DUNA RSZVZGYJTGAZDLKODSI TERV FELLVIZSGLATA AZ ORSZGOS VZGYI FIGAZGATSG

DUNA RÉSZVÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÉSZAKDUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG KÖZÖS FÓRUMA VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS EREDMÉNYEI A DUNA RÉSZVÍZGYŰJTŐN TAHY ÁGNES, RÁKOSI JUDIT

DUNA RÉSZVÍZGYŰJTŐ • • • 34. 733 km 2 5 208 ezer lakos 1324 település (13 megye) 16 tervezési alegység 6 vízügyi igazgatóság Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr) • Emberi terhelésekkel legjobban súlytott terület • Hajtóerők 1. : ipar és települések (lakosság) • Hajtóerők 2. : mezőgazdaság és éghajlatváltozás • Hajtóerők 3. : energiatermelés és felvízi (külföldi) hajtóerők

VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV TARTALMA 1. Vízgyűjtők jellemzése 2. Védett területek 3. Emberi tevékenységből eredő terhelések és hatások 4. Monitoring hálózatok és programok 5. Vízhasználatok gazdasági elemzése 6. A vizek állapotának értékelése, jelentős vízgazdálkodási kérdések azonosítása 7. Környezeti célkitűzések 8. Intézkedési program 9. Kapcsolódó programok és tervek 10. A közvélemény tájékoztatása

VÍZTESTEK STATISZTIKÁI 456 (1078 -ból) felszíni víztest 375 (889) vízfolyás víztest (8006, 75 km) ebből: 129 (381) erősen módosított 56 (139) mesterséges 77 (189) állóvíz (211, 5 km 2) ebből: 39 (124) erősen módosított 16 (32) mesterséges (jelentős csökkenés a VGT 1 -hez képest a körtöltéses halastavak törlése miatt) 85 (185 -ből) felszín alatti víztest 42 porózus (23 sekély + 19 rétegvíz) 24 hegyvidéki (12 sekély + 12 hasadékos) 17 karszt (9 hideg + 8 termál) 2 porózus termál

FELSZÍNI VÍZTESTEK kategóriák típusok

VÉDETT TERÜLETEK • Ivóvízkivételek védőterületei: 803 db (1952 -ből) felszíni (2 db) és felszín alatti (801) vízbázis (EU VKI 7. cikk szerint: >10 m 3/nap; min 50 fő ellátása) – csak 260 védőterületi határozat • Tápanyag-érzékeny és nitrát-érzékeny: a Duna rvgy 78%-a (ország területének 70%-a) (240/2000 (XII. 23. ), illetve a 27/2006 (II. 7. ) Korm. rendelet) • Természetes fürdőhelyek: 67 db (309 -ből) (78/2008. (IV. 3. ) Korm. rendelet, OKI nyilvántartása) • Természeti értékei miatt védett területek (1996. évi LIII. törvény, FM nyilvántartása) ─ Natura 2000 területek: 236 db (522) (élőhely és madárvédelmi) ─ Egyéb természetvédelmi vizes területek: 188 db (399) (NP, TK, TT, Ramsari, ex lege) ─ A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek: 2 db (7) (6/2002. (XI. 5. ) Kv. VM rendelet, 7. melléklet)

NITRÁT- ÉS TÁPANYAGÉRZÉKENY TERÜLETEK Jelentős növekedés VGT 1 → VGT 2 2012: 19 ezer km 2 2014: 27 ezer km 2 Felszíni vizek állapotértékelése alapján a szervesés tápanyag terhelés jelentős

EMBERI TEVÉKENYSÉGBŐL EREDŐ TERHELÉSEK ÉS HATÁSOK • Vizek fiziko-kémiai elváltozását (pontszerű és diffúz szennyezőforrás) okozó terhelések • Veszélyes anyag szennyezés és az emisszió leltár (pontszerű és diffúz szennyezőforrás) • Morfológiai beavatkozások (keresztirányú hosszirányú beavatkozások, fenntartások) • Vízjárást módosító beavatkozások műtárgyak, (víz visszatartás, vízátvezetés, vízszint szabályozás, vízkivétel, vízbevezetés) • Egyéb terhelések (közlekedés, rekreáció)

VESZÉLYES ANYAGOK EMISSZIÓ LELTÁRA

VESZÉLYES ÜZEMEK, BALESETSZERŰ SZENNYEZÉSEK, KÁRELHÁRÍTÁS ÉS KÁRMENTESÍTÉS Szennyezett terület: 189 db (696) Veszélyes üzem: 191 db (345)

HIDROLÓGIAI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE

FELSZÍNI VÍZKIVÉTELEK A VÍZHASZNÁLAT CÉLJA SZERINT Országos: Felszíni vízkivételek: 5, 4 km 3/év = 171, 4 m 3/s Qaug 80= 2184 m 3 VÍZKIVÉTELEK /s, ebből hazai A keletkezés 45, 7 m 3/s 55% ökológia, MEGOSZLÁSA 45% hasznosítható VÍZHASZNÁLAT CÉLJA SZERIN Duna rvgy: Felszíni vízkivételek: 3, 48 km 3/év = 110, 5 m 3/s Qaug 80= 888 m 3/s, ebből hazai keletkezés 24, 8 m 3/s

VÍZKIVÉTELEK ÉS KÉSZLETEK ÉRTÉKELÉSE • Ökológiai vízigény meghatározása • Hasznosítható készlet meghatározása • Ha a vízkivételek nagyobbak, mint a hasznosítható készlet, akkor jelentős a vízhasználat • Ha a vízkivételek elérik a hasznosítható készlet 90%át, akkor fontos a vízhasználat • Mesterséges csatornákon szabályozott a 68 víztesten vízkivételeket csökkenteni kell, 13 vízszolgáltatás, de a nál alig maradt kiadható készlet, 132 -nél nincs vízszállítás kapacitás függő készlet, 86 mesterségesnél az elégtelen kapacitások korlátozzák csak a vízellátást

A VGT 2 AZ ELSŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA • Az intézkedési program tartalma lényegében nem változott, de a hangsúlyok eltolódtak • Intézkedések részletesebb kidolgozása, több útmutató, több szabályozási koncepció, több háttérinformáció • A VKI célkitűzések megvalósításához „mindenkinek” hozzá kell járulnia (minden vizes projektben kell lennie VGT elemnek) • Intézkedések forrása biztosított kell legyen • DPSIR model alkalmazása az intézkedések tervezéséhez

INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A DPSIR ALAPJÁN • Igény kezelő (hajtóerő) (víztakarékos berendezések alkalmazása, gazdasági szabályozók, határértékek, oktatás, képességfejlesztés) • Terhelés csökkentő (szennyvíztisztítás hatásfokának növelése, tápanyag-gazdálkodás) • Állapot javító (rehabilitáció, vízpótlás) • Hatás mérséklő (holtág, hullámtér revitalizációja például egyes árvízvédelmi intézkedések ellensúlyozása céljából)

INTÉZKEDÉSEK I. 1. Pontszerű szennyezések • • • 2. Diffúz terhelések • • • 3. Szennyvíztisztító telepek építése, korszerűsítése Elsőbbségi anyagok kibocsátásának csökkentése Talajerózióból származó terhelés csökkentése Települési csapadék-gazdálkodás Ipari szennyvíztisztítók korszerűsítése, bővítése Szennyezés csökkentése, felszámolása Településekről származó szennyezések megelőzése és szabályozása Talajerózióból származó terhelés csökkentése Természetes vízvisszatartás Mezőgazdasági eredetű tápanyag és veszélyes anyag szennyezés csökkentése Erdészeti tevékenységből származó szennyezések csökkentése Hidromorfológiai elváltozások enyhítése • • A hidromorfológiai viszonyok javítása Hosszirányú átjárhatóság helyreállítása, keresztirányú művek hatásainak csökkentése

INTÉZKEDÉSEK II. 4. Vízkivételek szabályozása, a természetes vízjárást módosító hatások • • 5. Ökológiai szempontok beépítése a fenntartható vízhasználatok megvalósításába A víz hatékony felhasználása, nem vízigények kielégítését szolgáló FA vizek szabályozása Vízár politikai intézkedések Vízjárási viszonyok javítása, ökológiai kisvíz helyreállítása, vizes élőhelyek védelme Ivóvízellátás biztonsága • Ivóvízbázis védelmét szolgáló intézkedések 6. Védett természeti területek és fürdésre kijelölt vizek • • • Károsodott vízi, vizes és szárazföldi élőhelyek védelme Hidromorfológiai viszonyok javítása, kompenzációs intézkedések FA vízelvonások szabályozása 7. Monitoring (EU Bizottság feltételeinek megfelelően kell kialakítani) • • • bióta monitoring elvégzése, kiegészítő kémiai monitoring elvégzése, kiegészítő halmonitoring vizsgálatok elvégzése, felszín alatti vizek kiegészítő kémiai monitoringja elvégzése, emisszióprofil meghatározása az EU által megadott veszélyes anyagokra

INTÉZKEDÉSEK III. 8. Gazdasági szabályozás a vízpolitikai célok elérése érdekében • • • 9. Felügyelet, igazgatás megerősítése, a VKJ rendszer átalakításával A vízgazdálkodás és vízkárelhárítás területi infrastruktúrájának árazása szabályozása Vízkészlet-gazdálkodás korlátos készletekkel Vízvédelmi zónák, beszivárgási területek és puffer területek (területhasználatok) Települési vízgazdálkodás és Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése • • vízkivételek szabályozása, takarékosságra ösztönző gazdasági eszközök, az igénygazdálkodás erősítése, vízigény szabályozás takarékos vízhasználatok elősegítése, vízvisszatartás különböző formáinak növelése, vízszintszabályozás, vízpótlás, árvízi kockázat csökkentése az ökológiai szempontok figyelmbe vételével területhasználat módosítása, eróziócsökkentés, ökoszisztémák állapotának javítása, ökoszisztéma szolgáltatások erősítése, vízfolyások, hullámterek, árterek rehabilitációja, tározók ökológiai szempontú üzemeltetése, szennyvízkibocsátás határértékeinek módosítása

BELVÍZ-GAZDÁLKODÁS ÉS CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS, TITSZTÍTOTT SZENNYVÍZ ÚJRAHASZNOSÍTÁS VGT 2 háttéranyag: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató Ingatlan – települési rendszer – belterület és külterületi vízrendezés kapcsolata

VÍZTAKARÉKOS TECHNOLÓGIA !!! VM kérdőíves felmérés eredménye szerint alacsony a víztakarékos technológia elterjedsége és az új fejlesztési igényeknél is kevesen választják Vízkészlet rendelkezésre állásának, szolgáltatásának a díja magas ? ? ? VP támogatja az energiatakarékos és víztakarékos technológiai fejlesztéseket !!

VGT 2 INTÉZKEDÉSEK CSOPORTJAI 1. Hajtóerőre ható (D) – vízárpolitikai eszközök, gazdaságszabályozási eszközök – tanácsadó szolgáltatás a mezőgazdaság részére, más szektor részére – kutatás, tudásbázis fejlesztés a bizonytalanság csökkentése érdekében 21

VGT 2 INTÉZKEDÉSEK CSOPORTJAI 2. • Terheléscsökkentő intézkedések (P) • Állapotjavító intézkedések (S) • Hatáscsökkentő intézkedések (I) – Szabályozási intézkedések – Gazdasági ösztönzők – Egyéb nem szerkezeti intézkedések – Műszaki intézkedések A VGT 2 intézkedései között jelentős szerepe lesz a szabályozási, és a „puhább” intézkedéseknek (jó gyakorlatok, gazdasági ösztönzők, tanácsadás, képzés).

VÍZKÉSZLET-JÁRULÉK RENDSZER MÓDOSÍTÁSA 1. CÉLOK – Az állami vízvagyon igazgatási és hatósági alapfeladatainak (szolgáltatásainak) kiszámítható finanszírozása, – A jelenleg VKJ-t nem fizető vízhasználatok közül az öntözés, a halgazdaság és rizstermelés VKJ fizetésének visszaállítása.

VÍZKÉSZLET-JÁRULÉK RENDSZER MÓDOSÍTÁSA 2. MEGVALÓSÍTÁS • A VKJ (és a VTD) szolgál a vízgyűjtőgazdálkodás-felügyeleti feladatainak forrásaként • A Vízkészlet járulék „g” szorzó számítás víztest típusonkénti alkategóriáinak egyszerűsítése és víztestenkénti megfeleltetése a VKI szerinti jó, vagy a nem jó állapot minősítésének. t, túlhasználati szorzó bevezetése

VÍZKÉSZLET-JÁRULÉK RENDSZER MÓDOSÍTÁSA 3. MEGFIZETHETŐSÉGI ELEMZÉS • Az egyes ágazatok által fizetett járuléknak a bruttó hozzáadott-értékhez viszonyított aránya. • Az öntözés, halgazdaság, rizstermelés célkódok esetében a járulék újra bevezetésének problémájára az ágazati járuléknak a bruttó hozzáadott-értékhez viszonyított magas aránya mutat rá (alacsony a hozzáadott érték mértéke, ezért alacsony a fizetőképesség). Alacsonyabb szorzó a javaslat.

INFRASTRUKTÚRA FENNTARTÁS-MEZŐGAZDASÁGI VÍZSZOLGÁLTATÁS ÁRAZÁSA • Közérdekű funkciók lehatárolása-vízpótlás esetén: a jó ökológiai állapothoz és jó ökológiai potenciálhoz szükséges vízmennyiségek biztosítása • ex-ante feltétel: a mezőgazdasági vízszolgáltatásra kialakítandó költségmegtérülést biztosító árpolitika. • A vízpótló infrastruktúra közérdekű működtetésének finanszírozási terhe nevesítve kerüljön be az érintett vízügyi igazgatóságok éves költségvetésébe. • Az árképzést végző vízszolgáltató szervezet az árképzésben használt információkat és a költségmegosztás alapjául szolgáló adatokat meg kell, hogy küldje az OVF-nek, akinek feladata a költségkontroll. • Megfizethetőségi elemzés alapján látható, hogy a vízszolgáltatási díj jövedelmezőségre gyakorolt hatása nagyon széles skálán mozoghat. A nem lényeges hatástól a pozitív jövedelmezőség megszűnéséig terjed a skála. A díj bevezetését ezért az alkalmazkodás lehetőségének (fokozatosság) a biztosításával kell bevezetni.

HATÉKONY VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁS • Ahol van már hiány, túlhasznált készlet: új allokációs mechanizmusra van szükség, forgalmazható lekötési jogosultság • Az új rendszer bevezetését meg kell, hogy előzze a készletek tényleges használatának adminisztratív felülvizsgálata és az engedéllyel nem rendelkező használatok döntő részének a felszámolása. • Felszíni vizek esetén a lekötés időszakának a kettéosztása javasolt (eltérő lekötési jogosultság, vízbőség esetén, ha nem jár a szolgáltató számára többletköltséggel ingyenes használat lehetősége)

TERÜLETI DIFFÚZ TERHELÉSEK, VÍZVÉDELMI ZÓNÁK • A diffúz terhelés csökkentése a Közös Agrárpolitika zöldítésre vonatkozó feltételeinek az ökológiai jelentőségű területek vízvédelmi szempontú kialakításával, amely a szennyezőanyagokkal terhelt (elsősorban erózió és belvíz forrású) lefolyás csökkentésére irányul. • Ösztönzés szempontjából a leghatékonyabb megoldás akkor lenne elérhető, ha a feltételek be tudnak épülni a zöldítési kifizetés (80 €/ha) elfogadási feltételei közé. • Kimagasló szerepe van a képzésnek és a tanácsadásnak. • Megfontolandó a későbbiekben egy vízterhelési díj bevezetése

VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁGI TEVÉKENYSÉGEK EGYSÉGES SZEMPONTOK SZERINTI ÁRAZÁSA. • Országosan érvényes elvek és ennek megfelelő szabályozás, költségszámítás kidolgozása • Jelenleg megfizettetett többlet tevékenységek: mederhasználat (hajózás lehetőségének biztosítása), erőművi vízhasználat akadályainak elhárítása (pl. uszadék), hűtővíz kivétel lehetőségének biztosítása, töltésen való közlekedés lehetősége.

VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS • Cél: A költségfedező és egyben megfizethető díjszabályozás • Az ágazati különadók, különösen a közműadó kivezetése a szektorból • A rezsicsökkentés jelenlegi gyakorlata helyett az ágazati ÁFA csökkentése megfontolandó • A vezetékes vízellátáson és közműves szennyvízelvezetésen kívüli feladatok, szolgáltatások költségeinek elkülönített nyilvántartása és költségeinek megfizetése annak érdekében, hogy azok ne terheljék a vízdíjakat (ilyen szolgáltatások a tűzivíz biztosítása, a csapadékvíz -elvezetés) • Progresszív díjrendszer (esetleg egy bizonyos fogyasztási szintig ingyenes vízfogyasztás) • Rekonstrukció finanszírozási stratégia (nem lehet mindent díjból)

VÍZELVEZETÉS ÁRAZÁSA • Közérdekű funkciók lehatárolása-vízelvezetés esetén: a belterületek vízkárokkal (belvíz, aszály) szembeni biztonságához szükséges vízrendszerek működtetése (belterület önkormányzat, külterület vízügyi igazgatóság), állami tulajdonú külterületi, pl. vonalas létesítményekhez kapcsolódó vízelvezetés befogadása • A vízelvezető infrastruktúrával a közérdeken felül nyújtott szolgáltatások esetén, a vízrendszer minden elemére ki kell alakítani az igénybevétellel arányos hozzájárulás finanszírozási mechanizmusát a működtetési és fenntartási költségek tekintetében egyaránt. (Az igénybevétel mértéke a vízmennyiség) A finanszírozási szisztéma az „igénybe-nem-vétel” opciójának felajánlásával kezelheti a differenciált költség elosztás igényét •

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁS • A cél a települési csapadékvíz-gazdálkodás kialakítását előmozdító szabályozási, szervezeti és, gazdasági ösztönző rendszer elindítása. • A Vg. Tv 4. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az önkormányzat feladata a település belterületén a csapadékvízzel történő gazdálkodás. • Települési csapadékvíz-gazdálkodás a csapadék hasznosítását/hasznosulását célzó rendszerek tervezése, kiépítése és üzemeltetése úgy, hogy a károk elkerülése és/vagy csökkentése is megvalósul. • A települési csapadékvíz-gazdálkodás ellátására szolgáltató szervezet kijelölése szükséges. • A vízvisszatartást és hasznosítást ösztönző díjképzési/helyi adó rendszer bevezetése, melyre egységes díjképzési jogszabály kidolgozása szükséges

A VGT 2 TÁRSADALMASÍTÁSA • www. vizeink. hu honlapon a Duna RVGT 2 tervezetek, vitaanyagok publikálása - 6 hónapos véleményezési időszak: – Vitaanyag I. (2015. augusztus 31 -ig) – Vitaanyag II. (2015. szeptember – november) • Fórumok rendezése (június-szeptember) ─ Területi fórumok 6 db (dunai VIZIG-ek) ─ Duna Részvízgyűjtő fóruma: 1 db ─ Területi specifikus egy-egy helyi kiemelt témakörben: Ráckevei. Soroksári-Dunaág, Rába alsó szakasz – Hanság, Dunántúli karszt, Duna-Tisza-közi Homokhátság, Alföld termálvizek ─ Országos szakmai tematikus (egy-egy ágazat) számára tartott fórum 18 db • A fórumokon elhangzottak és az e-mailben, postán megküldött vélemények folyamatosan feldolgozásra kerülnek. VGT 2 10. fejezet mellékletben a vélemények és válaszok közlése. KÉRJÜK KÜLDJE MEG VÉLEMÉNYÉT A VITAANYAGOKRÓL!

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!