CSPZLETART COXAE Cspzletet alkot csontok COMBCSONT Nagy tompor

CSÍPŐÍZÜLET/ART. COXAE

Csípőízületet alkotó csontok COMBCSONT Nagy tompor Kis tompor Belső térddudor Külső térddudor

MEDENCE

Csípőízület felépítése Ízfelszínek: Ízületi fej: combcsont feje/caput femoris – nem borítja teljesen porc Ízületi árok: medencecsont vápája/acetabulum, széléhez 5 -6 mm vastag rostporcos ajak illeszkedik (labrum glenoidale). Ennek segítségével a femur fejének több, mint a fele kerül be az ízületi árokba. Csak félhold alakú a porcborítéka.

Csípőízület felépítése Ízületi tok: bő, de igen erős, a combcsont nyakát magában foglalja, de hátul szabadon hagyja. Szalagok: Az ízületi tokot mindenütt nagyon erős szalagok erősítik. Külső szalagok erősítik: Lig. Iliofemorale/Csípőcombcsont szalag Lig. Pubofemorale/Szemérem combcsont szalag Lig. Ischiofemorale/Ülőcombcsont szalag

Csípőízületi szalagok Kerek szalag/a combcsont fejének szalaga/ lig. Capitis femoris: a tokon belül található, melyben erek haladnak a combcsont fejének táplálására Gyűrűszalag/Zona orbicularis – leválik a szalagok mély részéből, és gyűrűszerűen körül öleli a femur nyakát, legkeskenyebb részén. Gyűrűszala g

Csípőízület felépítése Korlátozott szabadízület, elmozdulás a tér mindhárom fő síkjában létrejöhet. Alak szerint: Gömbízület különleges formája: Dióízület Mozgásai: Hajlítás-feszítés/ Flexio-extensio Távolítás – közelítés/ Abductioadductio Kifelé és befelé forgatás/rotatio Körzés/circumductio Mozgások kombinálódásával

Csípőízületi mozgások tengelyei Haránttengely Nyílirányú tengely Konstrukciós tengely

Csípőízület jellemzése Az ízület sajátossága, hogy az ízületi fej több, mint a fele a csontos porcos vápában van, emiatt onnan csak jelentős erővel lehet eltávolítani. Álló helyzetben azonban a combcsont feje nincs teljesen az árokban. Rögzítő hatású: gyűrűszalag és az erős külső szalagok A szalagok ferde lefutásuk miatt az ízület minden helyzetében van megfeszülő szalag, mely a nyakra mintegy rácsavarodva a fejet a vápába rögzíti.

Csípőízület mozgásai 1. Hajlítás/flexio 1. Flexio/hajlítás Combcsont fejének középpontján áthaladó haránttengely körül. Hajlítás esetén az ízületi szalagok lecsavarodnak a combnyakról, így ez a mozgás mindaddig fokozható, míg a comb el nem éri az elülső hasfalat. A csípőízületben az előrehajlítás maximális kivitele csak behajlított térd mellett lehetséges, mert a combhajlító izmok inai megfeszülnek, ha nyújtott a térd és gátolják a comb emelését. (antagonisták bemelegítése) Extendált térdízület mellett: 80 -90 o Hajlított térdízülettel: 110 -120 o

Csípőízület aktív mozgásai - hajlítás 3 módon történhet: Mozdulatlan törzs – a comb közeledik az elülső hasfalhoz combemelés Törzs mozog a comb felé – törzshajlítás Törzs és a comb egyaránt közeledik egymáshoz

Csípőízület aktív mozgásai hajlítás

Csípőízület mozgásai Flexio – hajlító izomcsoport Izmok: Csípőhorpasz izom/M. iliopsoas Szabóizom/M. sartorius Combpólya feszítő izom/M. tensor fascia latae Egyenes combizom/M. rectus femoris Csípőközelítők m. adductor longus, magnus, brevis, pectineus

Csípőízület mozgásai Hajlítás/Flexio Csípőhorpasz izom/M. iliopsoas E. : XII. hcs. , I-IV. ács. Testén+csípőlapát belső fsz. T. : combcsont kis tompora Szabóizom/M. sartorius E. : elülső felső csípőtövis T. : sípcsonti érdességen Combpólya feszítő izom/M. tensor fascia latae E. : elülső felső csípőtövis T. : sípcsont külső bütyke

Csípőízület mozgásai Hajlítás/Flexio Egyenes combizom/M. rectus femoris E. : elülső alsó csípőtövis T. : Sípcsont érdessége Csípőközelítők Hosszú combközelítő izom /M. adductor longus Nagy combközelítő i. /M. adductor magnus E. : ülő és szeméremcsont alsó ága T. : szélesen a combcsonton Rövid combközelítő izom /M. adductor brevis E. : szeméremcsont alsó ága T. : combcsont középső harmadában E. : szeméremcsont alsó ága T. : combcsont felső harmadában Fésűizom/ M. pectineus E. : Szeméremcsont T. : combcsonton felül

Csípőízület mozgásai feszítés/extensio Extensio/feszítés: 0 o Combcsont fejének középpontján áthaladó haránttengely körül. Csípőízületben a feszítés a törzs és a comb egy síkba kerüléséig lehetséges. Ilyenkor az ízület szalagjai rácsavarodnak az combcsont nyakára, és az a túlmozgás akadálya. Lábunkat a függőleges helyzeten túl is hátranyújthatjuk, ez azonban nem valódi mozgás, nem ebben az ízületben jön létre, túloldali csípőízület hajlításának köszönhető.

Csípőízület mozgásai feszítés/extensio - izmai Gluteus csoport: Nagy farizom/M. gluteus maximus Középső farizom/M. gluteus medius E. : csípőlapát külső felszíne/felső részén T. : felső rostok a combpólya lemezébe, alsó rostok a combcsont hátsó oldalán E. : Csípőlapát hátsó fsz. /középső részén T. : combcsont nagy tomporán Kis farizom/ M. gluteus minimus E. : csípőlapát hátsó fsz. /alsó része T. : combcsont nagy tomporán

Csípőízület mozgásai feszítés/extensio - izmai Ischiocrurarlis csoport: Combhajlító hosszú feje/ M. biceps femoris Féliginas izom/ M. semitendinosus E. : ülőgumó T. : szárkapocs feje E. : ülőgumón T. : sípcsont belső bütykén Félighártyás izom/ M. semimembranosus E. : ülőgumón T. : sípcsont belső bütyke

Csípőízület mozgásai Távolítás/abductio Abductio/távolítás Nyújtott térd-és csípő ízület mellett: 40 o Hajlított (90 o) térd és csípőízület mellett: 60 o Combpólya feszítő izom/ M. tensor fascia latae Középső- és kis farizom/M. gluteus medius és minimus főműködése Járáskor a támaszkodó oldalon működésük tartja meg a medencét, ezzel megakadályozva, hogy a test súlyának hatására az ellenkező oldalon lebillenjen.

Csípőízület aktív mozgásai távolítás

Csípőízület mozgásai Közelítés/adductio Adductio: Nyújtott térd és csípőízület mellett: 30 o Fésűizom Félighártyás izom Féliginas izom Nagy combközelítő izom M. adduktor magnus Hosszú és rövid combközelítő izom M. adduktor longus/brevis Karcsúizom/M. gracilis E. : szeméremcsont alsó ága T. : sípcsont belső oldalán

Csípőízület mozgásai Kifelé és befelé forgatás/rotatio Kifelé és Befelé forgatás/rotatio: A comb konstrukciós tengelye körül. A csípőízület flexiós és extenziós helyzetében határozható meg. Extensiós helyzetben Hason fekvésben térd 90 o-ban hajlított Kifelé rotatio: a lábszár befelé forgatásával mérhető, 0 -50 o Befelé rotatio: a lábszár kifelé forgatásával mérhető, 0 -35 o

Csípőízület mozgásai Kifelé és befelé forgatás/rotatio Flexiós helyzetben: Hanyatt fekvésben, a csípő és térd 90 o-os hajlított helyzetben. Kifelé rotatio: a lábszár a középvonal felé közeledik, 0 -45 o Befelé rotatio: a lábszár kifelé ívelő mozgást végez, miközben a femur befelé rotálódik, 045 o

Csípőízület mozgásai befelé forgatás/rotatio Befelé rotatio izmai Középső és kis farizom elülső része Combpólya feszítő izom Nagy combközelítő izom Kétfejű combizom hosszú feje Karcsúizom Féliginas izom Félighártyás izom

Befelé forgató izmok

Kifelé forgató izmok Kifelé rotatio izmai: Csípőhorpasz izom Combközelítők Körteképű izom E. : Keresztcsonton T. : Combcsont nagy tomporán Nagy farizom Kis és középső farizom hátsó része. Szabóizom Egyenes combizom

Csípőízületi betegségek Csípőficam csípő Luxálható csípő Luxáció Dysplázia Subluxatio Terratológiai Laza Csípőzületi gyuladás Csípőízületi kopás Primer coxarthrosis Secunder coxarthrosis

Csípőficam • A csípőízület fejlődési zavara, amely az ízület összes alkotórészeinek rendellenes alakjában, fejlődésében, illetve a combcsont fejének kóros elmozdulásában nyilvánul meg. • Örökölhető. • A csípő és a combcsont beízesülésénél található ízület veleszületett fejlődési rendellenessége.

Csípőficam A csípőízület alkotórészeinek rendellenességei képezik, a combfej az ép, szakadás nélküli tokon belül hagyja el az ízvápát kisebb vagy nagyobb mértékben. Különböző fokozatai vannak, a csupán laza ízülettől a vápa és a combfej formai, szögbeli, méretbeli eltéréséig, illetve a fej vápán kívüli elhelyezkedésének mértékétől és irányától függően.

Csípőficam • • • A veleszületett csípőficam előfordulási aránya Európában 0, 5 -2%. 1000 élve született gyerek közül általában 1 -2 születik csípőficammal. Az esetek 60%-ában a bal oldal érintett, 20%ában a jobb oldal, 20%-ában pedig kétoldali az elváltozás. Az ilyen újszülöttek családjában kb. 15%-ban találunk halmozott előfordulást. Gyakoribb a csípőficam fehér bőrűekben, lányoknál négyszer gyakoribb, mint fiúknál.

Csípőficam • Kiváltó okok- A betegség oka nem ismert, valószínűleg öröklött hajlam játszik – Szűk mozgástér, helytelenül végzett pólyázás. – Méhen belüli térszűkület, felcsapott lábak. – Csírakárosodás. – Méhen belüli élet idején zajló fejlődési zavar következtében keletkezik. – A csípőficam kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak. Ha az egyik szülő beteg, mintegy 12%-ban várható megjelenése az újszülöttnél. – Farfekvés esetén többszörös az előfordulás. – Környezeti hatásoknak is szerepe van.

Csípőficam • • Tünetei: Csípőficam vizsgálata csak újszülött-korban kezdődhet. Kezdetben valójában nincs még ficam, az csak akkor jön létre, ha a gyermek elkezdi terhelni a lábát; feláll, majd járni kezd. Így kezdetben, amíg a gyermek nem kezd el járni, nincsenek a laikusok számára zavaró tünetek sem. – – – – Alsó végtag rövidebb volta. Érintett oldal kifelé fordul. A gyermek a kóros oldalt kevésbé mozgatja. Combránc asszimetria. Patella alacsonyabb állása hajlított csípő és térd mellett. Érintett oldali medence kiszélesedett. Csökkentebb terpeszthetőség. Farpofa lecsapott.

Csípőficam • Tünetek: • Trendelenburg tünet: – – Lábon állva a másik oldali far lejjebb kerül, a medence helyzete nem vízszintes és a felemelt láb oldalán a farredő is vízszint alá süllyed. A későbbiekben, ha a gyermek járni tanul, megjelenik a jellegzetes kacsázó járás. Az álló végtaghoz az egész medencét a musc. gluteus medius és minimus rögzíti. Ez meggátolja a medence billenését a másik oldalra. Ha az álló oldalon van a ficam, a két izom eredése és tapadása olyan közel van egymáshoz, hogy megfeszülni nem képes, és így a medence az ellenkező oldalra billen. Járásban vizsgálják DE: Kúszó, mászó gyerekeknél is egyértelműek és figyelmeztetőek a tünetek.

Csípőficam Felnőttkorban, a csípőficam tünetei a sántítás, mozgásbeszűkülés, csípőfájdalom, izomsorvadás, Trendelenburg tünet. Idősebb korban az életkorhoz képest korábban jelentkeznek az ízület kóros elváltozásai.

Csípőficam • Ortopédiai vizsgálatok: – – Ortolani tünet (repositios): Csecsemő hanyatt fekvésben. Hajlított csípő és térdízülettel terpesztés. Ha zökkenés hallatszik, akkor valószínűsíthető a csípőficam. Kattanó csípő észlelhető: a combcsont fejec a gyermek combjának szétfeszítésekor elmozdul a csípőízületből. Pozitív Hilgenreiner-jel (reluxatios): Hanyatt fekvésben a terpesztett láb közelítésekor egy bizonyos szögnél kiugrik az árokból, ezt is zökkenő hang kíséri, a combfej kifelé csúszik kattanó hang mellett.

Csípőficam Láb megrövidülése. Ha a hanyatt fekvő csecsemő mindkét csípőjét és térdét behajlítjuk, akkor kóros esetben az egyik térd lejjebb áll. A comb- és farredők aszimmetriája csípőficam gyanúját kelti

Csípőficam • • Fajtái – fokozatosság szerint Laza csípő: újszülött korban gyakori, 5 napig nem kóros. Luxálható/instabil csípő: toklazaság következménye, oldalra vagy hátra kinyomható a fej az ízületből. Luxatio: nyugalmi helyzetben is a fej a vápa mögött és fölött van. Erőszakosan reponálható, de reluxálódik. Dysplasia: sekély-meredek az ízületi üreg, de a combfej a helyén látható. Subluxatio: Az ízületi fejet a vápa csak részben fedi. Terratológiai: méhen belüli életben kialakult ficammal születik a csecsemő. Műtét szükséges.

dysplasia Luxálható csípő

Csípőízületi kopás Coxarthrosis • • • Korai tünete a lágyékhajlatba, tomportájra sugárzó fájdalom, amely jellemzően terhelésre fokozódik, pihenésre csökken. Később a fájdalom már az ízület rövid terhelésére is jelentkezik, sőt nyugalomban sem szűnik meg. Az esetek 20%-ában térdfájdalom az első tünet. A fájdalmas csípő kímélete jellegzetes sántítást eredményez, majd az ízület mozgás-beszűkülésének jelei mutatkoznak. A csípőízület kopása a felnőtt lakosság jelentős részét érinti, nőknél gyakrabban fordul elő.

Csípőízületi kopás Primer coxarthrosis: az izületi porc anyagcsereváltozások miatt fokozatosan elpusztul. Szekunder coxarthrosis: gyermek vagy felnőttkori csípőbetegség után alakul ki. Leggyakoribb elváltozások: a veleszületett kezeletlen csípőficam (dysplasia) gyulladásos betegségek, combfej keringési zavarok, balesetek után kialakult izületi károsodás.

Csípőízületi kopás A fájdalmas csípő kímélete jellegzetes sántítást eredményez, majd az ízület mozgásbeszűkülésének jelei mutatkoznak. Először a csípő befelé fordítása (berotáció) lesz nehezített, aztán szép lassan minden irányban romlik a mozgásfunkció. Jellemző még a comb és a farizmok gyengülése, a csípőhajlító és a belső combizmok zsugorodása is. Mindez a hétköznapi életben igen komoly nehézségeket okozhat: zokni, cipő, nadrág felvétele, lábujjkörmök levágása, járművekre való felszállás, a lábak keresztbe tevése, szexuális élet, sőt a megfelelő tisztálkodás is problémát jelenthet.

Csípőízületi kopás Mozgásterápiája: Az ízületet stabilizáló izmok erejének javítása, a zsugorodott izmok nyújtása, a mozgáspálya minden irányú növelése. csípőízület terhelésének csökkentése Jó hatású az úszás és a víz alatti torna is. A víz tehermentesített közegében csökken a fájdalom, javul az ízület mozgékonysága. Bottal való járáskor a csípő terhelése 40%-kal csökken, kerékpározás megfelelően rugalmas talpú cipő viselésére, mely tompítja a csípő felé irányuló ütközéseket, A végtagok hosszkülönbségének kiegyenlítésére használjunk cipőmagasítást.