Digitlis Interoperabilits Ksztette Prokaj Edina Kzigazgatsi MA Rendszerek

Digitális Interoperabilitás Készítette: Prokaj Edina (Közigazgatási MA)

Rendszerek összhangja Az információs és kommunikációs technológiai (ICT) rendszerek és az általuk támogatott ügyintézési folyamatok azon képessége, amely lehetővé teszi közöttük az adatcserét és az információk és tudás kölcsönös megosztását. A különböző informatikai rendszerek együttműködésre való képessége. Ada tcse re é s inf orm áció /tud ás m e gosz tása . Rendszerek közötti kooperációs képesség és d ö k ű m S E T T Ü Y EG vagy s? é d ö k ű m T T Ü Y G E Információcserére szolgáló információs rendszerek funkcionalitása Interoperabilitás fogalma

Interoperabilitás területei 1. Szervezeti 2. Funkcionális 3. Szemantikai 4. Technikai 5. Jogi 6. Politikai

Konfliktusok • Elnevezéssel kapcsolatos konfliktusok • Általánosításhoz kapcsolódó konfliktusok • Adatérték-konfliktusok • Adatreprezentációs konfliktusok • Adatpontossági konfliktusok • Adatok nyelvi konfliktusa

Jogszabályi alapok hazánkban • Alaptörvény • 2013. évi L. törvény • 2015. évi CCXXII. törvény • 38/2011. (III. 22. ) Korm. rendelet • Nemzeti Infokommunikációs Stratégia Az Európai Unióban GDPR Az e. Europe 2005 -ben fogalmazódik meg először az Európai Interoperabilitási Keret (EIF) felállítása, mely ajánlásokat és irányelveket rögzít az e-kormányzati alkalmazásokhoz. Digitális Menetrend 2020

Az Európai Unió és az interoperabilitás , , az interoperabilitás az a képesség, mely révén az egymástól eltérő szerkezetű, különböző szervezetek együtt tudnak működni kölcsönösen előnyös, konszenzuson alapuló, közös célok érdekében, ami magában foglalja a szervezetek egyedi munkafolyamatait követő, saját adatátviteli IKTrendszereiken keresztül bonyolított ismeret- és információátadást is. ” Európai Bizottság EIF: European Interoperability Framework EU ENISA: European Union Agency for Network and Information Security

INTEROPERABILITÁSI KERET • • ISA 2 • • • IMM interoperábilis uniós információs rendszerek kialakítása a biztonság, a bűnügyi nyilvántartás, a határigazgatás és a migrációkezelés területén; . a terrorizmus és a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó eszközök megerősítése; ETIAS: Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer Európai Védelmi Alap

BACK OFFICE time • • • a hivatalok háttérfolyamatait és háttéralkalmazásait értjük minden olyan rendszer, mely az ügyfél szempontjából a „háttérben” fut, azaz mellyel az ügyfél közvetlenül nem érintkezik megkülönböztethetjük a back office-t úgy is, mint a front office feltételét, hátterét, alapját mondhatjuk azt is, hogy a front office közvetíti a back office által feldolgozott, kezelt adatokat még egyszerűbben: a back office az adatok feldolgozásáért, míg a front office az adatok közvetítéséért felel.

Személyiadat- és lakcímnyilvántartás Ingatlannyilvántartás Statisztikai információs rendszer Céginformációs rendszer EAK nyilvántartás KKNYT Központi úti okmány nyilvántartás Központi idegenrendészeti nyilvántartás Az egyéni vállalkozók nyilvántartása Egységes örökbefogadási nyilvántartás Bűnügyi nyilvántartási rendszer Nyugdíj-biztosítási nyilvántartás Egészségbiztosítási nyilvántartás Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kezelt adóhatósági és Adatvagyon vámhatósági adatok nyilvántartása

Ügyfélkapu • Az internetes ügyintézés tehát portálokon keresztül történik. Ezért fontos, hogy a portálok alapkövetelményeit számba vegyük. • A közigazgatás tehát tematikus portálokat hoz létre. • A portálokkal szemben a következő alapkövetelményeket fogalmazhatjuk meg: • • • könnyű elérhetőség; ügyfélcentrikus, felhasználóbarát felület, áttekinthetőség, egyszerűség; tematikusan rendszerezett funkciók, megbízható, aktualizált információk, szolgáltatások hibamentes működés, a tartalmak érték szerinti rendezése a felhasználói szokások függvényében.

Egyablakos ügyintézés • Közigazgatás front offica • Legközelebbi kormányablak • Jó állam jelentés • Interoperabilitási gyakorlat • Általános ügyintézési nehézségek • „Átemelt adat problémája”

Korlátok Mi történik ha nincs Interoperabilitás? • • Szemantikai és szintaktikai vonatkozásban is megfelelő-e a hazai és brüsszeli rendszerek összekapcsolódása? Hogyan érhető el a jogszabályok jogkövető alkalmazása a célzottak részéről? Tisztázottak-e a hatósági és felügyeleti viszonyok? Hozzáférhetők-e és kimerítőek-e a szabványtárak?

JÖVŐkép • Véges tárolókapacitások • Modernizációs akadály • Véges költségvetési források • Új munkahelyek • Integrált rendszerek • Adathozzáférés igény bővülése

• • HIVATKOZOTT FORRÁSOK Munk Sándor: Interoperabilitási célok, jövőképek, szabályozók az EU-ban és kapcsolatrendszerük a kiberbiztonsággal. , Hadmérnök, XII. Évfolyam „KÖFOP” szám – 2017. október Kálmán János: Az interoperabilitás és a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (szakmai előadás) Budai Balázs Benjámin: E-közigazgatási alapismeretek Az elearning tananyag szakszövege közszolgálati dolgozók számára Felber Zsófia: Útban az interoperabilitás felé

Köszönöm a figyelmet!