Egyed feletti szervezdsi szintek Biolgiai tanulmnyaink sorn eddig

Egyed feletti szerveződési szintek • Biológiai tanulmányaink során eddig azzal foglalkoztunk, mi jellemző az élőlények sejtjeinek, szöveteinek, szervrendszereinek felépítésére és működésére. Vizsgálatunk tárgyát az élőlények egyedei, illetve a testükön belül elkülöníthető szerveződési szintek jelentették. Az élőlények egyedei azonban nemcsak belső felépítésükben, hanem egymással való együttműködésükben is nagyfokú szervezettséget mutatnak. Hiszen nem elszigetelten élnek, hanem szoros kölcsönhatás van köztük és környezetük között is. • A természetben az egyedek közös sajátságokkal jellemezhető, összehangoltan működő életközösségeket, ún. egyed feletti szerveződési szinteket: populációkat, társulásokat, biomokat, bioszférát alkotnak. • Az ökológia tudománya azt vizsgálja, milyen tényezők együttes hatásai eredményezik az életközösségek kialakulását, fennmaradását és változásait.

Populáció. Ökoszisztéma. Környezeti tényezők

Az élővilág részei szoros kapcsolatban állnak egymással • • • Növények Állatok Gombák Mikrobák Vírusok

Az ökológia a tudományoknak azon ága, amely az élettereket, az élőlények és a környezet kapcsolatait vizsgálja. • Környezetbiológiai jelenségeket előidéző okokat, kényszerfeltételeket, a jelenségek mechanizmusát és hátterét kutatja. • Az ökológia az élőlény populációk és élőlény-együttesek téridőbeli eloszlásával és az azt előidéző okokkal foglalkozó tudomány. • Más vélemények szerint az ökológia az ökoszisztémák működésével foglalkozó tudomány. Az ökológiai vizsgálódások a környezet (hatótényező) és a tolerancia (a fogadóképes tényező; tehát maga az élőlény, populáció ) összeférhetőségén alapszanak. • Az ökológia tehát nem egyenlő a környezettel. Az ökológia nem környezet- vagy természetvédelmet jelöl.

KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ABIOTIKUS éghajlati Növények (fitogén) földtani mikrobák domborzati Állatok (zoogén) fizikai Gombák (mikogén) ANTROPOGÉN

A populáció • Az ökológiában egy adott faj tényleges szaporodási kapcsolatban álló egyedeinek összességét nevezhetjük populációnak. Sok definícióban ehhez még hozzá teszik, hogy azonos helyen és időben együtt élő egyedekről van szó. • A populációk, más szóval népességek az azonos fajba tartozó élőlények természetes szaporodási közösségei.

A populációk jellemzői • A populáció méretét legegyszerűbben az egyedszámmal jellemezhetjük. Egyes fajok populációi nagy, mások nagyon kicsi egyedszámúak. Az egyedszám nagymértékű csökkenése a populáció fennmaradását veszélyeztetheti. • Ha az egyedszámot egységnyi területre vagy térfogatra vonatkoztatjuk, az egyedsűrűség értékét kapjuk. Az egyedsűrűséget döntően befolyásolja az egyedek mérete. • Bükkfából legfeljebb néhány egyed élhet 100 m 2 -en, egy baktériumból akár 10 000 is 1 mm 2 területen. Azonos egyedsűrűség mellett az egyedek térbeli eloszlása igen különböző lehet. A térbeli eloszlás nem a véletlenen múlik, hanem az élő és az élettelen környezeti tényezők határozzák meg.

Ökoszisztéma (a fogalmat Arthur Tansley vezette be 1935 -ben) • Az élőlény és környezetének együttese, ami egységes egészként működik • ÖKOSZISZTÉMA = Életközösség (biocönózis): az egy adott helyen, egy időben együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és állatpopulációból állnak. A társulást alkotó populációk nem véletlen csoportosulások.

Legnagyobb ökoszisztémák • Tundrai • Óceáni • Sivatagi

Bioszféra • A bioszféra a Föld kőzetburkának (litoszféra), vízburkának (hidroszféra), levegőburkának (atmoszféra) azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe. • A legszélesebb nézőpont szerint a bioszféra a globális ökológiai rendszer, az összes élőlénnyel és ezek minden kapcsolatával, beleértve az élettelen környezettel való kapcsolatot is.

Ellenőrzés 1. Hozz fel példákat szárazföldi és vízi ökoszisztémákra. 2. Milyen abiotikus környezeti tényezőket ismersz? 3. Hozz fel példákat ciklusosan ismétlődő és nem ciklusos környezeti tényezőkre. 4. Sorold az alábbi tényezőket három csoportba: abiotikus, antropogén a) b) c) d) e) f) g) h) i) Erdőirtás Éves átlaghőmérséklet Ragadozók mennyisége Szennyvíz-kibocsátás A talaj savassága A folyó sodrásának sebessége A növényzet összetétele A mezők gyomirtózása A férgek köztes gazdáinak mennyisége