DR FLDES ZOLTN DR LTRAY ZOLTN DIDAKTIKA S

DR. FÖLDES ZOLTÁN – DR. LÉTRAY ZOLTÁN DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS A pedagógiai valóság és az oktatáselmélet feladatai. Az oktatáselmélet fogalma, tárgya interdiszciplináris kapcsolatai, Jellemző didaktikai irányzatok, tanítási-tanulási modellek, Didaktikai alapfogalmak, és alapelvek. Az oktatás rendszerjellemzői, Oktatási célok és követelmények, az oktatás kompetenciái, A tanterv jellemzői és szerepe az oktatásban, A tananyag kiválasztása és elrendezése, moduláris képzés Az oktatás folyamata, tervezési szintjei, alkalmazható stratégiák Az oktatási folyamat struktúrája. Didaktikai feladatok jellemzői. A konstruktív didaktika jellemzői és módszerei. 1

A pedagógiai valóság és az oktatáselmélet feladatai Az oktatáselmélet fogalma, tárgya interdiszciplináris kapcsolatai 1. hét 2

Milyen iskolát akarunk? 3

A PEDAGÓGIAI VALÓSÁG TANÍTÁS OKTATÁS NEVELÉS KÉPESSÉGFEJLESZTÉS JELLEMFEJLESZTÉS PSZICHOMOTOROS AFFEKTÍV KOGNITÍV 4

TANÍTÁS vagy TANULÁS? „Tanítani haszontalan, kivéve, hogyha felesleges” Richard P. Feynmann „Mindenkit csak arra lehet megtanítani, amit már úgyis tud, de arra meg kell tanítani” Aquinói Tamás 5

OKTATÁSELMÉLET - DIDAKTIKA OKTATNI-TANÍTANI „DIDACTICA MAGNA”: A NAGY OKTATÁSTAN MIT ÉS HOGYAN TANÍTSUNK ? COMENIUS Kiegészül: KIT ÉS MILYEN EREDMÉNNYEL ? 6

Coméniusz Mindenkit mindenre meg lehet tanítani Nevelés – oktatás még együtt Autopraxis gondolata 7

Szántó K. - 1987 A didaktika az oktatás (T-T) elmélete Elvek Tételek követelmények 8

NEVELÉS MŰVELŐDÉS tárgyi tartalmak nyújtása Közvetett: Szoktatás, példa vezetés DIDAKTIKA TESTI KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE Közvetlen OKTATÁS ÁPOLÁS, ÓVÁS ALANYI ALAKÍTÁS KEVÉSBÉ TUDATOSÍTOTT TUDATOS ÉS TERVSZERŰ 9

Nagy S. - 1981 Az oktatás a nevelés immanens része A célok szerepe Ki és milyen eredménnyel Funkciója: az irányított tanulás útján a személyiség formálása, képességeinek optimális fejlesztése A kognitív (értelmi-megismerő) szféra mellett figyelem az affektív (érzelmi-akarati) és pszichomotoros (cselekvéses) szférákra is 10

Kiss Á. - 1982 A folytonos tanulás igényének tartóssá tétele (LLL) ! Minden gyermeket kis „didaktikussá” kell nevelni Az újítások a rendszer egészébe illeszkedjenek bele, annak tökéletesítéséhez vezessenek 11

Pedagógus mesterség két fő tartópilléren 1. személyes rátermettség Önismeret Önállóság Érzékenység Törekvés és bizalom Empatikus megértés 2. tanári kompetencia (szakmai hozzáértés) Tanulási szükségletek meghatározása Tervezése Tanulási stratégiák megvalósítása Felmérés Megfigyelés-elemzés-értékelés Szakmai önfejlődés 12

A DIDAKTIKA „BEHATÁROLÁSA” A NEVELÉSTUDOMÁNY SZERVES RÉSZE SZEMÉLYISÉG ÉS KÉPESSÉGFEJLESZTÉSKÉNT ÉRTELMEZHETŐ TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMAT CÉLKATEGORIÁIRA ÉPÍTI A MŰVELŐDÉSI ANYAG KIVÁLASZTÁSÁT- ELRENDEZÉSÉT BEMUTATJA AZ OKTATÁSI FOLYAMAT FUNKCIÓIT TERVEZÉSI-SZERVEZÉSI SZINTJEIT FELTÁRJA A CÉLIRÁNYOS OKTATÁSI STRATÉGIÁK-MÓDSZEREK ÉS ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSAIT MEGHATÁROZZA AZ ELLENŐRZÉS ÉRTÉKELÉS MÓDJAIT 13

A DIDAKTIKA INTERDISZCIPLINÁRIS KAPCSOLATAI FILOZÓFIA PS ZIC HO IA LÓ NEVELÉSTUDOMÁNY GIA TANTÁRGYPEDAGÓGIA FIZIOLÓGIA Ó E P Ó A ÍT L N 14 K TI A SO A H Ö IO OC Z S DIDAKTIKA G DA ZE S S G LÓ EM M AT PE OK DAG TA ÓG KI TÁ IAI BE ST -ÉS RN EC HN ET OL IK ÓG A IA 14

A Didaktika fejlődési trendje állandó meghatározó egyetemes jelenlét a Neveléstudományban Az Oktatásban 15

Báthory (1992) Ruprecht - tartalmi didaktika, folyamatdidaktika Francis Bacon – ismeretelmélet újkori fordulata Comenius – Bacon elmélete a pedagógiára Herbart – t-t módszerek Német nyelvterület – „poroszos”, didaktikai kutatások Angolszász – lélektan, szociológia, nevelésfilozófia hatása, Dewey reformpedagógiai felfogása (volt) Szovjetúnió – kibernetika, matematika és logika 16

Magyarországon Kármán Mór, Finánczy Ernő – herbtianus felfogás („hivatalos” didaktika <-> „progresszív” didaktika) II. világháború után – szovjet, új nyugati pedagógia (Piaget, Skinner, Brunner) kibernetika, curriculum elmélet, oktatástechnológia Nagy Sándor – 1956 -tól a „Didaktika alapjai” Székelyné – Szokolszky – marxista világnézeti alapok Kiss Árpád – kísérleti módszerek, nyitottság Báthory Zoltán – új szemléletmód, cél – folyamat – eredményesség, hatás a jelen pedagógusképzésre is. 17

Tanítási-tanulási modellek, elméletek Jellemző didaktikai irányzatok 2. hét 18 18

MODELLEK ÉS ELMÉLETEK PEDAGÓGIAI JELLEMZŐI A TANÍTÁS KÉT FUNKCIÓJA (Báthory, 1987): („mit-miért-hogyan-kit-milyen eredménnyel? ”) BEMENETI TÉNYEZŐK TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMAT célok Célmegvalósító NORMATÍV funkció 19 EREDMÉNY környezet TERVEZÉS SZERVEZÉS IRÁNYÍTÁS ÉRTÉKELÉS EMPÍRIKUS funkció 19

MODELLEK ÉS ELMÉLETEK PEDAGÓGIAI JELLEMZŐI TANÍTÁS CÉL- TARTALOM – MÓDSZER NORMATÍV FUNKCIÓ TÚLHANGSÚLYOZÁSA ! 20

MODELLEK ÉS ELMÉLETEK PEDAGÓGIAI JELLEMZŐI TANÍTÁS CÉL- TANULÁSI TEVÉKENYSÉG- EREDMÉNY EMPÍRIKUS FUNKCIÓ ELSŐDLEGESSÉGE /reflektív pedagógia/ 21 21

TANULÁSELMÉLETI IRÁNYZATOK, MODELLEK MŰVELŐDÉSELMÉLETI, ISMERETELMÉLETI, SZELLEMTUDOMÁNYI; ● a tartalom elsődlegessége és a didaktikai elemzés fontossága RACIONÁLIS MODELL; ● az ember racionális lény KIBERNETIKAI ÉS INFORMÁCIÓELMÉLETI IRÁNYZATOK; ● modell leírások, a tanítás-tanulás szabályozási köre ● pedagógiai technológia; oktatástechnológia TANULÁSELMÉLETI (CURRICULÁRIS) IRÁNYZATOK; ● tanulási terv- tanulásszervezés- a tanulás ellenőrzése 22

Dunkin tanuláselméleti modelljei Humán interakciós modellek Képesség-módszer interakciós modellek Behaviorista irányzatok Caroll modell Információelméleti irányzatok Lingvisztikai modellek Mesterfokú tanítási stratégiák Heurisztikus tanulási módszerek 23

Racionális modell (irányzat) Az emberi tevékenység nem írható le egyszerűen algoritmusokkal, műszaki analógiákkal Gondolkodás Beszéd Lingvisztika Logikai analízis 24

Kibernetikai és információelméleti irányzat Skinner behaviorizmusa (operáns kondícionálás) A tananyag struktúrájának elemzése A tanulás individualizálása Interaktivitás, AV multimédia, CAI, CMI Pedagógiai technológia Oktatástechnika 25

Ruprecht elmélete (két nagy irányzat) Didaktika mint a tudás lényege és a tanítás tartalma Szellemtudományi Ismeretelméleti Művelődési alapokon Módszerközpontú didaktika Pszichológiai Szociológiai alapokon 26

Humán interakciós modellek Kutatási terep a tanóra Tanulók és tanulási eszközök egymásra hatása Elemzések statisztikai, korrelációs módszerekkel 27

A TANULÁS „CAROLL” MODELLJE AZ AKTÍV TANULÁSI IDŐ A KÖZPONTI TÉNYEZŐ: TANULÁSRA FORDÍTOTT IDŐ SIKERES TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES IDŐ 28

A TANULÁSRA FORDÍTOTT IDŐ TÉNYEZŐI: • TANULÁSI ALKALOM • Optimális tanulási idő • Szakszerű tervezés (egyénre, csoportra) • KITARTÁS A TANULÁSBAN • Belső tényező, a tanuló viszonya a tanuláshoz • Minden tanuló képes a feladatokat kritérium szinten teljesíteni, ha motivált. 29

A TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES IDŐ TÉNYEZŐI: • TANULÁSI KÉPESSÉG • A tanuló általános tanulási képességét jelenti. • A tanuló intelligenciája, céljai, motiváltsága A TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES IDŐ TÉNYEZŐI: • A TANÍTÁS MEGÉRTÉSÉNEK KÉPESSÉGE • Döntően, a tanulásszervezés módszerein múlik. • Megtanítani a tanulót tanulni • Előzates ismeretszint felmérése • A TANÍTÁS MINŐSÉGE • A legfontosabb külső tényező • A mesterségbeli tudás és a tárgyi környezet állapotától függ. 30

Tanuláselméletek (Melezinek, 1989) Asszociációs pszichológiai elmélet Alaklélektani elmélet Többfokozatú elméletek Információs-pszichológiai elmélet 31

Asszociációs pszichológiai elmélet Pavlov: asszociatív S-R kapcsolatok kialakítása (jeltanulás) – „generalizáció”: ismeretek alkalmazása más helyzetekben is Thorndike: a „próbálkozás és tévedés” tanulási elmélete. Az azonnali megerősítés/jutalmazás fontossága. Skinner: tanulási folyamat = műveleti kondícionálás. A pozitív megerősítés a döntő, ‘tanulógépek’ alkalmazásával. 32

Alaklélektani elmélet Az alak több, mint a részeinek összessége A problémahelyzetbe való „betekintés” lényeges faktor a tanulás szempontjából. A tanuló mindig a teljes helyzetre reagál A korábbi tanulói tapasztalatok és kísérletek fontossága „belátás”: a kapcsolatok és összefüggések hirtelen meglátása 33

Többfokozatú tanuláselméletek (Gagne) Jeltanulás (Pavlov) Inger-reakció tanulás (Thorndike, Skinner) Láncképzés (fázisok tanulása) Nyelvi asszociáció („láncok” nyelvi területen) Diszkriminációs tanulás (hasonló dolgok kiválasztása) A fogalmi meghatározó tanulás (rendezés és csoportosítás megtanulása) Szabályok tanulása (fogalmi meghatározások kapcsolatba hozása) A problémamegoldás (képesség, melyben a szabályokat magasabbrendű új szabályokban kombináljuk). 34

TANÍTÁS-TANULÁS FŐ KOMPONENSEI „BLOOM” ALAPJÁN TANÍTÁS Affektív jellegű előzetes magatartás (motiváció) Tanulási eredmények TANULÁSI FELADAT A TANÍTÁS MINŐSÉGE Tanulási gyorsaság Kognitív jellegű előzetes tudás A tanuló jellemző vonásainak feltárása Affektív jellegű magatartásváltozás 35

Didaktikai alapfogalmak, és alapelvek. Az oktatás rendszerjellemzői 3. hét 36 36

Báthory (1987, 1992) „A tanítás mindig egy bizonyos jól meghatározott tanulás tervezése, szabályozása és értékelése. Következésképpen nem lehet elméletileg megalapozott és gyakorlatias sem az a didaktika, amely a tanítás vizsgálatában a tanulás szempontját kihagyja vagy lekicsinyli. ” 37

Nagy Sándor (1981, 1997) Oktatás – a személyiség irányított tanulás útján történő céltudatos formálása, képességek fejlesztése Tanítás – ismeretek elsajátítása -> jártasságok, készségek kifejlődésének biztosítása Ismeretszerzés és alkalmazás -> alapvető és speciális képességek szisztematikus fejlesztése Az oktatás keretei között: művelt magatartás, viselkedés, a másság elismerése, kooperáció, tolerancia, a beleélés képessége 38

Mi is tulajdonképpen a tanulás? Nagy Sándor (1997): „A tanulás elágazásai” Ismeretek Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek Problémák elemzése és megoldásuk Gyakorlati cselekvések (pszichomotoros készségek) A tanulás módszereinek A gondolkodás eljárásainak (formáinak) A társadalmilag kívánatos szociális viszonyulások és magatartásformák tanulása 39

Báthory (1992) „Tanulásnak tekintendő az elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítása, a képességek kialakulása, meghatározott viszonyulások, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődése, valamint a magatartás tanulása is. ” 40

TANÍTÁS; MINDIG A CÉL, A TANULÁS ÉS AZ ELÉRT EREDMÉNY ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN ÉRTELMEZHETŐ, ÉS A FOLYAMAT DIREKT, ILLETVE INDIREKT IRÁNYÍTÁSA RÉVÉN VALÓSUL MEG. TANULÁS; MINŐSÉGI JELLEMZŐJE, HOGY AZ MINDIG A TELJES PSZICHIKUS FOLYAMAT AKTIVIZÁLT EREDMÉNYE ÉRZÉKELÉS-ÉSZLELÉS-FIGYELEM-EMLÉKEZÉS-KÉPZELET-GONDOLKODÁS ÉRZELEM, AKARAT, CSELEKVÉS 41 41

A TANÍTÁS, - mint az oktatás komplex fogalma- lényegi kiemelése A TANÍTÁS: a személyiségnek irányított tanulás útján történő céltudatos formálása, képességek optimális fejlesztése A TUDÁS: az ismeretek elsajátítása és alkalmazása révén meghatározott jártasságok és készségek kifejlődésének biztosítása A VISELKEDÉS FORMÁLÁSA: a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a kooperáció elsajátítása 42 42

Az ismeretek alkalmazásának alapfogalmai Jártasság Készség Képesség 43 43

JÁRTASSÁG: Ø SZERKEZETILEG ELÁGAZÓ ALGORITMUSÚ FELADATVÉGZÉS, MINŐSÉGÉT AZ ABSZOLÚT HIBÁTLANSÁGHOZ VISZONYÍTJUK. Ø AZ ISMERETEK ALKOTÓ ALKALMAZÁSÁRA, AZ ADOTT FELADATRA, TEVÉKENYSÉGRE VALÓ FELKÉSZÜLTSÉGET JELENTI. 44 44

KÉSZSÉG: Ø LINEÁRIS ALGORITMUSÚ MŰVELETVÉGZÉS. Ø MINŐSÉGÉT JELLEMZŐ PARAMÉTEREKET, A FELNŐTT SZAKEMBER ÁTLAGOS TELJESÍTMÉNYÉHEZ VISZONYÍTJUK. • szenzorikus • motorikus • szenzomotorikus • értelmi • ideometrikus A KÉSZSÉG-SZINTŰ FELADATVÉGZÉS, A DINAMIKUS SZTEREOTÍPIÁK KIALAKULÁSA RÉVÉN VALÓSÚL MEG. 45 45

KÉPESSÉG: Valamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasságot jelent. Mindig a végrehajtásban nyilvánul meg, és a belső feltételét teremti meg a tevékenységnek. KULCSKÉPESSÉGEK: PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉG ÉS KREATIVITÁS TANULÁSI ÉS GONDOLKODÁSI KÉPESSÉG INDOKLÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI KÉPESSÉG KOMMUNIKÁCIÓS ÉS KOOPERÁCIÓS KÉPESSÉG ÖNÁLLÓSÁG ÉS TELJESÍTŐKÉPESSÉG (TEHERBÍRÁS) 46 46

Az oktatás rendszerszemléletű megközelítése Az oktatási rendszerek olyan alkotóelemek halmazaiból épülnek fel, amelyek a rendszeren belül a főcélért működnek együtt. 47

Churchman (1977) „A rendszerszemléletű gondolkodás nem más, mint csupán ezekről a teljes rendszerekről és alkotóelemeikről való gondolkodási módszer. ” 48

Nagy J. (1979) „A pedagógiai rendszerek kommunikatív rendszerek, melyek az információáramlás révén léteznek. ” A kommunikatív rendszerek jellemzői: Hagyományos Korszerű Vezérelt Önvezérelt Szabályozott Önszabályozott Irányított Önirányított Fejlesztő Önfejlesztő egyszerű összetett 49

Nagy Józef: Rendszer alapfogalmak Rész Egész Környezet Kapcsolat Viszony Hierarchia „A rendszer olyan egész, amely adekvát környezetével a viszonyait (viselkedését) részeinek, elemeinek a kapcsolatai (struktúrája és működése) által valósítja meg. ” 50

A TANÍTÁS-TANULÁS RENDSZERMODELLJE (Báthory, 1992) BEMENETI TÉNYEZŐK KIMENETI TÉNYEZŐK FOLYAMAT TÉNYEZŐK TÁRSADALOM CÉLOK, TARTALOM TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMAT KLIENSEK 2 51 VÁLTOZÁS A TANULÓBAN 1 51

KARAKTERISZTIKUS RENDSZERJELLEMZŐK A PEDAGÓGIAI RENDSZEREKET ÖT FŐ ALKOTÓJUKKAL JELLEMEZZÜK: A TANÍTÁS-TANULÁS RENDSZERKAPCSOLATAINAK FELTÁRÁSA A TANULÁSI CÉL ÉS AZ EREDMÉNY ÖSSZHANGJÁNAK BIZTOSÍTÁSA A RENDSZER ÖNIRÁNYÍTÁSA ÉS ÖNFEJLESZTÉSE A VISSZACSATOLÁSOK RÉVÉN ] A PEDAGÓGUS TANULÁSIRÁNYÍTÓ SZEREPÉNEK ÖSSZHANGJA A TANTERVFEJLESZTÉSSEL A KÖRNYEZET HATÁSAINAK BEILLESZTÉSE A FOLYAMATBA 52 52

Oktatási célok és követelmények, az oktatás kompetenciái 53 53

CÉLOK ÉS KÖVETELMÉNYEK az oktatási folyamat taxonómiai meghatározottsága „ AKI NEM TUDJA AZT, HOGY HOVA KÍVÁN MENNI, NE CSODÁLKOZZON AZON, HA TELJESEN MÁSHOVÁ ÉRKEZIK MEG” PEDAGÓGIAI CÉLOK ÉS ÉRTÉKEK (Mihály O. , Lóránd F. ): • ÖNÁLLÓSÁG, ÖNTEVÉKENYSÉG, MOTIVÁLTSÁG • MŰVELTSÉG MEGSZERZÉSE, PERMANENS TANULÁS, • NYITOTTSÁG, KREATIVITÁS, TOLERANCIA, • AUTONÓMIA, ÖNELFOGADÁS, ÖNÉRTÉKELÉS, • GONDOLKODÁS, PROBLÉMAMEGOLDÁS, • KOOPERATIVITÁS… 54 54

CÉLKATEGÓRIÁK JELLEMZŐI (R. F. Mager) Az egyértelmű célleírás jellemzője: 1. A CÉLOKAT ÚGY HATÁROZZUK MEG, HOGY AZOK A TANULÓK MEGFIGYELHETŐ CSELEKVÉSEIT TARTALMAZZÁK 2. A CÉLBAJUTÁS FELTÉTELEINEK MEGHATÁROZÁSA 3. A CÉLVISELKEDÉS MINIMÁLIS SZINTJÉNEK MEGHATÁROZÁSA 55

CÉLTAXONÓMIÁK ÉS TANTERVI KÖVETELMÉNYEK A pedagógiai követelményrendszer hierarchikus felépítésének pedagógiai jellemzői „Bloom” kognitív pszichomotoros affektív ISMERET UTÁNZÁS BEFOGADÁS MEGÉRTÉS MANIPULÁLÁS; jártasság szint VÁLASZADÁS ALKALMAZÁS; rutin feladatok szintje ARTIKULÁLÁS; készség szint ÉRTÉKEK KIALAKÍTÁSA ALKALMAZÁS; nem rutin feladatok szintje AUTOMATIZÁLÁS; interiorizáció ÉRTÉKRENDSZER KIALAKÍTÁSA MÉM*; önálló problémamegoldás ÉRTÉKRENDSZER INTERIORIZÁLÓDIK * Magasabb Értelmi Műveletek 56

Követelmények: GONDOLKODÁSI szint A TANULÓK viselkedésének jellemzői Ismeret Tények és elemi információk, fogalmak, törvények, konvenciók, szabályok, alapelvek, elméletek, rendszerek ismerete: emlékezés; felismerés; felidézés Megértés Egyszerű összefüggések, bonyolultabb összefüggések megértése (értelmezés, átkódolás, transzformálás): értelmezés, saját szavakkal történő leírás, interpretálás Ismert szituációkban; egyszerű feladatmegoldás és nem ismert szituációkban; problémamegoldás Alkalmazás Magasabb értelmi műveletek: Analízis A probléma elemzése, lényeges elemek, struktúra feltárása, motívumok értelmezése Szintézis A probléma egyéni és eredeti megoldása, a produktum létrehozása Értékelés A végeredmény véleményezése, és ítéletalkotás 57

TARTALOM- ÉS ESZKÖZTUDÁS ELEMEK A CÉLOK ÉS KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ ESZKÖZTUDÁS-ELEMEK TARTALOMTUDÁS-ELEMEK TÉNYEK FOGALMAK ÖSSZEFÜGGÉSEK ISMERET MEGÉRTÉS ALKALMAZÁS MÉM Ismeretközlő, emlékezetfejlesztő logika Készségfejlesztő logika 58

Ballér Endre szerint: A követelmények rendszerezése az általánosítás foka szerint célszerű: (tervezett tanulói tudás, művelődési anyag) Alapozó követelményrendszer Általános tantervi követelmények Operacionalizált, tantárgyi követelmények 59 59

Alapozó követelményrendszer „Az elvárt alapvető tanulási eredményeket biztosító teljesítményeket általános módon, nem konkrét tantárgyhoz kötve határozza meg. Központjában a képességek állnak, amelyek bizonyos tevékenységek végzésére való alkalmasségot jelentenek. ” 60

Általános tantervi követelmények „… egyrészt az iskola egészére érvényes alaptantervben, másrészt a tantárgyi programokban szerepelnek. A tanterv célrendszeréhez tartoznak, amelyeket azután az egyes tantárgyakban bonthatunk tovább pontosan meghatározott követelményekké. ” 61

Operacionalizált, tantárgyi követelmények „A tananyag tanulói tevékenységekre vonatkozó részeinél a tananyag lényegét, alapjait követelmények formájában fogalmazzák meg. A követelmények operacionalizálása a pontosítást követő lépés, lényege az elvárt tanulói teljesítmények feladatokkal történő kifejezése, amelyek a tervezett eredmények méréssel végezhető ellenőrzését, minősítését is szolgálják. ” (A kritériumokkal kapcsolatban ld. Mager definíciója) 62

Melezinek: az eredményes oktatás kritériumáról „Pontosan meg kell határozni a tananyag elsajátításához szükséges előzetes ismeretek követelményeit is. ” Ballér: az előzetes követelményekről Ismeretek Jártasságok Készségek Képességek Beállítódások Értékek „… amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a tanulók a siker esélyével kezdhessék meg a munkát az adott teljesítmény elérése érdekében. ” 63

A KOMPETENCIA ALAPVETŐ JELLEMZŐJE: Mozgósítja, felhasználja a cél eléréséhez szükséges elemeket. /Nagy J. 2000. / Gyakorlati pedagógiai tudás ]Lehetővé teszi a problémák felismerését, a lehetséges megoldások előrelátását, és megoldásukat /Falus I. 2001. / 64

Képzési Kompetenciák Alkalmasság a pedagógiai folyamat tervezésére v Pedagógiai és iskolai dokumentumok összehasonlító elemzése A tanórákon szerzett információk rendszerezése és gyakorlati alkalmazása v Iskolai szintű nevelési terv, tantárgyi programok, modulok tervezése v Tananyagelemzés és óratervek, prezentációk, taneszközök összeállítása, kipróbálása v v Programok elemzése, értékelése v Oktatástervezés módszereinek megismerése 65

A tanuló, a tárgy és a tanár Anyag, tartalom, téma Tanítási kompetencia Tanulási kompetencia Tanár Tanuló Kapcsolati kompetencia 66

A tanterv jellemzői és szerepe az oktatásban A tantervkészítés elméleti és gyakorlati jellemzője a D-A (didaktikus-analízis) modell alapján 67 67

A TANTERV JELLEMZŐI ÉS SZEREPE AZ OKTATÁSIRÁNYÍTÁSBAN NEVELÉSI-OKTATÁSIKÉPZÉSI CÉLOK ÉS FELADATOK NEMZETI ALAPTANTERV (NAT) RV ÓRATE MŰVELTSÉGI TERÜLETEK RÉSZTERÜLETEK ÉS Z DE T N E LR ZÖT E YI K KÖ G R TÁ AMO N TA OLY F EK ÉV V ER T. -T I GY R TÁ N TA 68 NSZFI- OKJ TANTERVEI MŰ V JAV ELTSÉ ASO G LT A I TER RÁN ÜLET EK YAI T EL É KÖ REN VE DŐ TE LM ÉN YE KE T 68

A TANTERV JELLEMZŐI ÉS SZEREPE AZ OKTATÁSIRÁNYÍTÁSBAN A TANTERV AZ ADOTT ISKOLATÍPUS OKTATÁSI, KÉPZÉSI TARTALMÁT MEGHATÁROZÓ ALAPDOKUMENTUM, AMELY A CÉLOK ÉS KÖVETELMÉNYEK MEGFOGALMAZÁSÁVAL A TANANYAG FELDOLGOZHATÓ, TANÍTÁSITANULÁSI FOLYAMATTÁ SZERVEZHETŐ. PEDAGÓGIAI DOKUMENTUM • PEDAGÓGIAI PROGRAM OKTATÁSIRÁNYÍTÁSI ESZKÖZ • CURRICULUM (FOLYAMATTERV) • A TANULÁST ÉS TANÍTÁST IRÁNYÍTÓ TERVEZET ? MIBEN SEGÍT A CURRICULUMELMÉET 69 ? A HELYI TANTERVFEJLESZTÉS STRATÉGIÁI 69

A TANTERVI MŰFAJ FEJLŐDÉSI FOKOZATAI TANTERV SYLLABUS TANTERV Øtananyag felsorolása ØIdőrendi előírás CURRICULUM A) nevelőmunka célrendszere és alapelvei, óraterv B) tantárgyi tantervek célok, követelmények, tananyag, módszertani alapelvek, taneszközök… C) tanítási órák terve mérések-mérőeszközök (folyamatterv, program ) Øcélok diagnózisa Øcélok kijelölése Øtartalom kiválasztása Øtartalom organizációja Øtanulási feladat terve Ømódszerek stratégiák Øértékelés terve 70 70

TANTERV/TANMENET KÉSZÍTÉSE D-A MODELL ALAPJÁN B. KIINDULÁSI HELYZET A. CÉLOK C. NEVELÉSI FOLYAMAT A TANÍTÁS ÉS TANULÁS SORÁN D. EREDMÉNY 71 71

A) Tanulási Célok/Követelmények: ( a tanuló profilja ) • A FOLYAMAT VÉGÉN A TANULÓ JELLEMZŐ BEÁLLÍTOTTSÁGA ÉS VISELKEDÉSE B) KIINDULÁSI HELYZET: ( hol kezdhetjük el a tanítást ) • A TANULÓ TUDÁSÁNAK SZINVONALA, ELŐISMERETEI KÉPESSÉGEI, ÉRDEKLŐDÉSI KÖRE • A MUNKAKÖZÖSSÉG ÁLLAPOTA, TANTEREM FELSZERELTSÉGE • TANÁROK TUDÁSA, ELÉRHETŐSÉGE C) OKTATÁSI FOLYAMAT: C 1. TANANYAG TARTALMA, SZINTJE, TAGOLÁSA C 2. KÜLÖNBÖZŐ MÓDSZEREK MEGHATÁROZÁSA C 3. ELVÁRT TANULÓI TEVÉKENYSÉG MEGADÁSA C 4. FELHASZNÁLHATÓ TANESZKÖZÖK 72

EREDMÉNY AZ ÉRTÉKELÉS HÁROM SZINTJE: • DIAGNOSZTIZÁLÓ ÉRTÉKELÉS • FORMATÍV, SEGÍTŐ ÉRTÉKELÉS • SZUMMATÍV, TUDÁST FELMÉRŐ ÉRTÉKELÉS AMENNYIBEN NEM PONTOSÍTJUK A CÉLOKAT ÉS A KÖVETELMÉNYEKET, AKKOR NAGYON NEHÉZ AZ OBJEKTÍV ÉRTÉKELÉS! 73 73

A tananyag kiválasztása és elrendezése A moduláris képzés felépítése a szakképzésben (ezt majd a Didaktika-II diasorozatból kell átvenni! 74 74

A TANANYAG KIVÁLASZTÁSA ÉS ELRENDEZÉSE A TANANYAG KIVÁLASZTÁSÁNAK FORRÁSAI 1. A TANULÓ TANULÁSI SZÜKSÉGLETEI. ÉRDEKLŐDÉSEI, ASPIRÁCIÓI. 2. A KORTÁRSADALOM IGÉNYEI AZ ISKOLA, A MŰVELTSÉG IRÁNT. 3. A SZAKTUDOMÁNYOK KÉPVISELŐI ÁLTAL RELEVÁNSNAK TARTOTT TUDÁS. NEMZETI ALAPTANTERV MŰVELTSÉG TERÜLETEI -Anyanyelv -Idegen nyelvek -Matematika -Vizuális kommunikáció -Tömegkommunikáció, informatika -Természetismeret: fizika, kémia, biológia, természetföldrajz -Ember és társadalom: történelem, képzőművészet, tárgykultúra, zene. Film -Technika és környezetkultúra, -Életvitel, család, háztartás -Testnevelés és sport 75 75

SZAKKÉPZÉSNÉL AZ NSZFI TANTERVI AJÁNLÁSA ALAPJÁN AZ INTÉZMÉNYEK ÁLLÍTJÁK ÖSSZE: -„Milyen tantárgyi rendszerben, -Milyen tananyagot, -Milyen elrendezésben, -Mennyi idő ráfordításával, -Milyen taneszközök alkalmazásával, -Milyen módszerekkel, -Milyen szervezeti keretek között oktatnak „ Technikai és Szakmai Ismeretek Általános Ismeretek Információ keresésének a képessége Kognitív jártasságok Problémamegoldás képessége Önálló célkitűzések Önálló értékelés 76 Tanulni tanulás Általános és szakmai ismeretek kommunikáció FELDOLGOZÓ TÍPUSÚ TANULÁS 76

A TANANYAG ELRENDEZÉSE/ Belső szerkezete KONCENTRIKUS LINEÁRIS SPIRÁLIS TERASZOS SPIRÁLIS-TERASZOS (i) MINIMÁLIS KOMPETENCIA SZAKTÁRGYI VERSENY… SZAKKÖR FAKULTÁCIÓ KORREPETÁLÁS TÖRZSANYAG 77 EGYÉNI KIEGÉSZÍTŐ TANANYAG ISKOLAI TANANYAG (t) 77

A TANANYAG-STRUKTÚRA VÁLTOZATAI Ø TÉNYEK, FOGALMAK, HIERARCHIKUS RENDSZERE ØTEVÉKENYSÉGEK, MŰVELETEK, CSELEKVÉSEK RENDSZERE ØA MEGISMERÉS, A TANULÁS FOLYAMATÁNAK RENDSZERE MAKROSTRUKTÚRA MIKROSTRUKTÚRA TANTERV/curriculum- helyi tanterv TEMATIKUS TERV- TANMENET FOLYAMATTERV- ÓRAVÁZLAT 78 78