Elads 2007 November 5 Befektets beruhzs Gazdlkods jvedelmezsg

Előadás 2007. November 5. Befektetés - beruházás Gazdálkodás, jövedelmezőség, likviditás Finanszírozási források Kockázat Előadó: Pollák Gyöngyi

Beruházás → Befektetés n n n Műszaki-gazdasági tevékenység, amely tárgyi eszközök létesítésére irányul Pénzügyi vetületben a tárgyi eszközök létesítéséhez szükséges pénzügyi források előteremtése és befektetés útján történő finanszírozása A beruházások gazdasági hatékonyságának – befektetés megtérülésének értékeléséhez felhasznált mutatók: n n Statikus Dinamikus

Befektetések gazdaságossága n n n A magántőkés vállalkozás minimális jövedelemelvárása n A kiadásokból származtatott költségek megtérülése n Ezen felül minimálisan a tőke átlagos haszonlehetőségének megtérülése a bevételekből Az elvárt tőkehozam rátáját számszerűsítő kamatlábat a hazai szóhasználat jellemzően kalkulatív kamatlábnak nevezi. A kalkulatív kamatláb közgazdaságilag két fő részből tevődik össze: n a tőkehasználat árából és n a vállalkozói nyereségelvárásból. Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp. , 52 -53. o.

A tőke nyereségelvárása n n A tőkehasználat ára - elvileg - az állampapírokba történő befektetés kockázatmentesen elérhető hozamrátája alapján számszerűsíthető Vállalkozói nyereségelvárás rátája = Kalkulatív kamatláb – tőkehasználat ára Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp. , 52 -53. o.

Kalkulatív kamatláb n A vállalkozói nyereségelvárás a kockázatvállalás ellenértékeként elvárt tőkearányos hozamrátát jelenti: ahol: n i = kalkulatív kamatláb, n ih = a tőkehasználat ára (egységnyi tőkére), n iv = a vállalkozói nyereségelvárás tőkebefektetésre vonatkoztatott rátája. Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp. , 52 -53. o.

Megtérülési számítások módszerei n n Statikus módszerek n Végtelenül leegyszerűsítő feltételezésekkel élnek n Az időtényezőt, azaz az idő pénzértékét nem veszik figyelembe n Kamatos kamatszámítási módszereket nem alkalmaznak Dinamikus módszerek n A kamatos kamatszámítás elvén alapulnak n Változatos időtényezőkkel és feltételezésekkel számolnak: n n n Kamattényező Diszkonttényező Törlesztőfaktor. . az idő pénzértékének alkalmazására Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp. , 113. o.

A statikus megtérülési számítások feltételei n n n Pillanatszerűen megvalósuló, úgynevezett pontberuházás Évről-évre állandó nyereséghozam A beruházott berendezés végtelen élettartama Ezek a leegyszerűsítő feltételek a valóságban soha nem fordulnak elő, de. . . kiinduló alapot képeznek a dinamikus számításokhoz Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp. , 113. o.

Statikus megtérülés-számítások 1. A pénz időértékét nem veszi figyelembe n költségek összehasonlítása n nyereség összehasonlítása n rentabilitás összehasonlítása n megtérülési idő összehasonlítása

Statikus megtérülés-számítások 2. n A gazdaságosság statikus alapfeltétele: ahol: M = éves nyereség E = a befektetett tőke nagysága i = kalkulatív kamatláb Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp. , 113. o.

Dinamikus -Időtényezők n n Az időtényezők olyan szorzótényezők, amelyek a pénz időértékének hatását összevonják Kamatfaktor ^Diszkontfaktor ^Törlesztőfaktor ahol t = a figyelembe vett évek száma ahol n = a teljes időtartam, illetve élettartam Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp. , 96. o.

Kamatfaktor A kamatfaktor azt mutatja meg, hogy egységnyi befektetésnek n „i” kamatláb mellett n „t” év alatt mekkorára kell felnövekednie. n Értéke = 1 -től a végtelenig terjed. Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp. , 97. o.

Diszkontfaktor A diszkontfaktor azt mutatja meg, hogy ma milyen összeget kell befektetni ahhoz, hogy az n n n „i” növekedési ütem mellett „t” év alatt éppen egységnyi értékűre növekedjék. A diszkontfaktor értéke egységnyi jövőbeni befektetés mai értékének felel meg. Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp. , 97. o.

Törlesztőfaktor A törlesztőfaktor olyan szorzótényező, amely megmutatja, hogy n egységnyi tőkének n „i” kamatlábbal, „t” év alatt időszakonként mekkora új pénzhozamot kell eredményeznie ahhoz, hogy abból: n a befektetett összeg megtérüljön, és ezen felül: n. . . „i” kamatlábbal elvárt tőkenövekményt is hozzon Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp. , 97. o.

Dinamikus megtérülés-számítások n n n Nettó jelenérték számítása NPV (diszkontált hozadékösszeg meghatározása) n Évenkénti bevételek és kiadások különbségére épül n Diszkonttényező alkalmazása n Időszaki diszkontált hozadékok összegzése A megtérülés belső kamatlábának keresése n Célja a beruházás valódi jövedelmezőségének vizsgálata n A befektetés összegéből indul ki n A teljes élettartam alatti éves átlagos %-os jövedelmezőséget mutatja meg Annuitás-számítás n Törlesztőfaktor alkalmazása időtényezőként n Pontberuházás feltételezése, n évig állandó éves hozammal Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp. , 128. o.

Nettó jelenérték számítása n Célja: a beruházások jövőben várható hozamainak összegzése a mai időpontra, az időtényező figyelembevételével n Évenkénti bevételek és kiadások különbségére épül n Diszkonttényező alkalmazása n Időszaki diszkontált hozadékok összegzése n Gazdaságos a beruházás, ha NPV 0. Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp. , 128. o.

NPV számítása példával A következő befektetési lehetőségek valósíthatóak meg. r=15% (alternatív ktg. ) Mekkora A és B befektetési lehetőség NPV-je? Co C 1 C 2 A 6. 000 3. 615 4. 395 B 3. 000 1. 965 2. 580

Belső kamatláb meghatározása n Célja: a beruházás valódi jövedelmezőségének vizsgálata n A befektetés összegéből indul ki n E kamatláb mellett válik egyenlővé egymással a bevételi és kiadási sor összege n A teljes élettartam alatti éves átlagos %-os jövedelmezőséget mutatja meg n Keressük „i”-nek azt az értékét, amely mellett IRR = éppen 0 Az i és IRR közötti viszony hatása a beruházásra: IRR > piaci kamat akkor megvalósítom IRR < piaci kamat akkor nem valósítom meg IRR = i, közömbös Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp. , 128. o.

IRR számítása példával Co C 1 C 2 4. 000 2. 000 4. 000 Próba: 0% a megtérülési ráta 50% a megtérülési ráta 25% a megtérülési ráta 28%-nál lesz 0 az NPV

Annuitás-számítás n Célja: a befektetéstől elvárt éves állandó hozamoknak, vagy hitelek éves törlesztőrészleteinek kiszámítása. n Törlesztőfaktor alkalmazása időtényezőként n Pontberuházás feltételezése, n évig állandó éves hozammal n Gazdaságos a beruházás, ha az évi azonos nettó hozam nem kisebb az évi átlagos tőkeköltségnél és qn értéke: ahol: h = a beruházás évenkénti, azonos nagyságú hozama qn = törlesztőfaktor E = a beruházás összege E*qn = évi átlagos tőkeköltség Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Bp. , 128. o.

Gazdálkodás n Annak a célszerű tevékenységnek n n n előkészítését szervezését irányítását elemzését értjük, amely a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználására irányul Gazdálkodási tevékenységet végeznek: n n n Állam Háztartások Gazdálkodó szervezetek pl. : vállalkozások Dr. Gálicz Tibor: Vállalati gazdálkodás KJF, 2002. 11. o.

Gazdálkodás jellemzői n n Összetett, bonyolult folyamat Résztevékenységek együttesen fejtik ki hatásukat Nagy súllyal szerepel az erőforrások hatékony felhasználásának alapkövetelménye Vállalati gazdálkodás Területei: n n Készletgazdálkodás Munkaerőgazdálkodás Állóeszköz gazdálkodás Pénzgazdálkodás Alapkövetlemények: - Nyereség maximalizálás - Vállalat piaci értékének növelése - Fogyasztó orientáltság -Tőke megtérülés

Jövedelmezőség és Gazdaságosság n n n Jövedelmezőség: a gazdálkodók működésének eredményességét fejezi ki (abszolút kategória), lényege: eredményelemzés n eredményre ható tényezők n eredményhányadok n eredmény hatása a működésre Gazdaságosság (hatékonyság, termelékenység): a gazdálkodók erőforrásainak hozamtermelő képességét fejezi ki (relatív kategória)

Jövedelmezőségi mutató n Jövedelmezőségi mutató általános képlete: Eredmény Vetítési alap

n Eredmény fajták n n n n Üzemi-üzleti tevékenység eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény Fedezeti összeg EBIT (Adózás és kamatfizetés előtti eredmény) n Vetítési alap lehet n n n n Árbevétel kiegészítve a többi bevétellel Saját tőke Jegyzett tőke Befektetett eszközök Összes eszköz Forgóeszközök Bérköltség Anyagköltség Információs költség Létszám Stb.

Fontosabb Jövedelmezőségi Mutatók Vetítési alap szerint: § Emberi erőforrás jövedelmezősége pl. : Adózott eredmény Átlagos állományi létszám § Anyagi erőforrás-felhasználás jövedelmezősége pl. : Adózott eredmény Anyagköltség § Információ-felhasználás jövedelmezősége pl. : Adózott eredmény Információs költség § Eszközlekötés jövedelmezősége pl. : Üzemi eredmény Állóeszközök nettó értéke § Saját tőke lekötés jövedelmezősége pl. : Adózott eredmény Saját tőke

Saját tőke jövedelmezősége (ROE) Kifejezi, hogy milyen jövedelmezően működteti a tulajdonosi tőkét a vállalkozás. n Leggyakoribb torzítások: n Költségek csökkentése n Az osztalék fizetés javítja a mutatót n A saját tőke bővülése visszaforgatásból vagy tőkeemelésből származik? n A tőkeleszállítás „javítja” a mutatót! n

Példa a ROE számítására Feltételezzük, hogy X cégben az összes részvény szám 400. 000 db 1 részvény könyvszerinti értéke 1. 000 Ft. A cég várható adózott eredménye 100 millió Ft. Számoljuk ki a ROE értékét!

Eszközarányos jövedelmezőség (ROA) Megmutatja, hogy a vállalat teljes eszközállománya milyen hozamot biztosít, és hogy mekkora megtérülési ráta mellett működtették a cég vezetői. n Leggyakoribb torzítások: n Év végi vagy átlag érték n Eredmény kozmetikázás n Eszközök értékelése, esetleges átértékelése n Mérlegen kívüli eszközök n

Gazdasági Mutatók n Rugalmasság n n n Forgási sebesség n n n 1 %-os erőforrás változás hány %-os változást idéz elő a hozamban 1 %-os hozamnövekedéshez hány %-os erőforrás változás szükséges Számítható fordulatokban (árbevétel/erőforrás) Napokban (időszak napjai/fordulatok) Hatékonyság n n Erőforrás felhasználás: Hozam/Erőforrás vagy Erőforrás igényesség: Erőforrás/Hozam

Likviditás n Arra kaphatunk választ, hogy a vállalkozás n n egy naptári napon rendelkezik-e kötelezettségeinek teljesítéséhez elegendő pénzeszközzel, illetve vannak-e olyan eszközei amelyeket a fizetési kötelezettség esedékességének napjára fizető eszközzé tud átalakítani

Rövidtávú fizetőképességi vagy likviditási mutatók Likvid n n az az eszköz, amely könnyen és lényeges veszteség nélkül készpénzzé konvertálható, a kötelezettség, ha azt a közeljövőben kell visszafizetni

A hagyományos likviditási mutatók Annak a mértékét mérik, hogy a cég rövid távon esedékes kötelezettségei mennyire vannak lefedve a rövid távú eszközök által.

A likviditási mutatók n n n a fizetőképesség fokát tesztelik, alapvetően a rövid távú hitelezőknek érdekesek, segítséget nyújthatnak a vállalat működésének megítéléséhez hosszú távú finanszírozási források nyújtása esetében is, hosszú távú kötelezettség rövid távú probléma

1. Általános likviditási mutató (current ratio)

2. Gyors likviditási mutató (quick ratio, acid test)

3. Azonnali likviditási mutató (cash ratio)

Likviditásmenedzselés 1. n Likviditásmenedzselés hosszabb távon n célja, hogy a cég a viszonylag hosszú stratégiai időtávon tartósan elkerülje a fizetésképtelen állapot. n Kulcseleme a pénzügyi helyzet folyamatos követése likviditási mutatók alapján, cash flow követési mechanizmusokkal, keresztmetszeti elemzésekkel, csődmodellekkel. Rendszerbe épített szűrők jelzik a kritikus sávokat, értékeket, időpontokat. Varsányi Judit-Virág Miklós: Cégstratégiák piaci, pénzügyi megalapozása. Műszaki Könyvkiadó, Bp. , 1997.

Likviditásmenedzselés 2. n A tartós likviditásnak fontos feltétele, hogy a cégvezetés tudatosan kialakított finanszírozási elveket és arányokat kövessen. Az árak és fizetési feltételek alakításával pl. a likviditás széles határokon belül látványosan befolyásolható. Annak, hogy ez kihasználható legyen, fontos feltétele a cég termékeinek piacképessége, s ennek folytán a cég erős alkupozíciója Varsányi Judit-Virág Miklós: Cégstratégiák piaci, pénzügyi megalapozása. Műszaki Könyvkiadó, Bp. , 1997.

Finanszírozás, mint a tőkeszerzés folyamata n A tőke megszerzése lehetséges n külső finanszírozással n részesedés finanszírozás n idegen finanszírozás n belső finanszírozással n forgalmi bevételből n leírásokból n nyereség visszatartása n tartalékolás n vagyon átrendezése révén n rövid vagy hosszú távra

Finanszírozási mérleg n A cég eszközeit és forrásait összevontan, a számviteli mérleghez képest kissé eltérő szerkezetben tartalmazza. n Az eszköz és forrás állomány ugyan mindig egyensúlyt mutat értékben, de ez nem jelent finanszírozási egyensúlyt.

Illeszkedési elv n Finanszírozási (tartalmi) egyensúlyról csak akkor beszélhetünk, ha a mérleg megfelel az „illeszkedési elvnek”. n Az ”illeszkedési elv” azt a közgazdasági ésszerűséget fogalmazza meg, hogy a tartósan lekötött eszközöket tartós forrásból, az átmenetileg lekötött eszközöket pedig átmeneti forrásból célszerű finanszírozni.

Finanszírozási célterületek n n n Likviditásmenedzselés hosszabb távon Projektek finanszírozása n A projektfinanszírozás eredményességének feltétele, hogy a cég széles körben mérje fel tőkeforrásait, s azokat gondosan igazítsa a projekt tényleges tőkeszükségletéhez - beleértve a pénzforrások időbeli eloszlásának szempontját n A jó tőkeellátottságú projektek sikeres kivitelezésének feltétele a jó döntésmodellezés Stratégiai akciók finanszírozása n A stratégiai akciók finanszírozása a projektfinanszírozás körébe tartozik akkor, ha az akció tartalma, jellege és jelentősége innovációs projektnek felel meg. Általában azonban az akcióprogramot előzetesen felül kell vizsgálni a finanszírozhatóság, pénzügyi erőforrások elosztása és az egyéb szempontok alapján Varsányi Judit-Virág Miklós: Cégstratégiák piaci, pénzügyi megalapozása. Műszaki Könyvkiadó, Bp. , 1997.

Finanszírozási formák lehetőségei n n A saját befektetések pénzügyi háttere n Az erőforrások allokációját az adott stratégiai akció piaci, megvalósíthatósági és finanszírozási szempontjainak figyelembevételével kell megtervezni Befektetések, beolvasztások, egyéb tőkeigényes akciók n A tőkeallokációnak a tőkebővülési igényeken kell alapulnia n A tőkeallokáció típusát a befektetési kínálat elemzése és sokoldalú hatásszimuláció alapján kell meghatározni n Az átfogó forráskeresési és finanszírozási döntéseket az adott befektetési változatok különböző hasznossági elemzéseire és hatásszimulációira kell építeni Forrás: Varsányi Judit-Virág Miklós: Cégstratégiák piaci, pénzügyi megalapozása. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1997.

Innovációk finanszírozása n n Akciófinanszírozás, projektfinanszírozás n Akciófüggő finanszírozási ismérvek n Forrásfüggő finanszírozási ismérvek Fundraising és forráshasznosítás n Fundraising = forrásszerzés n Pályázati rendszer, vegyes célú források n Változó feltételrendszer = döntésmotiváló tényezők (hozzáférhetőség, előnyök, terhek, kockázatok) n Pályázókészség nagy szerepe n A pályázatírási készség fejlesztése Varsányi Judit - Menedzsment óravázlatok. Széchenyi István Egyetem, 2002. február

Akcióirányokhoz kötött pénzügyi megfontolások Akcióirányok • Gyártmányfejlesztés • Gyártásfejlesztés • Piackutatás • Termékpozicionáló marketing • Piacbővítő marketing • TQM akció • Környezetvédelem Döntési szempontok és pénzügyi megfontolások • Közvetlen, gyors megtérülés, mérhető piaci hatásokkal • Hatás a minőségre, mennyiségre, szervezhetőségre, fajlagosokra, amortizációra • Ráfordítások időszerkezete, megtérülése és hatása a likviditásra • Az ismeretszerzés célja és hatásai • Alternatívák a piackutató kínálat költségességére és hatásosságára • A marketingakció piacbefolyásoló képessége: hatás az erőviszonyokra, részarányokra • Hatás az árpolitika mozgásterére és az eladható mennyiségre • Jövedelmezőségi, likviditási hatások tömege és időbeli eloszlása • Termékjelleggel meghatározott mozgástér • Az értékesítési hálózatbővítés formái és hatásosságuk • A bővülés fenntartásának forgóeszközigénye és finanszírozhatósága • A megcélzott képességjavulás jellege • Az akció tartalma, menedzselési igénye, alvállalkozói kínálat és ésszerűség • Hatások számszerű és intuitív elemei, szinergiahatások, pénzügyi eredmény • A környezetvédelmi akció célpontja és indokoltsága • Finanszírozási forráslehetőségek és preferenciák • Elvárások és a megtérülés kulcsszempontjai Varsányi Judit-Virág Miklós: Cégstratégiák piaci, pénzügyi megalapozása. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1997.

Finanszírozási forráshoz kötött pénzügyi megfontolások Pénzforrások • Saját forrás • Hosszú lejáratú bankkölcsön • Kedvezményes célhitelek • Kötvénykibocsátás • Idegen tulajdonosi tőke bevonása Döntési szempontok és pénzügyi megfontolások • A saját forrás tömege, és a más irányú lehetőségek mérlegelése • A saját tőke megtérülési követelménye • Krízis esetére tartalékolandó saját tőke aránya • Hitelterhek és biztosíték iránti igények • Törlesztési kondíciók és a cég törlesztőképessége • Forrás és hozzáférhetőségi feltételek • Általános és speciális hitelkondíciók • Kibocsátási feltételek és ígérvények • Inflációs viszonyok és várakozások • Visszafizetési és törlesztőképességi viszonyok • Az innovációs lehetőség vonzereje és tartós hatásai • Az idegen tulajdonos magatartása, messzebbre mutató szándékai • A tulajdonarányok változásának hatása a jövedelmezőségre, osztalékra, , és a döntési struktúra alakulására • Hosszú távú megtérülési és likviditási viszonyok • Az innováció hatása a vagyonarányos nyereség alakulására Varsányi Judit-Virág Miklós: Cégstratégiák piaci, pénzügyi megalapozása. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1997.

A Kockázat n n Általános értelemben: egy kedvezőtlen esemény bekövetkezése. Pénzügyi értelemben: amikor egy befektetés jövőbeni hozama eltér a becsült (elvárt, várható) hozamtól. Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

Beruházási kockázat n Beruházás gazdaságosságának vizsgálata mellett meg kell becsülni a kockázatot is: n n Optimista Pesszimista változat

A kockázat finanszírozása n n Általános költség Tartalékok Külső források Biztosítási transzfer n Személybiztosítás n Vagyonbiztosítás n Felelősségbiztosítás n Jogvédelmi biztosítások Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

A kockázatkezelés-folyamata Veszélyforrások meghatározása és elemzése Vagyoni, jövedelmi, felelősségi és személyes kockázatok A lehetséges károk nagysága, valószínűsége, gyakorisága és pénzügyi hatásai Intézkedési lehetőségek keresése Intézkedések a károk elkerülésére, megelőzésére vagy csökkentésére Pénzügyi megoldások keresése: tartalékképzés, biztosítások A legjobb módszerek kiválasztása Pénzügyi szempontok Egyéb vállalkozási szempontok A kiválasztott kockázatkezelési módszerek végrehajtása Vezetési intézkedések Technikai intézkedések Monitoring, és a program továbbfejlesztése Az eredmények megfigyelése és értékelése Szabványosított megoldások kidolgozása Szabó József (2003): Vállalatok, vállalkozások gazdaságtana. Egyetemi jegyzet. Universitas KHT, Győr.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !