Cserearny kialakulsa Relatv knlat RS s relatv kereslet

Cserearány kialakulása: Relatív kínálat (RS) és relatív kereslet (RD) a világkereskedelemben • Belföld sajt, külföld bor gyártásában termelékenyebb a*LC/a*LW > a. LC/a. LW , PC/PW RS RD= ha a sajt relatív ára emelkedik, akkor a sajt relatív kereslete csökken RD RS 1. = Belföldön x alternatív költsége (cserearánya) 2. = Külföldön x alternatív költése (cserearánya 3. = világpiaci cserearány Belföld és Külföd is realizál hasznot a külkereskedelemből Belföld: – Külföld: –

Csere állandó alternatív költségek esetén Belföld QW TFH: cserearány =1 Külföld Q*W MRT=2 MRT=0, 5 2 2 Tny EXW 1 X Fny X Fz=Tz X Fny IMC X IMW EXC Fz=Tz Tny 2 QC 1 2 Q*C

Tényezőfelhasználás és a termékek árarányai w/r SS CC FF PC/PF T/L • Magasabb ruházati cikk árarány PC/PF ► magasabb munkaerő árarány w/r► magasabb termőföld felhasználási arány T/L

Az erőforrások és a kibocsátás QF T QF x 2 1 x QC T megnő L QF megnő és QC csökken Változatlan termék árarányok mellett QC

Pé/Pi változás ► külkereskedelem és a fogyasztás áruösszetétele Fogyasztási lehetőségek határa = Isoérték vonal: |m|= PC/PF x D 2 QF x D 3 PC/PF megnő x D 1 Q 1 Q 2, D 1 D 2 Teljes árhatás: D 1 D 2 x Q 1 Jövedelmi hatás D 1 D 3 Helyettesítési hatás D 3 D 2 Q 2 x 5. 4 a-c DF 2 -QF 2 = PC/PF*(QC 2 -DC 2) Külkereskedelem áruösszetétele és a fogyasztás szerkezete megváltozik QC

Export irányú kibillent gazdasági növekedés • Az ország munkaállománya növekedett ► • Az országban a ruházati cikk relatív kínálata nő (1 – ből 2 -be) ► • Ruházati cikkből nagyobb lesz a relatív kínálat a világpiacon QF 1 x 2 x 5. 6 QC

PC/PFw Az ország földállományának növekedése hatással van a világpiacra! RD RSw RS’w ØRomlik a ruházati cikk világpiaci cserearánya : PC/PF(w)’<PC/PF(w)’ - 5. 7 ØA ruházati cikk relatív kínálata megnő a világpiacon QC+QC* QF+QF* ØMinél meredekebb az RD, annál nagyobb a cserearány változása

A PC/PF(w) csökkenésének (vissza)hatása az országra x D 1 QF • D 3 x • Pé/Pi(w)’ x 3 • 1 x 2 x Pé/Pi(w) • QF • 1 pont a növekedés előtti termelés Az országban Pé/Pi(w)’<Pé/Pi(w), ugyanannyi exportért kevesebb import Romlik a növekedésből származó előny Nyomorba taszító növekedés (UD 1>UD 3)

Pl. a jövedelemtranszferek hatása 2. eset PC/PF Ha külföld ruházati cikk kiadási határhalandósága kisebb, mint belföldé: RD’w a ruházati cikk relatív kereslete csökken, a világpiaci cserearány csökken. (PC/PF)W Külföld jobban jár a kapott (PC/PF)’W transzfer elköltésével, míg belföld rosszabbul jár mint a transzferhatás önmagában (cserearány 5. 8 romlik) RDw RSw QC+QC* QF+QF

A jövedelemtranszferek paradox hatása Ha külföld ruházati cikk kiadási határhalandósága nagyobb, mint belföldé: a ruházati cikk relatív kereslete nő, a világpiaci cserearánya nő. Külföld rosszabbul is járhat a kapott transzfer elköltésével, míg belföld jobban járhat a transzferfizetés ellenére paradox hatás PC/PF RD’ RD RS (PC/PF)’W (PC/PF)W 5. 8 QC+QC* QF+QF

V. Exporttámogatások hatása Importvám ellentéte • Belföld támogatja a ruházati cikk exportját • PC/PF belföldön megnő a világpiacihoz képest PC/PF RD’ RD RS RS’ – Ruházati cikk termelés belföldön nő – Élelmiszer fogyasztás belföldön nő A világpiacon PC/PF csökken Belföld cserearánya romlik Külföld cserearánya javul Belföld helyzete romlik 5. 10 QC+QC* QF+QF*

A munka határterméke és a foglalkoztatott munkaerő mennyisége A munka határtermék-függvénye a termelési függvény munka szerinti deriváltja (MPL = d. Q/d. L) A gazdaság kibocsátása a határtermékfüggvény munka szerinti integráltja , Mikro: MPL bérleti díj azaz a görbe alatti terület, amelyből § a bérek a munkaerő tulajdonosokat illetik W/P MPL bérek L(opt) • W/P=reálbér L(opt) = foglalkoztatottak L §a bérleti díj a termőföld tulajdonosoké § ha Belföldön T/L kisebb (azaz nagyobb a munkaerő kínálata), mint Külföldön, akkor Belföldön a munkások kevesebbet keresnek mint Külföldön, ezért Külföldre akarnak menni

2. Nemzetközi munkaerő áramlás • Belföld és Külföld munkaerő keresletének együttes ábrázolása szabad munkaerő mozgás mellett W/P MPL* W/P* MPL B (W/P)1 Alaphelyzet: (W/P)*1 ØO-tól O*-ig a világ munkaerő állománya ØBelföld foglalkoztat OL 1 munkást alacsony bér mellett (W/P)1→C C O L 1 O* Belföldi foglalkoztatás Külföldi foglalkoztatás ØKülföld foglalkoztat O*L 1 munkást magas bérért (W/P)*1→B

Az időszakok közötti fogyasztási szerkezet meghatározása • Belföld (hitelt nyújt) QF D import DF Időszakok közötti költségvetési korlát, ami mutatja a két időszak fogyasztásának értékét (jelenlegi fogyasztásban mérve), ami egyenlő a két időszak fogyasztási cikkek értékével (jelenlegi fogyasztás egységében): Dp+DF/(1+r)=Qp+QF/(1+r) ebből Q QF Dp Qp Export Qp DF-QF =(QP-DP) ∙ (1+r), ahol r a világgazdaság reálkamat szintje, DF a jövőbeli fogyasztás iránti kereslet, Dp a jelenbeli fogyasztás iránti kereslet

Intertemporális kereskedelem Belföld és Külföld esetében Hitelforgalom: Belföld a hitelező – jelen fogyasztása kisebb, mint jelenbeli jövedelme QF QF D Q Im Q Ex Im EX Belföld Külföld a hitelt felvevő – jelen fogyasztása nagyobb, mint jelenbeli jövedelme Qp Folyó fogyasztást exportál, Jövőbeli fogyasztást importál Külföld D QP Folyó fogyasztást importál, Jövőbeli fogyasztást exportál

importkereslet Belföld piaca P Belföld importkereslete a világpiacon P S A PA 2 P 2 1 P 1 MD D S 1 S 2 D 1 Q D 2 -S 2 D 1 -S 1 Q

exportkínálat külföld piaca P Külföld exportkínálata a világpiacon P D* S* XS P 2 2 P 1 1 A PA Q D*1 S*1 D*2 S*2 Q S*1 -D*1 S*2 -D*2

Vámok belföldi hatása I. § Feltétel: Kis ország - nem tudja P áthárítani - a vám nem hat a világpiaci cserearányra X 1’: termelői hatás Pbelső=Pw+T X 2’: fogyasztói hatás t: adóhatás (vámbevétel) r r: fogyasztói többletből termelői Pw többletbe d 1 és d 2: holtteher veszteség Prohibitív vám: teljesen megszünteti az importot X 1 S d 1 t T d 2 D X 1’ X 2 Q

Vámok belföldi hatása II. • Nagy ország P 2 - exportőr ország eladási ára P 3 - importőr ország belföldi ára d 1 és d 2 – holtteherveszteség - fogyasztói többlet csökkenésből - exportáló ország fizeti Nagy ország jóléte akár növekedhet is vám kivetésének hatására! P D S MD XS P 3 Pw P 2 d 1 T d 2 Q

A devizák várható hozamának alakulása 20

Az eurókamatláb emelkedésének hatása Dollár hozam Az euró felértékelődésére számít mindenki Eurókamatláb emelkedése Euróbetét várható hozama Dollárban kifejezett hozamok 21

Egyensúlyi kamatláb • A pénzkereslet és a pénzkínálat egymásra hatása Reál pénzkínálat, 1. MS/P = L(R, Y) egyensúlyi kamatláb MS/P R 2. 1. Reál pénzkereslet, L(R, Y) 2. MS/P >L(R, Y), egyensúlyinál magasabb kamatláb 3. MS/P <L(R, Y), egyensúlyinál alacsonyabb kamat 3. Reál pénzmennyiség Aktívák és a likvid pénz közötti cserefolyamatok eredménye. Aktívák árfolyama és a kamatláb között fordított arányos összefüggés.

Reál pénzkínálat növekedése Adott árszínvonal és reáljövedelem mellett a pénzkínálat növelése csökkenti a kamatlábat • MS/P<MS/P’ R 1 R 2 L(Y, R) MS/P’ Reál pénzmennyiség

Kibocsátás és a kamatláb • Y’>Y R MS/P Reáljövedelem növekedése növeli a pénzkeresletet, ami - ceteris paribus -, növeli a kamatot R 1 R 2 L(R, Y’) L(R, Y) Reál pénzmennyiség

Szimultán egyensúly a pénz és devizapiacon Mindkét piac egyensúlyban van. A kamatparitás érvényesülése mellett a pénzpiac is egyensúlyban van.

A pénzmennyiség növelésének hatása A dollár leértékelődik az euróval szemben, a kisebb dollár kamatláb következtében

Európai pénzkínálat növekedése Az európai pénzkínálatának növekedése csökkenti a kamatot (R€), csökken a várható euróhozam, a dollár felértékelődik

16 -3: Rögzített termékárak melletti devizaleértékelődés hatása a kibocsátásra D Aggregált kereslet (E 2) Devizaleértékelődés Aggregált kereslet (E 1) 16 -28

16 -4: DD görbe levezetése D Aggregált kereslet (E 2) Aggregált kereslet (E 1) E 16 -29

16 -5: kormányzati kiadás növekedése D Aggregált keresleti görbék G nő E 16 -30

16 -6: Kibocsátás és devizaárfolyam a vagyoneszközök piacán kialakult egyensúlyi állapot mellett E Devizapiac Külföldi betétek hazai valutában kifejezett hozama Hazai kamatláb, R Pénzpiac A kibocsátás nő reálpénzkészlet 16 -31

Rövidtávú egyensúly az eszközök piacán: az AA görbe E Egyensúlyi árfolyam a devizapiacon, egyensúlyi kibocsátás a pénzpiacon. 16 -32 A kibocsátás és az árfolyam közötti inverz kapcsolatot valamint a deviza és pénzpiac egyensúlyát az AA görbével ábrázolhatjuk.

AA görbe eltolódása Árfolyam, E Hazai valutában elhelyezett betétek hozamának csökkenése Hazai betétek hozama 2' E 2 1' E 1 Külföldi betétek várt hozama 0 MS 1 P MS 2 P R 2 R 1 L(R, Y 1) Hazai hozam kamatláb Hazai reálpénzkínálat 1 2 Hazai pénzkínálat növekedése Hazai reálpénzkészlet 16 -33

AA görbe eltolódása Árfolyam, E AA’ AA Y 1 16 -34 Y 2 Kibocsátás, Y

Folyó fizetési mérleg: XX görbe Monetáris expanzió hatására a gazdaság a 2 -es pontba kerül, azaz a folyó fizetési mérleg egyenlege növekszik. Átmeneti fiskális expanzió a 3 -as pontba mozdítja a gazdaságot, míg a tartós fiskális expanzió hatására a gazdaság a 4 -es pontba kerül; mindkét esetben CA↓. E 16 -35

A J görbe Folyó fizetési mérleg (hazai termékegységben kifejezve Reálleértékelődés hosszú távú hatása a CA-ra Mennyiségi hatás a domináns Reálleértékelődés azonnali hatása CA -ra J görbe: az érték hatás a domináns Reálleértékelődés helye a J görbe kezdőpontja 16 -36 idő J görbe vége

A pénzkínálat átmeneti emelkedése E

Átmeneti fiskális expanzió E

A pénzkínálat átmeneti emelkedése E

Átmeneti fiskális expanzió E

Teljes foglalkoztatást fenntartását célzó gazdaságpolitikai lépések – A hazai termékek és szolgáltatások világpiaci keresletének átmeneti csökkenése után E Átmeneti fiskális politika visszafordíthatja az aggregált kereslet és a kibocsátás csökkenését. Az átmeneti világpiaci kereslet csökkenése a hazai termékek iránt, a kibocsátást a normális szint alá csökkenti Átmeneti monetáris expanzió leértékelheti a hazai valutát

Teljes foglalkoztatás a reálpénzkereslet növekedése után E Átmeneti monetáris politika Megnöveli a pénzkínálatot az egyensúlyi szintig. A pénzkereslet növekedése megemeli a kamatlábat, ami felértékeli a hazai valutát. Átmeneti fiskális politika megnövelheti az aggregált keresletet és a kibocsátást.

Alkalmazkodás a pénzkínálat tartós növekedéséhez hosszú távon E A magasabb árak a hazai termékeket drágábbá teszik a külföldi termékekhez képest: az aggregált kereslet csökken. A magasabb árak csökkentik a reálpénz kínálatot, ez megnöveli a kamatlábat, ami a hazai valuta felértékelődéséhez vezet. Hosszú távon a kibocsátás visszatér a normál szintre, csak az árfolyam fog változni: E 1 < E 3 < E 2

A tartós expanzív jellegű fiskális beavatkozás hatásai E A kormányzati vásárlások növelése megnöveli az aggreált keresletet. Tartós expanzív fiskális politika eredménye Ha a kormányzati kiadások emelkedése állandó, a hazai valuta felértékelődésére számítanak, és fel is fog értékelődni.