Elemzs a 2013 vi kltsgvetsi trvnyjavaslatrl 2012 jlius

Elemzés a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatról 2012. július 5.

Elemzésünk célja, tartalma • Teljesíthetők-e a kiadási és bevételi előirányzatok, illetve ezek eredőjeként a törvényjavaslatba foglalt egyenlegcél? • Főbb vizsgált kérdések: • Kormányzati szektor várható hiánya • Előrejelzésünk és az előirányzat közötti eltérés okai • Fő kockázatok • Törvényjavaslat jogszabályi megfelelősége • Június 25 -ig terjedő időszak információit dolgoztuk fel • A június 28 -i bejelentések hatását nem tartalmazza A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.

Az elemzés fő üzenetei • 2013 -ban 2, 8 százalékos GDP-arányos hiány alakulhat ki, amit az Országvédelmi Alap törlése a GDP 2, 4 százalékára mérsékelhet. • Így azonban nincs érdemi szabad tartalék a költségvetésben. • A különbség döntő része abból származik, hogy kedvezőtlenebbnek látjuk a makrogazdasági kilátásokat. A kormányzati intézkedések hatásának eltérő megítélése csak csekély mértékben növeli a hiányt. • 2013 -ben csökkenhet az államadósság, tehát teljesül az adósságszabály. • A törvényjavaslat megalapozottságát csökkenti és a kockázatokat növeli, hogy a megalapozó jogszabályok egy részének nem ismert a végleges tartalma. • A törvényjavaslat benyújtását követő – elemzésünkben még figyelembe nem vett – intézkedések magasabb hiány kialakulását teszik valószínűvé. Elemzés a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatról 3

Az államháztartás ESA-egyenlege (a GDP százalékában) Elemzés a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatról 4

A kormányzati szektor 2013. évi ESA-egyenlege a GDP százalékában • • • 2, 8 százalékos GDP-arányos ESA-hiányt várunk, ami 0, 6 százalékponttal magasabb a kormányzati hiánycélnál. A költségvetés a GDP 0, 3 százalékának megfelelő összegben tartalmaz szabad tartalékokat (Országvédelmi Alap). A szabad tartalékok zárolásával 2, 4 százalékos hiányt látunk elérhetőnek, ami mindössze a GDP 0, 2 százalékával magasabb a célnál. • Így nem maradna további szabadon felhasználható tartalék. Elemzés a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatról 5

Előrejelzésünk és a törvényjavaslat közötti eltérés okai Tartalékok zárolása nélkül, a GDP százalékában • • A különbség legnagyobb része a makrogazdasági kilátások eltérő becsléséből származik, ami már a 2012. évi bázisban is érződik. A hiánycsökkentő intézkedések döntő része a kormányzati tervvel összhangban szerepel előrejelzésünkben, számottevő eltérés csak néhány intézkedésnél van. • e-útdíj (-), egészségügy (-) • megváltozott munkaképességűek ellátása (+) Elemzés a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatról 6

2013 -as makrogazdasági előrejelzések (százalékos változás) * összes alkalmazott (részmunkaidősökkel együtt) Elemzés a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatról 7

Főbb eltérések az előirányzattól - bevételek • A főbb adónemekből összesen a GDP 0, 6 százalékával alacsonyabb bevételre számítunk. • Ez szinte teljes egészében a makrogazdasági pálya miatt alacsonyabb adóalapokból ered (beleértve a 2012 -es bázishatást). • Alacsonyabbra becsüljük az elektronikus útdíjból elérhető nettó bevételt • Kisebb bruttó bevétellel számolunk, és • figyelembe vesszük az új rendszer működtetési költségeit. • A tranzakciós illeték esetében csak technikai feltevésként fogadtuk el a tervezett bevételi összeget – még a módosító indítvány benyújtása előtt. Elemzés a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatról 8

Főbb eltérések az előirányzattól - kiadások • Gyógyszerkassza • • Gyógyító megelőző ellátások • • Alacsonyabb kiadások is elképzelhetőek a rokkantsági ellátásban részesülők számának csökkenése esetén (29 milliárd forint megtakarítás). Kamatkiadások • • Úgy látjuk, hogy a 2012. évi ágazati béremelés fedezete ténylegesen nem biztosított a költségvetésben (30 milliárd forint többletkiadás). Nyugellátások • • A gyógyszertámogatás 2012 -höz képest mintegy 80 milliárd forinttal csökkenne, amit nem tartunk megvalósíthatónak, de a különbséget részben fedezik a gyártói befizetések (29 milliárd forint hiánynövelő hatás). IMF/EU megállapodás feltételezése következtében 30 milliárd forinttal alacsonyabb nettó kiadás. Költségvetési szervek és fejezetek kiadásai • Reálértéken (összehasonlítható szerkezetben) 3 százalékos emelkedés. Elemzés a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatról 9

Csökkenő bruttó államadósság Elemzés a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatról 10

Az államadósság alakulása • • Változatlan árfolyam számolva (299 forint/euro) Három okra vezethető vissza az adósság lassabb csökkenése: • • Pénzforgalmi hiány eltérése (a szabad tartalék törlését feltételezve) A Diákhitel II. adósságnövelő hatása Az alacsonyabb nominális GDP-növekedés (a GDP 0, 3 százaléka). A rendelkezésre álló finanszírozási tartalékok (forint- és devizabetétek) felhasználásával gyorsabb adósságcsökkenés is elérhető Elemzés a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatról 11

A törvényjavaslat jogszabályi megfelelősége és törvényi megalapozottsága • A törvényjavaslat jelenlegi állapotában megfelel az adósságszabálynak • • • A stabilitási törvénynek való megfeleléshez el kell érni a hiánycélt • • Mind a törvényjavaslat, mind saját prognózisunk szerint teljesíthető az Alaptörvény által előírt adósságcsökkenés. Számításaink szerint a GDP 2, 9 százalékáig felel meg a hiány a szabálynak. 2016 -ig átmeneti szabályként a 2011 -es konvergencia programot kell teljesíteni, ami alappályánk szerint nem áll fenn. Hasonlóan más évekhez a törvényi megalapozottság nem teljes • • • Több törvény és kormányrendelet nem került még elfogadásra Leghangsúlyosabb a tranzakciós illeték Nem ismert a benyújtás utáni bejelentések pontos tartalma Elemzés a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatról 12

Fő kockázatok • Az Országvédelmi Alap törlése szükséges a hiánycél megközelítéséhez, így a törvényjavaslat nem tartalmaz valós szabad tartalékokat. Összességében a magasabb hiány felé mutató kockázatok: • Az EU/IMF megállapodás esetleges elmaradása (-) • Európai Bíróság eljárása a távközlési különadóval kapcsolatban (-) • Elektronikus útdíj bevezetésének késlekedése (-) • Gyógyszerkassza és gyógyító megelőző ellátások (-) • Önkormányzati feladatok és források átcsoportosítása (+/-) • Jövedéki adóbevételek (+/-) Törvényjavaslat benyújtása után bejelentett változások: • A tranzakciós illetékre vonatkozó törvényjavaslat szabályainak elfogadott módosítása • Bejelentett adó- és járulékcsökkentés Elemzés a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatról 13

A költségvetés benyújtását követően bejelentett intézkedések • Tranzakciós illeték • A hiánycsökkentő hatás alacsonyabb lehet és részben átmenetinek bizonyulhat. • Növekedés-ösztönző és munkahelyteremtő csomag • Alapvetően a munkához köthető adó- és járulékterhek csökkentése. • A költségvetési hatás becslésére a részletek ismeretében kerülhet sor. • A költségvetés nem tartalmaz fedezetet arra, hogy változatlan hiánycél mellett végre lehessen hajtani az adócsökkentést. Elemzés a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatról 14

A pénzügyi tranzakciós illeték - kérdőjelek • • Technikai feltevés: a hiánycsökkentő hatás eléri a tervezett 283 milliárd forintot Ugyanakkor a tranzakciós illetékkel kapcsolatban 2012. június 28 -án benyújtott törvénymódosító javaslat változatlan formában történő elfogadása a hiánycsökkentő hatás alacsonyabb lehet és részben átmenetinek bizonyulhat. A módosító javaslat alapján végzett számításaink szerint a tranzakciós illetékből kb. 290 milliárd forint bevétel keletkezhet. • Ebből 90 milliárd forint a magánszektort, • 100 milliárd forint a Magyar Nemzeti Bankot, • további 100 milliárd forint a Magyar Államkincstárt terheli. A törvénymódosító javaslat azonban több helyen nem egyértelmű, ezért becslésünket jelentős bizonytalanság övezi. Elemzés a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatról 15

A pénzügyi tranzakciós illeték – magánszektor • A magánszektort terhelő adó javasolt paraméterezése: • • az illetékteher abszolút összege relatíve alacsony (6000 forintos korlát); az „érzékeny” tranzakciók nem adókötelesek (értékpapír tranzakciók, vállalat cash pool-ok). • Így a legtöbb gazdasági szereplőnek nem éri meg pénzforgalmi szokásain változtatni. • Ezért 90 milliárd forintnyi bevétel nagy biztonsággal befolyhat, és nem számolunk olyan hatásokkal, amelyek akár növekedési, akár pénzügyi stabilitási szempontból kockázatot jelentenek. Elemzés a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatról 16

A pénzügyi tranzakciós illeték - jegybank • Az MNB a kéthetes kötvény és egynapos betét tranzakciók után lesz köteles illetéket fizetni • A jegybank nem képes a veszteségét áthárítani a piaci szereplőkre, mivel az csak • a pénzügyi stabilitási kockázatok növelése, illetve • a monetáris kondíciók olyan mértékű lazítása mellett lenne elképzelhető, amelyekkel az inflációs cél elérése veszélybe kerülne (250 bp kamatcsökkentés). • Így a többletteher a jegybank várható veszteségét növelheti, amit az állam 2014 -ben köteles megtéríteni. • Az MNB-től származó illeték csak átmenetileg csökkenti a hiányt, azaz 2014 -től 100 milliárd forintos „lyuk” keletkezhet a költségvetésben. Elemzés a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatról 17

A pénzügyi tranzakciós illeték - Kincstár • A Kincstár az általa vezetett számlákhoz kapcsolódó tranzakciók után lesz köteles illetéket fizetni. • A Kincstárnál keletkező veszteség az államháztartási hiány része. • Az illetéket a MÁK várhatóan legalább részben áthárítja, ami az államháztartási szereplők kiadását növelheti. • A hiányra gyakorolt hatás attól függ, hogy az egyes szereplők mennyiben képesek a növekvő terhekhez alkalmazkodni. • A Kincstártól várt adóbevétel nettó hiánycsökkentő hatása érdemben elmaradhat a tervezettől. Elemzés a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatról 18

Az elemzés fő üzenetei • 2013 -ban 2, 8 százalékos GDP-arányos hiány alakulhat ki, amit az Országvédelmi Alap törlése a GDP 2, 4 százalékára mérsékelhet. • Így azonban nincs érdemi szabad tartalék a költségvetésben. • A különbség döntő része abból származik, hogy kedvezőtlenebbnek látjuk a makrogazdasági kilátásokat. A kormányzati intézkedések hatásának eltérő megítélése csak csekély mértékben növeli a hiányt. • 2013 -ben csökkenhet az államadósság, tehát teljesül az adósságszabály. • A törvényjavaslat megalapozottságát csökkenti és a kockázatokat növeli, hogy a megalapozó jogszabályok egy részének nem ismert a végleges tartalma. • A törvényjavaslat benyújtását követő – elemzésünkben még figyelembe nem vett – intézkedések magasabb hiány kialakulását teszik valószínűvé. Elemzés a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatról 19

Köszönöm a figyelmet!