dr Jeney Lszl A nagyvrosvidk kettssg ersdse Eurpa

dr. Jeney László A nagyváros–vidék kettősség erősödése Európa gazdasági térszerkezetében Magyar Tudomány Ünnepe 2008 „Európa változó terei” Tudományos konferencia ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék Budapest, 2008. 11. 08.

Új egyenlőtlenségi viszonyok Európa gazdasági térszerkezetében n Új/felerősödő folyamatok az ezredfordulón – Rendszerváltozás, európai integráció, globalizáció n Hatás a regionális folyamatokra: – perifériák gyorsabb fejlődése (különösen a volt szoc. országok) – Európán belüli általános gazdasági nivellálódási tendencia n n De: a konvergencia mellett a felzárkózó gazdaságokon belül van egy divergencia is (váltómozgás-elmélet) Kérdés: hogyan változik a nagyvárosok helyzete a gazdaságilag kiegyenlítődő Európában? – – – Időben: kiegyenlítődés vs. polarizáció nagyváros és vidék között? Térben: van-e különbség az EU tagállamai között? 2 Milyen a nagyváros–vidék kettősség szerepe az EU gazdasági fejlettségi különbségeiben?

Felhasznált adatbázis n n Vizsgált időszak: 1995– 2004 Vizsgált terület: 27 tagú Európai Unió – Kelet-Közép-Európa is n Vizsgált területi szint: NUTS 3 – A legtöbb nagyváros ezen a területi szinten önálló egységet képez n Vizsgált mutató: egy főre jutó GDP – Folyó áron mért GDP (€) – Adatok forrása: Euro. Stat (harmonizált statisztika) 3

A vizsgálatba vont 59 nagyváros lehatárolása Népességszám alapján – – – 500 ezer fő felett Elővárosok nélkül Azok is, amelyek csak régebben érték el – NUTS 3 -as régiók adatai 4

Nagyvárosok és a NUTSrendszer Budapest-típus Róma-típus London-típus Nagyváros = NUTS 3 Nagyváros < NUTS 3 Nagyváros > NUTS 3: legtöbb nagyváros NUTS 2: Bécs, Prága NUTS 1: Berlin, Brüsszel, Hamburg Pl. spanyol, francia, olasz nagyvárosok London: Greater London (NUTS 1) Párizs: „Paris et petite 5 couronne”

London és Párizs térségi szintjei London Népesség Párizs (millió fő) Inner London (NUTS 2) 2, 8 2, 1 Paris (NUTS 3) Greater London 7, 4 6, 3 Paris et petite (NUTS 1) couronne Larger Urban Zone of 12, 0 11, 0 Île-de-France (NUTS 1, London NUTS 2) 6

Nagyvárosi terek, mint pozitív reziduumok Népesség 2004 (mó fő) GDP 2004 (md €) GDP/fő 2004 (€/fő) GDPnövekedés 1995– 2004 (%, évi átlag) EU 485 10458 21547 4, 7 Nagyvárosok 98 (20%) 2982 (28%) 30428 5, 2 Vidék 387 7476 19301 4, 5 1, 6 X Növekedési különbség: 7 0, 7 %-pont Nagyvárosok előnye a vidékhez képest

A nagyváros–vidék kettősség változása az Európai Unió tagállamaiban, 1995– 2004 A legtöbb tagállamban nőtt a nagyváros-vidék kettősség Adatok forrása: Euro. Stat 8

A nagyváros–vidék kettősség eltérései az Európai Unió tagállamaiban, 2004 n n n EU átlaga: 1, 6 X Maximum: 3 X (Lettország) Minimum: 1, 2 X (Olaszország) Leginkább a keletközép-európai nagyvárosok ugranak ki országuk térszerkezetéből Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítások, alaptérkép: World Gazetteer 9

A fejlettség és nagyváros–vidék kettősség összefüggése az EUtagállamokban, 2004 Adatok forrása: Euro. Stat Az erősebb nagyváros-vidék egyenlőtlenséget az elmaradottabb országoknál látjuk 10 – Piros szín: ha nem minden nagyváros, hanem csak az ország legfejlettebb nagyvárosának értékeit vesszük figyelembe

A nagyváros – vidék kettősség Észak-Amerikában Nagyvárosi régiók GDP súlya: Kanada (CMA): 54% USA (SMA): 49 % 11

Városrégiók (SMA) az USA-ban 12

Nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a regionális fejlettségi különbségekben

Fejlettségi közeledés az EU NUTS 3 -as régiói között, 1995– 2004 NUTS 3 -as szintű regionális fejlettségi különbségek Hooverindexe (HNUTS 3) (n=1267): – szigma konvergencia 14

Vizsgált térszerkezeti elemek n Földrajzi fekvés – – – Centrum–periféria egyenlőtlenség Észak–dél egyenlőtlenség Nyugat–kelet egyenlőtlenség Történelmi megosztottság (régi–új tagállam) n Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Térszerkezeti elem egyenlőtlenségének szerepe a NUTS 3 -as szintű regionális különbségekben: n 15

Tagállamok közötti egyenlőtlenségei n n = 27 n Egyenlőtlenség nagysága H = 18% A NUTS 3 -as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest 16 H% = 85% n

Centrum–periféria egyenlőtlenség n n n=2 Nép: 37% GDP: 46% Egyenlőtlenség nagysága H = 9% A NUTS 3 -as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest 17 H% = 45%

Észak–dél egyenlőtlenség n n n=2 Nép: 67% GDP: 71% Egyenlőtlenség nagysága H = 4% A NUTS 3 -as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest 18 H% = 20%

Nyugat–kelet egyenlőtlenség n n n=2 Nép: 55% GDP: 67% Egyenlőtlenség nagysága H = 12% A NUTS 3 -as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest 19 H% = 58%

Régi és új tagállamok közötti egyenlőtlenség n n n=2 Nép: 79% GDP: 95% Egyenlőtlenség nagysága H = 16% A NUTS 3 -as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest 20 H% = 75%

Nagyváros–vidék egyenlőtlenség n n n=2 Nép: 20% GDP: 28% Egyenlőtlenség nagysága H = 8% A NUTS 3 -as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest 21 H% = 39%

Főbb tényezők szerepe a NUTS 3 -as szintű területi egyenlőtlenségekből, 2004 tényező elemszám Hoover-index, % tényező Hooverindexének részesedése a NUTS 3 -as szintű Hoover-indexből, % NUTS 3 -as szint 1267 21 100 országos szint 27 18 85 régi–új tagállam 2 16 75 nyugat–keleti 2 12 58 centrum–periféria 2 9 45 nagyváros–vidék 2 8 39 észak–déli 2 4 20 Forrás: Euro. Stat adatai alapján saját számítások 22

A nagyváros–vidék egyenlőtlenség erősödő szerepe az EU regionális különbségeiben, 1995– 2004 Forrás: Euro. Stat adatai alapján saját számítások 23

A térszerkezeti elemek szerepváltozása a regionális különbségekben, 1995– 2004 n Az EU-ra általánosan jellemző kiegyenlítődés a legtöbb tényezőnél megfigyelhető, csak a nagyváros-vidék kettősség esetében növekednek az egyenlőtlenségek Forrás: Euro. Stat adatai alapján saját számítások 24

A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a tagállamok regionális fejlettségi különbségeiben, 2004 n n Lettországban a legnagyobb a területi egyenlőtlenség Lettországban és Csehországban a területi egyenlőttlenségek 100%-át a nagyváros-vidék kettősség adja 25 Forrás: Euro. Stat adatai alapján saját számítások

A nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe tagállamok regionális különbségeiben, 2004 nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a NUTS 3 -as szintű fejlettségi különbségekben 26 Forrás: Euro. Stat adatai alapján saját számítások

A nagyváros–vidék kettősség és a NUTS 3 -as egyenlőtlenség szerinti országcsoportok, 2004. nagyváros–vidék egyenlőtlenség (10%) NUTS 3 -as szintű egyenlőtlenség (10%) nagyváros–vidék országtípusok egyenlőtlenség szerepe a NUTS 3 as szintű egyenlőtlenségekb en (70%) magas BG, CZ, F, GR, PL, LV, LT, H, P alacsony magas alacsony A, B, GB, D, I, RO alacsony magas SF, S alacsony DK, NL, E Forrás: Euro. Stat adatai alapján saját számítások 27

A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004. n n n Nagyvárosok többsége meghaladja az országos átlagot Több országban szinte csak a nagyvárosok haladják meg az országos átlagot (Kelet-Közép-Európa) No. , Spo. Olo. , Rom. : más térszerkezeti elemek fontosabbak 28

A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a tagállamok regionális különbségeiben, 2004 Forrás: Euro. Stat adatai alapján saját számítások 29

A nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a regionális gazdasági fejlettségi különbségekben 30 Forrás: Euro. Stat adatai alapján saját számítások

A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004. 31

Főbb konklúziók 1. 2. 3. 4. Éleződő a nagyváros–vidék kettősség jellemzi az Európai Uniót A nivellálódó EU-ban egyre inkább felértékelődik a regionális fejlettségi különbségekben játszott szerepe is Az elmaradottabb, nekilendülő gazdaságok esetében ez a folyamat markánsabb (Williamson-hipotézis igazolása) Ez elsősorban főváros–vidék kettősség 32