Devizapiacok trtneti ttekintse A devizapiac felptse szervezdse szerepli

Devizapiacok történeti áttekintése A devizapiac felépítése, szerveződése, szereplői A devizaárfolyam alakulását befolyásoló tényezők Devizapiaci kockázatok A hazai devizapiac Devizapiacok

A devizapiac fogalma • Különböző valuták közötti átváltás • Devizapiaci ügyletek megkülönböztetése: A teljesítés időpontja szerint: spot, forward A konverzió feltételhez kötött-e: opciós, direkt határidős ügyletek Egy megállapodás egyszerre egy vagy több átváltást jelent Devizapiacok

Aranystandard (1880 -1914) • Az ország valutáját meghatározott paritáson az aranyhoz kapcsolták. A központi bankok vállalták, hogy saját valutájukat korlátlan mértékben aranyra cserélik a meghatározott árfolyamon. • Az országok egymás közötti árfolyamai az aranyparitáson keresztül adódtak. • Az aranystandard jól betöltötte funkcióját, stabilitást vitt a nemzetközi elszámolásokba, jótékonyan hozzájárulva a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővüléséhez. Amikor azonban az országok monetáris politikájukat a belföldi gazdaságpolitikai céloknak rendelték alá az aranystandard rendszere bizonytalanná vált. Devizapiacok

A két világháború közötti időszak • Nem volt átfogó monetáris rendszer • Okok: – infláció – devizakorlátozások – a háború következtében egyenetlenné vált az arany megoszlása • Nem volt igazán vezető világhatalom: GB már nem, USA még nem Devizapiacok

A Bretton Woodsi egyezmény (1944 -1973) • Egy rögzített árfolyamon alapuló kétszintű rendszer középpontjában a dollár állt – Első szint: az USA monetáris hatóságai garantálták a dollár aranyra való átválthatóságát unciánkénti 35 dolláros áron, a konvertálhatóság csak a külföldi központi bankok számára volt lehetőség. – Második szint: a résztvevő országok monetáris hatóságai kötelezték magukat, hogy saját devizájukat előre rögzített áron dollárra váltják, s beavatkoznak, ha a paritáshoz képesti piaci ármozgás a +/- 1%-os mértéket meghaladná. • A stabil, kiszámítható árfolyamok, a mögöttük levő dollárés aranyfedezet hozzájárult a bizalom felépítéséhez, a konvertibilitás megteremtéséhez Devizapiacok

A Bretton Woods-i rendszer felbomlása • USA: nagy nyomás alatt volt a dollár, infláció az általános árszínvonal nőtt, míg a dollár/arany ár változatlan maradt a szabadpiacon megindult az arany felvásárlása csökkenni kezdett a központi bank aranytartaléka. • USA fizetési mérleg hiánya megrendítette a dollárba vetett bizalmat. • A tőkeáramlás liberalizáltsága olyan fokot ért el, amikor a központi bankok a spekulatív mozgásokkal egyre nehezebben tudtak megbirkózni • 1971 -ben az USA bejelentette az arany-dollár átválthatóság megszüntetését, 1973 -ban végleg megszünt a rendszer devizák szabad lebegtetése Devizapiacok

Szabad és irányított lebegtetés I. • Formalizált rendszer nem született, nagyfokú és sokszor kiszámíthatatlan árfolyam-ingadozások • A főbb devizák szabadon lebegnek egymással szemben, • A kisebb devizák többnyire egy nagyobb devizához vagy azokból álló kosárhoz kötik értéküket, a célul kitűzött árfolyamhoz ingadozási sáv és a spekulatív támadások megelőzésére bizonyos átválthatósági korlátozások társulnak. • Kiigazítás: alkalmanként vagy folyamatosan • Megmaradt a világ dollárközpontúsága, de mellette euro, jen is megjelent, mint meghatározó valuta (tartalék és tranzakciós jelleg) Devizapiacok

Szabad és irányított lebegtetés II. • A főbb hatalmak monetáris hatóságainak laza, ad hoc jellegű együttműködése jellemző szélsőséges piaci áralakulás megfékezése, indokolatlan spekulatív légvárak lerombolása • Európa: EMS, ERM és EMU Európai Központi Bank • Az utóbbi évek tendenciái: – – – a devizapiaci forgalom több, mint kétszeresére nőtt feltörekvő országok valutáinak konvertibilissé válása sok új piac megnyílása időről-időre jelentkező valutaválságok derivatív piacok robbanásszerű növekedése az internet megjelenésével az információ gyakorlatilag tér- és időbeli korlát nélkül és rendkívül alacsony költségekkel áramlik Devizapiacok

A devizapiacok szerveződése • Vezérvaluta Devizablokk • Vezérvaluta: dollár, euró, japán jen • A különböző országok pénznemei devizablokkokba tömörülnek a vezérvaluták körül • Az egyes blokkokba tartozó valuták egymással szemben tendenciaszerűen mozognak. • Az amerikai dollár jelentősége kiemelkedő a dollárral szembeni piaca a legtöbb konvertibilis valutának likvid Devizapiacok

Devizapiaci jellemzők • Spot piac: irányadó, itt a legkisebb a nemteljesítésből eredő hitelkockázat, nagy likviditás a kialakuló ár reális • OTC Forward piac • Bankközi piac: a devizapiac teljes egészében OTC bankközi piac a bankok a devizapiacok legfőbb szereplői (tőkeerő és hitelképesség biztosított) Devizapiacok

A devizapiac 24 órás piac • A nap bármelyik percében lehet devizára üzletet kötni (OTC piac működését nem befolyásolják bürokratikus szabályok) • A likviditás napon belül bizonyos ismétlődő szezonalitást mutat attól függően, hogy melyik időzónában vannak éppen az aktív üzleti órák. • A főbb gazdasági hatalmakban működő központok viszonylag egyenletesen oszlanak meg az egyes időzónák között • Piac folyamatos követése valamennyi fő kereskedési időzónában fiókot nyitnak Devizapiacok

A devizapiac szerkezete Központi bank Ügyfél Bank Bróker Ügyfél Bank Ügyfél Devizapiacok

A devizapiac szereplői • • Bróker - a piac szíve Dealer - a piac fenntartója A központi bank Az ügyfél Devizapiacok

Bróker • A piac decentralizáltsága miatt fontos közvetítő az eladó és a vevő között • Csak közvetít, nem üzletelhet. • Jutalékért dolgozik, a forgalomban érdekelt. • Központi „kikiáltó”. • Anonimitást biztosít az ügyfélnek. • Bróker által köthető leggyorsabban ügylet. • Ajánlatgyűjtő és párosító számítógépek helyettesíthetik. Devizapiacok

Dealer • Elsősorban bankok. • Lényeg: az árfolyamkockázat vállalása, a vételei és eladásai közti árfolyam-különbözetben érdekelt. • Fő feladatai: – – a bank ügyfeleinek kiszolgálása, saját bankja igényeinek kielégítése, árjegyzés a többi üzletkötő felé, saját pozíció felvétele. • Árjegyzés folyamatos piaci likviditás „letapogatják” a pénzáram irányát Devizapiacok

A központi bank • Fő feladata: a hazai pénz stabilitása és a piac biztonságos működése feletti őrködés. • Különleges szereplő, mert: – legnagyobb súlyú szereplő, – a gazdasági környezetet befolyásolhatja, – hatóság, – nem profitorientált. Devizapiacok

Az ügyfél • Akik a piacot csak „használják”, de aktívan nem jegyeznek árat. • Ügyfél lehet: – egyéb pénzügyi intézmény, – nem pénzügyi intézmény. • Ügyfél érdeklődése lehet: tranzakciós, fedezeti, spekulációs. Devizapiacok

Piaci szokványok, alapfogalmak • • • Jegyzés Devizapozíció Break-even ráta Értéknap Keresztárfolyam (cross rate) Devizapiacok

Jegyzés I. • A dollárt a legtöbb deviza ellen egységben fejezik ki. • Az „egyenrangú” devizáknál a hazai bank mindig saját pénznemében fejezi ki az idegen deviza egységének árfolyamát. (=direkt jegyzés) Előfordulhat 100 -as, vagy 1000 -es jegyzés. • A 10 alatti árfolyamokat 4 tizedesig, a 10 felettieket 2 tizedesig jegyzik. • Bázis deviza (egységnyi) jegyzett deviza Devizapiacok

Jegyzés II. • Bid-offer: vételi és eladási árfolyam. A vétel, illetve az eladás mindig a jegyző fél szempontjából értendő. • Minden vételi ár egyben eladási ár is. • Bid-offer spread: a vételi és eladási árfolyam közötti különbség. • Pont (pips): a legkisebb egységnyi változás az árfolyamban. Devizapiacok

Devizapozíció • A pozíció árfolyamkockázatnak való kitettsége. • Az árfolyamkockázat lehet: – tranzakciós: forrása konkrét üzlet. (idegen devizában való fizetés) – átértékelési: külföldi pénznemben fennálló eszközök/források állománya étértékeléséből származó, mérlegtételeket érintő árfolyamkockázat. – gazdasági: devizaárfolyamok mozgása miatt a cég versenyképességében, vagy értékében bekövetkező változás. Devizapiacok

Break-even ráta • Az az árfolyam, amelyen lezárva a pozíciót az eredmény 0 lesz. • Semleges pozícióból kiindulva az üzletkötő vett 10 m EUR-t 251, 35 -ért, 3 m EUR-t 252, 35 -ért, eladott 5 m EUR-t 252, 85 forint/euró árfolyamon. Mi a pozíciója és break-even rátája? Devizapiacok

Értéknap • Az értéknap az a nap, amikor az üzlet teljesítése, tehát a megfelelő számlák terhelése és jóváírása ténylegesen megtörténik. • Mivel a devizapiac OTC minden üzletkötésnél egyeztetni kell az értéknapokat. Devizapiacok

Keresztárfolyam • Keresztárfolyam: nem a dollárra vonatkozó árfolyam. • Két devizának egy harmadikon keresztül számított paritása. • Mennyi a PLN/HUF árfolyam, ha: USD/PLN 4, 1075/00 USD/HUF 284, 30/50 Devizapiacok

A devizaárfolyam alakulását befolyásoló tényezők I. • Fizetési mérleg: – folyó fizetési mérleg: áruk, szolgáltatások exportjának, importjának egyenlege, – tőkemérleg: országhatárt átlépő tőkemozgások egyenlege. • Vásárlóerő-paritás: olyan deviza átváltási ráta, mely az árszínvonalbeli különbségek eltűntetésével az egyes devizák vásárlóerejét egyenlővé teszi. • Kamatlábak: nagyobb hozamért folyó verseny meghatározója. • Gazdasági növekedés • Egyéb pénzügyi piacok: tőkevonzáson keresztül hat. Devizapiacok

A devizaárfolyam alakulását befolyásoló tényezők II. • A kormányzati és központi banki politika. • Politikai események: „a tőke nem szereti a bizonytalanságot”, nagy világpolitikai válságok idején a tőke a „menedékvalutákat” keresi. • Nyers- és alapanyagárak: export-import hatáson keresztül. • Szezonális tényezők: év vége, pénzügyi év vége előtt kozmetikázások, stb. • Várakozások, piaci hangulat: a várakozások anélkül is mozgatják az árfolyamokat, hogy egyetlen vásárlás vagy vétel történt volna. Devizapiacok

Devizapiaci kockázatok • • • Piacrizikó (market risk) Hitelrizikó (credit risk) Működési kockázat (operational risk) Jogirizikó (legal risk) Rendszerrizikó (systematic risk) Devizapiacok

Piacrizikó • A kedvezőtlen piaci áralakulás miatti kockázat. • Nagysága egyenesen arányos a vállalt pozíció nagyságával. • Piaclikviditás kockázata: a pozícióból nem, vagy csak nehézkesen lehet kiszállni. • Bázis- vagy korrekciós rizikó azt a kockázatot fejezi ki, hogy az alapüzlet és az annak fedezésére kötött ügylet árának alakulása különbözhet, így a fedezet nem lesz tökéletes. Devizapiacok

Hitelrizikó • A központi elszámolóház hiányából fakad. • Annak kockázata, hogy a másik fél bármi okból nem teljesíti az üzletből rá háruló kötelezettségeit. • A potenciális veszteség mértéke az üzlet aktuális piaci áron történő helyettesítésének költsége. • Bonyolítási rizikó: abból fakad, hogy az üzlet kötése és teljesítése időben szinte mindig elválik egymástól (a birtokon kívül kerülés veszélye nagy). Devizapiacok

A hitelkockázat kezelése • • • Hitellimitek felállítása üzlettípusokra, partnerekre stb. Biztonsági letét: a nettó pozíció piaci értékétől függ. Garancia megkötése. Kiugrási opció: meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, valamelyik félnek joga van az üzletet lezárni. Újraárazási opció: itt a lezárással egyidejűleg az üzletet a pillanatnyi piaci árakon újranyitják (nulláról indítják). Settlement limitek: megszabja, hogy adott értéknapra mekkora volumenű konverzió eshet. Netting: kölcsönös beszámítási egyezmény Fizetés visszatartása a partner teljesítéséig. Központi elszámolóház bevezetése. Devizapiacok

Működési rizikó A működési vagy üzemviteli rizikó a nem megfelelő rendszerek használatából, a rendszerek meghibásodásából, a hiányos ellenőrzésből, az emberi, vezetési hibákból, külső eseményekből adódó veszteség lehetősége. Devizapiacok

Jogi rizikó • Az abból fakadó veszteséget jelenti, hogy a szerződésben foglaltak nem érvényesíthetők. • Felek országainak jogrendjei eltérőek. • Keretegyezmények megkötése. • Általános üzleti feltételek kidolgozása, kockázatvállalási nyilatkozat aláíratása. • Aláírás-minták cseréje. Devizapiacok

Rendszerrizikó • Annak kockázata, hogy az egész pénzügyi rendszerben zavarok keletkezhetnek. • A rendszer átláthatóságának megteremtésével mérsékelhető. • A hatóságok prudenciális szabályokat írnak elő, ajánlásokat fogalmaznak meg, nyitott pozíciós limiteket állítanak fel, engedélyek kiadása, visszavonása, gondoskodnak a fizetési rendszer működéséről. Devizapiacok

A magyarországi devizapiac • Rendszerváltozás előtt: kötött devizagazdálkodás, nem piaci alapon. Kettős (kereskedelmi és nem kereskedelmi) árfolyam jegyzése. • MNB a legfőbb devizahatóság, szigorú engedélyeztetések és bejelentési kötelezettségek. • 1992 -1995: előre nem bejelentett leértékelések, sáv bővítése, devizatartalékok növelése. Hatalmas külső adósság, leértékelési spekulációk. • 1995 -2001: előre bejelentett rendszeres leértékelések, napi egyenlő mértékű leértékelés, kiszámíthatóság, biztonság, spekulációk megelőzése. • 2000: devizakosár 100% euró. • 2001 - sáv +/- 15%-os kiszélesítése, forint teljes devizaliberalizációja, megszűnik a csúszóleértékelés. • Cél: az EMU-hoz való csatlakozás. Devizapiacok