Elektronikus szmlabemutats s fizets Kovcs Zoltn 2007 november

Elektronikus számlabemutatás és fizetés Kovács Zoltán 2007. november 20.

Tartalomjegyzék EBBP megoldások: melyik modellé a jövő? Mi kell egy sikeres konszolidátori EBPP modellhez? Magyar piac: számok és trendek Aktuális kérdések a magyar piacon Díjnet (www. dijnet. hu) bemutatása Tapasztalatok a Díjnet kapcsán

Elektronikus számlabemutatás és fizetés (EBPP) modellek Számlakibocsátói web site Közvetítői portál Direkt modell: az adós minden alkalommal felkeresi a számlázója honlapját, belép a rendszerbe és kifizeti a számláját. Konszolidátor modell: egy közbenső szereplő, a konszolidátor gyűjti be a számlákat különböző számlázóktól és kezeli azokat, illetve figyelemmel kíséri a fizetés végrehajtását. A nemzetközi példákhoz hasonlóan, a magyar piacon is a konszolidátor modell fog diadalmaskodni és végül két-három EBPP szolgáltató lesz képes hosszú távon életben maradni. Kérdés: milyen út vezet ide és mennyi ideig fog tartani?

Mi kell egy sikeres konszolidátori modellhez? Ø A számlakibocsátók, a bankok és az ebpp szolgáltatás nyújtója egyformán érdekeltek legyenek a projekt sikerességében Ø Kritikus számlabemutatói tömeggel rendelkezzen – egymásra épülő számlakibocsátói kör Ø Semleges, hiteles és minden szereplő számára elfogadott partner legyen Ø Hosszú távra optimalizáló és tőkeerős vállalkozás nyújtsa Ø Nagyobb a siker esélye, ha kiegészítő szolgáltatásként nyújtja Kérdés: van-e sárga csekk elleni küzdelem valós alternatíva nélkül?

Magyar piac: számok és trendek I. Ø Rendszeres internetet használók aránya alacsony (országosan 39%) Ø Három piaci szereplő (távszámla, ebpp, dijnet) – sok készülődő Ø Maximum 20 ezer regisztrált ügyfél, maximum 10 ezer valódi felhasználó Ø Számlakibocsátók és bankok alacsony száma a működő rendszerekben Az magyar piac várhatóan 1 -2 évig ebben a fázisban lesz Kérdés: vannak-e biztató jelek?

Magyar piac: számok és trendek II. Ø Budapesten és a nagy városokban 50% feletti a rendszeres internet használat Ø A 15 -24 éves korosztályban 71%, a 25 -34 éves korosztályban 49% a rendszeresen internetet használók penetrációja Ø Internet banki ügyfelek száma dinamikusan nő ( 2006 vége 1, 18 millió ügyfélről 2007 első félévére 1, 42 millió ügyfélre) Ø Számlakibocsátók és bankok csatlakozása várható (a motiváció nem feltétlenül a megtakarítás, hanem a konkurenciával történő lépéstartás) Kérdés: itt van-e az ideje az elektronikus számlabemutatási szolgáltatás beindításának?

Díjnet (www. dijnet. hu) bemutatása Ø 2007. április 2 -án indult Ø Fővárosi Vízművek Zrt, Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. , Fővárosi Közterületfenntartó Zrt, Fővárosi Gázművek Zrt. , Fővárosi Kéményseprőipari Zrt. valamint 15 kisebb szolgáltató, önkormányzat és társasház Díjbeszedőnél számlázott számláit mutatjuk be Ø Fizetési megoldás: csoportos beszedés és banki átutalás – ingyenesség kérdése Ø Csoportos beszedésnél „pszichés” lazítás – ki tudom venni a megbízásból Ø Számlakibocsátó ügyfélszolgálatán elérhető regisztrációs felület Ø Kiegészítő szolgáltatás a nyomtatási, archiválási szolgáltatások mellett Ø Minimális marketingköltés (tárgynyeremény, Ø 2007. szeptemberétől online mérőóra bejelentés Kérdés: valóra válnak-e elvárásaink?

Tapasztalatok a Díjnet kapcsán Ø Fél év alatt 4. 454 regisztrált felhasználó – 2. 531 számlakibocsátói regisztrációval rendelkező ügyfél Ø 15. 000 bemutatott számla Ø 2. 000 fős minta alapján fizetési szokások változásának fő megállapításai: - banki átutalás vs. csoportos kannibalizáció 0, 6% - banki átutalásról csoportosra áttérés 6, 5% - csekk, készpénz fizetésről banki utalásra áttérés 62, 5% (torzítás lehetősége a sárga csekkről utalók miatt) Ø Számlakibocsátói érdeklődés élénk – 2008 -ban 2 -3 országos és 2 fővárosi társaság megjelenését valószínűsítjük Ø Fizetési oldalon csoportos beszedés, internetbank és VPOS kártyás fizetés beindítása várható a közeljövőben Kérdés: meddig lesz miénk a legidősebb regisztrált felhasználó?