Curriculum mese A tudst alkalmazhatsga minsti Benczn Csorba

Curriculum mese

A tudást alkalmazhatósága minősíti! Benczéné Csorba Margit Bárczi Gusztáv Módszertani Központ 2009.

PISA 2000 néhány intő jel A 15 éves tanulók 23 %-a nem érti az olvasott szöveget, 48 % nehezen/rosszul érti.

A tudás újabb értelmezése Ø Ø Ø Ø Ø az oktatási rendszer újraértékelése radikális gazdasági és demográfiai változások a társadalmi, gazdasági igények kielégítése munkaerő piaci versenyképesség növelése információ-bázisú csúcstechnológia EU irányelvek, harmonizáció esélyegyenlőtlenségi stratégia esélybiztosítás, hátránycsökkentés az egyén sikeres életútjának elősegítése a jövő iskolája

Google-a jövő iskolája Ø Ø 254. 000 találat rendezvény, kiállítás, program, iskola, konferencia, kötet, E-tananyag, projekt hívószavak: interaktív képzési forma, intelligens iskola, informatika, kompetencia, digitális oktatás, eszközök, tananyagok, egyenlő esélyek, korszerű pedagógiai műhely, oktatóközpont, távoktatás, kooperatív tanulás, XXI. század iskolája korszerű közoktatási intézmény

Korszerű közoktatási intézmény Ø Ø Ø Ø Ø alternatív pedagógiai módszerek modern eszközök, korszerű tanulási technika, játékos, kreatív tanulás megújulás és szemléletváltás vonzó tanterv modern iskolamódszertan diákcentrikusság, eredetiség virtualitás, interaktív képzés új pedagógiai és módszertani alapvetések

Kulcskompetenciák Ø Ø Ø Ø anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció IKT (információs és kommunikációs technológia) matematikai műveltség, valamint alapvető természettudományi és technikai kompetenciák a tanulása személyközi és állampolgári kompetenciák vállalkozói képességek kulturális tudatosság

Egzisztenciális jelentőségű kompetenciák Ø Ø Szociális (társas) kompetencia: a társas kölcsönhatások szervezője, megvalósítója (az egyéni érdekek érvényesítése a másik ember/csoport létérdekeivel kölcsönhatásban) Személyes (perszonális) kompetencia: a személy túlélése, létezése (testi-lelki egészség, a szervezet és a személyiség stabilizálása, védelme, optimális működése, a személyiség fejlődése, az életkörülmények javítása) Kognitív kompetencia: információfeldolgozás: információk vétele, kódolása, átalakítása, létrehozása, közlése, tárolása („értelem”, „megismerés”) Speciális kompetenciák: sajátos tevékenységek eredményes, hatékony ellátása (pl. foglalkozás)

Szociális és érzelmi kompetenciák Empátia - proszocialitás

XXI. század-új kihívások Ø az iskola van a diákért és nem fordítva, mégpedig minden diákért, nem csak a jelesekért……. .

Mit értünk a 21. század kihívásán? Ø Ø Ø Ø Ø a megváltozott gyermeket megváltozott tanulási környezetet harcot az esélyegyenlőtlenség ellen a tanulók közötti különbségek figyelembe vételét új típusú pedagógust új eszközöket, módszereket, eljárásokat, struktúrákat a szülőt, mint partnert új típusú vezetőt a másság tiszteletét

Megváltozott gyermek, megváltozott tanulási környezet, esélyegyenlőség

A 21. század gyermeke CSALÁD Øeltérő szociokulturális háttér, nyelvi kód Øszocializációs probléma Ønegatív életélmények Øcsaládi , kapcsolati konfliktusok ( nukleáris és patchwork család) ISKOLA Øoktatási kudarcok Øalulmotivált tanulók Øteljesítménykényszer Øcsaládi támogatottság hiánya Øintegráció – inklúzió felerősödése Ønevelési kudarcok Ømegváltozott kommunikáció Øtársas viszonyok kötődése, lazulása Ømegoldatlan konfliktusok Øagresszió, erőszak Øújabb szerepelvárások Øinformáció - szelekció hiánya Øanómia – értékvesztés Økülönböző szubkultúrák találkozása

PRIORITÁSOK A SZEMLÉLETVÁLTÁSBAN PEDAGÓGUS - ISKOLA Øfacilitáló szerep Ø„híd” szerep Øbefogadó iskola Øgyermekbarát környezet Øindividuális fejlesztés Øhátránycsökkentő programok SZÜLŐ - CSALÁD Ømint „partner” Øegyüttműködés Øközös gondolkodás Øa sokféleség elfogadása Øhatékony kommunikáció Øtársas támogatás előítélet-mentes gondolkodás

Az esélyegyenlőtlenséghez vezető iskolai problémák Ø Ø nő a tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek száma az iskolákban, ezek nehezen kezelhetőek az iskola elsősorban ismeretközpontú, a készség- és képességfejlesztés háttérbe szorul. jellemző a hagyományos módszerek túlsúlya csökken és nehezen tartható fenn a tanulási motiváció Következmény: Ø rossz osztályzatok Ø magatartásbeli problémák Ø bukás, lemorzsolódás

Az esélyegyenlőtlenség kárvallottjai (Dr. Csapó Benő) Vannak az átlagtól felfele eltérők. Vannak az átlagtól lefele eltérők. Van egy olyan réteg, amelyik nem tartozik ebbe a 2 sávba, de még mindig eltér az átlagtól: nem tudnak együtt haladni a többiekkel (10 -20, néha 30%) Ø más módszereket igényelnek (differenciálás, kooperatív technikák) Ø alacsonyabb képességekkel rendelkeznek Ø nem profitálnak az oktatásból Ø nem tanulnak meg elég jól olvasni, nem tudják feldolgozni, értelmezni a tananyagot Ø nem értik meg az összefüggéseket Ø jelentős az otthoni tanulási környezeti különbség Ø

Esélyegyenlőség?

Lehetőségeink Ø Ø Ø prevenciós programok kommunikációs gyakorlatok, a gyermek társas készségeinek fejlesztése, az érzések kezelése új típusú pedagógus új típusú osztályfőnöki órák a ma gyermekéhez igazodó nevelés a szülő, mint partner megújult Nevelési Tanácsadó családterápia diák és pedagógustréningek (a csoport, mint gyógyító eszköz) az önvédelem elsajátítása, védekezési manőverek, gyakorlatok, túlélési technikák viselkedéskutatás-profilalkotás iskolapszichológiai-hálózat DIFFERENCIÁLIS SZEMLÉLET!

Differenciálás A létező különbségek ismerete, felismerése és elismerése.

Tanulók közti különbségek Ø fiúk – lányok Ø általános értelmi képesség Ø szocio – ökonómiai státus Ø családi – iskolai hatások

Differenciálás az iskolarendszeren belül Ø szerkezetileg különböző iskolatípusok, eltérő iskolakultúra Ø alternatív iskolák Ø alapítványi iskolák tömeges megjelenése

A tanítási-tanulási folyamat differenciális megközelítése Ø az utóbbi évtizedek jelentős változásai Ø korrektív pedagógia korszaka Ø a tanulói egyéniség figyelembevétele Ø minden gyermek képezhető Ø az egyéni különbségek sokfélesége Ø individuális fejlesztés Ø együttnevelés, integráció, inklúzió

Differenciálás a tanulásszervezésben Ø a tanulók egyéni különbségeinek sokfélesége és mértéke Ø osztályok és az iskolák közötti különbségek Ø a tanulásszervezés három egymásra épülő fokozata: → a tanításmódszertan kínálta lehetőségek → tanulócsoportok képzésének szempontjai → tanítási tartalom és idő rugalmas kezelése

A differenciális tanulásszervezés teljesen átalakítja egy hagyományos iskola „rendjét”! Ø osztályok helyett különböző funkciójú csoportok Ø osztálytermek helyett kis, közepes és nagy helyiségek Ø a tanulók évfolyamot ugranak, vagy egyik - másik évfolyamot meghosszabbítják (ismétlés)

Sikeres tanulás - Carrol és Bloom Differenciális tanuláselmélet Ø A tanulásszervezést a társadalmi célokhoz, Ø a tanulással kapcsolatos értékekhez, érdeklődéshez, Ø a tanulói különbségekhez kell igazítani. (Báthory Zoltán, Nagy László, Kiss Árpád)

Carrol – féle modell: különböző képességű és motivációjú tanulókra aktív tanulási idő – a központi tényező a tanulásra fordított idő sikeres tanuláshoz szükséges idő = a tanulás sikeres és gazdaságos < sikeres, de nem gazdaságos > sikertelen

Sikeres tanulás - Carrol és Bloom Differenciális tanuláselmélet • A tanulásszervezést a társadalmi célokhoz, • a tanulással kapcsolatos értékekhez, érdeklődéshez, • a tanulói különbségekhez kell igazítani. (Báthory Zoltán, Nagy László, Kiss Árpád)

Bloom - elmélete előzetes tudás + a tanuló egész egyéni előtörténete kognitív tudás affektív (érzelmi – akarati) magatartás

Általános tanulásszervezési feladatok • motiválás – hogyan vegyük rá a tanulót a tanulásra? hogyan tartsuk ébren a tanulási kedvet? • aktivizálás – a tanuló pszichikus részvétele a tanulásban! hogyan tartsuk ébren a figyelmét, aktivitását? • megerősítés – jutalom, büntetés, öröm, kudarc? ! hogyan értékeljünk, hogyan reagáljunk?

Maslow motivációs elmélete Maslow Önmegvalósítás szükséglete elérni a bennünk rejlő lehetőségeket Pszichológiai szükségletek Motiváció: a szükségletet csillapító viselkedésre irányuló késztetés. Segítő, proszociális viselkedés. Önértékelés szükséglete presztízs, hírnév, becsvágy szociális interakciók valahová tartozás, szeretettség Alapvető szükségletek biztonság, fizikai védettség Fiziológiai szükségletek élelem, ital, oxigén, hőmérséklet

Következtetések Ø különbségek a tanulók között rejtett tanterv Ø az iskolák adottságai különbözőek, ebből következik az iskolák különbözősége Ø az esélyt az iskola minősége meghatározza -Pygmalion-effektus Ø kevés a pedagógiai eszköz az individuális fejlesztésre Pedagógiai szemléletünk nem tiszteli a különbségeket!

FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉS Ø Ø Ø folyamatra helyezi a hangsúlyt tanulót aktívan bevonja fejleszti az önértékeléshez és egymás értékeléséhez szükséges készségeket a diák megérti saját tanulását megfelelő stratégia kialakítása a tanulására

A FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉSBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK • • • TANULÓ motiváció saját tervezés reális énkép fejlesztés önértékelés • • SZÜLŐ információ fejlődési kép szerep partner LEHETŐSÉG PEDAGÓGUS • folyamatos visszacsatolás • elvárások, célok, eredmények • értékelési készlet • tanuló megismerése • elszámoltathatóság

Tanári szerep megváltozása XXI. századi tanármodell – pedagógus, kultúraközvetítő, másodszülő, pszichológus, partner, facilitátor, információmenedzser

A pedagógus-gyógypedagógusfejlesztőpedagógus-pszichológuspszichopedagógus-terapeuták

Eltéréseket elfogadja, kezeli Empatikus, proszociális magatartású Szakértő Motiváló, aktív cselekedtető „híd” szerep Kooperatív tanítás-tanulás ismerője Rugalmasan szervezi a tanulást, heterogén csoportokban A pedagógus új szerepe Ismeri és használja a tanulást segítő új módszereket Facilitátor Megerősítő, fejlesztő értékelő Előítéletmentes, befogadó , multikulturális szemléletű

A pedagógusok munkaköréből adódó frusztráció kezelése, oldása Ø egyre több a pedagógusokat érő folyamatos lelki megterhelés Ø sok a pedagógusokat érő konfliktus helyzet, ezen belül a megoldatlan konfliktusok száma magas Ø egyre gyakoribb a pályán a kiégés Ø a pedagógusok több mint 60 %-a jelez pszichés problémát Ø erős a „tehetetlenség” érzése

A gyakori és tartós frusztráció következményei Ø pszichoszomatikus megnyilvánulások (magas vérnyomás, emelkedett pulzus , légzésszám, koleszterin és vércukor szint, remegés, verejtékezés, asztma, fekélybetegségek, funkcionális fejfájás) Ø indulatok levezetésének hiánya, állandó izgalom Ø alvászavarok Ø pszichés zavarok, szorongásos problémák, neurózis, depresszió, pánik Ø indokolatlan félelmek Ø kiégés – „burn out”

A szülő mint partner „Hívogatók”, szülősegítő szolgáltatások Ø Ø Ø Ø szülői értekezletek aktuális témából nyílt napok szülői klub családi délutánok, hétvégék eszköz -, szakkönyv – kölcsönzés módszertani kiadványok szülők számára találkozási lehetőségek biztosítása szakemberekkel: védőnőkkel, orvosokkal, pszichológusokkal, terapeutákkal B. G. M. K.

A szülő mint partner „Hívogatók”, szülősegítő szolgáltatások Ørendszeres szülői tájékoztatás Øcsoportfejlesztő tevékenységek Øintegrációs- terápiás tábor Øszülői tanácsadás: telefonon, személyesen Øszülői konferencia: Gyermekbántalmazás Más a gyermekem XXI. sz. gyermeke Øújabb módszertani kiadványok: e-tananyag, integrációs kézikönyv

Szülősegítő szolgáltatások a jelenben Øönálló szülői képzés: 1 napos felkészítő képzés Økompetencia alapú oktatás és az SDT megismertetése, felkészítés a bevezetésére Øszülői segélyszolgálat kiépítése: - szülői közösség védő szerepe - civil szervezetek fontossága Øszülői képzések akkreditációja ( 30 és 60 óra )

Gondolatok a szülő és iskola kapcsolatáról Ø Az egész iskolát átfogó nevelési rendszerbe beletartoznak a szülők is. Ø A lelkileg sérült pedagógustól és szülőtől nem várható el, hogy egészséges lelkületű gyermeket neveljen. Ø A kompetenciák tisztázása: - Meddig terjed az intézmény szerepe a szülői kapcsolatok építésében? Ø - Mennyire enged bepillantást a saját iskolai világába? A gyermek személyiségének megerősítése, védése érdekében a szülővel is el kell sajátíttatni a nevelési technikákat, a megbirkózási stratégiákat!

Tapasztalatok Øa szülők nyitottá válnak egymás és a környezetük iránt Øa megélt élmények alapján empatikussá, proszociálissá válnak, kialakul a közös nyelvi kód Øfontos, hogy a szülő belepillanthasson az iskola világába Ømegváltozik az iskolához, az új oktatási módszerekhez, programokhoz való viszonyuk Øátalakul a hagyományos tanár – szülő kapcsolat Øcsak felkészült trénerekkel lehet a képzéseket levezetni

Szülőképzések a jövőben Ø 30 és 60 órás képzések Øutókövetés: a tréningeket megerősítő tréningek követik Økrízis-szolgálatok, nyilvános esetmegbeszélések Øtámogató, önsegítő csoportok Øcsaládterápia: nevelési tanácsadás, iskolapszichológiai hálózat Øszülői – tanári – diákhálózatok létrehozásának segítése Øtovábbtanulási – pályaválasztási tanácsadás keretein belül hatékonyabb szülői kommunikáció ØBiztos Kezdet Program: a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik társadalmi integrációjának segítésére Øfelnőttképzésen keresztül a szülők munkába állásának segítése

A másság tisztelete „Mindannyian mások vagyunk” gyermekek, szülők, pedagógusok

Multikulturalizmus Ø Ø Ø multikulturális tartalmak megfelelő reprezentációja a tanulási környezetben és a tananyagokban új típusú pedagógus szerep, előítéletek csökkentése minőségi oktatás mindenki számára gyermekközpontú pedagógia, segítő –támogató intézményi és csoportlégkör folyamatos reflexió és értékelés a gyerek családi kultúrájához alkalmazkodó kultúraazonos pedagógia

Multikulturalizmusinterkulturalizmus Egymás kultúrájának ismerete, tiszteletben tartása, koegzisztencia Ø kultúrák közötti érintkezések Ø többség –kisebbség (kisebbségi kérdés? )- segítségnyújtás, jótékonykodás? Ø többségi kultúra-szubkultúrák -tolerancia? Ø kultúrák közötti kapcsolatok -mozgékonyság, sokféleség élménye, gyarapodás A probléma szűkebben Ø iskolai teljesítmények különbségei (szülők iskola végzettsége, foglalkozása, lakóhely, anyagi helyzet (vallási-etnikai csoport) stb. ) Ø rövidebb iskolai pályák, lemorzsolódás Ø zsákutcás képzésekben való részvétel Ø végső soron szélsőségesen eltérő életpályák- esélyek Az értelmezések és a megoldások Ø hátrányos helyzet → hiány → kompenzáció, felzárkóztatás

Multikulturializmus az intézményekben Hogyan váljunk kultúra-érzékeny, befogadó, multikulturális intézménnyé? Harc: § az előítéletek, sztereotípiák ellen: „faji felsőbbrendűség”, meritokrácia, szociáldarwinizmus § a rejtett tanterv, Pygmalion effektus ellen Segítség: § a különböző kultúrák megismeréséhez § a tanárok önismeretének, önreflexiós készségeinek fejlesztéséhez § a kisebbségi csoportokkal kapcsolatos pozitív attitűdök megerősítéséhez, a konfliktuskezeléshez § saját kulturális örökségek és a társadalmi előítéletek tudatosításához A multikulturális intézmény: § § § támogatja a kisebbségi gyerekek negatív önképének változását (a helyzet megváltozhatatlan) nem támogatja a többségi nézőponttal szembeni identitás következtében kialakuló saját csoporttal való szembekerülést

Új típusú vezető Az igazgató felelőssége Ø Ø Ø Ø Ø változásra, megújulásra kész és képes pályázó és vállalkozó felelősséget vállaló kompromisszum kész és merész együttműködik szervezetekkel, intézményekkel jó kapcsolatot alakít a fenntartóval motiváló, aktivizáló, megerősítő konfliktus kezelő és tűrő karizmatikus személyiség szervezetfejlesztő, alakító

Iskolai szervezetfejlesztés Ø Ø iskolai szervezet átalakítása szakszolgálatok kiépítése (befogadás, elfogadás) szakmai szolgáltatások létrehozása (pedagógusok önfejlesztése) hatékony módszertani eszközök, fejlesztő eszközök, akadálymentesítés, szolgáltatások feltételeinek megteremtése

Miért szükséges erről beszélni? Ø Ø Ø mert a pedagógus ezt a problémát most tanulja felismerni és kezelni mert nem tud mindig segíteni, de be kell látnia, hogy a problémás gyerek létezik és nem tud tőle megválni mert mások az interperszonális kapcsolatok mert az iskolai környezet tágult: a pedagógus és gyermek mellett a szülő is szerepet kap mert a magányos pedagógus csoportban kell, hogy gondolkodjon és dolgozzon az együttműködés igénye és képessége változtatja a kommunikációt

A holnap iskolája…. . ? Ø Ø Ø Ø a kulturális ismereteket kiszélesíti a multikulturális környezetet tudatosítja multikulturális tanterv (pontosság, teljesség, perspektívaváltás, eltérő tanulási stílusok ) az intézményi környezetet megváltoztatja (a pedagógus kilép az intézményből- pl. támogatás, segítő csoportok szervezése a gyerek-központú pedagógiát helyezi előtérbe (élményközpontú tanulás, kritikai és kreatív gondolkodás, rugalmasság- különböző tanulási stílusok stb. ) segítő –támogató intézményi és csoportlégkör veszi körül ( diszkriminatív intézkedések elkerülése ) az értékelés folyamatos (értékelési gyakorlat folyamatos felülvizsgálása, új programokhoz mérési technikák kialakítása) a szülőkkel/ a családokkal való kapcsolat pozitív

A holnap iskolája…. . ? Ø Ø Ø rugalmas struktúrájú, mely változatos tanulási lehetőségeket kínál ösztönzi az élethosszig tartó tanulás igényét a kulcskompetenciákat , a kompetencia alapú oktatást előtérbe helyezi a befogadást – elfogadást, együttnevelést természetesnek tekinti esélyt teremt, alkalmazásképes tudást kínál tiszteli az egyéni különbségeket és azt vallja: Minden gyermek tehetséges valamiben!

„Nem az a faj a túlélő, amelyik a legerősebb, még csak nem is az, amelyik a legintelligensebb, hanem az, amelyik képes reagálni a változásokra. ” (Charles Darwin)

Köszönöm a figyelmet! Dr. Benczéné Csorba Margit Elérhetőség: Kaposvár 7400 Bárczi Gusztáv u. 2. Pf. 14. Tel. /Fax: 82/316 -218 Web: www. barcziiskola. hu E-mail: benczecsmargit@barczi-kap. sulinet. hu