Cspai cigny hagyomnyok s megjelentsk az vodai nevelsben

Csépai cigány hagyományok és megjelenítésük az óvodai nevelésben Készítette: Szabóné Bódi Dorina Óvodapedagógus Témavezető: Dr. Rigó Róbert főiskolai docens

Kutatási Téma �A téma jelentősége (cigányok számának növekedése, integrációjuk problémái) �Csépa bemutatása (Csépa elhelyezkedése, Csépa lélekszáma, a csépai cigányok lélekszáma) �Cigány hagyományok Csépán �Kutatási eredményeim �A helyi cigány hagyományok megjelenítése az óvodai nevelésben

1. Kutatási módszerek bemutatása Statisztikai adatok gyűjtése: Népszámlálási adatok (1980, 1990, 2001); Csépa Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, Népesség nyilvántartó által kiadott adatok; � Csépa Vackor Művészeti Óvoda: irattárában lévő munkatervek adatai; � Petőfi Sándor Általános Iskola minden évben elkészített statisztikai adatai; 2. Helytörténeti szakirodalmak; 3. Interjúk (15 fővel, részben strukturált) 4. Résztvevő megfigyelés � �

Résztvevő megfigyelés: Sündisznósütés:

Az általam vizsgált csépai cigány kulturális szokások és hagyományok: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. Születés; Valláshoz való viszony; Oktatáshoz való viszony; Párválasztás, házasság; Munka, munkavállalás; Gyermekvállalás, nevelés; Öltözködés, Táplálkozás; Zene és tánc; Hierarchia a helyi társadalomban; Halálozás, temetkezési szokások; Alkohol és kábítószer fogyasztás; Higiéniai viszonyok; Szabadidő eltöltése;

Halálozási, temetkezési szokások: � Virrasztás (napokig tart, üres kézzel nem mennek, köszönés, élő zene, ital, tükör) � Temetés napja (házhoz viszik, körbeviszik, éneklés, italöntés, pap megszenteli a sírgödröt és koporsót, majd hazamegy, kereszteződés, sírhely kinézete) � Éjszaka maradnak a temetőben (éneklés, italozás) � Hat hetes gyász (halotti tor, főzés, a család külön főz magára, férfiak nem borotválkoznak, szórakozóhely, kocsma, zene, nő a hajából vág, megmaradt ételt elássák) � Egy éves gyász (temetőbe kimennek, ének, ital) � Gyászletétel (hat hét vagy egy év, fekete ruha letétele) � Hiedelmek (kedvenc ruha, tüsszentés, koporsóba tárgyak, cipő, fésű)

Táplálkozás �Káposzta �Bodag �Zsír �Kiszolgálás �Sündisznó evés �Döghús fogyasztás

A helyi cigány hagyományok megjelenése az óvodai nevelésben: �Hogyan jelenik meg az oktatásban? �Megjelenésének előnyei (előítélet csökkenése, másság elfogadásának segítése, egymás megértése és elfogadása a kultúra megismerése után) �Tapasztalatom a cigány kultúra megjelenésével az oktatásban;

Témahetem a helyi óvodában: Célok: �A helyi cigány társadalom kultúrájának, hagyományainak szokásainak ismertetése; � Előítéletek csökkentése; � Másság elfogadásának erősítése, toleranciára nevelés; Témahét feladata: � Ismeretnyújtás, a cigány kultúra megismerése; � Empátiás képesség fejlesztése; � Kapcsolatépítés a kultúra megismerésével és a közös tevékenységek révén; � Motiválás a cigány népi művészetek megismerésére (zene, irodalom, tánc). � Témahetem megvalósításakor az óvoda nyitott volt a helyi lakosság felé (megjelentek az intézményben helyi cigány emberek, akik kultúrájuk, hagyományaik egyes elemeit mutatták be a gyermekeknek.

Hétfő: Vers, mese és rajzolás, mintázás, kézimunka: Célok: (Vers, mese) q Ismerkedés cigány irodalmi művekkel (mese, mondóka, vers); ◦ Fejlesztő tevékenység tartalma, témája: ◦ Bársony János: Biav-Esküvői szokások (Miért? ) q Rajzolás, mintázás, kézimunka: ◦ Só-liszt gyurma anyagának megismerése, ◦ Ismerkedés a hagyományos cigány ételek neveivel

Kedd: �Fejlesztő tevékenység tartalma, témája: ◦ Rajzolás, mintázás, kézimunka (kosárfonás) �Célok: ◦ Régi cigány mesterséggel való ismerkedés pl. : kosárfonás; �Kompetenciák: ◦ A kosárfonás bemutatása, megismertetése a gyermekekkel. ◦ Finommotorika fejlesztése.

Szerda: �Fejlesztő tevékenység tartalma, témája: ◦ Külső világ tevékeny megismerése (környezetismeret): ◦ Lovaskocsizás a faluban. ◦ A cigány kultúrában a ló és a lovaskocsi szerepe.

Csütörtök: �Fejlesztő tevékenység tartalma, témája: ◦ Mozgás (Készség és képesség fejlesztő játékok) ◦ Kanál mint tradicionális cigány zenei eszköz �Kompetenciák: ◦ Nagymozgás fejlesztése járással, futással. ◦ Testséma fejlesztése a testrészek mozgatásával. ◦ Gyorsaság, ügyesség fejlesztése.

Péntek: �Fejlesztő tevékenység tartalma, témája: �Ének, zene, énekes játékok (Cigány lakodalom): �Célok: ◦ A cigányzene megjelenítése az óvodai nevelésben és megismertetése a nem cigány gyermekekkel; ◦ A cigány dalok és a tánccal való ismerkedés és bemutatás. �Kompetenciák: ◦ Új dal elsajátítása. ◦ Ritmusérzék fejlesztése: az egyenletes lüktetés folyamatos gyakorlása a dalok többszöri éneklésekor játékos mozdulatokkal.

Összegzés �A helyi cigány szokások és hagyományok összegyűjtése és leírása. �Óvodai témahét megvalósítása és sikere. �Témahét további megjelenése (iskola)