Dr Fldes Zoltn DIDAKTIKA S OKTATSSZERVEZS II Az

Dr. Földes Zoltán DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS II. Az oktatás folyamata

Amiről szó lesz: I. Az oktatás folyamata és a pedagógus szerepe o a tanár mesterségbeli tudása o motiválás, aktivizálás, megerősítés o az önszabályozó tanulás összetevői II. A folyamat felépítése, struktúrája (makro- mikro szerkezete) o ismeretszerzés, alkalmazás, rendszerezés, rögzítés, ellenőrzés o a folyamat tervezési szintjei III. Az oktatás szervezeti és munkaformái o óratípusok jellemzői IV. Az oktatás módszerei o stratégiák és módszerek

I. Az oktatás folyamata és a pedagógus szerepe TANÁRI MESTERSÉG ÖSSZETEVŐI SZAKMAI TUDÁS Személyes rátermettség 1. ÖNISMERET 2. ÖNÁLLÓSÁG ÉS DÖNTÉS 3. TÖREKVÉS ÉS BIZALOM 4. ÉRZÉKENYSÉG 5. EMPATIKUS MEGÉRTÉS Tanári mesterségbeli tudás 1. TANULÁSI SZÜKSÉGLET 2. TERVEZÉS 3. STRATÉGIÁK megvalósítása 4. FELMÉRÉS és akkreditálás 5. MEGFIGYELÉS, ELEMZÉS 6. KONGRUENS VISELKEDÉS 6. ÖNFEJLESZTÉS 7. FELTÉTEL NÉLKÜLI ELFOGADÁS 7. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

Motiválás, aktivizálás, megerősítés A tanár tanulásirányítással, szervezéssel kapcsolatos konkrét órai tevékenységének: Három fő feladata Motiválás Aktivizálás Megerősítés

Motiválás „A motiváció különböző indítékok együttese, melyek a tanulót ráveszik a tanulásra, a tanulási kedvet és elhatározást a tanulás végéig ébren tartják, amelyek a tanulót a tanulásra ráveszik, és a tanulási kedvet és elhatározást a tanulás végéig ébren tartják. Semmilyen életkorban sincs tanulás motiváció nélkül!” (Kiss Árpád 1963) Az iskola lehetőségeit tekintve, a tanulási motiváció kialakításának két fő területe van: • Az iskolai tevékenységrendszer: ØA tanórák mellett, minél többféle, változatos tartalmú tanulási lehetőséget tudjon felkínálni az iskola. ØFontos az iskolai légkör szerepe is a motiváció kiépítésében. • A tantárgy tanulási motivációjában; fontos szerepe van a tananyag jellegének és a tanár személyének. Az érdekes-unalmasnak; a szükséges-szükségtelennek és a könnyűnehéznek ítélt tantárgyak és tananyagok mindig a tanár közvetítésén keresztül alakul ki a tanulóban.

Aktivizálás • Aktivitáson; a tanuló pszichikus részvételét értik a nevelésben, tanulásban • Aktivizáláson; pedig azokat a külső, pedagógiai eljárásokat értjük, amelyek hatására a tanulásban részt vevő tanulók aktivációs szintje növekszik; a cselekvés célra irányulása pontosabbá válik; a figyelem ébersége; a gondolkodás élessége; a motiváció hajtóereje; a memória integráló képessége emelkedik. • Dunkin az aktivizálást négy jellemző pontban foglalja össze: Ø a tanuló szükségleteinek és érdeklődésének figyelembevétele, Ø a tudás alapjainak elsajátítása problémamegoldás révén, Ø a megfelelő alkalmak a kifejezéshez /expresszivitás/, Ø együttműködés a nevelésben.

A tanulói aktivitás és a tanítási módszer összefüggése Tanítási módszer Tanulási koncepció A tanulói aktivitás feltételezett szintje Differenciálás mértéke egyénre osztályra nézve / nézve Magyarázat szűk alacsony esetleges alacsony Közös feladat /munkáltatás/ tág közepes esetleges magas Komplex rendszer tág magas általános magas feladat-

Megerősítés A megerősítés elsősorban a tanulás eredményére adott értékelő reagálás belső átélése. Három típusa: • külső megerősítés • mások cselekvéseinek konzekvenciái • belső megerősítés

Az önszabályozó tanulás összetevői Önszabályozás Kognitív Önszabályzó stratégia CÉL 5 Kognitív stratégia, 3 metakogníció Tantárgyi 1 tartalom tudása Alkalmazni tudás: Gondolkodás, feldolgozás, elemzés, következtetés, döntés… Tantárgy-specifikus tudás Motivációs önszabályozó stratégia Motivációs stratégia kialakítása 6 4 Tanulni tudás és tanulási motiváció 2

Követelmények/önellenőrző kérdések Ön akkor sajátította el az I. rész anyagát, ha képes; - a tanári mesterségbeli tudás (kompetencia) elmeit felsorolni, azokat példán keresztül jellemezni, értelmezni, - megfogalmazni, hogy mit jelent tanulás szempontjából; § a motiválás, aktivizálás, megerősítés didaktikai fogalmak § példát mondani milyen tanári tevékenységek mentén lehet ezeket megvalósítani, - bemutatni jellemzői alapján az önszabályozó tanulás összetevőit, (szintenként értelmezni az összetevőket (1 -2; 3 -4; 5 -6) és meghatározni, hogy mit jelent a meta-kogníció, a meta-motiváció.

Amiről szó lesz: A folyamat felépítése, struktúrája (makromikro szerkezete) o ismeretszerzés, alkalmazás, rendszerezés, rögzítés, ellenőrzés o a folyamat tervezési szintjei

AZ OKTATÁSI FOLYAMAT STRUKTÚRÁJA ismeretszerzés makro- struktúra alkalmazás rendszerezés ellenőrzés rögzítés értékelés 1. A figyelem felkeltése, informálás a célokról 2. Előzetes ismeretek felidézése A folyamat mikro- strukturális elemei 3. Az új ismereteket megalapozó tények biztosítása 4. Tények, jelenségek, folyamatok elemzése 5. Fogalomalkotás, következtetések levonása 6. Rendszerezés és rögzítés 7. A tanultak alkalmazása 8. A teljesítmények mérése, értékelése

Az ismeretelsajátítás és alkalmazás folyamatának szervezése Tanulók , csoportok helyzete Tanári tevékenységek, és elvek -Motiválás -Fejlettség -Sajátosság -Előzetes ismeret -Tapasztalat -Összetétel -Aktivizálás -Érthetőség elve -Szemléltetés -Tudományosság elve -Differenciálás -Fokozatosság elve -Visszacsatolás -Megerősítés

ISMERETSZERZÉS -A tanulás pszichikus feltételeinek megteremtése • motiváció: a figyelem felkeltése, a célkitűzések pontos megfogalmazása • eszközei: Øa probléma-megfogalmazása Ø részcélok és feladatok kijelölése Ø a csoport facilitálása ( + hangulat-érdeklődés felkeltése, kialakítása) - Metodika és munkaforma kiválasztása az új ismeret elsajátításához - A tananyag differenciált elemzése - Induktív-deduktív következtetések levonása, direkt-indirekt bizonyítások - Elsődleges rendszerezések és rögzítések - Az ellenőrzés különböző formáinak és szintjeinek végrehajtása 14

I. Ismeretfeldolgozás frontális osztálymunkában II. Ismeretfeldolgozás csoportmunkában III. Ismeretfeldolgozás individualizált munkában a) hagyományos induktív (empirikus jellegű feldolgozás) a) csoportmunka azonos feladatokkal a) programozott tanulás lineáris programmal b) cselekvésből kiinduló ismeretfeldolgozás b) csoportmunka eltérő feladatokkal b) programozott tanulás elágazó programokkal c) problémából kiinduló ismeretfeldolgozás c) csoportmunka speciális programozott anyaggal c) számítógéppel segített tanulás d) alkalmazó jellegű deduktív ismeretfeldolgozás e) vita és szeminárium jellegű tanulói munkát biztosító ismeretfeldolgozás f) önálló tanulói megfigyelés, ill. tanulói kutatáson alapuló ismeretfeldolgozás

ALKALMAZÁS FŐ CÉL, ÉS FELADAT : az ismeretek tudatosítása, alkalmazási körének kiszélesítése 1) Az alkalmazás fogalmi tisztázása, értelmezése, gyakorlati „hasznossága” 2) Az alkalmazás különböző szintjeinek bemutatása 3) Az alkalmazások osztályozásának megadása RENDSZEREZÉS 1) Elsődleges rendszerezés (tanóra/ aktuális ismeretek kötése) 2) Parciális rendszerek kialakítása (tematikus egység/ ismeretek belső rendszerek kiépülése) 3) Komplex rendszerek kialakítása (tantárgyra, ill. tantárgyi integráció) RÖGZÍTÉS a) Elsődleges rögzítés (szakaszos és általános) b) Folyamatos rögzítés (logikai és szinten-tartó) c) Befejező rögzítés (a teljes tananyagra vonatkoztatva) 16

ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS - CÉLJA, FELADATA - FORMÁI -MÉRÉSMETODIKAI KÖVETELMÉNYEI -OBJEKTIVITÁS, -VALIDITÁS (ÉRVÉNYESSÉG), -RELIABILITÁS (MEGBÍZHATÓSÁG) 17

Az ellenőrzés és értékelés helye a tanulási folyamatban KEZDETE FUNKCIÓI DIAGNOSZTIZÁL Ó A felhasználható előismeretek szint informáló értékelése Indulási tudás és készségszintet feltáró FELMÉRŐLAPOK 18 FOLYAMATA FORMATÍV BEFEJEZÉSE SZUMMATÍV A tanulási folyamatot befolyásoló formálósegítő A tanulási folyamat lezáró-összegző értékelése Gyakorlást szolgáló Számszerű értékelést nyújt MUNKA-ÉS FELADATLAPOK STANDARD MÉRŐLAPOK

Pedagógiai dokumentumok Tanterv Tanmenet Tematikus terv óravázlat Óra A tan. Hét Sorsz. A tan. Óra Sorsz. Did. felad. óratíp. Tananyag Időkeret Tananyag A feldolgozandó téma A tan. (sorsz. , megnevezése, óra a ráford. órák száma) sorsz. A tan. óra Új fogalmak anyaga Jártasság készség képesség Konc. (külső, belső) Feljegyzések (a pedagógus folyamatosan vezeti) Koncentráció: K, Szemléltetés: SZ, Tapasztalatok: T, Egyéb: E. A feldolgoz ás módja A felhaszn. eszk. szeml. Alk. Módszerek, eszközök Tap. irod.

A számítástechnika alapjai Tanmenet Tananyag: Óra 1. Az elektronikus számítógép 2. Az ENIAC A Neumannelvek 3. Számítógépgenerációk 4. Összefoglalás, értékelés A tananyag részletezése: A számítástechnika története Követelmény: Készítsen kiselőadást a tanultakról. Készítsen kiállítást a számítástechnika történetéről. Neumann János Készítsen életrajza kiselőadást az A Neumann-elvek ENIAC, EDVAC készítéséről. Készítsen kiselőadást Neumann János életéről. I. generáció – Látogasson el a elektroncsöves könyvtárba, áramkörök végezzen II. generáció – kutatómunkát. tranzisztorok, diódák Keressen a III. generáció – számítástechnika integrált áramkörök történetével IV. generáció – kapcsolatos mikroprocesszorok képeket. V. generáció – Keressen intelligens gépek könyveket, amelyek a számítástechnika történetével foglalkoznak. Tapasztalat:

Tematikus terv Témakör/óra Didaktikai feladatok/ makro-, mikro szintű Tananyag/ fogalmak, szabályok, törvények Célok/Követelmények jártasság, készség, képességfejlesztés A szerves kémia alapfogalmai, és a kismolekulák átalakításának vegyi folyamatai ismétlés; szerves vegyületek fogalma, csoportosítása, jellemzői: Alkoholok, aldelhidek, szerves savak, zsírok és olajok, szénhidrátok, fehérjék. új ismeret: Polimerizáció, polikondenzáció, poliaddíció. ismeret, megértés, alkalmazás rutin feladatok szintjén; fogalom - meghatározás, képletek értelmezése ábrázolása, tulajdonságok felsorolása az átalakítás vegyi folyamatainak megértése, a definíciók szemléletes értelmezése. A műanyagok gyártása, gyakorlati jelentősége és felhasználási területe Műanyagok fogalma, vázszerkezete, csoportosítása (eredete, vegyi folyamata, hővel szembeni viselkedés szerint), A műanyagok halmazállapota, társító-anyagok. ismeret, megértés, alkalmazás rutin feladatok szintjén; fogalom- meghatározás, értelmezése, szemléltetése, tulajdonság- funkció okokozati kapcsolatainak feltárása, csoportosítás, tulajdonságok felsorolása, beazonosítása példák alapján. Műanyagok Ismeretszerzés: 1 - Figyelem felkeltése, tanulási célok 2. óra kitűzése, szükséges előzetes ismeretek felidézése. Új ismereteket megalapozó tények biztosítása: jelenségek, vegyi folyamatok ismertetése, tanulmányozása, Fogalomalkotás, következtetések levonása, Tanultak alkalmazása; kérdések önálló megválaszolása, ok-okozati összefüggések indoklása Rendszerezés, rögzítés Ismeretszerzés: 3. óra Figyelem felkeltése, tanulási célok kitűzése, Új ismereteket megalapozó tények biztosítása: jelenségek, vegyi folyamatok ismertetése, tanulmányozása, Fogalomalkotás, következtetések levonása, Tanultak alkalmazása feladatok megoldása munkalap segítségével.

Koncentráció/ Külső-belső Taneszközök/ szemléltetés, prezentáció, multimédia A kémia órán tanultak felelevenítése Kémiai kísérleti taneszközmodellek, IKT: PPT prezentáció, kivetítő, interaktív tábla, szimulációk az átalakulások megértéséhez, Munkafüzet Az előző órán tanultak felelevenítése, Környezetvédelem, szelektív hulladékgyűjtés, Műanyagok technológiai felhasználása, szerkezeti anyagok, (autóipar, építőipar, csomagolástechnológia, textilipar…) Kémiai modellek (molekulák, vegyületek, vázszerkezetek modellezése) IKT: PPT prezentáció, kivetítő, interaktív tábla, Különböző típusú műanyagok, társító-anyagok bemutatása, Munkafüzet Feldolgozási mód Alkalmazás; feladatok Frontális munkaforma; tanári-tanulói interaktivitás; vegyületek ábrázolása, egymáshoz való kapcsolódások megfigyelése, Kiscsoportban ill. , tanulópárokban; tulajdonságok alapján alkalmazási, felhasználási példák gyűjtése, Önálló munka; feladatlap: kémiai ismeretek áttekintése Frontális munkaforma; tanáritanulói interaktivitás, Csoportban tanulói interaktivitás Önálló munka; feladatok megoldása munkafüzetben Irodalom Megjegyzés TK: Fémipari anyag és gyártásismeret I. Munkafüzet TK: Fémipari anyag és gyártásismeret I. Mf.

óravázlat Az osztály: 10. A Az óra helye a tanmenetben: 5. -6. óra Az óra helye a témakörben: Az óra típusa: új ismereteket feldolgozó óra Az óra feladatai: a Pascal program szerkezetének megismertetése, Pascal program készíttetése. Időkeret 2 perc Tananyag Jelentés, bemutatkozás, témamegjelölés Módszerek, eszközök Tanári bevezetés 10 perc A monitorok kikapcsoltatása, feleltetés Az algoritmus fogalma A kör kerületét és területét kiszámító program adatszerkezetének és folyamatábrájának elkészítése. 1 tanuló a táblánál felel, és a táblára ír 3 perc A házi feladat ellenőrzése, a tankönyvek és a füzetek elővetetése Időkeret Tananyag 5 perc Körbejárás, ellenőrzés 18 perc 5. -6. Óra A Pascal program szerkezete A Pascal programok felépítése A változók deklarálása Adatbevitel a billentyűzetről Kiírás a képernyőre Számítások 30 perc Táblára írás és a tankönyv vonatkozó oldalainak magyarázata Diktálás füzetbe Egyéni feladatmegoldás 12 perc Gyakorlati feladat megoldása Egy tetszőleges gömb felszínének és térfogatának kiszámítása. Adatszerkezet, folyamatábra és program készítése 5 perc Módszerek, eszközök Táblára írás, diktálás A Pascal fejlesztői környezet indítása: MS-DOS parancssor indítása, átlépés a G: meghajtóra F: BPBINBP paranccsal indítható a fejlesztő környezet Egyéni feladatmegoldás A feladat megoldásának folytatása Diktálás A házi feladat kijelölése: Egy tetszőleges henger felszínét és térfogatát kiszámító Pascal program készítése. Előzetesen az adatszerkezetet és a Tanári folyamatábrát el kell készíteni! összefoglalás a tanulók Az óra befejezése, bevonásával összefoglalás

A jelen és a jövő Az alábbi képek tükrözik a jelen oktatási folyamat formáit, de már látni, hogy a jövő is megjelenik !?

Követelmények/önellenőrző kérdések Ön akkor sajátította el a II. rész tananyagát, ha képes; - az oktatási folyamat strukturális elemeit felsorolni, példán keresztül be tudja mutatni a mikro strukturális elemeket, az ismeretelsajátítás és alkalmazás folyamatának szervezési elveit és tevékenységeit példán keresztül jellemezni, a makro-strukturális fázisokat (ismeretszerzés, alkalmazás, rendszerezés, rögzítés, ellenőrzés értékelés) jellemző példákon keresztül ismertetni/bemutatni, A pedagógiai dokumentumok (tanmenet, tematikus terv, óravázlat) célját, feladatát, célszerű megjelenési formáit ismertetni, féléves feladatán keresztül részletesen ismertetni/bemutatni a tematikus terv célját, feladatát, készítésének fő szempontjait.

Amiről szó lesz: Az oktatás szervezeti és munkaformái o óratípusok jellemzői

Az oktatás szervezeti és munkaformái Szervezeti formák: Ø iskolán belüli: § osztály- tantárgy- tanóra rendszer § szaktantermi rendszer Ø tanórán kívüli: (extracurriculum) § Szakkörök, fakultációk § korrepetálás, felzárkóztatás, tanácsadás § önművelődési szervezeti formák § szakmai gyakorlatok (iskolán belüli) Ø iskolán kívüli: § tanulmányi kirándulások, látogatások § Szakmai gyakorlatok (nyári gyakorlatok)

Munkaformák A szervezeti formák további differenciálásával – aszerint, hogy hány tanulót vonunk be a tananyag feldolgozásába – jutunk a munkaformákhoz. Munkaformák: § frontális osztálymunka § csoportmunka § egyéni munka

I. Ismeretfeldolgozás frontális osztálymunkában II. Ismeretfeldolgozás csoportmunkában III. Ismeretfeldolgozás individualizált munkában a) hagyományos induktív (empirikus jellegű feldolgozás) a) csoportmunka azonos feladatokkal a) programozott tanulás lineáris programmal b) cselekvésből kiinduló ismeretfeldolgozás b) csoportmunka eltérő feladatokkal b) programozott tanulás elágazó programokkal c) problémából kiinduló ismeretfeldolgozás c) csoportmunka speciális programozott anyaggal c) számítógéppel segített tanulás d) alkalmazó jellegű deduktív ismeretfeldolgozás e) vita és szeminárium jellegű tanulói munkát biztosító ismeretfeldolgozás f) önálló tanulói megfigyelés, ill. tanulói kutatáson alapuló ismeretfeldolgozás

Óratípusok és modellek jellemzői Az órák jellegét (típusát) elsősorban azok a didaktikai feladatok szabják meg, amelyek az órákon érvényesülnek. Az órák jellege szerint megkülönböztetünk: - Új ismereteket feldolgozó órát; - Az ismereteket alkalmazó gyakorló órát; - Az ismereteket megszilárdító (ismétlő, rendszerező, összefoglaló) órát; - Az ellenőrző órát. Az új ismereteket feldolgozó óratípus általános felépítése a következő: - Célkitűzés (az óra tárgyának, céljának megjelölése, kifejtési terv közlése). - Az új anyag feldolgozása (változatos módszerekkel). - A legfontosabb tételek összefoglalása, rögzítése, (megszilárdítása) - Gyakorlati alkalmazás. - Házi feladat kijelölése. (pontosított követelmények megfogalmazása)

Az ismeretet alkalmazó, gyakorló óra Az ismeretek alkalmazása- és gyakorlása, amely a tanórák nagy részének a jellegét meghatározza, és egyúttal a tanár feladatait is kijelöli. Amikor már feltételezzük a jártasság és készség meglétét. Az óra felépítése a következő: - házi feladat ellenőrzése, - célkitűzés, motiváció, - a megfelelő ismeretek, szabályok felidézése, ismétlése, - próbagyakorlatok, esetleg közös gyakorlatok a szabályokkal kapcsolatban, analóg feladat, - a kiosztott feladatok megoldása, gyakorlatok elvégzése, (közös megbeszélés alapján vagy önállóan), - az elvégzett munka ellenőrzése és értékelése, - házi feladat kijelölése (pontosított követelmények, írásbeli feladat, kritériumok)

Az ismereteket megszilárdító (ismétlő, rendszerező óra) Az ismétlés akkor hatékony, ha egyúttal rögzítési feladatot is teljesít. Olyan óratípusról van szó, amelyben egyszer az ismétlő, máskor pedig a rendszerezés lesz a hangsúlyosabb. Célja, a részletekbe való elmerülés helyett mindig a tananyag lényegének kiemelése, súlypontok képzése, kialakítása. Az óratípus általános felépítése: - Célkitűzés, az óra tárgyának megjelölése, a megadott rendszerezési szempontok felidézése, motiváció. - az ismétlés, rendszerezés megvalósítása, változatos módszerekkel és eszközökkel, - a tanári összefoglalás, a tanulói munka értékelése, - új szempontok kijelölése a tananyag más szempont szerinti feldolgozásához - az otthoni feladatok kijelölése, pontosítása.

Az ellenőrző óra Az ellenőrzés valamennyi órának szerves része. A következőket lehet ellenőrizni: • a tanulók ténybeli ismereteit, • a tények, jelenségek kapcsolatainak, okozati összefüggéseinek ismeretét, az általánosítások tudását, • az ismeretek tartósságát, alkalmazásukban való jártasságot és készségszintet. Az óra felépítése általában az alábbiakat követi: - az óra tárgyának, feladatának megnevezése, célkitűzés, - a tanulók ismeretének, készségeinek ellenőrzése különféle módszerekkel, - az ellenőrzés eredményeinek összefoglalása, értékelés - házi feladat kiadása (az ellenőrzött anyaggal, vagy az új téma előkészítésével lehet kapcsolatos)

Ön akkor sajátította el a tananyagot, ha képes; - felsorolni a szervezeti formákat, megfogalmazni az iskola- tantárgy- tanórarendszer jellemzőit, felsorolni a munkaformákat, és azokat jellemzői alapján bemutatni, Szakterületének megfelelő tantárgyi példán bemutatni; § az új ismereteket feldolgozó óratípus felépítését és jellemzőit, § az ismereteket alkalmazó, gyakorló óratípus felépítését és jellemzőit, § az ismereteket megszilárdító (rendszerező) óratípus felépítését, jellemzőit, § az ellenőrző óratípus formáit, szervezési feladatait

Amiről szó lesz: Az oktatás módszerei o stratégiák és módszerek

MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK A TANÓRA az INFORMÁCIÓ (tartalmi tudás) ÁTADÁSRA SZERVEZŐDIK A TANÓRA az INFORMÁCIÓ (tartalmi tudás) FELDOLGOZÁSÁRA SZERVEZŐDIK A STRATÉGIA EGY MÉRHETŐ TANULÁSSZERVEZÉSI FILOZÓFIÁT, LOGIKÁT KÖVET. A MÓDSZER EGY KITŰZÖT CÉL ELÉRÉSÉNEK GYAKORLATI MÓDJAIT HATÁROZZA MEG 36

ALAPMÓDSZEREK: Beszélgetés, kérdve- kifejtés Előadás prezentációval, eszközökkel - TANÁRI MAGYARÁZAT /frontális tanítás/ -MUNKÁLTATÁS /egyéni de nem önálló/ - INDIVIDUÁLIZÁLÁS /egyéni és önálló/ Variációs módszerek, Házi feladatok előírása Egyéni feladatok, hf. , strukturált feladatok MOTIVÁLÓ MÓDSZEREK: Csoportmunka, játék, vita, kutató-felfedező módszerek, projekt módszerek/labor munkák STRATÉGIÁK /komplex módszerek: Célközpontú - és Szabályozáselméleti stratégiák Programozott oktatás, Oktatócsomag, Projekt munkák, Mesterfokú ismeretfeldolgozás

STRATÉGIÁK CÉLKÖZPONTÚ SZABÁLYOZÁSELMÉLETI ØInformációtanítás ØFogalomtanítás ØKészségtanítás ØKooperatív tanulás § szociális, tanulási készségek tanulása ØFelfedezéses tanulás § Gondolkodás fejlesztése Ø Nyílt oktatás § aktivitás saját tanulásirányításban ØAdaptív oktatás § tanulási felkészültséghez igazodik Ø Programozott oktatás § lineáris, elágazásos, oktatócsomag Ø Optimális elsajátítás § felzárkóztató és gazdagító anyagok 38

Módszerek Ø Előadás Kiválasztás szempontjai ØMagyarázat - értelmező, leíró, ok-feltáró Ø Elbeszélés Ø alapelvek Ø Megbeszélés Ø Vita Ø Szemléltetés Ø tartalom és módszer Ø Projektmódszer Ø Kooperatív módszer Ø szimuláció, szerepjáték, játék ØHázi feladat Ø feltételek (terem, eszköz…) Ø célok, feladatok Ø életkori (tanulási) sajátosságok Ø tanárok lehetőségei, adottságai 39

Projekt módszer � A középpontban egy gyakorlati jellegű probléma áll � � Cél-téma kiválasztása, Tervezés, Kivitelezés, Projekt bemutatása; zárás és értékelés Jellemzői: Ø Nagyfokú szabadság és kreativitás Ø Indirekt tananyag elsajátítás Ø Cél a produktum, aminek eszköze a tanulás Ø Tanulási önállóság, ismeretek integrálódása Ø Kapcsolatok kialakítása Ø A tantervi keretek megbontása; Megvalósítás: projekt hetek beiktatása Kooperatív módszer � Középpontban egy - kívülről kapottismeretfeldolgozás, feladat megoldása áll � Feladat kiadása, célok megbeszélése � Csoportszerepek, feladatok meghatározása � Az együttműködés szintjének meghatározása � Kivitelezés � Feladat bemutatása, vitája, értékelése Jellemzői: Ø Cs. tanulás egyéni teljesítmény alapján, Ø Cs. tanulás egyéni vetélkedés alapján, Ø Mozaiktanulás; szakértői szerep Ø Csoportkutatás résztémák alapján 40

Követelmények/önellenőrző kérdések Ön akkor sajátította el a tananyagot, ha képes: - - - meghatározni, hogy oktatási stratégia, és mit oktatási módszerek alatt, megfogalmazni az összefüggést az oktatási stratégiák és módszerek között bemutatni az egyes célközpontú oktatási stratégiák domináns módszereit, jellemzőjük alapján: o információ tanítása bemutatással o fogalomtanítás magyarázattal, megbeszéléssel o készségtanítás direkt oktatással o szociális és készségek tanítása kooperatív tanulással, Bemutatni a szabályozáselméleti stratégiák domináns módszereit, jellemzőjük alapján: o nyílt oktatás o adaptív oktatás o programozott oktatás o optimális elsajátítás meghatározni a projektmódszer célját, bemutatni alkalmazásának lehetőségeit, módját, lépéseit. meghatározni a kooperatív oktatási módszerek, célját, jelentőségét, és jellemzői alapján bemutatni; o a csoportos tanulás (egyéni teljesítmény) szervezési, lebonyolításának módját, o a csoportos tanulás (egyéni vetélkedő) szervezési, lebonyolításának módját, o hogy mit jelent a csoportos értékelés o a mozaiktanulás célját, lebonyolításának módját.