DlAlfldi rgi mezgazdasga Rgi fbb jellemzi n Bcs

Dél-Alföldi régió mezőgazdasága

Régió főbb jellemzői n Bács- Kiskun, Békés, Csongrád megye (18339 km) legnagyobb területű régió (ország területének 20%-a) n rendszerváltozás után gazdasági szerkezetváltás továbbra is a mezőgazdaság dominál -bizonyítja: 1. GDP-nek 11%-át a mezőgazdaság adja 2. Foglalkoztatási szerkezet (igaz, hogy csökken a mezőgazdasági dolgozók száma (motorizáció), de a régiók és megyék szintjén is itt a legmagasabb ez az arányszám

Régió Mezőgazdaság (%) Ipar (%) Szolgáltatás (%) Közép. Magyarország 1, 5 25, 5 73 Közép-Dunántúl 5, 5 43 51 Nyugat-Dunántúl 5, 6 41 53 Dél-Dunántúl 8, 3 33 58, 4 Észak. Magyarország 4 37, 4 58, 6 Észak-Alföld 8 33 59 Dél-Alföd 12, 6 31, 8 55, 6 Ország 5, 6 33, 1 61, 3 megye mezőgaz daság ipar szolgáltat ás Bács. Kiskun 13, 5 32, 2 54, 2 Csongrád 12, 2 29 58, 6 Békés 11, 7 34, 3 54 országos 5, 6 33, 1 61, 3 1. táblázat Foglalkozási szerkezet alakulása 2004 -ben régiók, megyei szinten Adatforrás: Perczel Gy. (2004): Mog. Társ. Gazd. Földr.

Természeti adottságok Éghajlat : - kontinentális égh. mediterrán hatás - évi kht. 10 -11 C - napsütéses órák száma (2500 -3000 h) - hosszú vegetációs időszak (210 fagymentes nap, meleg ősz) - kevés csapadék (550 -600 mm) gyakori aszály öntözés n Talaj: -mezőségi talaj (Békés-szántóföldi növ. term) - homoktalaj (Bács-Kiskun, Csongrád-zöldség, gyümölcs, szőlő) - réti, öntéstalaj (folyók menti területen-állattenyésztés, rizs termesztés) n

2. táblázat Régiók földterülete művelési ágak szerint 2004 -ben Adatforrás: KSH (2004)

n n n n legfőbb természeti kincse a termőföld, minősége kedvezőbb az országos átlagnál itt van a ország termőterületének 20%-a mezőgazdasági területének 22%-a jelentős szántó, zöldség, szőlőtermesztő terület szőlő termőterületének 33%-a zöldség 37%-a gyümölcs 16%-a Növénytermesztés vertikumai szántóföldi növ. term zöldség, gyümölcs term. szőlőterm.

I. Szántóföldi növ. term 3. táblázat Fontosabb szántóföldi növények vetésterülete 2004 -ben Adatforrás: KSH (2004)

4. táblázat Fő szántóföldi növények termésátlaga 2004 -ben Adatforrás: KSH (2004)

termésátlag kiemelkedő a régióban, oka: kedvező éghajlati és talajadottságok n 3 régió (É-, D-Alföld, D-Dunántúl) búza, kukorica, árpatermése az országos termésnek 50 -60%-át adja n ipari növények: -napraforgó termésátlaga nőtt (országosan 0, 5 mil haon termesztik - cukorrépa hozama csökken (cukorgyárak bezárása) n Fő növények a megyék szerint ipari növények: - cukorrépa (Békés) - napraforgó (Bács-Kiskun, Csongrád) n búza, kukorica- 3 régióban, de Békésben a legjellemzőbb n burgonya- Békés n

II. Zöldség, Gyümölcs termesztés régió Gyümölcsös termőterület (%) Termésmennyi ség (%) Gyümölcstermesztés ntermőterület 39% É-Alföld Közép. Magyarország 11, 6 17 Közép. Dunántúl 4, 4 6, 8 Nyugat. Dunántúl 7, 2 7, 5 Dél-Dunántúl 6, 4 5, 5 n 17% D-Alföld n 15% É-Mog nÉ-Alföldhöz képest kisebb jelentőségű (egyes gyümölcsök termesztéséből kimagaslik) nrégió termeli a legtöbb barackot (35%) Észak. Magyarország 15 10, 5 n nagy részarányt képvisel az alma, meggy, cseresznye, szilva Észak-Alföld 39 33 Dél-Alföld 17 15 nfő területe Bács-Kiskun (barack 20%-a, alma 30%-a) 5. táblázat Gyümölcsös termőterületek és termésmennyiségek régiónként Adatforrás: KSH 2004

Zöldségtermesztés régió Zöldség termőterület (%) Termésmennyiség (%) Közép-Magyarország 6, 1 17 Közép-Dunántúl 2, 2 5 Nyugat-Dunántúl 4, 4 7, 8 Dél-Dunántúl 5, 4 Észak-Magyarország 8, 1 6, 2 Észak-Alföld 39 21 Dél-Alföld 34 37 6. táblázat Zöldség termőterületek és termésmennyiségek régiónként Adatforrás: KSH 2004

n n n n zöldségtermelésnek különleges szerepe van a régióban (Bács-Kiskun, Csongrád) a hazai zöldségtermelésnek közel 40%-a fokhagymatermesztés 77%-a vöröshagyma 39%-a csemegekukorica 38%-a fűszerpaprika 80%-a (Kalocsa-Szeged) paprika, paradicsom felét Fő termesztési területek -Kecskemét: paradicsom, paprika, uborka -Makó: vöröshagyma, fokhagyma -Szeged, Kalocsa: fűszerpaprika -Kiskunfélegyháza: retek, burgonya n Csongrád dísznövényterm. kiemelkedő (szegfű, liliom, tulipán, rózsatő)

III. Szőlő-bortermelés régió szőlőtermelés (1000 t) bortermelés (hl) Közép-Magyarország 30 298903 Közép-Dunántúl 70 408892 Nyugat-Dunántúl 80 412070 Dél-Dunántúl 100 639853 Észak-Magyarország 100 933770 Észak-Alföld 40 105584 Dél-Alföd 90 1582934 6. táblázat Szőlő-bortermelés régiók szerinti alakulása 2004 -ben Adatforrás: Perczel Gy. (2004): Mog. Társ. Gazd. Földr.

megye szőlőtermelés (1000 t) bortermelés (hl) Bács-Kiskun 50 1499696 Csongrád 20 79520 Békés <10 3710 4. táblázat Szőlő- bortermelés területi jellemzői 2004 -ben

Állattenyésztés n állattenyésztés csökken, de jelentős szektor 2 alföldi régióban a legjelentősebb - szarvasm. állomány 40% - sertés, juh, baromfiállomány 50% n n sertéstartás legintenzívebb (Békés, Csongrád) n híres húsfeldolgozó központok (Pick Szegedi Rt. , Bajai Délhús Rt. , Gyulai Hús Rt. ) n baromfitenyésztés (Szentes, Orosháza, Kecskemét), feldolgozó üzemek: Bábolnai Rt. , Merian, Hungeria n juh, szarvasmarha-ártéri réteken, legelőkön

4. táblázat Régiók részesedése egyes állatfajtákból 2004 -ben Adatforrás: KSH (2004)

Kutatóintézetek n n n Gabonatermesztési Szőlészeti-Borászati Zöldségtermesztési V. Mezőgazdaság versenyképességének növelése mg-i term. és élelmiszeripar vers. kép-nek növelése, korszerűsítése n környezetkímélő termelés fejlesztése n kertészeti termékek termesztésének programja - öntözés fejlesztés - tárolás, feldolgozottság fejl. n állattartás feltételeinek, állati termékek feldolgozásának javítsa - tartási feltételek, fajták fejlesztése - húskészítmények minőségbiztosítása n gyógynövénygyűjtés, termelés, feldolgozás -illóolaj, kozmetikai alapanyag és termék előállításának bővítése n

Irodalom • Perczel Gy. (2004): Magyarország Társadalom-Gazdaság Földrajza • Bernát-Bora-Kalász (2000): Magyarország Gazdaságföldrajza • Frisnyák S. -Borsy. Z. -Tóth J. (2000): Régiók Gazdaságföldrajza • www. del-alfold. hu