Dr Farag Lszl A TBBPLUS REGIONLIS FEJLESZTS JVJE
Dr. Faragó László A TÖBBPÓLUSÚ REGIONÁLIS FEJLESZTÉS JÖVŐJE REGIONÁLIS TUDOMÁNY ÉS TERÜLETPOLITIKAI GYAKORLAT A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 2008
Dr. Faragó László Policentrizmus, policentrikus városrendszer • Régi elemeket tartalmazó megújult analitikus eszköz és normatív térszervezési, téralakítási elv (és gyakorlat) • Fontos területfejlesztési irányelv (pl. ESDP) és stratégiai cél (tagállamokban)! Megvalósítandó pozitív idea Ø „Ködös fogalom” tartalmi meghatározás nélkül! Nincs alkalmazható/adaptálható stratégia! Ø Ez sem csodaszer a területei különbségek mérséklésére! Ø Nem a regionalizmust leváltó/helyettesítő, 2009. 06. 25. 2
Dr. Faragó László Policentrizmus, mint területpolitikai IRÁNYELV • Előfeltevés: a policentrikus térstruktúra hatékonyabb, méltányosabb és fenntarthatóbb, mint a monocentrikus (Nem mindenhol és nem mindig igaz!) • Többközpontú, kiegyensúlyozottabb térstruktúra és településhálózat decentralizáció policentrikus területi megoszlás (Milyen a kiegyensúlyozott településhálózat? Differenciált vagy kevesebb „szintet” tartalmazó? Egy szinten belül, vagy több szintre együtt is értelmezhető? A szubszidiaritás elvét követő decentralizáció, esetleg dekoncentráció ebbe a gondolati körbe tartozik-e? Alközpontok? ) • Funkcionális kölcsönös kapcsolat, hálózatosodás, pluralizmus, egymáshoz 2009. 06. 25. 3
Dr. Faragó László A policentrizmus, mint területfejlesztési GYAKORLAT • A funkciók hatékony teljesítése több központban/pólusban Decentralizáció és (re)centralizáció egyaránt! • Hálózatok kialakítása, a funkciómegosztás előnyeinek a kihasználása • Az elérhetőség és a hozzáférés méltányos biztosítása (e-ügyintézés, a termék/szolgáltatás és/vagy a fogyasztó mozgatása), többirányú és többféle közlekedési lehetőség • A dinamikus, megfelelő potenciálokkal rendelkező központokra támaszkodva lehet bevonni a perifériákat a fejlődésbe • Életfelfogás, -stílus változtatása, új város–falu kapcsolat kialakítása (pl. 30– 45– 60 perces ingázási idő elfogadása) 2009. 06. 25. 4
A policentrizmus értelmezési és megvalósítási szintjei Dr. Faragó László • Tradicionális értelmezés: • Új uniós politika (ESPON): – Városon belüli – – Városok közötti: policentrikus városi régiók, PUR: több olyan egymás közelségében lévő – város által uralt terület, melyek között nincs erős – hierarchia, viszont van – funkciómegosztáson – alapuló együttműködés, pl. Randstad, Flemish Diamond, Rhine-Ruhr – Régiók közötti (összefüggő városi területek, pl. USA keleti part, európai pentagon összefüggő területei, BESETO: Peking 2009. 06. 25. Világ (centrum–periféria viszony, három pólusú világ) Európa (centrum–periféria viszony, egy GIZ) Makrorégiók Nemzeti Regionális (policentrikus városrégiók) 5
Egypólusú Európa (2001) Pentagon – egyetlen globális integrációs zóna (GIZ) Dr. Faragó László • Pentagon: – – terület 14% népesség 32% GDP 47% K+F 75% • Új GIZ támogatása – Bécs–Budapest–Prága – Berlin–Ljubljana– Zágráb–Budapest– Varsó – Később: Athén– Belgrád–Bukarest 2009. 06. 25. 6
Európában vannak több- és egypólusú országok (Magyarország monocentrikus) Dr. Faragó László • Összefügg-e – az ország méretével, – a népesség nagyságával, – a történelmi előzményekkel, – a fejlettséggel? • A policentrizmus adaptálható-e Magyar -országra, és ha igen, miként? 2009. 06. 25. 7
Dr. Faragó László Magyarország policentrikusságának mérése rang-nagyság megoszlás, fő/FUA (FVT) • Budapest 2, 58 -szor nagyobb a településhálózathoz képest! Nagyvárosaink elmaradnak a „várttól” • Európában Magyarország rendelkezik a leglaposabb megoszlással! Ha Budapesttől eltekintünk, a legkiegyen-súlyozottabb, legpolicentri-kusabb a településhálózat? 2009. 06. 25. 8
Magyarország policentrikusságának mérése rang-nagyság megoszlás, GDP/FUA (FVT) Dr. Faragó László • Hasonló helyzet – Budapest „túlreprezentáltsága” 5. 39 -szoros – Nagyvárosaink alulteljesítenek • Ettől eltekintve az egyik „legkiegyenlítettebb” (-0, 72) struktúra! 2009. 06. 25. 9
Dr. Faragó László Alapállítás • A települések helyett célszerű a funkcionális városi térségeket (FVT) a térstruktúra alapegységeinek tekinteni • Bármennyire szimpatikus az egyenlő jogú felek együttműködésére épülő fejlesztéspolitika, a tér- és a településstruktúra hierarchikus! – – lépték/nagyságrend, gazdaságosság, koncentráció Barabási A. L. (2003) skálafüggetlen hálózatok Rimmer (1966) halászfalvak strukturálódása vertikális térstruktúra – bennfoglaltság • Szoros az összefüggés: – a térségi szintek és a városkategóriák – a városok integráló ereje és a mikro-, mezo- és makrorégiók nagysága – és száma között 2009. 06. 25. 10
Dr. Faragó László Területi szintek és a városhierarchia TERÜLETI SZINTEK • Ország • NUTS 1 • Régió NUTS 2 • Megye NUTS 3 • Kistérség LAU 1 • Mikrotérség VÁROSHIERARCHIA • Főváros (MEGA 3) • Nincs MEGA 4 • Nemzeti/nemzetközi jelentőségű nagyváros • Regionális jelentőségű nagy/közepes város • Térségi szerepkört betöltő kisváros • 25. „Törpevárosok” 2009. 06. 11
Dr. Faragó László Következtetések, dilemmák Országos szint: Budapesti metropolisztérség • Magyarország monocentrikus! Ezen alapvetően nem lehet ( nem is kell) változtatni! Nem ellenpólus program kell! (Kárpát-medence funkcionális központja!) • Az ország bármelyik területéről igénybevett (nem osztható) országos/nemzetközi funkciót nem célszerű megosztani a következő kategóriába, szinthez tartozó nagyvárosokkal (Budapest túlsúlya, jó elérhetősége, nemzetközi szerepköre stb. nagyvárosaink 12 2009. 06. 25.
Dr. Faragó László Következtetések, dilemmák Budapesti metropolisztérség • Budapest funkcionális térsége túlnyúlik a megyehatáron • Megye = régió agglomeráció • Meg kell szüntetni az „agglomerációs” intézményeket és a megyéhez kell delegálni a regionális jogosítványokat (Tf tv. módosításával megoldható!) • Budapesti metropolisztérség = Városrégió = KMR=PUR • Első választott régió! 2009. 06. 25. 13
Dr. Faragó László Következtetések, teendők Decentralizáció • Differenciált hatáskör/feladattelepítés (rang szerepkör) • Hiányzik egy városkategória! A hiány mennyiségileg nem pótolható! A funkciók más szintű teljesítése szükséges 2009. 06. 25. 14
Dr. Faragó László Politikai választási lehetőség Policentrikus fejlesztési stratégia: 1. alternatíva • Koncentrált decentralizáció: nagyvárosi funkcionális térségek (5, 6– 7– 8? ) mint „regionális központok” kiemelt központi fejlesztése, pozicionálásuk a nemzetközi térben – agglomeratív előnyök kihasználása – vertikális integráció – regionális központok, a vonzáskörzeti kapcsolatokra épülő regionalizáció erősödése – városhierarchia erősödése – Az ábrán az egyenes meredeksége nő, csökken a a nagyvárosi térségek lemaradása és Budapest relatív túlsúlya • stratégia az állami feladatok teljesítésére, amely kiegészül a helyi kezdeményezésű kooperációkkal, feladatvállalásokkal 2009. 06. 25. 15
Dr. Faragó László Politikai választási lehetőség Policentrikus fejlesztési stratégia: 2. alternatíva • A regionális funkciók megosztása több (18– 22) város között (korábbi gyakorlat folytatása): – „kiegyenlítettebb” térstruktúra, szélesebb körű funkciómegosztás – horizontális együttműködésekre (önkéntesség, egyenlő jogok) épülő regionalizáció – laposabb hierarchiapiramis, nem egy, hanem két szint hiánya – nemzetközi láthatóság, nemzetközi/nemzeti funkciók csak Budapesten – regionális szint gyengítése, megyei (kistérségi) szint erősítése – lefelé nivellálódás – nehezen megvalósítható, gyenge gazdasági kapcsolatok, verseny, regionális identitás hiánya • Megvalósítható központi/állami stratégiát lényegesen nehezebben és költségesebben lehet ráépíteni 2009. 06. 25. 16
Dr. Faragó László PÉCS – 2010 CULTURAL CAPITAL OF EUROPE 2009. 06. 25. 17
Dr. Faragó László Köszönöm figyelmüket! Dr. Faragó László MTA RKK www. rkk. hu farago@rkk. hu 2009. 06. 25. 18
- Slides: 18