termelés 4. Közvetlen órák aránya 1 fizikai órára jutó termelés 5. Munkanap átlagos hossza 1 teljesített fizikai napra jutó termelés 6. Egésznapos kiesések 1 fizikai 1 törvényes napjára jutó termelés 7. Törvényes munkanap 1 fizikai főre jutó termelés 8. Fizikai létszámarány 1 főre jutó termelés Terv (Bázis) Tény Index A számszerűsítést az ún. indexmódszerrel végezzük el. A számításokhoz az indexek indexét használjuk. Értelemszerűen az első mutató számításánál a nevezőben szereplő index 100%.

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A munka termelékenységének elemzése (példa) Egy vállalkozás gazdálkodásával kapcsolatban az alábbi információkat ismeri: Megnevezés M. e. Terv Tény Anyagmentes termelési érték E Ft/év 350 000 380 000 Anyagmentes termelési érték terv szinten E Ft/év 350 000 365 000 Átlagos állományi létszám fő 168 163 Ebből: - fizikaiak aránya % 70 68 - szellemi fogl. aránya % 30 32 Termeléshez szükséges normaóra nó 90 674 90 841 Termeléshez szükséges normaórák terv szinten nó 90 674 95 625 Átlagos teljesítmény % 101 102 Nap/év 253 Munkaerő- felhasználási mutató % 84, 58 83, 00 Munkaidő-kihasználási mutató % 98, 75 99, 50 Közvetlen órák aránya az összes fizikai órán belül % 45 48 Munkarend szerinti nap Feladat: Számítsa ki a munkatermelékenység mutatóit és számszerűsítse a befolyásoló tényezők hatását!

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Példa megoldása Termelékenység = Termelés Erőforrás felhasználás Munkatermelékenység = Termelés Élőmunka-ráfordítás 1. 350 000 ÷ 90 674 = 3860 Ft/nó és 365 000 ÷ 95 625 = 3 817 Ft/nó 7. 350 000 ÷ 117, 6 és 365 000 ÷ 110, 84 2. 350 000 ÷ 90 674 = 3860 Ft/nó és 365 000 ÷ 90 841 = 4 018 Ft/nó 8. 350 000 ÷ 168 és 365 000 ÷ 163 3. 3860 × 1, 01 = 3 899 Ft/ó és 4018 × 1, 02 = 4 098 Ft/ó 6. (350 000 ÷ 117, 6) ÷ 253 és (365 000 ÷ 110, 84) ÷ 253 Teljesített fizikai órák száma: 168× 0, 7× 253× 0, 8458× 8× 0, 9875 = 198 802, 84 és 163× 0, 68× 253× 0, 83× 8× 0, 995 = 185 271, 3 A munkatermelékenység mutatói Termelékenységi mutató Terv Tény Index (%) 1. Változatlan (terv szintű) normaórára jutó termelés 3 860 3 817 98, 89 2. 1 teljesített normaórára jutó termelés 3 860 4 018 104, 09 3. 1 közvetlen fizikai órára jutó termelés 3 899 4 098 105, 10 4. 1 fizikai órára jutó termelés 1 761 1 970 111, 87 5. 1 fizikai 1 teljesített fizikai napjára jutó termelés 13 908 15 682 112, 76 6. 1 fizikai 1 törvényes napjára jutó termelés 11 764 13 016 110, 64 7. 1 fizikai főre jutó termelés 2 976 190 3 293 035 110, 64 8. 1 főre jutó termelés 2 083 333 2 239 264 107, 48 4. 1 fizikai órára jutó termelés: 350 000 ÷ 198 802. 84 és 365 000 ÷ 185 271, 3 Teljesített fizikai napok száma: 168× 0, 7× 253× 0, 8458 = 25 164, 92 és 163× 0, 68× 253× 0, 83× 8× 0, 995 = 23 275, 29 5. 1 fizikai 1 teljesített fizikai napjára jutó termelés: 350 000 ÷ 25 164, 92 és 365 000 ÷ 23 275, 29

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Példa megoldása, folytatás A munkatermelékenység mutatóit befolyásoló tényezők hatásainak számszerűsítése: 1. A termelés összetételének változása: 98, 89 % 100, 00 % × 100 = 98, 89 % A termelés kismértékben a munkaigényesebb termékek felé tolódott el. 2. Műszaki fejlesztés hatása 104, 09 % 98, 89 % × 100 = 105, 26 % Az összetétel változás hatásának kiszűrése után látható, hogy a fajlagos normaóra felhasználások csökkentek, amelynek hatására a termelékenység 5, 26 %-kal növekedett 3. Átlagos teljesítmény % változása 105, 10 % 104, 09 % × 100 = 100, 97 % Az átlagos teljesítmény % emelkedett, ami a termelékenység kismértékű növekedését eredményezte. 4. Fizikai létszám összetételének változása 111, 87 % 105, 10 % × 100 = 106, 44 % A közvetlen létszám aránya emelkedett, ami a termelékenységre kedvező hatást gyakorolt.

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Példa megoldása, folytatás A munkatermelékenység mutatóit befolyásoló tényezők hatásainak számszerűsítése: 5. A munkanap átlagos hosszának változása: 112, 76 % 111, 87 % × 100 = 100, 80 % A munkanap átlagos hossza emelkedett, ami a termelékenységet javította 0, 80 %-kal. 6. A munkaerő felhasználásának változása 110, 64 % 112, 76 % × 100 = 98, 12 % A munkaerő felhasználása romlott, s ez csökkentette a termelékenység mutatóját is. 7. A törvényes napok változása 110, 64 % × 100 = 100, 00 % A törvényes napok száma nem változott, tehát a munka termelékenységét nem befolyásolta. 8. A fizikai és a szellemi létszám arányának változása 107, 48 % 110, 64 % × 100 = 97, 14 % 2, 86 %-kal csökkent a termelékenység a szellemi foglalkoztatottak arányának növekedése miatt. Meg kell jegyezni, hogy ez az arányeltolódás nem feltétlenül eredményezi a termelékenység csökkenését.

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A munka termelékenységének elemzése Kereskedelemben használt (kiemelt) mutatók Teljesítménymutató = Összes forgalom Összes létszám Egy hálózati dolgozó egy munkaórájára jutó forgalom = Egy forint munkabérre jutó forgalom = Minőségi mutató = Összes forgalom Teljesítménymutató Ledolgozott munkaórák száma Összes forgalom Összes kifizetett munkabér Leterheltségi mutató = Vásárlások száma Összetett termelékenységi mutató Összes forgalom = = minőségi mutató Összes forgalom Vásárlások száma × × Vásárlások száma Összes létszám leterheltségi mutató Vásárlások száma Összes létszám

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A bérgazdálkodás átfogó elemzése A bér szerkezete szerint Létszámcsoportonként Átlagbérek szerint Pl. : Időbér, teljesítménybér, Munkaköri A változásoknak bérpótlék, kiegészítő fizetés, csoportonkénti milyen konkrét okai prémium, jutalom , egyéb bér vizsgálat voltak A bérfelhasználás gazdaságosságának vizsgálata Alkalmazott mutatók Bérhányad = Bérigényesség = Bérköltség Termelési érték Bérköltség Összes költség × 100 Bérrentabilitási mutató = Bérhatékonyság = Termelési érték Bérköltség 100 Ft-ban Eredmény Bérköltség 100 Ft-ban Munkaerőköltségek elemzése Az emberek foglalkoztatásához kapcsolódó valamennyi költség Vizsgálható: a munkaerőköltség hányad, az 1 főre jutó munkaerőköltség, a munkaerőköltség növekedési üteme, összetétele és annak változása.

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A bérgazdálkodás vizsgálatának kereskedelmi sajátosságai A béralakulás, a munkaerőköltségek elemzése Vizsgálható a bér szerkezete szerint, létszámcsoportonként, átlagbérek szerint. Számíthatók megoszlási viszonyszámok, kimutatható az időbeli alakulásuk. A bérfelhasználás gazdaságosságának vizsgálata Mutatók Bérhányad Bérköltség = Árbevétel × 100 Árbevétel Bérrentabilitási mutató = Bérköltség × 100 Ha a bérek növekedése nem követi a forgalom r = Bérköltség növekedés %-a Árbevétel növekedés %-a dinamikáját, kiszámítható a relatív bérmegtakarítás/túllépés összege A bérköltséget befolyásoló tényezők, azok számszerűsítése Bértömeg = Forgalom Teljesítmény × Átlagbér A bértömeg változása 1. Forgalomváltozás hatása Forgalom Bértömeg Létszám 2. Teljesítmény változás hatása 3. Átlagbérek változásának hatása = tény – terv (bázis) A számszerűsítendő tényezőt megváltoztatjuk a többi tényező változatlanul hagyása mellett. (Standardizálás)

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Tárgyi eszközök elemzése Megfelelő mennyiségű és műszaki színvonalú tárgyi eszközre van szükség (ellátottság). A vállalkozás sajátossága, ezen belül tevékenysége határozza meg ezt a szükségletet. Összetétel vizsgálata (megoszlási viszonyszámok alkalmazása) Számviteli törvény szerinti csoportosítást figyelembe véve Számviteli törvény szerinti csoportosításon belül részletezve Állagának, használhatóságának vizsgálata Használhatósági fok = Tárgyi eszközök nettó értéke Tárgyi eszközök bruttó értéke × 100 Elhasználódottsági fok = 100 – használhatósági fok Életkor vizsgálata Halmozott értékcsökkenési leírás ÷ éves amortizáció Kapacitáskihasználás Értéki mutatók alapján Termelési érték Tárgyi eszközök nettó értéke Műszaki-, gazdasági kapacitáskihasználás, termelő-berendezések felhasználása × 100

Kapacitáskihasználás vizsgálata Műszaki kapacitáskihasználás Gazdasági kapacitáskihasználás A kapacitáskihasználás milyen hatással van a Kapacitás: elméleti teljesítőképesség jövedelemtermelő képességre Termelés Kapacitáskihasználás = × 100 Kapacitás Bővebben kifejtve Kapacitáskihasználás = Termelésre fordított idő (óra) Elméleti időalap (óra) Extenzív kihasználás Elméleti időalap= 365 × 3 × 8 – TMK idő × 1 órára jutó teljesítmény (db/óra) Kapacitásnorma (db/óra) × 100 Intenzív kihasználás Kapacitásnorma: optimális feltételek esetén 1 óra alatt elérhető teljesítmény

Kapacitáskihasználás vizsgálata Egy gépcsoport kapacitáskihasználásának vizsgálatához szükséges számítások Kapacitáskihasználás = Időalapkihasználás × Kapacitásnorma teljesítése Egy gép hasznos időalapja Teljes gépfelhasználási mutató Üzemképességi mutató Működő gépek aránya = × kihasználásának mutatója Egy gép által teljesített órák száma Működő gépek aránya Működő gépek száma Rendelkezésre álló gépek száma Üzemképes gépek száma = Rendelkezésre álló gépek száma = × Működő gépek száma Üzemképes gépek száma Egy gép elméleti időalapja × 100 = Ténylegesen teljesített óra Működő gépek száma × 100 = × 100 Teljes gépfelhasználási mutató = Üzemképességi mutató × Működő gépek aránya Elméleti időalap Rendelkezésre álló gépek száma

Kapacitáskihasználás vizsgálata Egy gépcsoport kapacitáskihasználásának vizsgálatához szükséges számítások Kapacitáskihasználás = Időalapkihasználás 1 órára jutó tényleges fajlagos teljesítmény db/óra Kapacitásnorma db/óra × Kapacitásnorma teljesítése Ha az adat óra/db-ban van megadva a szám reciprok értékét kell venni. Például: 5óra/db = 1/5 db/óra Azokon a területeken, ahol teljesítménykövetelményeket (normákat) állapítanak meg, tehát számítható a teljesítmény %, a mutatót az átlagos teljesítmény % és a huzamosabb ideig (3 hónap) elért legmagasabb teljesítmény % hányadosaként is megállapíthatjuk. Vizsgálható a termelési volumen változásának oka is. 1. Rendelkezésre álló gépek száma 2. Teljes felhasználási mutató gép - A tényezők között szorzatszerű 3. Egy gép által ténylegesen teljesített óra/gép összefüggés van. 4. Teljesítmény db/óra Standardizálás! Termelés volumene db

Kapacitáskihasználás vizsgálata Elemezhető a kapacitásváltozás eredményre gyakorolt hatása is. 1. Meg kell vizsgálni a gépköltségek alakulását Gépköltségek Bázis Tény Változás Értékcsökkenési leírás Fenntartási költségek Energiaköltség 100 80 1200 105 84 1320 +5 +4 +120 Összesen: 1380 1509 +129 Az árváltozás hatását ki kell szűrni! 2. Ki kell mutatni a gépköltségek változását százalékban (1509 ÷ 1380) × 100 = 109, 35 % 3. Meg kell határozni a termelési volumen változását százalékban Termelés (db) 500 600 +100 (600 ÷ 500) × 100 = 120, 00 % 4. Értékelés: ha a gépköltségek a termelési volumennel arányosan változtak volna, akkor az összegük (1380 × 1, 2) 1656 egység lenne. A tényleges gépköltség azonban ettől alacsonyabb, 1509 egység. Így a gépköltségek alakulásának relatíve (1509 – 1656) 147 egység eredményjavító hatása van.

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Készletgazdálkodás kiemelt témakörei 1. Anyagellátási tevékenység elemzése 2. Az anyagfelhasználás elemzése 3. A készletalakulás vizsgálata termelőtevékenységet folytató vállalkozásoknál 4. A készletgazdálkodás elemzési sajátosságai a kereskedelemben Logisztika az ellátás tudománya. Két alappillére a készletgazdálkodás és az anyagi folyamatok lebonyolítása. Megfelelő dolog Megfelelő időben Megfelelő mennyiségben Megfelelő minőségben Megfelelő kísérő információkkal Megfelelő összetételben Megfelelő helyre eljusson, rendelkezésre álljon.

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Készletgazdálkodás kiemelt témakörei 1. Anyagellátási tevékenység elemzése Anyagellátási rendellenességek Anyaghiány Túlméretezett, felesleges készlet Állásidők, túlóráztatás, Indokolatlan tőkelekötés, rezsiköltségek növekedése, kamatráfordítás növekedése, kapacitáskihasználás romlása tárolási veszteségek Történhet Preventív célból, Utólagosan, a hibák elkerülése érdekében minősítő jelleggel

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Készletgazdálkodás kiemelt témakörei 2. Az anyagfelhasználás elemzése Fajlagos anyagfelhasználás alakulásának Tényleges anyagfelhasználás és az értékelése anyag-felhasználási normák összehasonlítása Fajlagos anyagfelhasználás = Anyag-felhasználási normák Felhasznált anyag mennyisége Előállított termékek mennyisége Beszerzési norma 107 % - Selejt = Anyagkihozatal Előállított termékek mennyisége Bruttó norma Felhasznált anyag mennyisége - Hulladék 7% 100 % 5% Nettó norma Értelemszerűen a mutató értéke akkor kedvező, ha a fajlagos felhasználás csökken, vagy az anyagkihozatal 95 % Az összes anyagfelhasználásra emelkedik. vonatkozóan is végezhető számítás. Számszerűsíthető az is, hogy mennyi anyagmegtakarítást/többletfelhasználást eredményezett a fajlagos anyagfelhasználás változása. Összes anyagfelhasználás = Termelési volumen × Nettó norma Hulladék mértéke × Bruttó norma Nettó norma Selejt mértéke × Beszerzési norma Bruttó norma

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Készletgazdálkodás kiemelt témakörei 3. A készletalakulás vizsgálata termelőtevékenységet folytató vállalkozásoknál Feladatok Készletállományok vizsgálata A készletek alakulásának a készletnormákhoz képest dinamikus elemzése Az összehasonlítás során: Ø kimutatjuk a normától való eltéréseket, Ø rávilágítunk az eltérések Ø a készletek nagyságának alakulása Ø készletlekötés relatív alakulása Ø lehetséges okaira, Ø vizsgáljuk a készletek csökkentésének lehetőségeit. Ø a készletrugalmasság vizsgálata az értékesítés és a készletek alakulásának kapcsolata A készletgazdálkodásra vonatkozó figyelmeztető adatok vizsgálata Ø anyagár-különbözetek Ø távolsági fuvardíjak Ø értékesítés vesztesége Ø értékvesztés, selejtezés Ø fizetett bankkamatok Ø fizetett kötbérek

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Készletgazdálkodás kiemelt témakörei 3. A készletalakulás vizsgálata termelőtevékenységet folytató vállalkozásoknál Készletállományok vizsgálata a készletnormákhoz képest Anyagkészlet = Átlagos tárolási idő (nap) × 1 napi anyagfelhasználás Befejezetlen termelés = Gyártási átfutási idő (nap) × Átlagos készültségi fok × 1 napi termelési költség Gyártásfinanszírozási idő Késztermékkészlet = Átlagos késztermék tárolási idő (nap) × 1 napi termelési költség A számítás menete 1. Minden egyes készletfajtánál megállapítjuk a készleteltérést (Tény – Terv) 2. A standardizálás módszerét felhasználva számszerűsítjük az egyes tényezők hatását 3. Lehetőségek feltárása a jobb készletgazdálkodást elősegítő intézkedések meghozatala érdekében

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Készletgazdálkodás kiemelt témakörei 3. A készletalakulás vizsgálata termelőtevékenységet folytató vállalkozásoknál A készletek alakulásának dinamikus elemzése A készletek nagyságának alakulása Készletlekötés relatív alakulása A készletrugalmasság vizsgálata Az értékesítés és a készletek alakulásának kapcsolata Két időpont készletének vagy két időszak átlagkészletének adatait hasonlítjuk össze. A vizsgálat során arra kapunk választ, hogy a készletek változása mennyire volt indokolt. A készletek nagyságát, változását össze kell vetni a vállalkozás teljesítményével (általában az árbevétellel). A számítások során alkalmazott mutatók a forgási mutatók: Készletrugalmassági mutatóval történik (szokás reagálási foknak is nevezni). Vizsgálható a nettó A változáson túlmenően megállapítható az is, hogy mennyi pótlólagos forrásról kell gondoskodni, illetve mennyi befektetett tőke szabadul fel. árbevétel (teljesítmény) és a készletek közötti r= Készletváltozás %-a Árbevétel-változás %-a kapcsolat szorossága. 1 %-os árbevétel- Fordulatok száma = Nettó árbevétel Átlagos készletérték ForgóeszközÁtlagos készletérték = igényesség Nettó árbevétel növekedés hány %-os Ezt a korrelációszámítás készletnövekedéssel jár segítségével Forgási idő napokban Időszak napjai = Fordulatok száma együtt. határozhatjuk meg.

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Készletgazdálkodás kiemelt témakörei 4. A készletgazdálkodás elemzési sajátosságai a kereskedelemben 4. 1. Az árukészletek és változásának megfigyelése 4. 2. Az árukészlet és a forgalom viszonyának elemzése 4. 3. A készletlekötés változására ható tényezők számszerűsítése 4. 4. A készletrugalmasság vizsgálata 4. 5. A készletezési költségek és az optimális rendelésnagyság vizsgálata 12

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Készletgazdálkodás kiemelt témakörei 4. A készletgazdálkodás elemzési sajátosságai a kereskedelemben Térben és időben általában Beszerzés elválik. Értékesítés Készletgazdálkodás A mindenkori készletnagyság érdekellentétek eredőjeként alakul ki. A forgalom oldaláról maximum Készlet minimum A gazdálkodás oldaláról 4. 1. Az árukészletek és változásának megfigyelése Időponti készlet Leltár, vagyonvédelem. Lehet kiugróan magas vagy alacsony, ezért a készletállomány jellemzésére nem alkalmas Időszaki készlet Volumen és összetétel Finanszírozandó A forgalomhoz kell átlagkészlet igazodnia 12

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Készletgazdálkodás kiemelt témakörei 4. A készletgazdálkodás elemzési sajátosságai a kereskedelemben 4. 2. Az árukészlet és a forgalom viszonyának elemzése Az átlagkészlet alakulását a forgalommal való együttmozgása alapján célszerű vizsgálni. Az elemzéshez alkalmazható vizsgálati módszerek: Fordulatok száma Adott időszakban hányszor = Időszak értékesítési forgalma térülnek meg a vállalkozás Időszak átlagkészletei Hány napi értékesítés Időszak átlagkészlete × időszak napjai Forgási sebesség napokban = Időszak értékesítési forgalma összegét köti le a vállalkozás árukészlete Re c ipr o ka Készlethatékonyságot tükröző mutatók Egységnyi készlettel elérhető forgalom nagysága Egységnyi forgalom lebonyolításához szükséges átlagkészlet nagysága A mutatók számításánál az összehasonlíthatóságra ügyelni kell. A készlet és a forgalmi adatok vagy beszerzési vagy fogyasztói áron vethetők össze. 12

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Készletgazdálkodás kiemelt témakörei 4. A készletgazdálkodás elemzési sajátosságai a kereskedelemben 4. 3. A készletlekötés változására ható tényezők számszerűsítése Átlagkészlet változása = Tárgyidőszaki átlagkészlet – Bázisidőszaki átlagkészlet Az átlagkészletek időbeli változását 3 tényező befolyásolja: 1. A forgalom-változás hatása = 2. Összetétel-változás hatása Árucsoportonkénti számítás = Tényforgalom Bázis fordulatok száma - - Bázis időszaki forgalom Bázis fordulatok száma Tényforgalom Bázis fordulatok száma Megváltozott belső Változatlan belső szerkezetű forgalom szerkezetnek megfelelő készletigénye készletigény 3. Készletintézkedés hatása = Tárgyidőszaki átlagkészlet - Tényforgalom Bázis fordulatok száma Az első két tényező objektívnek tekinthető, számszerűsíthető. A készletgazdálkodás szubjektív, csak közvetve számszerűsíthető az összes készletváltozás és az objektív tényezők által előidézett készletváltozások különbözeteként. 12

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Készletgazdálkodás kiemelt témakörei 4. A készletgazdálkodás elemzési sajátosságai a kereskedelemben A forgalom 1%-os 4. 4. A készletrugalmasság vizsgálata Reagálási fok (r) = Készletváltozás %-a Értékesítési forgalom változásának %-a változása a készlet- A forgalomdinamika négyzetgyökével Meghatározható Az előző évek tapasztalatai alapján lekötés hány Pl. : 118%-os forgalmi index %-os esetében: Több év adataiból meghatározzuk az átlagos növekedési ütemet és ezen adatokból számítjuk a reagálási fokot. módosulását idézi elő. = 1, 086 és r= 8, 6% 18% = 0, 48 Felhasználható a készletgazdálkodás utólagos elemzésére, a készletszükséglet tervezésére 4. 5. A készletezési költségek és az optimális rendelésnagyság A beszerzési és a készletezési tevékenység szoros kapcsolatban áll. Nagy mennyiség rendelése magas készletezési költséget és alacsony utánpótlási költséget eredményez. Kisebb rendelésnél az irány fordított. Azt a rendelési nagyságot kell kialakítani, ami mellett a készletezési összköltség (készletezés költsége, készletutánpótlás költsége) minimális. 12

Fedezeti költségszámítás A nyereség-orientált vezetés információs rendszerének módszertani alapja Határköltség (marginális költség) számítás Módszerei: Közvetlen költség (direct-costing) számítás Szűkített önköltséget alkalmazó módszer Történelmileg először a határköltség-számítás vált ismertté. A határköltség-számítás - minden más költségszámítási módszertől - eltérő sajátossága: a) A degresszív és a progresszív költségeket a reagálási fok segítségével arányos és fix költségekre bontja Reagálási fok (r) = Költségváltozás %-ban Volumenváltozás %-ban Pl. r = 12% 20% = 0, 6 A 0, 6 reagálási fokkal változó 2000 Ft degresszív költség egyenlő 1200 Ft arányos és 800 Ft fix költséggel.

Fedezeti költségszámítás Költségfüggvények A termelés volumenében és összetételében bekövetkezett Összegükben változó (variábilis) költségeket Proporcionálisan (arányosan) változó változásokra való reagálás Degresszíven (arány alatt) változó szempontjából Progresszíven (arány felett) változó megkülönböztetünk Összegükben állandó (fix) költségeket költség, Ft Összes A változások törvényszerűséget mutatnak, ezért függvényekkel is ábrázolhatók. Proporcionális költség a termelt mennyiségekre (Pl. közvetlen anyag, közvetlen bér) önköltség, Ft egység Termelt mennyiség, db A megtakarítások és a túllépések az egyenes arányosságot felboríthatják, ezért az összefüggés csak „viszonylagosan” áll fenn Proporcionális költség a termékegységre Termelt mennyiség, db

Fedezeti költségszámítás költség, Ft Összes Költségfüggvények Degresszív költség a termelt mennyiségekre (Pl. üzemi és vállalati általános költségek) degresszivitás önköltség, Ft egység Termelt mennyiség, db Degresszív költség a termékegységre (termékegységre vetítve regresszívek) Termelt mennyiség, db önköltség, Ft progresszivitás egység költség, Ft Összes Progresszív költség (túlóráztatás) összege a termelt mennyiségre és a termékegységre Az önköltséget degresszíven növelik Termelt mennyiség, db

Fedezeti költségszámítás Költségfüggvények önköltség, Ft egység költség, Ft összes Összegükben állandó (fix) költségek a termelt mennyiségre és a termékegységre Termelt mennyiség, db Pl. : értékcsökkenési leírás, fűtési-, világítási költségek, vezetők alapbére Összes költség és önköltség grafikon veszteség tel vé e rb l ö sk ze s Ös nyereség Termelt mennyiség, db Az összes költség degresszív egység á optimum költség, Ft összes fedezeti pont önköltség, Ft veszteség g tsé nyereség nettó ár önköltség Termelt mennyiség, db Az önköltség pedig regresszív

Fedezeti költségszámítás A határköltség-számítás - minden más költségszámítási módszertől - eltérő sajátossága: b) A fix költségeket nem osztja fel a gyártmányokra HATÁRKÖLTSÉG = EGYSÉGRE ESŐ ARÁNYOS KÖLTSÉG Költségcsoport Közvetlen Arányos Degresszív Progresszív Fix Reagálási fok Terv év Termelés 1200 db Különbözet Réteg 200 db 6000 2000 100 3000 7200 2240 124 3000 +1200 +24 0 Összes költség 11100 12564 + 1464 Árbevétel (12/db) 12000 14400 Nyereség 900 1836 Önköltség 11, 1 10, 4 Rezsi 1, 0 0, 6 1, 2 0, 0 Előző év Termelés 1000 db Rétegköltség: 1464 A rétegtermelést nem volt értelme elvállalni 7, 32 alatti eladási áron, mert nem biztosított többletnyereséget. 7, 32 Határköltség = Így alakult ki az alsó határár (7, 32) vagy határköltség fogalma. 1464 200 = 7, 32

Fedezeti költségszámítás A határköltség-számítás - minden más költségszámítási módszertől - eltérő sajátossága: c) Sajátos értékelési módszert alkalmaz, amely az alábbi öt sorból áll Árbevétel növekedés Le: arányos költség-növekedés Fix költség és nyereségfedezet Le: Fix költség-növekedés Nyereségtöbblet ………… ………… A GAZDASÁGI KALKULÁCIÓ alapvető módszere is! Saját termelésű készletek Gazdasági Nyereségoptimum értékelése kalkulációban Eredménytervezésben számításban A fedezeti költségszámítás különböző módszereinek alkalmazási lehetőségei Versenyárképzésben Eredmény Könyvviteli információs elemzésben rendszerünkben A módszerek összehasonlítását a következő fólia tartalmazza!

Fedezeti költségszámítás Módszereinek összehasonlítása Kalkulációs tételek 1. Közvetlen költségek - közvetlen anyag - közvetlen félkész - közvetlen bér járuléka - gyártási különköltség 0, 7 0, 5 0, 3 2. Fel nem osztott költségek - Közvetett költségek = gépköltség = egyéb üzemi költség = értékesítési költség = egyéb általános költség a b c d Határköltség Közvetlen önköltség Szűkített önköltség 1 Szűkített önköltség 2 373 264 384 348 264 264 Fel nem osztott költségek Üzemi rezsi Gépköltség 84 36 Arányos rezsi 84× 0, 7=59 36× 0, 5=18 120 84 105, 6× 0, 3=32 és nyereség fedezet FNOK és nyereség fedezet Összeg (Ft) Reagálási fok Egy termék kalkulációs tételei alapján 100 40 60 24 40 Fix költség és nyereség fedezet Ár 127 236 116 152 500 500