EGSZSGES TPLLKOZS S A DAGANATOS BETEGSGEK MEGELZSE 2013
EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ÉS A DAGANATOS BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE 2013. február Sepsiszentgyörgy Zathureczky Berta Öregotthon
A DAGANATOS BETEGSÉGEK TÖBB MINT EGYHARMADA MEGELŐZHETŐ! Egészséges életmóddal Egészséges táplálkozással Rendszeres fizikai aktivitással
A RÁK ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJA 2013 FEBRUÁR 4 2000 -ben a Párizsi Charta február negyedikét a "Rák Világnapjává" nyilvánította, hogy a rák ellen folytatott küzdelem eszméje "a világon élő összes ember szívében és gondolataiban éljen". „A rák elleni felelősségteljes küzdelem mindannyiunk közös ügye!”
MI FEBRUÁR NEGYEDIKE ÜZENETE? MIT KELL, HOGY JELENTSEN MINDANNYIUNK SZÁMÁRA A "RÁK VILÁGNAPJA"? A daganatos betegségek még most is a legpusztítóbb betegséget, az emberiség legnagyobb ellenségét jelentik. Bár a tudomány minden területe, így az orvostudomány is nagy lépésekkel fejlődik, a rák sajnos mind a mai napig nem előzhető meg. Mivel azonban ismerjük a kialakulás kockázatának tényezőit (dohányzás, táplálkozás, életmód stb. ), ezért nem állunk teljesen tehetetlenül daganatos betegségekkel szemben: a rák kialakulásának veszélye csökkenthető! Mindenki tehet valamit, s csak közös összefogással vehetünk erőt e szörnyű kór uralmán!
MI FEBRUÁR NEGYEDIKE ÜZENETE? MIT KELL, HOGY JELENTSEN MINDANNYIUNK SZÁMÁRA A "RÁK VILÁGNAPJA"? Betegek és orvosok, kutatók és gyógyszergyártók, politikusok és a média képviselői mind-mind tehetnek a daganatos betegségek ellen, hiszen a rák csak 15%-ban orvosi kérdés. Emberi életünk szinte minden egyes területe érintett: a családtól a társadalom széles köréig (nemzeti rákellenes programok), a munkavédelemtől a közlekedéspolitikáig, a törvényhozástól a környezetvédelemig minden területen kimutatható a felelősség a rákkal szemben.
MI A RÁK? A rák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség. Tulajdonképpen olyan rendellenes szövettömeg, amelynek a szaporodási üteme meghaladja a normál szövetét, annak a növekedésével, szaporodásával nincs összhangban. A rákos sejtek a szervezet saját sejtjeiből indulnak ki, növekedési, szaporodási ütemük független a szervezet szabályozó mechanizmusától. A rákbetegség nevét több nyelvben, így a magyarban is a rák állattól kapta, mintegy találóan jelezve, hogy ez a daganatféleség csápszerűen terjed az egészséges szövetekbe, befűzve azokat.
MI A RÁK? A rákos sejtek kiszabadulnak a szervezet szabályozó tevékenysége alól, így szinte önálló életet élve, mértéktelenül szaporodnak. A rosszindulatú daganatos sejtek merőben különböznek az ép szövetek sejtjeitől. Általában nagy, sötét magvú értéktelen sejtek ezek, amelyek között az összetartó erő kicsi, ezért a daganatból könnyen kiválnak, és többnyire a nyirok, máskor a véráram útján a szervezet más helyeire is eljutnak, s ott belőlük áttétes daganatok alakulhatnak ki. A rákos burjánzás-amennyiben nem kezelik- a szervezet senyvedéséhez, pusztulásához vezet.
EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ÉS A DAGANATOS BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE A daganatos betegségek több mint egyharmada megelőzhető! Egészséges életmóddal - a dohányzás mellőzése és rendszeres fizikai aktivitás, sok mozgás - valamint egészséges táplálkozással.
• 20 éve ismert a táplálkozás és a daganatos betegségek megelőzhetőségének kapcsolata. • Két oxfordi epidemiológus, Richard Doll és Richard Peto 1981 -ben kimutatta, hogy a tudatos és egészséges táplálkozással a daganatos halálozás mintegy 35 %-os csökkenését lehetne elérni. • Azóta közlemények sokasága igazolta a táplálkozásnak a daganatos betegségek kockázatát csökkentő, illetve növelő szerepét, majd a világ legkitűnőbb szakembereinek közreműködésével 5 évvel ezelőtt vaskos könyv jelent meg az USA-ban, amely az időközben felhalmozódott adatokat elemezte, értékelte és a megelőzésben szerepet játszó ajánlásokat megfogalmazta. • A könyv szerzői a táplálkozás és a daganatos betegségek közötti összefüggéseket bizonyított, valószínű és feltételezhető csoportba sorolták.
TÁPLÁLKOZÁSI KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ÉS AJÁNLÁSOK A KOCKÁZAT CSÖKKENTÉSÉRE 1. Az elhízás/túlsúly bizonyítottan növeli a méh (endometrium), valószínűleg a vese és feltehetően a vastagbél daganat veszélyét; a változás kora után kialakuló testtömeg-növekedés valószínűleg fokozza a mellrák kockázatát. A kilencvenes évek első felében a férfiak 62 %-a, a nők nem egészen 50 %-a elhízott/túlsúlyos volt, azóta ez az arány valószínűleg nőtt (Európa szerte növekszik az elhízás gyakorisága), tehát a túlsúly, mint kockázat jelen van.
AJÁNLÁS: Az egészséges testtömeg megtartása, illetve visszaszerzése egészséges táplálkozással és rendszeres mozgással. A testtömegcsökkentő táplálkozás lényege: kevesebbet kell enni (férfiak számára 1500, nőknek 1200 kcal/nap), elsősorban a zsiradék és cukorbevitelt kell erélyesen csökkenteni. A diéta alapja: a zöldség-főzelékfélék bősége, valamint a teljes értékű gabonafélék (korpát is tartalmazó barna lisztből készült termékek), sovány tej és tejtermékek, sovány húsok.
A bőséges zöldség-főzelék- és gyümölcsfogyasztás bizonyítottan csökkenti a szájüreg, garat, nyelőcső, tüdő (elsősorban a zöldfőzelékek), gyomor (főleg a nyersen fogyasztható zöldségfélék, hagyma, sárgarépa, paradicsom, citrusfélék), valamint a vastagbél, végbél daganat kockázatát. Valószínűleg csökkenti a gége, hasnyálmirigy, mell és hólyagrák, továbbá feltételezhetően csökkenti a máj, petefészek (ovárium), méh (endometrium), méhnyak (cervix), dülmirigy (prosztata) és vese daganatok kialakulását. A Romániai zöldség-főzelék- , gyümölcsvásárlás Európában a negyedik legkisebb volt 1995 -ben, a hazai vásárolt mennyiség a 36 %-a a görög, 62 %-a a spanyol és 54 %-a az olasz vásárlásnak, ezekben az országokban a daganatos halálozás mintegy harmada-fele az angliai rákos halálozásnak. A nemzetközi ajánlás: 400 -800 g/nap, Romániában 2010 -ben a háztartások egy főre jutó élelmiszervásárlásából számított mennyiség 285 g/nap volt. Az elégtelen zöldség-főzelék- és gyümölcsfogyasztás, mint kockázati tényező jelen van ahazai táplálkozásban.
AJÁNLÁS: Legalább 400, de inkább 5 -600 g/nap zöldség-főzelék és gyümölcs fogyasztása mindenki számára. Együnk naponta háromszor zöldség-főzelékfélét, gyümölcsöt!
A teljes értékű gabonafélék, hüvelyesek, gumósok bőséges fogyasztása (600 -800 g/nap) feltehetően csökkenti a gyomor, vastagbél, végbéldaganat kockázatát. A bennük lévő élelmi rostok bőséges bevitele feltehetően csökkenti a vastagbél-, végbél-, mell- és hasnyálmirigy-daganat kockázatát, a bőséges cukorfogyasztás feltételezhetően növeli a vastag- és végbél rák kialakulás veszélyét. A teljes értékű gabonafélék vásárlásáról nincs adat, Romániában az összes gabonatermék vásárlása a negyedik legkisebb volt Európában 1995 -ben. Hazánkban a férfiak élelmi rostbevitele átlagosan 27, a nőké 25 g/nap volt az ajánlott 30 -35 g/nap helyett, és a férfiak 47, a nők 55 %-ának bevitele 25 g-nál kevesebb volt a nyolcvanas évek második felében. A hazai cukorvásárlás az ötödik legnagyobb volt Európában 1995 -ben és a hozzáadott cukor energiaaránya 14, ill. 17 %-volt az ajánlott 10 energia % helyett a kilencvenes években. A gabonafélék elégtelen fogyasztásából, az élelmi rostok elégtelen, a cukor bőséges beviteléből származó kockázat jelen van a hazai táplálkozásban.
AJÁNLÁS: a teljes értékű gabonafélék bőséges napi fogyasztása, a hüvelyesek rendszeres (nem naponta történő) fogyasztása.
A túlzott és rendszeres alkoholfogyasztás bizonyítottan növeli a szájüreg-, garat-, gége-, nyelőcső-, máj- és valószínűleg a vastagbél-, végbél- és mellrák kockázatát. Romániában a kereskedelemből származó eladott mennyiségből számítva az egy főre jutó etanol-terhelés (tiszta, 100 %-os alkohol) 10 -11 liter/év két évtizede, ez 1998 -ban a nyolcadik legnagyobb érték volt Európában. A túlzott és rendszeres alkoholfogyasztás daganatos kockázatnövelő veszélye fennáll a lakosság egy részében.
AJÁNLÁS: aki nem iszik, ne kezdje el, aki fogyaszt alkoholt, mértékkel tegye (mérsékelt fogyasztás: egység = 10 g tiszta alkoholnak megfelelő ital naponta nőknek, kétszer ennyi férfiaknak).
A túlzott zsiradékbevitel feltehetően növeli a tüdő, vastagbél, végbél, mell és prosztata daganat, és a túlzott állati zsírbevitel feltehetően növeli a tüdő, mell, vastagbél, végbél, méh (endometrium) és dülmirigy daganatos megbetegedésének kockázatát. Európában a romániai zsiradékvásárlás volt az egyik legnagyobb 1995 -ben, ebben az időben a hazai táplálkozásban a zsírenergia arány 38 % volt az ajánlott 30 energia % helyett, és a telített zsírok energiaaránya 14 % volt férfiak és 15 % nők esetében az ajánlott 10 energia % helyett. A daganatos kockázatnövelő túlzott zsiradék és telített zsírbevitel veszélye jelen van a hazai táplálkozásban.
AJÁNLÁS: csökkentsük az ételkészítéshez és kenyérkenéshez használt zsiradék , elsősorban az állati eredetű zsírok mennyiségét, és kerüljük a zsiradékban gazdag élelmiszerek fogyasztását. Kerüljük a nyílt láng fölötti sütést és az étel megégetését.
A túlzott sóbevitel valószínűleg fokozza a gyomorrák kialakulásának veszélyét. Romániában a férfiak csaknem négyszer, a nők mintegy két-és- félszer több sót fogyasztanak az ajánlott napi 6 g-nál. A túlzott sóbevitel kockázatnövelő veszélye jelen van a hazai táplálkozásban.
AJÁNLÁS: a sózás és a sóban gazdag élelmiszerek kerülése; a szokásos élelmiszerek kisebb sótartalmú változatainak gyártása és forgalmazása.
Összefoglalva megállapítható, hogy számos daganatos betegség kockázati tényezője felismerhető a lakosság táplálkozásában, illetve jelenlétére következtetni lehet az élelmiszervásárlási (makrostatisztika), illetve a háztartásstatisztikai (mikrostatisztika) adatokból, valamint a korábban elvégzett táplálkozási vizsgálatok eredményeiből. Ezek a tényezők a következők: a férfi lakosság kétharmadát, a nők felét érintő túlsúly/elhízás, az elégtelen zöldség-főzelék- és gyümölcsfogyasztás, az elégtelen (teljes őrlésű) gabonafogyasztás, az elégtelen élelmi rostbevitel, a túlzott cukorbevitel, a rendszeres alkoholizálás elterjedtsége, a túlzott zsiradék- és állati zsírbevitel, valamint a túlzott sóbevitel. Az egészséges táplálkozás ajánlásai, amelyek a táplálkozással összefüggő betegségek kockázati tényezőinek megszüntetésére irányulnak tartalmazzák az említett javaslatokat.
Az egészséges táplálkozással - zöldség-főzelékfélék és gyümölcsök, valamint teljes értékű gabonafélék bőséges fogyasztása minden nap, sovány tej és tejtermékek, sovány húsok és húskészítmények naponta történő fogyasztása, kevés zsiradék, elsősorban kevés állati zsír felhasználás, csökkentett cukorfogyasztás, az alkoholos italok mellőzése, vagy mértékletes fogyasztása, a sózás kerülése, az ételek odaégetésének, nyílt láng fölött való készítésének kerülése csökkenteni lehet a daganatos betegségek kialakulásának veszélyét.
2007. novem be ré ben köz zé tet tek egy nagy sza bású jelen tést, amely átte kin tette a külön böző típusú daga na tos meg be te ge dé sek viszony la gos koc ká za tát az élet mód dal össze füg gés ben. A jelen tés, ame lyet a Rák ku ta tási Világ alap (World Can cer Rese arch Fund, WCRF) és az Ame ri kai Rák ku tató Szö vet ség (Ame ri can Ins ti tute for Can cer Rese arch, AICR) közö sen adott ki, kor szerű kuta tást és nem zet közi tudo má nyos tapasz ta la tot fel so ra koz tatva a leg kor szerűbb isme re te in ket összegzi az élel mi sze rek, a tes tössze té tel, fizi kai akti vi tás, és a külön böző daga nat tí pu sok között.
A JELEN TÉS HÁTTERE Az első, tíz évvel ezelőtti WCRF jelen tés óta a rák meg elő zés kuta tása drá ma ian növe ke dett, és új, fej let tebb elekt ro ni kus mód sze re ket fej lesz tet tek ki a tapasz ta la tok vizs gá la tára é érté ke lé sére. Egy ér telművévált, hogy szük ség van egy kor szerű sí tett jelen tésre. Egy öt évig tartó folya mat során a világ több mint 20 vezető tudósa meg vizs gált egy sor, a tudo má nyos iro da lom ból spe ci á li san kivá lasz tott folyó ira tot, hogy fel mérje a vál toz tat ható élet mód beli tényezők nek a rák koc ká za tára gya ko rolt hatá sát (WCRF/AICR 2007).
A bizo nyí té kok minő sé gé nek és erős sé gé nek alap ján meg ítél ték, hogy az élel mi sze rek, táp anya gok, tes tössze té tel, és fizi kai akti vi tás közti ok-okozati, illetve védő kap cso la tok meggyőzőek, való színű sít hetők vagy kor lá to zot tak. Ha a jár vány tani bizo nyí té kok, kísér leti és egyéb bio ló giai ered mé nyek össze sí tett, súlyo zott ered mé nye kézen fekvő, ésszerű, tor zí tás tól men tes, erő tel jes, követ ke ze tes, meg is mé tel hető, akkor való színű sít hető az ok-okozati kap cso lat. Egye di legezen tényezők egyike sem való színű, hogy elég sé ges legyen egy ok-okozati kap cso latra követ kez tetni, de rávi lá gíta leg fon to sabb, a tárgy hoz tar tozó ok-okozati kap cso la tokra vonat kozó meggyőző és való színű nézetekre.
FIZI KAI AKTIVITÁS Habár az embert arra terem tet ték, hogy rend sze re sen fizi kai tevé keny sé get végez zen, az utóbbi évek ben, külö nö sen a magas jöve delmű orszá gok ban, a fizi kai akti vi tás szintje tovább csök kent. Tovább nőtt az ülőmunka ará nya, az uta zá sok több sége gép jármű vel tör té nik, a min den napi házi munka nagy részét gépek vég zik, az aktív pihe nés helyét átvette a TV és a video já ték. Az akti vi tás ezen hiá nya fel te hetően fon tos sze re pet ját szik a túl súly ban és az elhí zás ban, ame lyek növe lik bizo nyos rák tí pu sok koc ká za tát. A jelen tés egyet ért azzal az álta lá nos nézet tel, hogy az embe rek arra fejlőd tek és alkal maz kod tak, hogy az élet során végig fizi ka i lag aktí vak legye nek, és hogy az ülő élet mód egész ség te len lehet. Meggyőző bizo nyí té kok állnak ren del ke zésre arról, hogy a fizi kai akti vi tás véd a vas tag bél rák ellen, és való színű leg védi a meno pa u zán túli nőket a méh nyál ka hár tya– és mell rák ellen. A bizo nyí té kok arra utal nak, hogy min den fokú és típusú fizi kai akti vi tás védő hatású lehet, ugyan ak kor bizo nyos moz gás faj ták ról kor lá to zott mennyi ségű adat áll csak rendelkezésre.
TEST ZSÍ ROS SÁGA Vála szul a nap ja ink ban tapasz tal ható anyagi bőségre, egy új és sür gető egész ségi prob léma jelent ke zett; a jár vány szerű túl súly és elhí zás. A test túl zott zsír tal má nak a rák koc ká za tát növelő hatás me cha niz musa még nem kellő kép pen ismert. Ennek elle nére a bizo nyí té kok arra utal nak, hogy : 1. 2. - Az elhí zás, külö nö sen a hasi zsír feles leg, amely a nor má lis feletti hor mon szin te ket okoz és a növe ke dési hor mon, amely elő se gíti a rák sej tek növe ke dé sét. Pél dául a magas inzu lin ter me lés növeli a vas tag bél rák és a méhnyálkahártya-rák, eset leg a has nyál mi rigy és a vese rák já nak koc ká za tát, míg a vér túl zott lep tin tar talma a kolo rek tá lis– és prosz ta ta rák kal áll kapcsolatban. - Az elhí zást ala csony fokú idült gyul la dá sos álla pot jel lemzi. A gyul la dás élet tani válasz vala mely fertő zésre vagy sérü lésre, amely az akut sza kasz ban hasz nos lehet. Azon ban a kró ni kus gyul la dás DNS-károsodást ered mé nyez het és elő se gít heti a rák kialakulását
HÚSOK, BAROM FI HÚS, HAL ÉS TOJÁS Álta lá nos véle ke dés, hogy az ember min den evő, és az egész sé ges étrend mind növé nyi, mind pedig állati ere detű étele ket tar tal maz, pél dául húso kat, barom fi húst, halat és tojást. Ezek az ételek kiváló for rá sai jó minő ségű fehér jék nek és szá mos élet fon tos ságú mik ro táp anyag nak. Azon ban a vörös húsok (pl. marha, bárány és ser tés) fogyasz tása során, fel te hetően a magas hem-vas tar talma miatt, a test ben meg emel ke dik az N-nitrozó vegyü le tek szintje. Továbbá, sok fel dol go zott hús, pél dául a sonka, sza lonna, füs tölt hús, kol bá szok, sült kol bász, ‘hot dog’ tar tal maz a keze lés során hoz zá adott nit rá tot, nit ri tet és más tar tó sí tó sze re ket. Az élelmi nit rá tok és nit ri tek fel te hetően emberi kar ci no gé nek, mert a test ben N-nitrozó vegyü le tekké
TEJ ÉS TEJTERMÉKEK A tejet és tej ter mé ke ket, pél dául a saj tot, vajat, ghee-t (tisz tí tott vajat) és jog hur tot az embe ri ség azóta fogyasztja, ami óta erre a célra meg fe lelő kérődző álla to kat házi a sí totta. A nyu gati terü le te ken, pél dául Euró pá ban, az ételből szár mazó kal ci um nak jelzője lehet a tej ter mé kek fogyasz tása. Az étrend ben talál ható kal ci um ról úgy vélik, hogy véd a rák ellen, ugyanis köz vet le nül hatás sal van a sej tek növe ke dé sére és meg úju lá sára, és epe sa vak hoz és zsí rok ho kap cso lód hat a bél ben, így meg előzi, hogy azok káro sít sák a bél fa lat. A tej bio ak tív anya go kat is tar tal maz, ame lyek nek szin tén védő sze repe lehet. Más részről, a magas kal ci um be vi tel elő se gít heti a sej tek bur ján zá sát a prosztatában.
ZSÍ ROK, OLA JOK, CUK ROK ÉS SÓ A zsí rok és ola jok a leg in kább ener gia dús össze tevői az étrend nek. A cuk rok édes ízű szén hid rá tok. A zsí rok és cuk rok sok ener gi á ban gaz dag étel és ital alko tó ele mei, ame lyek a hízás hoz és elhí zás hoz zá já ruló tényezők lehet nek, ame lyek növel he tik a rák koc ká za tát. Ennek elle nére nincs meggyőző vagy való színű bizo nyí ték, hogy a zsír, ola jok vagy cuk rok kife je zet ten vala mely rák tí pust okoz ná nak. A só (nátrium-klorid) alap vető fon tos ságú a szer ve zet műkö dése szem pont já ból, a múlt ban érté kes árunak szá mí tott. Manap ság sóból bősé ges a kíná lat, és főleg a sóval tar tó sí tott ételek ben, sózott húsok ban, halak ban, olí va bo gyó ban, sok fel dol go zott étel ben, kol bá szok ban, kész ét elek ben, már tá sok ban, és még köz vet le neb bül csip szek ben, mogyo ró ban, és más ízle tes falat kák ban talál ható meg. Bizo nyí tott, hogy a magas sóbe vi tel káro sítja a gyo mor fa lat, elő se gíti az N-nitrozó vegyü le tek ter melő dé sét, és támo gatja a hasi karcinogéneket.
A nem fertőző beteg sé gek, bele értve a rákot is, világ szerte a leg főbb egész ség ügyi ter het jelen tik. A jelen tanul mány azzal, hogy átte kinti a meg lévő bizo nyí té ko kat, jelentő sen hoz zá já rul az isme ret bá zi sunk hoz, mert segít meg ha tá rozni, hogy az ételek, a táp lál ko zás, fizi kai akti vi tás, tes tössze té tel milyen mér ték ben módo sítja a rák kiala ku lá sá nak koc ká za tát, és fel hívja a figyel met a leg fon to sabb tényezőkre. Eze ket az infor má ci ó kat a nem zeti kor má nyok által kiadott, az egész sé ges élet mó dot elő se gítő aján lá sok kal páro sítva lehet a leg job ban felhasználni. Fia tal kor ban és a felnőtt kor során jól meg vá lasztva étke zési szo ká sa in kat és élet mó dun kat segít csök ken teni bizo nyos beteg sé gek, mint pél dául az elhí zás, szív be teg ség, magas vér nyo más, cukor be teg ség, és egyes rák fé lék koc ká za tát. Az egész sé ges étrend sok féle és vál to za tos táp lá lék kiegyen sú lyo zott bevi te lé vel és bizo nyos ételek mér sé kelt fogyasz tá sá val érhető el.
A RENDSZERES FIZIKAI AKTIVITÁS HATÁSA A SZERVEZETRE A rendszeres fizikai aktivitás előnyei "nemre és korra tekintet nélkül" jól ismertek. A testedzés, a sport általános kedvező hatásain túlmenően alkalmazható egyes betegségek prevenciójában, kezelésében és rehabilitációjában. Számos hazai és nemzetközi közlemény állásfoglalása alapján megállapítható: - A rendszeres fizikai aktivitás (edzés) csökkenti a hipertónia, a diabétesz, a koszorúér-betegség, az elhízás következtében fellépő megbetegedések és a korai halálozási esetek számát. - Előnyös hatása áthangolja a mozgatórendszert. - Javul a központi idegrendszer szabályozása. - Az endokrin rendszer kapacitása nő. - Az anyagcsere gazdaságosabbá válik. - Előnyösen befolyásolja az immunrendszer funkcióját. - Javul a szervezet oxigénellátása.
A RENDSZERES TESTEDZÉS ÉS AZ IMMUNRENDSZER KAPCSOLATA A rendszeres fizikai aktivitás a celluláris és humorális immunválaszt egyaránt előnyösen befolyásolja. Terhelés hatására a B-limfociták száma nő és az Ig. A koncentrációja csökken. A T-limfocitákhoz kötött immunválasz egyes irodalmi adatok szerint nem, mások szerint pedig a helper/szuppresszor sejtek aránya csökken. A természetes ölősejtek (NK) száma és aktivitása a fizikai terhelés hatására nő, amelyet a fokozott katecholamin- és b-endorfin-elválasztással magyaráznak. A terhelés intenzitásától függően változik a leukociták száma, edzett állapotban a leukocitózis csökken. Ugyanakkor a terhelést követő fehérvérsejtszám-emelkedés átmeneti jellegű, általában 15 -45 perc. A fehérvérsejt-változás mechanizmusa többféleképpen magyarázható. Ezek: - Hemokoncentráció. - A tüdő fokozott perfúziója több fehérvérsejtet juttat a keringésbe. - A fokozott katecholaminszekréció a fehérvérsejteket a raktárakból mobilizálja. - Az emelkedett glükokortikoidszint a granulocitákat mobilizálja a csontvelőből. - Az interleukin mennyiségének emelkedése stimulálja a granulocitózist.
A RENDSZERES FIZIKAI AKTIVITÁS ÉS A MALIGNUS TUMOROK KAPCSOLATA A vastagbéltumorok gyakoribbak inaktív egyéneken. Ugyanez vonatkozik az emlő- és a tüdődaganatokra is. A prosztata- és a pancreasdaganatokra vonatkozóan nem találtak szignifikáns különbséget az aktív, illetve az inaktív csoportok között. A leírtak szerint megállapíthatjuk, hogy a rendszeres testedzés során létrejövő adaptáció az anyagcsere számos területét érinti. A genetikai adottságok mellett a fizikai terhelés indukálta válasz, az edzés- és versenyszituációkhoz való alkalmazkodás, az edzésadaptáció a sportteljesítmény meghatározója.
A RENDSZERES FIZIKAI AKTIVITÁS HATÁSA AZ ELHÍZÁSRA Az elhízás primer és szekunder megelőzésében és szövődményeinek kezelésében a rendszeres fizikai aktivitás szerepe világszerte elfogadott. A kalorikus túltáplálás és a testedzés hiányából adódó kövérség a magyar lakosság jelentős részét érinti. Az energiafelhasználásban a testmozgással járó izomműködés nélkülözhetetlen tényező. Az elhízás szövődményei, a hyperinsulinaemia, a hyperlipidaemia, a cukorbetegség, a hipertónia és a mozgásszervi ártalmak stb. megfelelő intenzitású és rendszerességű fizikai aktivitással megelőzhetők. Az edzéssel járó izomtevékenység kitűnően kiegészíti a diétás és a gyógyszeres kezelés hatásait. A testedzés megfelelő étrenddel párosítva a szervezet energiabevitelét és -felhasználását szabályozni képes. Lehetővé válik az "ideális" testsúly fenntartása, az izomtömeg növelése és a zsírszövet csökkentése. A sporttevékenységet lehetőleg gyermekkorban kell elkezdeni és egy életen át folytatni kell. A rendszeres mozgás megkönnyíti a mindennapos stresszhatások elviselését, biztosítja a metabolikus fittséget, csökkenti a testsúlyt és meghosszabbítja az életet.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Lazăr Klaudia Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság 520023, Sepsiszentgyörgy, Gödri Ferenc utca, 12 szám Egészségügyi Nevelés Iroda Tel. 0267 351398 Email: dsp@dspcovasna. ro Web: www. dspcovasna. ro
- Slides: 38