Didaktika Oktatsi stratgik Orosz Ildik Tantsitanulsi stratgik Btori

Didaktika Oktatási stratégiák Orosz Ildikó

Tanítási-tanulási stratégiák (Bátori) Forrásvidéke a skinneri programozott oktatás. Magyarországon Gyaraki és munkatársai 1969; Kiss Árpád 1973; Takács Etel 1978; Vári Péter 1982. A programozott oktatás eredetileg a tanulás individualizálását, a tanítás ütemének és módjának a tanuló ember tanulási sajátosságaihoz való illesztését tűzte zászlajára.

Tanítási-tanulási stratégiák fő jellemzői (Bátori) n n n n n a tanulási célok (követelmények) pontos meghatározása, a tananyag logikus lépésekre tagolása, annak elérése, hogy a tanuló aktív módon válaszoljon, a tanulók válaszainak folyamatos visszajelentése a tanulóhoz, a tanulói válaszok azonnali megerősítése, a tanulás egyéni ütemének biztosítása. Inspiráló a munkatankönyvek és munkafüzetek. A multimédiát, a komputereket és más informatikai eszközöket használó tanítási-tanulási módszerek. Az oktatócsomag a modern pedagógiai új és hatékony megközelítéseinek olyan szintézise, egy megfelelően strukturált tananyagok a tanulásszervezés kikísérletezett eljárásaival és eszközeivel egyesíti.

Oktatócsomag definíciója Oktatócsomagnak nevezzük az audiovizuális, nyomtatott és egyéb tanítási-tanulási anyagok olyan rendszerét, amely egy téma pontosan megfogalmazott céljainak elérésében a tanulók és a tanár munkáját bizonyítottan segíti.

A tanítási- tanulás stratégiák típusai (Bátori) irányított egyéni tanulást és n osztálykeretben folyó tanítás oktatócsomagokkal n

A mesterfokú tanítás tanulás (Bátori) n n n A mesterfokú tanítás-tanulás. (mastery learning, Nagy József magyarításában megtanítási stratégia; szokták még az optimális elsajátítás elméletének is nevezni. Nem egységes stratégia. A tanítás-tanulás osztálykeretben folyik, és a tanulók tanulásáról individuálisan gondoskodnak. Célja, hogy a tanulók 80%-a elsajátítsa a tanulási követelmények 80%. A tanulásszervező — a pedagógus — messzemenően szabad kezet kap a különböző feladatok, programozott anyagok, csoportmunkatematikák, taneszközök alkalmazására, adaptálására. A fő elvi szempont( Bloom) - a tanulási motiváció biztosítása és fenntartása, állandó és egyénre szóló segítségadás a tanulási nehézségek leküzdésében ( speciális feladatok, eszközök stb. kellenek), folyamatos formatív értékelésen alapuló visszajelentés a pedagógus számára az osztály és az egyének előrehaladásáról, az osztálytanítással párhuzamosan korrekciós tanítás szervezése. A korrekciós tanításhoz kiegészítő tanulási idő szükséges, mely Bloom szerint a teljes tanítási idő 10 -20%-a lehet.

Stratégia (Falus, 1998) n STRATÉGIA - sajátos célok elérésére szolgáló módszerek, eszközök szervezési módok és formák olyan komplex rendszere, amely koherens elméleti alapokon nyugszik, sajátos szintaxissal (a végrehajtandó lépések meghatározásával és adott sorrendjével) rendelkezik, és jellegzetes tanulási környezetben valósul meg.

Oktatási stratégiák (Falus, 1998) Célközpontú stratégiák n n n Információ tanítás bemutatás segítségével Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével Készségtanítás direkt oktatás segítségével Szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével Szabályozáselméleti stratégiák n n Nyílt oktatás Programozott oktatás Adaptív oktatás Optimális elsajátítási stratégia

Célközpontú stratégiák ( Falus, 1998) 1. Információ tanítása bemutatás segítségével 2. Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségéve 3. Készségtanítás direkt oktatás segítségével 4. Szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével 5. Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével

1. Információ tanítása bemutatás segítségével Lényege : részismeretek helyett feltárni az ismeretterületek struktúráját, megismerni a tanulógondolati struktúráját, előhívni az operatív memóriából, megfelelő kapcsolatot teremteni a meglévő és kialakítandó struktúra között. Tanár tanórai tevékenységének lépései: n Az oktatás céljainak közlése, a tanulók készenléti állapotának megteremtése. n A strukturáló elvek ( advance organizer) bemutatása n A tananyag világos , logikus, strukturált közlése, a kapcsolódások bemutatása n A tanulók gondolkodásának elősegítése, a megértés ellenőrzése kérdések segítségével

2. Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségéve Lényege: tanári dominanciájú magyarázat, mely megbeszélésre épül Tanár fő tevékenységei : n A fogalommal kapcsolatos előismeretek, fogalmi struktúrák felidézése n Az előismeretek függvényében választható fogalomtanítási módszerek n direkt bemutatás ( megnevezni, definiálni a fogalmat ) n fogalomelsajátítás (példákkal, ellenpéldákkal maguk jutnak a fogalomig) n Példák, ellenpéldák segítségével elsajátítani , majd saját példákkal megerősíteni n Elemeztetni értékeltetni a tanulókkal saját gondolkodási tevékenységüket, hogy az újonnan elsajátított ismeret megtalálja helyét a már meglévő rendszerükben

3. Készségtanítás direkt oktatás segítségével Alapelve: akkor sajátítják el, ha a világos célokat elemeire bontjuk, s határozott irányítással végigvezetjük a tanulókat az elsajátítás menetén. Tanári tevékenység lépései n Az óra céljának közlése, a szükséges előzetes alapismeretek felidézése n Elsajátítandó ismertek, készségek bemutatása kis lépésekben koncentrálva haladva n Irányított gyakorlási lehetőség biztosítása n Megértés ellenőrzése, szükség szerint kiegészítő oktatás nyújtása n Gyakorlási lehetőség biztosítása összetettebb helyzetekben, a transzfer és a túltanulásért

4. Szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével Lényege: kölcsönös függőségi viszonyok között a tanulók motiváltak a közös célok elérésére, baráti viszonyok alakulnak ki, fejlődnek kommunikációs készségeik, technikáik Tanár feladatai n Az óra céljainak pontos bemutatása n Az alapvető ismertek közlése szóban vagy írásban n A csoportok létrehozása, megszervezése n A csoportok munkájának segítése n A produktumok értékelése vagy a közös munka eredményeinek csoportonkénti bemutatása n A csoportos és egyéni teljesítmények értékelése

5. Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével Lényege: nem készen nyújtani az ismereteket, hanem minden lehetséges esetben a tanulók felfedező, konstruáló tevékenységét kiváltani és segíteni Tanár feladatai n A tanulók megismertetése a főbb célokkal n A kiinduló kérdések megfogalmazása, a felfedezés, a megbeszélés, a vita szabályainak kialakítása n Nyomon követés, háttérből történő irányítás, esetleg saját vélemény közlése n A következtetések megfogalmazásának elősegítése n A végrehajtott gondolkodási műveletek tudatosítása, rögzítése

Szabályozáselméleti stratégiák (Falus, 1998) n 1. Nyílt oktatás Fő jellemzői n tanulónak aktív szerepe van saját tanulása irányításában, a tevékenységek kiválasztásában n változatos anyagokat, eszközöket alkalmazni a kutatás, felfedezés serkentése érdekében n különböző korú tanulókat együttesen oktatni n individualizált tanulási lehetőségeket biztosítani n tanári teamek irányítják a tanulást n diagnosztikus értékelési eléjárásokat alkalmaznak n a tereket és bútorokat rugalmasan, a célokhoz igazodva alakítják

2. Adaptív oktatás Lényege : az egyes tanulók eltérő tanulási képességei, adottságai eltérő tanulási környezetet, eltérő tanulási eljárásokat igényelnek, amit biztosítani kell.

3. Programozott oktatás Lényege: a tanulók tevékenységének szabályozásában látjja az eredményes tanulás feltételeit. Követendő alapelvek: n az oktatás céljának meghatározása n a tanulók induló szintjének pontos meghatározása n a tananyag lépésekre tagolása n a tanulók aktív tevékenységének kiváltása n a tanuló válaszainak rendszeres ellenőrzése, megerősítése n az egyéni ütem biztosítása Elágazásai n Skinner - lineáris programozás - tananyagot egészen kis lépésekre bontani, hogy minden tevéékenység megerősítést kapjon n Crowder - elágazásos program - a tanuló feleletétől függően más és más további utat jelöl ki n Gordon Pask - adaptív program - gépi számítógépes megoldást feltételez- a tanuló egész tanulástörténetét, a válaszok milyenségét, az egyes kérdésekre fordított időt figyelembe véve jelölik ki a gép az újabb feladatot. Oktatócsomagok, multimédia eszközei

4. Az optimális elsajátítás stratégiája Bloom : Ha a tanulást megfelelően szervezzük, minden egyes tanuló számára biztosítjuk a számára szükséges tanítási időt, a megfelelő motivációt, s a korrekcióhoz szükséges segítséget, akkor a teljesítmények görbéje az iskolákban megfogalmazott követelmények, kritériumok maximumának irányába fog dőlni. A következő tananyagrészre csak akkor térünk rá, ha a megelőzőt optimálisan elsajátították. Minden anyagrész végén felmérés, majd korrepetáló anyagok a lemaradóknak igényekhez igazítva és gazdagító anyagok a teljesítőknek.