Ejog 2 Alapvet jogok az informcis trsadalomban Nagy

E-jog 2. Alapvető jogok az információs társadalomban Nagy Krisztina Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Jogi Tanszék 2018. február 12.

Az emberi jogok, alapvető jogok - fogalmi alapozás - nemzetközi védelem - érvényesülése az információs társadalomban A véleménynyilvánítás szabadsága - fogalmi kerete - igazolása - korlátainak rendje A véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása az online kommunikációban.

EMBERI JOGOK Az egyén és az állam közötti viszony döntő tényezői. Mindenkit megillető veleszületett, sérthetetlen, elidegeníthetetlen jogosultságok, amelyeket az állam nem adományoz, hanem elismer és tiszteletben tart. Az emberi jogok szerepe: - védelmet biztosítsanak az egyének számára az állami beavatkozásokkal szemben - az emberek szabadon vehessenek részt a társadalmi életben és a különböző politikai folyamatokban - biztosítják az emberek számára a saját élet, életmód meghatározását.

„…éppen az emberi jogok az a határterület, ahol a jog egyrészt a politikával, másrészt az etikával, filozófiával, a társadalomelmélettel, továbbá különféle ideológiákkal kiváltképpen érintkezik, s mindezért a történelemtől elválaszthatatlan. ” Sólyom László „A szabadságszerető ember (…) szüntelenül szem előtt tartja, hogy az emberi szabadság és az emberi méltóság egy és oszthatatlan, és az egyik ember ellen akár társadalmi helyzete, akár származása, akár neme vagy kora címén elkövetett minden sérelem mindenki más szabadságát és méltóságát veszélyezteti…” Bibó István

Az emberi jogok rendszere: 1. Polgári és politikai jogok. (Első generációs jogok) Ezek ún. „szabadságorientált” jogok, amelyek a következőket foglalják magukban: az egyén élethez, szabadsághoz, biztonsághoz való joga, kínzás, rabszolgaság tilalma, politikai részvétel, vélemény-, gondolat-, lelkiismeret-, vallásszabadság, egyesülés és gyülekezés szabadsága. 2. Gazdasági, szociális és kulturális jogok. (Második generációs jogok) Ezek ún. „biztonságorientált” jogok, amelyek többek között az alábbiakat foglalják magukban: munkához, oktatáshoz való jog, elfogadható életszínvonalhoz, élelemhez, egészségügyi ellátáshoz való jog, tudományos kutatás szabadsága. 3. Globális problémákkal összefüggő jogok (Harmadik generációs jogok) Ilyen például egy olyan környezetben való éléshez való jog, amely tiszta és pusztítástól védett, valamint a kulturális, politikai és gazdasági fejlődéshez való jog.

Az emberi jogok nemzetközi védelme Alapvető jogforrások: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) – ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) – ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) – ENSZ Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről (Emberi Jogi Európai Egyezménye) (1950) - Európa Tanács

Európai Emberi Jogi Bíróság (Strasbourg) Ítélkezés alapja az Emberi Jogok Európai Egyezménye Eljárás indítására jogosultság: • áldozati státusz (eljárást indíthat: sérelmet szenvedett személy vagy hozzátartozó és végig ment az összes hazai jogérvényesítési fórumon) • a sérelem az egyezmény által védett jogot érinti Eljárás: egyfokú Jogkövetkezménye: igazságos elégtétel vagy kártérítés megítélése a sértett számára Nem kötelezheti az országokat a szabály megváltoztatására, ahogy nem változtathatja meg a hazai bíróságok ítéleteit sem. Legfontosabb eszköze a nyilvánosság, de kártérítést is megítélhet a panaszos javára.

Alapvető jogok Az egyes államok alkotmányaiban és a különböző nemzetközi emberi jogi egyezményekben felsorolt és ezáltal a tételes jog részévé tett emberi jogok. Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. (Alaptörvény)

ALAPTÖRVÉNY Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűégét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá – a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a

Az emberi jogok védelme az online térben Az alapvető emberi jogok online térben való védelmével összefüggésben az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága rögzítette, hogy „az embereket az offline világban megillető jogok ugyanúgy védelem alatt állnak az online környezetben is”. (United Nations Human Rights Council The promotion, protection and enjoyment of human rights on the Internet A/HRC/RES/20/8 16/07/2012. ) Az emberi jogok védelme a globális kommunikációs térben összetett felelősségi rendszerben helyezhető el, amelynek alapja és kiindulópontja, hogy az emberi jogok védelme tradicionálisan az államok kötelezettsége, az alapjogokat rögzítő nemzetközi egyezmények pedig a részes államokat kötik. Az interneten működő globális szolgáltatók (pl. keresőmotor szolgáltatók, közösségi médiaplatformok) tevékenysége komplex módon érinti az alapvető emberi jogok érvényesülését. Az információs társadalomban az emberi jogok védelme a meglévő jogintézmények mellett új szabályozási megoldásokat, eszközöket igényel. (pl. valódi jogorvoslati lehetőségek biztosítása a közösségi médiaszolgáltató tartalomtörlési tevékenységével összefüggésben)

A véleménynyilvánítás szabadsága, korlátainak rendje Kommunikációs jogok Szólásszabadság (véleménynyilvánítás szabadsága) Sajtószabadság (média szabadsága) Lelkiismereti, vallásszabadság Gyülekezési, egyesülési szabadság Tudományos kutatás, művészeti alkotás szabadsága A véleménynyilvánítás szabadsága a kommunikációs szabadságok anyajoga

Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. Cikk Véleménynyilvánítás szabadsága 1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Ez a Cikk nem akadályozza, hogy az államok a rádió-, televízió- vagy mozgókép vállalatok működését engedélyezéshez kössék. 2. E kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.

Alaptörvény IX. cikk - Véleménynyilvánítás szabadsága, sajtószabadság (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. (2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. (3)A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető. (4) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. (5) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek - törvényben meghatározottak szerint - jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni. (6)A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat

A véleménynyilvánítás szabadságának igazolása - konstitutív megközelítés: egyéni véleménynyilvánítás, önkifejezéshez főződő individuális jog ( a véleménynyilvánítás jogának szubjektív oldala) - instrumentális megközelítés: a közvélemény megfelelő működése, mint alapvető politikai intézmény garantálása ( a társadalom egészének érdeke, hogy valamennyi vélemény és gondolat, amely képes hozzájárulni a problémák megoldásához felszínre kerülhessen) (a véleménynyilvánítás szabadságának objektív oldala) „ez teszi lehetővé az állandó szellemi vitát, a vélemények harcát, ami a szabad , demokratikus államrend életeleme” (német alkotmánybíróság)

A véleményszabadság korlátozása Alapjogok összeütközése esetén, valamelyik ütköző jog korlátozására van szükség. A véleményszabadságnak kitüntetett szerepe miatt csak kevés joggal szemben kell engednie. „Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. ” (Alaptörvény) véleménynyilvánítás szabadsága más alapjogok

más alapjogok, alkotmányos követelmények (emberi méltóság védelme, mások személyhez fűződő jogai, gyermekek jogai stb. ) véleménynyilvánítás szabadsága, sajtószabadság

„A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. ” (30/1992 AB döntés) külső korlát A véleményszabadság korlátozása akkor szükséges, ha a véleménynyilvánítás, valamilyen a közlés tartalmához képest külső korlátba ütközik. A közlés tartalma nem, csak annak hatása alapozhatja meg a korlátozást. „clear and present danger” A véleményszabadsággal szemben álló jogok sérelme bekövetkeztének veszélye közvetlen és nyilvánvaló (állami beavatkozásnak akkor van helye, ha nincs lehetőség a tudatos és megfontolt válaszra)

A véleménynyilvánítás szabadsága korlátozásának okai, legitim védendő érdekek Az állam érdeke: • az alkotmányos berendezkedés védelme • külső-belső biztonság • állami szimbólumok védelme A társadalom egészének érdekei: • közerkölcs vagy közrend Egyes társ. csoportok érdekeinek védelme • faji, etnikai, vallási, nemi diszkrimináció ellen pl. gyűlöletbeszéd Magánszféra • az egyén személyiségi jogai, becsülete, magántitkai

Korlátok jogági bontásban Büntető jog Az alapjog legsúlyosabb korlátozásait a Btk. állapítja meg, hiszen akár szabadságelvonással járó büntetés is kiszabható a törvényi tényállás megvalósulása esetén. Alapvető jellege: prevenció (Büntető Törvénykönyv) Polgári jog A büntető jogi korlátnál enyhébb beavatkozás A sértett közvetlenül elégtételt kap (vagyoni és nem vagyoni jellegű elégtételt) Alapvető jelleg: reparáció (pl. Polgári Törvénykönyv, szerzői jogról szóló törvény) Közigazgatási jog Vegyes, jelleg (prevenció, reparáció) Alakszerűségi követelmények Tartalmi korlátok, követelmények (pl. médiatörvény, reklámtörvény, versenytörvény stb. )

Büntetőjogi korlátok (nem taxatív felsorolás) Köznyugalom elleni bűncselekmények Háborús uszítás Hatósági rendelkezés elleni uszítás Nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása Nemzeti jelkép megsértése Önkényuralmi jelkép használata Közveszéllyel fenyegetés Rémhírterjesztés Közösség elleni uszítás Emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények Rágalmazás Becsületsértés Magántitok jogosulatlan megsértése Minősített adat és a nemzeti adatvagyon elleni bűncselekmények

Nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása (Büntető Törvénykönyv) 333. § Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Jogi felelősség a Facebook kommunikációban – jogeset 1. A budapesti Tett és Védelem Alapítvány 2015. augusztus 5. napján, a Facebook internetes közösségi oldalon, a saját profilján közzétett egy cikket „Hogyan beszéljünk a holokausztról? ” címmel, melyet Köves Slomó, az Egységes Magyar Izraelita Hitközség vezető rabbija írt. (Facebook komment) „Hogyan beszéljünk? Úgy, hogy húzzatok vissza a picsába, ahonnan jöttetek! Az emberek könyökén jön már ki az ajvékolásotok meg ingyenélősködésetek a holokamutokkal együtt! Írogatják itt a kibaszott erkölcsi ökörséget, és már ötven éve a kártérítésekből meg a jóvátételekből éltek!” A bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki nemzeti szocialista rendszer bűnei nyilvános tagadásának bűntettében, ezért 400 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, a pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2. 000, - forintban állapította meg.

A véleménynyilvánítás szabadságának korlátai – egyéni érdekek védelme, személyhez fűződő jogok

Milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre a személyiségi jogok védelmére? A személyiségi jogok védelme az egyes jogágakon átnyúló, összetett eszközrendszeren keresztül valósul meg. A jogi eszközrendszer közös alapja az Alaptörvény Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. (Nemzeti hitvallás) Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. (II. Cikk) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. (VI. Cikk) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. (IX. Cikk)

Milyen eszközöket biztosít a jog a személyiségi jogok védelmére? Büntető jog • megelőzést célzó Polgári jog • helyreállító Médiajog • megelőzést célzó

A személyiségi jogok védelmét jogágakon átnyúló rendszer biztosítja, mivel több jogterületen kerültek rögzítésre a szabályok. Elsősorban a polgári jogi és a büntető jogi eszközök állnak rendelkezésre a személyiségi jogok megsértése esetén. Emellett a jogvédelem áttételesen, az emberi méltóság védelmének formájában megjelenik a médiajog keretében is. A polgári jogi eszközök elsősorban helyreállító (reparatív ) jellegűek, azaz maga a sértett kap valamilyen elégtétel a személyiségi joginak megsértése esetén. A büntető jogi eszközök ezzel szemben represszív, illetve visszatartó, megelőző hatásúak. A véleménynyilvánítás szabadságának legsúlyosabb korlátozását jelentő eszközök a büntető jogban jelennek meg. Itt ugyanis a legsúlyosabb büntetési mód a szabadságelvonás is következménye lehet egy személyiségi jogot sértő közlésnek. A különböző jogágakhoz tartozó eszközök egymás mellett élnek a jogrendszerben, egymást nem helyettesítő, hanem kiegészítő funkcióban működnek. Az önrendelkezési jogból fakadóan maga a sértett döntheti el, hogy az őt ért sérelem kezeléséhez igénybe vesz-e jogi eszközöket, illetve ő dönt arról is, hogy a rendelkezésre álló eszközök közül melyeket veszi igénybe. Ezek az eljárások általában nem egymást kizáró lehetőségek, hanem egymással párhuzamosan is igénybe vehetőek.

Büntető jogi eszközök (Btk. 2012. évi 100. tv) Rágalmazásnak tekintjük, ha valaki más valakiről, más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást a) aljas indokból vagy célból, b) nagy nyilvánosság előtt, vagy c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el. (Btk. 226. §) Becsületsértés, ha valaki a rágalmazás esetkörén kívül mással szemben a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy b) nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (227. §)

A véleményszabadság büntetőjogi korlátai – személyiségi jogok védelme Jogeset 2 Uj Péter – Tokaj Kereskedőház Uj Péter 2008. január 1 -én a Népszabadságban publicisztikát közölt Kincskereső címmel, amiben azt írta: „Nem csak az íz miatt, pedig az is elég volna, simán, egy kiadós zokogáshoz: savanyú, buta, eloxidált izék, rossz minőségű, mindenféle resztlikből összehordott alapanyag, szürkerothadás plusz egy kis szerencsi cukor, dohos hordók, hanem hogy itt tartunk még mindig, tizennyolc évvel a kommerszek után, magyarok százezrei isszák büszkén, sőt, áhítattal a szart; ez van megetetve (itatva) a sokat szenvedett néppel, és legalább kétszer (vö. : állami vállalat) meg kifizettetve vele, be van magyarázva a legsuttyóbb demagógiával, jobbról és balról is, bőven, hogy ez a nemzeti kincs, ezt így kell csinálni, mindannyiunk pénzéből, és ez nekünk jó, nagyon jó, és végül még jó pofát is kell vágni hozzá, ünnepélyeset. Így alázza meg az ország lakóit (alattvalóit) a görénykurzus fél liter alkoholtartalmú italon keresztül. ”

Az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház büntető eljárást kezdeményezett az újságíró ellen. I. fokú ítélet Első fokon a bíróság rágalmazás miatt elmarasztalta az újságírót. A bíróság szerint az olcsó bor leszarozása „mindenképpen olyan, amely az újságírói szabadságot és a kritika szintjét jóval meghaladja és alkalmas arra, hogy a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségét megvalósítsa. ” II. fokú ítélet A Fővárosi Bíróság becsületsértéssé minősítette a bor leszarozását, és megrovásban részesítette az újságírót. A bíróság szerint „a szar minősítéssel már túllépte a véleménynyilvánítás szabadsága folytán védett kört, annak szükségtelenül gyalázkodó, a becsületcsorbító jellegével megsértette a magánvádló társadalmi megbecsüléshez fűződő jogát”. A bíróság szerint a véleménynyilvánítás szabadságának korlátja a „becsületérzést sértő kijelentés”. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon folytatódott, amely helybenhagyta a másodfokú ítéletet. https: //www. youtube. com/watch? v=vt. HTRFy. O 1 s. E (Tasz video)

Starsbourgi Emberi Jogi Bíróság (EJEB) A hazai bírói fórumokat követően az ügy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi segítségével a strasbourgi bíróság elé került , ahol a bíróság kimondta, hogy a magyar bírósági döntések sértik az egyezmény véleménynyilvánítás szabadságáról szóló szakaszát. Az EJEB a döntésében kötelezte a magyar államot, hogy fizessen Uj Péternek 3580 eurót az üggyel kapcsolatos költségei megtérítésére. A döntés indokolásában a bíróság három fontos elemre hívta fel a figyelmet: 1) „közérdekű ügynek” minősül, hogy egy állami tulajdonban lévő cég, versenyben a magántulajdonú cégekkel hogyan működik, ezért ennek megvitatása a szólásszabadság, a közügyek szabad vitathatósága szempontjából fontossággal bír.

2) a vulgaritás önmagában nem esik kívül a szólásszabadság védőkörén, s egy szólás stílusát minden újságíró maga választhatja meg. 3) különbséget kell tenni egy kereskedelmi vállalkozás illetve a magánszemélyek „reputációja” között. A bíróság szerint jelen esetben az állam tulajdonában lévő vállalkozásnak a kereskedelmi érdekek sérülhettek és ennek az érdeknek nincs morális vetülete. A személyiség védelmére konstruált jogi intézményeket ezért nem lehet közvetlenül átültetni a cégek védelmére, azaz a személyiségi jogvédelmi intézményeket a kritika elhallgattatására használni, melynek terméke és tevékenysége közügynek számít. A Kúria a strasbourgi döntést követően felülvizsgálati eljárás keretében Uj Pétert bűncselekmény hiányában felmentette.

A személyiségi jogok polgári jogi védelme – a véleménynyilvánítás szabadságának polgári jogban elhelyezett korlátai Nevesített személyiségi jogok a Ptk-ban A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen: a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése; b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; c) a személy hátrányos megkülönböztetése; d) a becsület és a jóhírnév megsértése; e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; f) a névviseléshez való jog megsértése; g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

A becsülethez és jóhírnévhez való jog A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. (2: 45. §) A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. (2: 45. §) Az új Ptk. külön szabályt fogalmaz meg a közszereplők személyiségi jogainak szűkebb védelmére. Közéleti szereplő személyiségi jogának védelme A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja. (2: 44. §)

Jogkövetkezmények Objektív szankciók (1) Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot; d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását; e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. (2: 51. §)

Sérelemdíj (1) A személyhez fűződő jogok megsértése esetén a megsértett személyt az őt ért nem vagyoni sérelemért a (2) bekezdésben meghatározottak szerint sérelemdíj illeti meg. (2) A sérelemdíj megfizetésére kötelezés feltételeire a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultság megállapításának a jogsértésen túli hátrány bizonyítottsága nem feltétele. (3) A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére és a jogsértésnek a sértettre gyakorolt hatására – tekintettel állapítja meg. (2: 91. §) Kártérítés Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.

Képmás és hangfelvételhez való jog A képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. A jogszabály nem szól a hozzájárulás formájáról, így az nemcsak írásban adható, hanem szóban, sőt ráutaló magatartással is. A bírói gyakorlat szerint ráutaló magatartásként értékelendő, ha valakinek tudomása van a felvétel elkészítéséről, annak céljáról, és nem tiltakozik ellene. A hozzájárulás meglétét a felvétel készítőjének, ill. felhasználójának kell bizonyítania. A felhasználáshoz adott hozzájárulás kereteinek túllépése, illetve a céljától eltérő felhasználás is jogsértést valósít meg. A közszereplőnek a képmása a közszereplésével (de csak azzal) összefüggésben, a közéleti megnyilvánulásai által meghatározott keretben, annak bemutatására használható fel az érintett hozzájárulása nélkül.

Jogeset 3. A Facebook-on Őr Mátyás tüntetést szervez az önkormányzati ingatlanok „elherdálása” miatt. Felhívásában eseteket említ, amikor az önkormányzat áron alul értékesített ingatlanokat, majd később azokat visszabérelte az új tulajdonostól. Gyanútlan Gyöngyi megosztja a posztot azzal a kommenttel, hogy az önkormányzat kemény bérleti díjat fizet az egyik korábban eladott ingatlanért. Az önkormányzat jóhírnév megsértése miatt polgári eljárást indít Őr Mátyás és Gyanútlan Gyöngyi ellen. Mérlegelés szempontjai: - tény vagy vélemény a közlés? - minek minősül a poszt megosztása és a komment? - befolyásolja-e az értékelést, hogy a véleménynyilvánítás a Facebook-on történt és nem egy hírportálon? Az önkormányzat fordulhat-e a Facebook-hoz, hogy törölje a kommentet?

A bíróság döntés: Gyanútlan Gyöngyi a poszt megosztásával és a komment közlésével megsértette az önkormányzat jóhírnevét. A felhívás internetes közösségi média felületen történő megosztása kimeríti a jó hírnév híreszteléssel történő megsértését. A bíróság a megosztott felhívásban szereplő közléseket tényállításként kezelte, és megállapította, hogy a közlések nem felelnek meg a valóságnak. A bíróság Gyanútlan Gyöngyit elégtétel adására (elnézéskérést tartalmazó üzenet közzététele), és (mérsékelt összegű) sérelemdíj megfizetésére kötelezte. A jogeset alapjául szolgáló konkrét ügyhöz kapcsolódó AB döntés: 3217/2017. (IX. 13. ) AB végzés http: //public. mkab. hu/dev/dontesek. nsf/0/92 CA 97 A 1 A 1 DA 5 D 87 C 1257 F 9 A 0058 DA 80? Open. Document