Diszkriminci mrtke a munkaer piacon A diszkriminci mrse

Diszkrimináció mértéke a munkaerő -piacon A diszkrimináció mérése kérdőíves és tesztmódszerekkel Sik Endre - Simonovits Bori 2009. november. 13. Szirák

Az előadás témája: w A diszkrimináció definíciója w Mérési lehetőségek w Eredmények

A diszkrimináció (munka-) definíciója A diszkrimináció fogalma nehezen megragadható: A fogalom általános megközelítése: „egy személy vagy csoport hátrányos megkülönböztetése valamilyen csoporthoz való tartozásuk alapján” Amennyiben egy adott országban létezik diszkrimináció-ellenes szabályozás, akkor a diszkrimináció legegyszerűbben ezen szabályok semmibevételeként fogható fel.

Mérési lehetőségek– módszertani korlátok (1) A diszkrimináció észlelése: w w Kérdés (általános): Véleménye szerint a különböző típusú (pl. kor, nem) hátrányos megkülönböztetések közül mennyire elterjedtek országunkban? KORLÁT: 3 befolyásoló tényező hatása nem választható szét: 1. a diszkrimináció elterjedtsége 2. társadalmi érzékenység 3. a politikai-jogi intézményrendszer és annak működése

Mérési lehetőségek – módszertani korlátok: (2) Az áldozattá válás esélyei: lehetséges áldozatok körében, vagy reprezentatív lakossági mintán végzett felmérés Probléma: Diszkrimináció ALUL becslése: a válaszolók igyekeznek elrejteni az őket ért sérelmeket vagy Diszkrimináció FELÜL becslése: A valaha elszenvedett sérülést eltúlozzák, szívesen emlegetik

Mérési lehetőségek – módszertani korlátok (3) A diszkriminációtesztelés kontrollált kísérleti elrendezés: Probléma: ÁLTALÁNOSÍTHATÓSÁG!!! A tesztelők: tulajdonságai megegyeznek, kivéve a védett tulajdonság A helyzet homogenizálása: a szituáció kontrollja (beszédpanelek, tesztkérdőív) Az esetlegesen tapasztalt diszkrimináció egyértelműen visszavezethető a kísérleti változóra (kor, nem, származás, kisgyermek)

1. A diszkrimináció észlelése: Special Eurobarometer, 2008 alapján (N=26 746) n Kérdés: Véleménye szerint a különböző típusú hátrányos megkülönböztetések közül melyek nagyon elterjedtek/ valamennyire elterjedtek/ ritkák/ nagyon ritkák/ nem léteznek/ (nem tudja) az országunkban? • etnikai hovatartozás alap • • kor alapján fogyatékosság alapján szexuális orientáció alapú nemi alapú • vallás/hit alapú megkülönbözetés

1. A diszkrimináció észlelése: Special Eurobarometer 2008 alapján (N=26 746) Magyarország: EU 27: 1. etnikai hovatartozás (67%) • szexuális orientáció (51%), • fogyatékosság (45%) • kor (42%) • vallás/hit alapú (42%) • nemi alapú (36%) 1. etnikai hovatartozás (67%) és kor (67%) • • fogyatékosság (49%) • szexuális orientáció (45%), • nemi alapú (43%) vallás/hit alapú (17%)

Special Eurobarometer 2008: EU 27

Special Eurobarometer 2008: Magyarország

Azonos tapasztalattal és képzettséggel rendelkező jelentkezők közül melyik szenved hátrányt a álláskereséskor? Special Eurobarometer, 2008.

2. A diszkrimináció potenciális áldozatainak feltérképezése w Lehetséges áldozatok körében EU MIDIS, 2008 -2009. w Reprezentatív lakossági mintán, TÁRKI 2009. április.

2. Diszkrimináció potenciális áldozatai - EU MIDIS, 2009 w Hét országban, közöttük Magyarországon a romák körében (is) vizsgálták a diszkriminációérzet alakulását az adatfelvételt megelőző tizenkét hónapban; w Minden országban előzetes szakértői elemzés alapján választották ki a legvalószínűbb áldozatok csoportját. w 2008 nyarán kilenc helyzetben vizsgálták a diszkrimináció előfordulását: lakásvásárlás vagy -bérlés, egészségügy, szolgáltatás, hitel, vásárlás, iskola, vendéglátás, illetve a munkaerőpiac esetében az álláskeresés és munkahely. w Magyar minta: Budapest és Miskolc (N=2*500 fő).

2. Az álláskeresés során diszkriminációt érzékelő romák aránya, EU MIDIS, 2009

2. Diszkrimináció álláskereséskor- reprezentatív kutatás, TÁRKI 2009. w Aktív – 18– 62 éves, nem nyugdíjas és nem nappali iskolában tanuló – népesség körében vizsgálta a munkaerő-piaci diszkriminációérzet elterjedtségét. w Gazdasági válság hatása is érzékelhető a megkérdezettek 16 százaléka vesztette el állását, és az aktív népesség 28 százaléka keresett állást az előző 12 hónapban. w A munkaerő-piaci diszkriminációt több kérdésből képzett, három összevont mutató segítségével mértük:

A három diszkriminációérzet-változó érvényességi köre és összetétele, és értékei (%) Munkaerő-piaci helyváltoztatás diszkriminációérzetváltozó Aktívak (N=603) Munkahelyi diszkriminációérzet-változó Alkalmazottak (N=405) Teljes munkaerő-piaci diszkriminációérzet-változó Alkalmazottak (N=405) 1. Álláskeresés során érte-e diszkrimináció? 5 3 2. Elvesztette-e állását diszkrimináció miatt? 2 1 3. Alacsonyabb-e a jövedelme azonos munkakörben dolgozó kollégáinál? 6 6 4. Alacsonyabb beosztásban dolgozik-e, mint az azonos képzettséggel rendelkező kollégái? 3 3 5. Rosszabbak-e munkakörülményei, mint a munkatársainak? 2 2 9 11 Kumulált értékek 6

A munkaerőpiac legfontosabb csoportjainak diszkriminációérzete (%) Munkaerő-piaci helyváltoztatás diszkriminációérzet (aktív korúak) N Összesen arány 603 Munkahelyi diszkriminációérzet (alkalmazottak) N 6 arány Teljes munkaerő-piaci diszkriminációérzet (alkalmazottak) N arány 405 9 405 11 Nem Férfi 310 5 217 8 217 10 Nő 293 8 188 11 188 12 Szignifikancia (χ2) 0, 128 0, 329 0, 410 Korcsoportok 18– 27 év 84 15 X X 28– 37 év 213 7 141 11 140 13 38– 47 év 154 5 114 6 48– 62 év 154 3 110 7 110 8 Szignifikancia (χ2) 0, 002 0, 025 Megjegyzés: a szignifikáns χ2 -értékek dőlttel szedve, X = alacsony elemszám. 0, 014

Munkaerő-piaci helyváltoztatás diszkriminációérzet (aktív korúak) Munkahelyi diszkriminációérzet (alkalmazottak) Teljes munkaerő-piaci diszkriminációérzet (alkalmazottak) Iskolai végzettség N arány Legfeljebb 8 ált. 84 13 X X szakmunkásképző 209 6 150 9 149 11 Középfok 202 7 134 11 135 13 Felsőfok 110 2 87 7 88 8 Szignifikancia (χ2) 0, 662 0, 016 0, 743 Származás Roma 50 12 X X Nem roma 551 6 386 10 386 11 Szignifikancia (χ2) 0, 085 0, 194 Megjegyzés: a szignifikáns χ2 -értékek dőlttel szedve, X = alacsony elemszám. 0, 496

Munkaerő-piaci helyváltoztatás diszkriminációérzet (aktív korúak) Munkahelyi diszkriminációérzet (alkalmazottak) Teljes munkaerő-piaci diszkriminációérzet (alkalmazottak) Településtípus Budapest 115 4 90 18 90 20 Megyeszékhely 102 9 68 4 68 7 Város 213 6 143 10 142 11 Község 174 7 104 5 105 6 Szignifikancia (χ2) 0, 507 0, 009 Régió Közép- Magyaro. 182 6 139 17 Közép-Dunántúl 71 6 53 9 Nyugat-Dunántúl 60 3 X X Dél-Dunántúl 56 7 X X Észak- Magyaro. 68 6 X X Észak-Alföld 92 9 X X Dél-Alföld 76 7 53 2 Szignifikancia (χ2) 0, 923 0, 031 Megjegyzés: a szignifikáns χ2 -értékek dőlttel szedve, X = alacsony elemszám. 0, 052

A diszkriminációérzet oka (logisztikus regresszió) Munkaerő-piaci helyváltoztatás diszkriminációérzet aktívak (N = 602) Korcsoport (38– 47 év között) * Munkahelyi diszkriminációérzet, Alkalmazottak (N = 399) Teljes munkaerőpiaci diszkriminációérzet, Alkalmazottak (N = 399) * * ** ** – – önálló, vállalkozó, saját vállalkozásában dolgozik – – alkalmi munka megbízások – – – 18– 27 év 28– 37 év 48– 62 év Dolgozik (alkalmazott) munkanélküli gyes, gyed, gyet *** Megjegyzés: * A Wald-érték 0, 05– 0, 006 közötti szinten szignifikáns; ** A Wald-érték 0, 005– 0, 0006 közötti szinten szignifikáns; *** A Wald-érték legalább 0, 0005 szinten szignifikáns. (referenciakategóriák); - : nem értelmezhető

2. Diszkrimináció álláskereséskor, 2009 regressziós modellek legfontosabb eredményei: w a gazdasági aktivitás hatása jelentős a munkaerő- piaci helyváltoztatás esetében: a munkanélküliek diszkriminációérzete az alkalmazottakhoz viszonyítva nyolcszoros; w a kor hatása (mint az érzékelés korábbi adatai is mutatták) meghatározó mind az aktív, mind az alkalmazottak körében: a legfiatalabbak (18– 27 év közöttiek) esetében a munkahelyi diszkriminációérzet a középkorúakhoz (38– 47 éves) viszonyítva hétszeres, a teljes munkaerőpiaci diszkrimináció esetében pedig ötszörös; w A nem, az iskolai végzettség, beosztás, a roma származás, a településtípus és a régió önálló hatása nem szignifikáns.

3. Diszkriminációtesztelés a munkaerőpiac veszélyeztetett csoportjai körében w Legfrissebb adatok: a NEKI, 2009. február és május között végzett kutatásából származnak, melynek elemei a következők: n n n az álláshirdetésekben előforduló diszkriminatív és tisztességes tartalmak monitorozása; Csaknem száz budapesti és Szabolcs-Szatmár megyei hirdetés telefonos tesztelése: A NEKI öt esetben közérdekű igény-érvényesítéssel élt az EBH előtt

3. A telefonos teszthelyzet: kísérleti és kontroll személyek n A tesztelt védett tulajdonságok: l l l n Kontroll tulajdonságok: l l roma férfi (25 és 34 év közötti), roma nő (25 és 34 év közötti), kisgyermekes nő (25 és 34 év közötti), 45 éven felüli nő és 45 éven felüli férfi nem roma nő (fiatal 25 -34 éves), nem roma férfi (fiatal 25 -34 éves),

3. A telefonos teszthelyzet: az elrendezés n n A munkaerő-felvétel első lépcsőjében, a jelentkező és a hirdetést feladó első kapcsolatba kerülésekor mérjük diszkrimináció előfordulásának gyakoriságát, jellemzőit a meghatározott védett tulajdonságok összehasonlításában; Sorrend: Először a két védett tulajdonsággal rendelkező tesztelő, majd a két kontroll (nem roma férfi és nem roma nő) tesztelő hívja fel ugyanazt a hirdetést, meghatározott sorrendben és eloszlásban, úgy hogy mind az öt védett tulajdonságra kb. ugyanolyan arányban kerüljön sor.

3. A telefonos teszthelyzet: a védett tulajdonság n Kulcskérdés: hogyan hozzuk a munkáltató tudomására a védett tulajdonságot? l l Nők-férfiak: név és hang. Romák: jellegzetesen roma név majd a beszélgetés végén a roma jelentkező közli a telefonos interjú során, hogy roma. („Nem baj, hogy roma vagyok? ”). Kisgyermekes: megemlíti, hogy kisgyermeket nevel, és előfordulhat, hogy alkalmanként szülői értekezletre kell mennie. Egyébként a nagyszülők besegítenek betegség esetén, és el is tudják hozni az óvodából. 45 éven felüli: közli a korát, és rákérdez, hogy ez nem jelent-e problémát.

3. Mintavétel: A foglalkozások kiválasztása SZEMPONTOK: KIVÁLASZTOTT FOGLALKOZÁSOK: a munkaerőpiac egy szegmensét, a speciális végzettséget nem igénylő munkákat teszteltünk; • bolti eladó, pénztáros, • titkárnő, irodai asszisztens, • portás, karbantartó, • pultos/felszolgáló, • raktáros, karbantartó, • tele-marketinges, ügyintéző, • üzletkötő, virágkötő, • mezőgazdasági munkás, • biztonsági- és vagyonőr • varró- és vasaló(nő). Cél: összehasonlíthatóság (TÁRKI korábbi kut. ) (tesztelhetőség !)

3. Eredmények: A beszélgetések kimenetele A beszélgetések alakulásában ötféle kimenetelt különböztettünk meg:

3. Eredmények: a beszélgetések kimenetele az álláskereső tulajdonsága alapján Személyes találkozó Visszahívás, CV, adatbázis nem roma nő (N=68) 61 18 21 100 roma nő (N=26) 62 15 23 100 roma férfi (N=25) 44 32 24 100 kisgyermekes nő (N=23) 57 26 17 100 45 éven felüli nő (N=21) 52 33 14 100 45 éven felüli férfi (N=25) 38 15 46 100 Összesen (N=188) 54 22 24 100 Elutasították Összesen

3. Eredmények: a beszélgetések kimenetele: Nyílt és rejtett elutasítás Személyes találkozó Visszahívás / önéletrajzot kérnek Rejtett elutasítás Nyílt elutasítás összesen Nem roma nő (N=68) 61 18 15 6 100 roma nő (N=26) 62 15 15 8 100 roma férfi (N=25) 44 32 16 8 100 kisgyermekes nő (N=23) 57 26 0 17 100 45 éven felüli nő (N=21) 52 33 10 5 100 45 éven felüli férfi (N=25) 38 15 12 35 100 Összesen (N=188) 54 22 12 12 100

3. Eredmények: a diszkrimináció mértékének maghatározása sikeres tesztek (párosítások száma) nincs diszkr. Diszkr. kisebbséggel szemben Diszkr. többséggel szemben Nettó diszkr. férfi-nő 54 31 16 7 17 % roma-nem roma 46 31 8 7 2 % középkorúfiatal 43 25 13 5 19 % kisgyermek es- nincs kisgy. 23 18 2 3 -4 %

3. Eredmények: a diszkriminációs mutatók számítása w w w Sikeres tesztek (párosítások száma) : Ahol mind a három (két védett tulajdonságú és a kontroll nő) tesztelőre vonatkozóan van információ a tesztelés kimeneteléről és legalább egy tesztelőt a háromból nem utasítottak el. Nincs diszkrimináció: azonos módon (vagy egyaránt elutasították, vagy egyaránt pozitívan fogadták, azaz személyes találkozóra hívták, visszahívást ígértek illetve önéletrajzot kértek) viszonyultak a védett tulajdonsággal rendelkező, illetve a kontroll tesztelőhöz. Diszkrimináció a kisebbséggel szemben: Csak a férfi, a roma, a középkorú illetve a kisgyermeket nevelő tesztelőt utasították el. Diszkrimináció többséggel szemben: Csak a női, a nem roma, a fiatal illetve a kisgyermeket nem nevelő tesztelőt utasították el. Nettó diszkrimináció számítása: [(diszkrimináció a kisebbséggel szemben)(diszkrimináció a többséggel szemben)] / (sikeres teszt)*100.

3. Eredmények- megjegyzések az általánosíthatóságról w Általánosíthatósági korlátok: a diszkrimináció mért értéke csak a munkaerőpiac egy szegmensére vonatkozik n az álláskeresés első és nem személyes kapcsolatot feltételező – tehát az alkalmazáshoz vezető út elejét jelentő – fázisára vonatkozik, tehát ez az eredmény nem általánosítható sem a teljes munkaerőpiacra, sem az álláskeresés teljes menetére. n w E korlátok között azonban kijelenthető, hogy az általunk vizsgált foglalkozások esetében keresettebbek a nők, mint a férfiak, valamint a fiatalabbak, mint az idősebbek.

Kérdések, észrevételek Köszönjük a figyelmet! simonovits@tarki. hu sik@tarki. hu