ELEMI FOLYAMATSZAKASZOK VIZSGLATA Vlczy Istvn ELEMI FOLYAMATOK Koordintatengelyek

ELEMI FOLYAMATSZAKASZOK VIZSGÁLATA Válóczy István

ELEMI FOLYAMATOK Koordinátatengelyek (x, y) Skálák Értéknövekedés iránya Az egyenes hajlásszöge, a változás jellege (időtengely) időtengely fejlettség (Állapotváltozások y sorozata) szög x Erőforrás, (ráfordítás)

ELEMI FOLYAMATOK Intenzív Fe; Ef rovására Kiegyensúlyozott Fe; Ef A. Fe Ef C. Fe Ef B. Fe Ef D. Fe Ef Intenzív Fe; szolíd Ef Szolíd Fe; Intenzív Ef A Fe y = f (x) Fejlődés, vagy átmeneti függvény B C y D x Ef

A folyamatok valóban ilyen egyszerűek és lineárisak? • természetesen nem! MIÉRT? A rendszerek határozatlanságát alapvetően befolyásolja a rendszer elemeinek, ezek kapcsolatainak (struktúráinak) mindenkori tényleges helyzete, vagyis a rendszer pillanatnyi ÁLLAPOTA. Az elemek csoportjába beleértve mindhárom, az átalakuló, változást előidéző, és az irányítást végző elemet, amelyek között, és az egyes csoportokon belül is a kapcsolatok nagyon sokrétűek.

Ennek megfelelően a rendszer határozatlanságát is két aspektusból vizsgáljuk. A rendszer egésze, az elemcsoportok közötti kapcsolatok szintjén, alapvetően a rendszer MŰKÖDÉSÉT jelentő, irányítást (irányítottságot) meghatározó elemcsoport és a többi (tehát az átalakítást előidéző, és az átalakuló) elemcsoportok közötti kapcsolatok szintjén, valamint az irányítást végző elemcsoporton belüli, rendszerelméleti ismeretekkel kezelhető kapcsolatok szintjén (beleértve az irányítás információs folyamatait is).

Az alapvető anyag-, energia- (információs) folyamatok szintjén (az átalakuló és az átalakulást előidőző elemek csoportjaiban) jelentkező, speciális szakmai, tudományági ismereteket feltételező kapcsolatokat külön, és csak akkor vizsgáljuk, ha a rendszer határozatlansága szempontjából fontos, és egyáltalán kezelhető. A rendszerek sztochasztikus jellege (csak valószínűsíthető határozatlansága, véletlen-szerűsége) annyira fontos, általános tulajdonság, hogy ezt pontosabban meg kell vizsgálnunk.

Egyrészt, a meghatározhatatlan rendszertulajdonság azt eredményezi, hogy a rendszer meghatározásához bizonyos elemeket, ezek lehetséges kapcsolatainak egy részét, és ezáltal a rendszer lehetséges állapotainak egy részét már eleve figyelmen kívül hagyjuk. Mivel ezek a figyelmen kívül hagyott tényezők ezáltal véletlenszerűen hatnak a rendszerben lezajló folyamatokra, hatásukat véletlenszerű hatásként, a rendszertulajdonságból, vizsgálati módszeréből eredően jelentkező, határozatlanságot okozó tényezőkként kell figyelembe vennünk.

Másrészt, a rendszer határozatlanságát befolyásoló fenti tényezőkön kívül van még egy fontos hatás, nevezetesen az, hogy milyen kapcsolatban (struktúrában) vannak a rendszer elemei. Ez, abból a kibernetikában megfogalmazott alapelvből ered, amely szerint a bonyolult rendszerek viselkedése (határozatlansága) nem elsősorban attól függ, hogy milyen elemekből áll maga a rendszer, hanem, hogyan vannak ezek az elemek rendszerré szervezve. A rendszer határozatlanságát befolyásoló tényezőkként mindezekkel együttes hatásukban kell számolnunk.

A folyamatok, az állapotváltozások sorozata, a holografikus és kvantummechanikai szemléletmódban vizsgálva, a kifejezett valóságok alapján, elemeiben olyan véletlenszerű (sztochasztikus) tulajdonságokat mutatnak, amelynek okait, a burkolt rendezettségből feltárva, és vizsgálva, a mélyebb rendezettség szintjén az állapotváltozások, elemeiben, determinisztikusan kezelhetővé válnak. MIT JELENT EZ? BELJEBB KELL HATOLNUNK AZ ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK SOROZATÁBA, A FOLYAMATOKBA!

PIRAMIS OLDALA MESSZIRŐL PIRAMIS OLDALA KÖZELEBBRŐL Szög, (amit a kifejezett valóság szintjén értelmeztünk, ) bennfoglalva, meghaladva. y = f (x 1 x 2 x 3. . xn ) Fejlődés, vagy átmeneti függvény, Ami függ az elemi folyamatszakaszok struktúrájától Nagyobb szög: fejlesztés Fe y Kisebb szög: felhalmozás szög kvantumok x Ef

ELEMI FOLYAMATOK Intenzív Fe; Ef rovására Kiegyensúlyozott Fe; Ef A. Fe Ef C. Fe Ef B. Fe Ef D. Fe Ef Intenzív Fe; szolíd Ef Fe Szolíd Fe; Intenzív Ef A B C y D x Ef

A Fe B C D Ef Érdekes, hogy az „A” változat a „kifejezett valóság” szintjén folyamatos Ef csökkenést, itt a „burkolt rendezettség” szintjén az Ef kisebb növekedési szakaszokat is mutat!

AZ ELEMI FOLYAMATSZAKASZOK STRUKTÚRÁJA Elemi folyamatszakaszok (vektorok) által bezárt szög y Fe kvantumszög időtengely Az állapotváltozások időbeli egymásutánjának iránya kvantumszakasz Elemi folyamatszakaszok (induló állapot, végállapot) tengelyszög x, y tengelyiránnyal bezárt szög Ef x +

Kvantum (vektor) szög 900 , kiegyensúlyozott, (indifferens) állapotváltozások < 900 , gyorsabb, (labilis) állapotváltozások Ø 900 , lassabb, (stabil) Øállapotváltozások

+y -x -y +x

S X Z M Z

TÁRSADALOM A 1, A 2 pont jellemzői (szuperhúr) Ember állatok A 2 o A 1 o lesz van Átalakulás növény jellemzői kő volt Az elemi folyamat jellemzői Holografikus mezők a i e o o Elemi folyamatok mezője

I. II. y Fejlesztés hitelből X- X+ Sajáterős Y+ Y+ fejlesztés x Leépítés hitelből III. X- X+ Y- Y- Felhalmozás leépítésből IV.

PROBLÉMÁK Sokféle elemi folyamatszakasz adódik (az atomi méret alatti részecskékhez hasonlóan). DE! egységesen (holografikusan) kezelhető. Az állapotváltozások többdimenziósak.