Dvid Mria Mentori s tancsadi tevkenysg a tehetsg

Dávid Mária: Mentori és tanácsadói tevékenység a tehetség kibontakoztatásáért KLEBELSBERG PEDAGÓGIAI NAP TEHETSÉG KONFERENCIA Kaposvár, 2016. szeptember 16.

Miért van szükség tanácsadásra és mentorálásra a tehetséggondozásban? • Mert a tehetség egyedi, ezért egyéni, személyre szabott támogatásra van szüksége • Mert a tehetségnek speciális támogatási igényei vannak (kognitív és affektív) • Mert a tehetséggondozás során felmerülő kérdések, dilemmák gyakran jelentősek, egész életutat meghatározóak lehetnek • Mert a tehetséggondozás speciális szakértelmet igényel, amelynek nem mindenki van birtokában, aki a tehetséges fiatallal találkozik. • Mert a tehetség kibontakozását gyakran akadályozhatják gátló tényezők

Kik kérhetnek tanácsot? • A tehetséges diák • A szülők • A tehetségesekkel foglalkozó pedagógus • A tehetség témakörrel ismerkedő egyéb személy

Milyen problématípusok fordulhatnak elő? • Információkérés a tehetséggondozó programokba való bekapcsolódás lehetőségeiről iskolában és iskolán kívül • A tehetségterületbe fektetett idő – más tanulmányok összehangolása • Tanulási problémák, magatartási problémák • Anyagi kérdések, a tehetséggondozás finanszírozása • Tehetségfelmérés – mely területen kiemelkedő • Továbbtanulás – pályaválasztás • Alulteljesítés • Választás a különböző tehetségterületek között • Lemarad az órán, nem tud együtt dolgozni a többiekkel

Tehetség tanácsadás

A tehetség-tanácsadás tartalma: • A tehetséggel szorosan összefüggő területek: ▫ Tehetség azonosítás, ▫ Szakszerű ellátás/tehetséggondozás • A lazábban összefüggő, de lényeges területek: ▫ ▫ Tanulási problémák, motiválási kérdések, pályaorientáció, életvezetési problémák

A professzionális tanácsadói szakértelem kettős jellege: • Általános tanácsadói kompetenciák: Speciális tudás és készség, melynek segítségével képes az emberekkel bánni, a tanácskérőt egy belső munkára késztetve végigvezetni a problémamegoldó folyamaton. • Szakterületi kompetenciák: A tehetséggondozással kapcsolatos információk, ismeretek tudása, amelyek elősegítik az adott problémák megoldását.

A laikus és professzionális tanácsadás különbségei A laikus segítő A képzett tanácsadó Maga akarja megoldani a problémát A kliensét vezeti végig egy problémamegoldó folyamaton Nem feltétlenül képzett, nem ismeri a tanácsadási (problémamegoldó) folyamat lépéseit, és nem képzett a segítő beszélgetés lefolytatására Képzett, ismeri a tanácsadási (problémamegoldó) folyamat lépéseit és képes arra, hogy megfelelő beszélgetésvezetési technikákkal a tanácskérőt belső munkára késztetve végigvezesse ezen a folyamaton Nem ismeri a tanácsadási módszereket, ismer speciális tanácsadási (öndefiníciót segítő kérdőíveket, és módszereket, öndefiníciós kérdőíveket mérlegelési eljárásokat) és mérlegelési eljárásokat szakterületi információk nem állnak birtokában Szakterületi információk és informálódási lehetőségek gazdag tárházával rendelkezik.

A tanácsadás szintjei: • A tanácsadás szintjei a támogató – segítő beavatkozás mélységére, a tanácskérő intrapszichés folyamataival való foglalkozás mélységére utalnak. • Első szint – orientáció: ahol elsősorban információátadás történik. Általában rövidebb, kevésbé időigényes. • Második szint – konzultáció: irányítás, támogatás, hosszabb időtartamú, kevésbé konkrét kisérés, vezetés, ahol az információnyújtás mellett annak a feldolgozását és a döntéshozatalt is segítjük. • Harmadik szint – pszichológiai tanácsadás: időigényesebb folyamat, mint a konzultáció, a támogatás már elsősorban a személyiségre irányul, erőforrás átstrukturálás és összpontosítás történik. (Váry 1999).

A pedagógiai tanácsadás fogalma: • Célorientált problémamegoldó tevékenység, amelyben ▫ a pedagógusok személyközi kapcsolaton keresztül nyújtanak támogatást tanítványaik/neveltjeik vagy azok szülei részére, ▫ A gyermekek mindennapi életében, az intézményes nevelés során a bölcsődei/óvodai/iskolai pályafutásban előforduló élethelyzetek legoptimálisabb megoldása érdekében. • Ebben az interakcióban az adott probléma megoldásához kapcsolódó információk feldolgozása történik meg a tanácsadó pedagógus segítségével.

A PEDAGÓGIAI TANÁCSADÁS MODELLJE (Dávid, 2001) • Első szakasz – kapcsolatfelvétel – problémafeltárás • Második szakasz – alternatív megoldások kidolgozása lépései: ▫ Tisztázás: a tanácskérő személyes tulajdonságainak feltárása. Öndefiníciós módszerek alkalmazása Tanári kérdőív. doc http: //tanulasfejlesztes. ektf. hu/index. php ▫ Információgyűjtés: a tanácskérő a személyiségéhez illeszkedő, a probléma megoldás szempontjából fontos információk beemelése a tanácsadási folyamatba. ▫ Mérlegelés: a lehetséges megoldások összevetése. • Harmadik szakasz – döntés – cselekvési terv kidolgozása. • Negyedik szakasz – a megoldás megvalósításának nyomon követése

A pszichológiai tehetség-tanácsadás: • „. . egyre gyakoribb tapasztalat, hogy a szunnyadó tehetség, mint egy „csíra” gondozásra, előcsalogatásra vár, s akár egész életen át rejtve maradhat. Vannak, akik elindulnak a fejlődés rögös útján, de valamiért elakadnak, visszaesnek, s vannak, akik végleg feladják. • Az ilyen még nem felismert, elakadt, beilleszkedési, magatartási, tanulási, kapcsolati vagy önértékelési gondokkal küszködő tehetséges sportoló, művész, alkotó, kreatív gyermekeknek szeretnénk segíteni a továbblépésben: • diagnosztikai módszereinkkel, • az egyéni és csoportos személyiségfejlesztéssel, • a szüleikkel, tanáraikkal, mentoraikkal folytatott konzultációkkal, • a tájékoztatásokkal, tanácsadással, együttműködve a Nevelési Tanácsadó szakembereivel, a pályaválasztási tanácsadókkal, és az iskolapszichológusokkal. • Célunk tehát nem a közvetlen tehetséggondozás, sokkal inkább, a tehetség kibontakozását akadályozó, környezeti és személyiségbeli tényezők feltárása és elhárítása. ” • http: //www. barcziiskola. hu/tehetseggondozas/tehetsegtanacsadas

A tanácsadással foglalkozó intézmény funkciói: • Információnyújtás ▫ Kiterjedt, naprakész, könnyen kezelhető információs rendszer • Pszichológiai tanácsadás • Konzultáció biztosítása/kérése a tehetségesek oktatásával nevelésével kapcsolatban (Herskovits 1998)

A tehetséggondozás törvényi szabályozásában is megjelenik a tanácsadás • 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről: „kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség, ” • 15/2013. (II. 26. ) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről • 12. A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása • 30. § a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása keretében az Intézmény feladata: • d) tanácsadás, támogatás a szülőnek, • e) konzultáció a pedagógus részére, • k) tehetségfejlesztő műhelyek vezetői számára konzultációs lehetőség biztosítása, melyet a tehetséggondozó koordinátor lát el. • (2) A tehetséggondozó koordinátor • a) kapcsolatot tart a nevelési oktatási intézmények iskolapszichológusaival, óvodapszichológusaival

Tehetségek mentorálása

Mentorálás • A mentorálás terminust számos területen használják, ezért a személyes segítő tevékenységek általános gyűjtőfogalmának is tekinthető. • A különböző meghatározások között Freedman áttekintése alapján három ponton konszenzus mutatkozik: ▫ (1) a mentoráltnál tapasztaltabb, nagyobb tudással rendelkező személy, ▫ (2) aki a mentorált fejlődésének elősegítését szem előtt tartva nyújt segítséget, iránymutatást ▫ (3) erős kötődéssel jellemezhető bizalmi kapcsolat keretébe. (Fejes Kasik Kinyó 2009)

A mentorálás típusai: • Informális mentorálás • Formális mentorálás ▫ ▫ Tradícionális mentorálás Csoport mentorálás Kortárs mentorálás E mentorálás

A mentori kapcsolat fejlődésének feltételezett szakaszai (Keller, 2005. Idézi: Fejes-Kasik-Kinyó 2009)) Szakasz elnevezése tartalma Szervezés felkészülés a kapcsolatra Kezdeményezés kapcsolat kezdete, megismerkedés Fejlődés, támogatás rendszeres találkozás, interakciók kialakítása Befejezés, a mentori kapcsolat zárása akadályok a kapcsolatban vagy a kapcsolat befejezése Átértelmezés megállapodás a későbbi kapcsolattartásról vagy újrakezdés

Az önreflexiót elősegítő mentori attitűd • „Az önreflexió egyike azon képességeinknek, amelyek nemcsak a személyiségfejlődésben, hanem a személyes célok elérésében és az aktív életvitelben is hasznosak lehetnek. • Az önreflexió során képesek vagyunk önmagunkat viszonylag semlegesen érzékelni és elemezni, amelynek révén a további lépéseinkre vonatkozóan következtetéseket tudunk levonni. • A módszer segítségével elgondolkodhatunk magunkon. • Célja, hogy a saját magatartási formák tudatosuljanak, azokat meg tudjuk kérdőjelezni és szükség esetén változtatni. ” http: //life coach. blog. hu/2011/01/22/az_onreflexio_1 • A mentorált reflexiós naplója. docx

Vallomás egy mentorról • „Amikor a jogi egyetemen másodéves voltam, elkezdtem írni a Népszabadságba. Kelen Károly vett szárnyai alá, tőle leshettem el az újságírás alapjait, ő mondott véleményt írásaimról, adta vissza, ha úgy érezte, van még mit csiszolni rajtuk. Igazából őt tekintem a mentoromnak, szakmailag a legtöbbet neki köszönhetek, ő indított el ezen a pályán. Amikor 2011 ben megkaptam a Primissima díjat, nem volt véletlen, hogy elsősorban neki köszöntem meg az elismerést, mint ahogy az sem, hogy sajtó kategóriában később mások is voltak, akik neki mondtak köszönetet. „ (Al Ghaoui Hesna, az MTVA szerkesztő riportere) http: //www. lafemme. hu/tehetseg/1 350_mentorok_mentorai

Irodalmak a témában • Dávid Mária: A tanácsadás és konfliktuskezelés elmélete és gyakorlata. Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója. Budapest. 2012 • Mező Ferenc szerk. Tehetségkoordinátorok kézikönyve. K+F Stúdió Kft. , Debrecen, 2012 • Dávid Mária, Gefferth Éva, Nagy Tamás, Tamás Márta: Mentorálás a tehetséggondozásban. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Budapest, 2014. (Géniusz könyvek; 35. ) http: //tehetseg. hu/tehetsegkonyvtar

Köszönöm a figyelmet david. maria@uni-eszterhazy. hu