Dr Farag Lszl Policentrikus vrosfejleszts a lisszaboni clok

Dr. Faragó László Policentrikus városfejlesztés a lisszaboni célok megvalósításáért MKT Vándorgyűlés, 2008 Eger Faragó László MTA Regionális Kutatások Központja Ph. D • 2008

Lisszaboni stratégia 2000, 2003, 2005 Dr. Faragó László • Az EU legyen a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasága – Európa és régiói váljanak a beruházások és a munka ösztönzésére alkalmas hellyé (vonzó helyszín), – a növekedés hajtóereje: a tudás és az innováció, – több és jobb munkahelyek teremtésére ösztönző vállalkozói környezet • Nincs a megvalósításra elkülönített forrás strukturális és kohéziós politika forrásainak a felhasználása • Az uniós támogatások Lisszabon-pántlikázása (earmarking) – kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzése, IKT, – ipari versenyképesség erősítése, vállalkozási képességek ösztönzése, – fenntartható erőforrások, környezetvédelem és növekedés, – európai fontosságú közlekedési hálózatok. MKT • 2008 2

Dr. Faragó László Miként teljesíthetőek a lisszaboni célok? • Makrogazdasági feltételek javítása • Vállalatok (belső) versenyképességének javítása • Konkrét projektek megvalósítása (támogatása) • A gazdaság térbeli alakulásának a befolyásolása, a fejlesztéspolitika tértudatosságának az erősítése MKT • 2008 3

Dr. Faragó László A gazdaság térbeli alakulásának jellemzői • • • Globális verseny A tartós versenyelőnyök földrajzilag/területileg koncentrálódnak (M. Porter) Felértékelődnek a nagyvárosi régiók, metropolitán térségek – Elsősorban a nagyvárosokban lelhetők fel a gazdaság dinamizálásához szükséges potenciálok – Méretgazdaságosság: a hatékonysági kritériumokat kielégítő kritikus tömeg a nagyvárosokban biztosítható (nagyobb helyi kereslet • Összefügg a nagyságrend és a teljesítőképesség (globális versenyképesség) – „Mert annak, akinek van, még adnak, hogy bőven legyen neki…” – A kicsi szép (Schumacher, E. 1991) – A kicsi szép, de gyenge is! (Faragó 1994) • • 1990 -es évektől erősödő koncentráció További koncentráció előnyei (pozitív lokális externáliák, agglomerációs előnyök, növekvő méretgazdaságosság, tudásátszivárgások pozitív hatása) További koncentráció hátrányai (zsúfoltságból eredő többletköltségek, környezeti terhelés, munkaerő hiány, perifériákon kihasználatlan potenciálok stb. ) Megoldás: policentrizmus MKT • 2008 4

Dr. Faragó László A POLICENTRIKUS FEJLESZTÉS ALAPELVEI • A kevésbé fejlett területek növekedése hozzájárul az összteljesítmény javításához be kell vonni azokat a gazdasági növekedésbe • A fejlesztéseket területileg több központra kell koncentrálni • Központok elérhetőségét (a szolgáltatásokhoz való hozzáférést) kell biztosítani • A gazdaság motorjai, hajtóerői a nagyvárosi körzetek • Ha egy térség/régió központja hanyatlik, akkor az egész terület is válságba kerül • Többszintű (hierarchikus) hálózatépítés • Kritikus tömeget kell létrehozni, megfelelő nagyságrendű csomópontok hálózatát kell kiépíteni • A policentrizmust több területi szinten érvényesíteni kell: – – Világ Európa Ország régió MKT • 2008 5

Dr. Faragó László A három pólusú világ MKT • 2008 6

Dr. Faragó László Egy pólusú Európa (egy globális integrációs zóna GIZ) MKT • 2008 7

Dr. Faragó László Többpólusú Európa MKT • 2008 8

Dr. Faragó László Új globális integrációs zónák kialakítása – Közép-Európa: • Prága-Bécs-Budapest • Kiterjesztése: – Varsó-Berlin irányába, – Ljubljana-Zágráb irányába – Balkán: • Bukarest-Szófia-Belgrád-Athén MKT • 2008 9

Dr. Faragó László Egy pólusú (monocentrikus) Magyarország MKT • 2008 10

Dr. Faragó László Nemzeti/nemzetközi jelentőségű funkcionális városi körzetek MKT • 2008 11

Dr. Faragó László Városrendszerünk a rang-nagyság szabály alapján és a valóságban MKT • 2008 12

Dr. Faragó László Magyar helyzet • A soha nem látott mértékű centralizáció és a makrogazdasági hanyatlás miatt a helyi endogén tényezők nem tudnak érvényesülni • Nemzeti fejlesztéspolitikát még mindig az ágazati szemlélet uralja • Az elmúlt évtizedekben nem volt tudatos településhálózat-fejlesztés • Az elmúlt 18 évben központi szinten nem volt a városfejlesztésnek gazdája • A területi politikát a regionális és települési megközelítés kettőssége jellemzi • Magyarország egyközpontú ország, egy potenciális MEGA-val, • Hiányoznak az európai mércével közepes (300– 600 ezres) városok, városi térségek • Csak 5 (4+1) nemzetközi/nemzeti jelentőségű város van • Megoldás: újfajta gondolkodás – A területi és települési megközelítés integrálása – Policentrikus városfejlesztés – Új besorolás: metropolitán, urbánus és rurális városi térségek – Növekedési pólus, növekedési centrum, régióközpont kiemelt fejlesztése MKT • 2008 13

Dr. Faragó László Térségi és települési megközelítés integrálása TERÜLETI SZINTEK • Ország • NUTS 1 • Régió NUTS 2 • Megye NUTS 3 • Kistérség LAU 1 • Mikrotérség VÁROSHIERARCHIA • Főváros (MEGA 3) • Nincs MEGA 4 (főváros) • Nemzeti/nemzetközi jelentőségű nagyváros • Regionális jelentőségű nagy/közepes város • Térségi szerepkört betöltő kisváros • „Törpe” városok MKT • 2008 14

Dr. Faragó László KONKLÚZIÓ • A regionalizmus és a (nagy)városok fejlesztése összetartozó kérdés! • Ha működőképes téregységeket akarunk, akkor, megfelelő nagyságrendű és fejlettségű városokra, központokra van szükség, amelyek képesek gazdaságilag integrálni vonzáskörzetüket! • Ennek (népszerűtlen) útja: koncentrált decentralizáció – – hatáskörök régióközpontokba telepítése „Big five” (6 -7 -…? ) kiemelt központi támogatása Határon átnyúló kapcsolataik erősítése/segítése A regionális központok önkormányzataihoz regionális feladatok és hatáskörök telepítése (rang szerepkör) MKT • 2008 15

Dr. Faragó László JAVASLATOK • Budapestet erősíteni kell nemzetközi szerepkörök betöltésében • Több lépcsőben decentralizáció. (Az országos funkciók tekintetében a főváros dominanciája mérséklendő. Először a legfontosabb centrum településekre/területekre kell koncentrálni. Ki kell jelölni a regionális központokat. ) • A regionális központok periférikus fekvésének ellensúlyozására alkalmassá kell tenni azokat nemzetközi szerepkörök betöltésére. • Integrálni kell a fejlesztéspolitikába a területi szemléletet és meg kell erősíteni a (nagy)városok szerepkörét. • Javítani kell a központok elérhetőségét, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. MKT • 2008 16

Fejlesztési pólusok szerepe Dr. Faragó László • • Funkciók: − – – – Innovációs funkciók Gazdaságfejlesztési, gazdaság-szervező funkciók Egyéb, a regionális központ szerephez kapcsolódó funkciók Városfejlesztési funkciók, melyeknek célja a vonzóbb befektetési környezet kialakítása 2010 -ig elérendő célok – Innovációvezérelt, tudásbázisú gazdaság megteremtése – Fejlődőképes hazai kis- és közepes vállalatok megerősítése versenyképesség növelése • Elvárt eredmények – GDP-re vetített K+F ráfordítások arányának növekedése – KKV szektor megerősítése, nemzetközi versenyképesség és beszállítói képesség jelentős növekedése – Oldódik az ország innovációs kiegyensúlyozatlansága MKT • 2008 17

A pólus programok irányítása Dr. Faragó László Stratégiai irányítás • Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter • • Koordináció • • Stratégiai Irányító Bizottság (SIB) 4 • Minisztériumok • • 5 1 • 2 • 3 Pólus Program Iroda • Tanácsadók 4 NFÜ GOP IH KSZ 1 Végrehajtás ROP IH KSZ 2 HEP IH KSZ 3 VOP 1– • 2 – • 3– • 4– • 5 – HFI • • • 6 NYD KD DD KM ÉM ÉA • DA MKT • 2008 • Pólus 7 Irodák A SIB feletti szakmai irányítást a miniszter gyakorolja A SIB tagjai: NFÜ, a Pólus Program Iroda, valamint az érintett szakminisztériumok és IH-k által delegál tagok A Pólus Program Iroda (PPI) Kft. a MAG Zrt. tulajdonában áll A PPI feletti szakmai irányítást a miniszter, illetve a SIB gyakorolja A Pólus Program Iroda és az NFÜ közötti viszonyt a KOR IH-val kötött VOP szerződés szabályozza 18

Miskolci fejlesztési pólus program • Élhető város Dr. Faragó László • Befektetők vonzása MKT • 2008 19

Dr. Faragó László Technopolisz Program átfogó célja nemzetközi kiválóság elérése a priorizált ágazatokban és technológiákban Közvetlen célok: • FDI vonzerő növelése • A meglévő tudástár hatékonyabb kihasználása high-tech ipari megoldások fejlesztésére • A regionális innovációs potenciál számottevő emelkedése • Az erősségek koncentrálása és gazdasági pólusok fejlesztése • Priorizált ágazatok: • Mechatronika • Nanotechnológia • Anyagtudományok • Vegyipar • Környezetipar • IKT • Szabadidőipar MKT • 2008 20

Dr. Faragó László Pécsi az életminőség pólusa MKT • 2008 21

A pécsi versenyképességi pólus-stratégia Az életminőség pólusa Dr. Faragó László • Kulturális ipar: Európa Kulturális Fővárosa 2010 – – – Zenei és konferenciaközpont Zsolnay kulturális negyed (Nagy kiállítótér) Regionális könyvtár és információs központ Közterek és parkok újjáélesztése • Környezetipar – Kutatás-fejlesztés – Termelés • Egészségipar: piaci szegmens az ezüst korosztály – – – Kutatás Klinikai ellátás Rehabilitáció, sport, szociális szolgáltatások Gyógyturizmus Kapcsolódó ipari termelés MKT • 2008 22