Diverzitsmrs hagyomnyos mdeszerekkel Rovarok Diverzits l l l

Diverzitásmérés hagyományos módeszerekkel (Rovarok)

Diverzitás l l l l A fajok számának és abundanciájának egyidejű figyelembe vétele. Sokféleséget jelent Társulások jellemzésére szolgál Diverzitás-szintek (Whittaker): α-diverzitás: egy habitat vagy közösség diverzitása = fajszám a mintán belül β-diverzitás: két habitat vagy közösség diverzitásánakösszehasonlítása = fajszámkülönbség a minták között γ-diverzitás: αés βkombinációja = közösségsorozat diverzitása. Az

Diverzitás fajtái l l l Biológiai diverzitás Kompozícionális diverzitás Térbeli diverzitás Funkcionális diverzitás Fajdiverzitás

Biológiai diverzitás l Biológiai diverzitás alatt nemcsak a fajok sokféleségét és mennyiségi viszonyait kell érteni, ide tartozik a fajon belüli genetikai összetétel, valamint – a fajok feletti szinteken – a társulások, életközösségek, tájak sokfélesége is. Az erdei életközösségek tekintetében az erdőgazdálkodás a genetikai, faji, életközösségi és táji szintű diverzitást egyaránt befolyásolja, pontosabban a diverzitás három komponensét, az összetételt, a struktúrát és a funkciót.

Kompozicionális diverzitás l A kompozicionális diverzitás a genetikai, faji (taxonómiai) és életközösségi (ökoszisztéma-) diverzitást foglalja magában. A genetikai diverzitás fenntartása a fajok fennmaradásához elengedhetetlen, míg a faji diverzitás fenntartása a különböző társulások, élőhelytípusok megőrzésének függvénye.

Térbeli diverzitás l A térbeli (architekturális) diverzitás az alkotóelemek (fajok, életközösségekélőhelyek) térbeli rendezettségére vonatkozik. Faállomány vonatkozásában pl. a szintek száma jellemzi (különböző koronaszintek, cserje- és lágy szárú szint stb. ). Egy táj szintjén a strukturális diverzitás pl. a korosztályok, állomány- és társulástípusok eloszlásával jellemezhető.

Funkcionális diverzitás l A funkcionális diverzitás a trofikus kapcsolatok összetettségét, az anyag- és energiaáramlás mikéntjét jellemzi. Ez a komponens a legnehezebben megismerhető és mérhető. Természetesen mindhárom komponens szorosan összefügg egymással. A diverzitáskomponensek változása kihat az ökológiai folyamatok lefolyására, az anyag és energia forgalmára.

Fajdiverzitás l A fajdiverzitás globális eloszlását tekintve, az általános keretfeltételek kedvezőtlenebbé válásával, azaz a trópusoktól a sarkok irányában, szembetűnő a diverzitás mértékének csökkenése. Az éghajlati korlátokon túl a jelenséget magyarázza az a tény is, hogy a trópusok evolúciósan idős térség, ahol a speciáció (fajfej-lődés), koevolúció előrehaladottabb, mint a viszonylag fiatalabb mérsékelt övön.

Simpson-index l Simpson-index: ahol S a közösség fajszáma (a fajgazdagság), pi pedig az egyedek aránya az i-edikfaj esetében. Az index értéke függ attól, hogy a fajok között az egyedek milyen egyenletesen oszlanak el (egyenletesség vagy ekvitabilitás"E"). l Példa: 3 faj (6+1+1)egyed p 1=6/8=0, 75 p 2=1/8=0, 13 p 3=1/8=0, 13 D=1/0, 752+0, 132=1, 7 E=1, 7/3=0, 57

Shannon-index l Shannon-index: Ahol pi az i-edik faj esetében talált egyedek száma. l Példa: 3 faj (3+3+3) egyed p 1=3/9=0, 33 p 2=3/9=0, 33 P 3=3/9=0, 33 D=1/0, 332+0, 332=33 E=3/3=1

Mérési módszerek l l l Fénycsapdával Inszekticid-melegköd képzéssel Fűhálózással Rovarszívó berendezéssel Talajcsapdázással

Fénycsapda l l l l Williams (1964) Kora tavasztól késő őszig Éjszakai fajok esetén használható Működtetés 100 W-os izzóval 2 m magasan Gyűjtőtölcsérben Kloroform Üzemeltetés: napnyugtától napkeltéig kapcsoló órával Kezelője naplót vezet (időjárás, hőmérséklet) Elemzés: 1. fajdiverzitási elemzés 2. idősorelemzések 3. fajhasonlósági elemzések

Mintavételi módszer Az erdészeti fénycsapda-hálózat egységesen a Jermy Tibor által kifejlesztett félautomata fénycsapdát használja. A fénycsapda fogószerkezete egy kb. 1 m átmérõjû kör alakú tetõbõl és 60 cm átmérõjû tölcsérbõl áll. A tetõ 2 m magasan van felfüggesztve, vagy oszlopra szerelve, ez alatt van a 100 W-os izzó. A tölcsér és a tetõszerkezet között mintegy 25 cm távolság van. A tölcsér szolgál a fényre repülõ és onnan lecsapódó rovarok összegyûjtésére. A tölcsér aljához illeszkedik az ölõüveg. Az ölõüveg alján vattacsomók vannak, ez megakadályozza a rovarok sérülését, és így azok határozhatók maradnak. Az ölõüvegben van az ölõszert (kloroform) tartalmazó fiola. A kloroform ideális ölõszer, mert a levegõnél nehezebb és nem tûzveszélyes. A rovaroknak, különösen a lepkéknek nem szabad a kloroformmal érintkezni, mert a rovarok testének zsírszövetét oldja és ez a határozást megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi. A fénycsapdák nagyobb része már kapcsolóórával mûködik. A fénycsapdát naplemente elõtt kell üzembe helyezni, és napfelkelte után kikapcsolni. Reggel az ölõüveget a levétele után még kb. 2 órára lefedve kell tartani, hogy a hajnali órákban belerepült rovarok is elpusztuljanak. A rovaranyagot szét kell teríteni, hogy szikkadjon, ezután dobozokba két vattaréteg közé kell teríteni és cédulával ellátni (fénycsapda helye és dátum). A fénycsapda minden nap mûködik, rossz idõ esetén is. A fénycsapda kezelõje naplót vezet, amelybe feljegyzi a napi minimum-maximum hõmérsékletet, az idõjárásra vonatkozó észleléseket és megjegyzéseit.

Fűhálózás l l l A hálozás a talajhoz és a lomkoronához közel történik. Begyűjtés után óvatosan kinyitva a hálót megszámláljuk a begyűjtött példányokat. Magasabb pontosság érdekében többszöri mintavétel javasolt

Rovarszívó berendezés Használható talajon, lomkorona alsó szintjein l Előny: élő rovarok begyűjhetőek úgy, hogy nem sérülnek. Kézi motoros szerkezet is létezik. Leggyakoribb mérési módszer. l

l l Inszekticid-melegköd képzéssel: a páratartalomra érzékeny fajok esetén; rovarirtásra is használják Talajcsapdázással: szerves csalik kihelyezésével történik

Csapdázási típusok l Ragacsos-, Palást-, Színcsapda

Forrás l l http: //rinconvitova. com/bulletins_product_htm/DVac%20 model%2024. htm http: //www. agrarkutatas. net/aktualis/809/Mire-j%C 3%B 3 k-aferomoncsapd%C 3%A 1 khttp: //www. gov. mb. ca/agriculture/crops/insects/fad 63 s 00. html Majer. József: Bevezetés az ökológiába