Csaldszociolgiai irnyzatok iskolk Dr SzabTth Kinga Interakcionalista irnyzat

Családszociológiai irányzatok, iskolák Dr. Szabó-Tóth Kinga

Interakcionalista irányzat l Ernest W. Burgess 1886 -1966 ¡ 1926 -ban írt tanulmányában a családot, mint interakcióban álló személyek egységét, határozta meg, akik érintkezésük során különböző szerepeket töltenek be egymás számára, mint például férj, feleség, szülő stb. ¡ meghatározása alapján a családot alkotó személyeket házasságkötés, vérségi kapcsolat, vagy örökbefogadás fogja egybe, a tagok közös háztartást tartanak fent és egy közös kultúra részesei. Interakció szerepek

Strukturalista-funkcionalista irányzat l George P. Murdock , 1937 ¡ Minden kultúrában megvan a család, mint társadalmi intézmény ¡ Mert: reprodukció, szexualitás, nevelési, gazdasági szerepe nélkülözhetetlen l Talcott Parsons, az irányzat egyik megalkotója szerint a család társadalmi rendszer.

Parsons: l „…a családi kapcsolatok, a családtagok interakciói nem esetlegesek, hanem összefüggnek egymással, és a családtagok egymáshoz való viszonyából vezethetőek le. A családi struktúrában elfoglalt helyzet várakozásokkal jár, mind a többi családtagnak az egyénnel kapcsolatos cselekedeteit illetően, mind pedig az egyén cselekedeteit tekintve: ezek a várakozások rendszert alkotnak, és meghatározzák a család működését”

Fejlődésszemléletű megközelítés l Reuben Hill amerikai családszociológus az 1940 -es évek l Evelyn Duvall amerikai szociológus vezette be az irányzaton belül a családi életciklus fogalmát 1957 -ben megjelenő „Family Development” (Családi fejlődés) c. könyvében.

Fejlődésszemléletű megközelítés Reuben Hill és Roy H. Rodgers a 60 -as évek közepén írtak egy tanulmányt a fejlődésszemléletű megközelítésről. l Ebben a család fejlődésének, azaz életciklusának, 8 szakaszát különítették el 3 változó l ¡ ¡ ¡ a család összetétele, a tagok életkora, a tagok gazdasági aktivitása vizsgálatán keresztül:

l l l l az új házaspár családja, csecsemős gyerekes család, bölcsődés - óvodás gyereket nevelők családja, iskolás gyerek családja, serdülőgyerekes család, felnövekvő gyermeket kibocsátó család, magukra maradt de még aktív szülők családja, magukra maradt, inaktív szülők családja.

Feladat Vajon az egyes életciklusok milyen nehézségeket rejtenek ?

Marxista családszociológiai megközelítés l. A marxista modell központi gondolata az, hogy a család a kapitalista rendszer fennmaradásához járul hozzá azáltal, hogy a munkaerőpiacon elszenvedett „sérelmeket” orvosolja. l Engels 1884 -ben: „A család, a magántulajdon és az állam eredete”

Feminista modell l liberális feminista irányzat l feminizmus fekete irányzata

Funkcionalizmus részletesebben l Murdock a szexuális, a nevelési, a gazdasági és a reprodukciós szerepben látta a család jelentőségét l Parsons szintén említi a szocializációs funkciót de emellett a tagok pszichés védelmének funkcióját is. ¡ Talcott Parsons Bales-szel közösen írt és 1955 -ben megjelent „Család, szocializáció és interakciós folyamat” c. könyvében

Parsons családszociológiával kapcsolatos munkásága három téma tárgyalását jelenti: 1. Az egyik a család funkcióinak, 2. a másik a modern nukleáris család jellegzetességeinek, 3. a harmadik pedig a családon belüli szerepek feltérképezése. l

Családi funkciók Parsonsnál l Szocializáció l Érzelmi szerep

Modern család Parsonsnál A modern család az iparosodás hatására alakult ki és bár kevesebb funkciót lát el, mint elődje, alkalmas arra, hogy az ipari társadalom igényeit kielégítse. A korábbi család egy olyan közösség volt, amely számtalan funkció ellátásával nemcsak a társadalom, de a benne élők igényeit is kielégítette.

Szerepek Parsonsnál l instrumentális szerepet, l expresszív szerepet

Norman W. Bell és Ezra F. Vogel. A szerzők 1960 -ban közösen szerkesztett könyve („A modern introduction to the family”)

l Robert F. Winch „The modern family” c. könyve (1963) ¡ Öt funkció: reprodukciós funkció l gazdasági funkció l politikai funkció l szocializációs funkció l vallási funkció l

l Ronald l William Fletcher 1966 -os elmélete Goode 1964 -ben, Amerikában megjelent könyve „The Family” címmel

A modern család társadalmi funkciói, funkciózavarai Nemes Ferenc és Szelényi Iván „(…) az urbanizáció egyik legszembetűnőbb következménye a primér szervezeteknek a széthullása, funkcióvesztése. (…) az alapvető hipotézis szerint a modern ipari világban a feladatok ellátásához a bürokratikus elvek szerint szervezett intézmények a hatékonyabbak, s ezért a primér szervezetek egyremásra elveszítik funkcióikat. (…) Az ipari fejlődés továbblépésével újabb és újabb funkciók kerülnek ki a családból, így egyre fokozódó mértékben intézményesül a gyermekek nevelésének feladata, de a nők munkába állásával a házimunka is egyre inkább megszűnik családi feladat lenni, először az étkezést veszik át az intézmények, később a mosást, esetleg a takarítást is. ” l

Cseh-Szombathy László. „ 1. A családra mind a gyermekszülés, mind az öregek ellátása, mind pedig a felnőttek érzelmi biztonsága szempontjából változatlanul szükség van, és ha a család jól működik, akkor semmilyen más szervezeti forma, intézmény sem tudja ezeket a társadalom egésze számára fontos feladatokat a családdal azonos szinten ellátni. 2. A család megváltozott struktúrája miatt azonban e funkciók ellátása terén növekvő arányban jelentkeznek zavarok. (…) A megoldás iránya ezzel ellentétes: a társadalomnak a család működéséhez nyújtott sokoldalú, makrotársadalmi és mikrotársadalmi szinten adott segítségével kell elérnie, hogy a családok feladataikat ismét megfelelőbben tudják ellátni. ” l

Jürgen Habermas „A tőkeképzésben játszott szerepével együtt (…) a család egyre inkább elveszíti a nevelés, a védelem, a gondviselés és irányítás, sőt az alapvető tradíció és orientálás funkcióit is. (…) Bizonyos módon tehát a család, ez a primitív maradvány is, státuszának állami biztosítékai révén elveszti magánjellegét. Másrészt a család csak most bontakozik ki igazán a jövedelem és a szabadidő felhasználójaként, az államilag biztosított kártalanítások és segélyek haszonélvezőjeként: a magánautonómia nem annyira az intézkedési, mint inkább a fogyasztói funkcióban marad meg (…). ” Neményi, p. 144 -145 l

Helene Monneret „(…) Ezalatt a társadalom apránként átveszi a nagy családi funkciókat, és a házaspár hirtelen hagyományos szerepeitől megfosztva találja magát. Az olyan intézmények, mint például a társadalombiztosítás és a kórházak, magukra vállalják a léttel, az egészséggel és a születéssel kapcsolatos teendőket; az iskola a tanítás, a tömegtájékoztatási eszközök pedig az informálás és a szórakoztatás feladatköreit látják el. Emiatt rossz közérzet, a feleslegesség és a fojtogatottság érzése ölt testet. ” Neményi, p. 145. l

l Tomka Ferenc „(…) a mai család szerepvesztettnek látszik. A nagycsalád jellegzetes feladatait ma csaknem kivétel nélkül a társadalom végzi. Egyesek ezért elhamarkodottan már a lélekharangot is megkondították a család intézménye fölött: mi szükség van rá, ha a társadalom tölti be a szerepeit? Ez a szemlélet azonban éppen a lényegről felejtkezik meg: az emberi természetről. A családra az embernek van szüksége: a személynek, amely megértésre, biztonságra, odaadó szeretetre, rejtettségre vágyik. ” Neményi, p. 147

Joseph Fletcher „A családnak már csak egyetlen fontos funkciója maradt: az érzelmi funkció. (…) De elegendő-e ez a megmaradt funkció vagy hasznosság – a szeretkezés és a gyereknemzés - a család fennmaradásához, ha egyáltalán a család monopolizálhatná is ezeket – amelyekre azonban nem képes? (…) Végül is nem a szexualitás, hanem a szaporodás érdekében van szükség a házasságra. A szaporodás megköveteli a családot, és így a család, ellentételeként, a házasságot. Így jön létre a fejlődési láncolat. ” Neményi. p. 156 -157 l

A modern család érzelmi-emocionális funkciója

A modern család érzelmi funkciójának jelentőségét William F. Ogburn fogalmazta meg elsőként l Burgess fejlesztette tovább a család, mint intim közeg elképzelést. l Talcott Parsons ugyan nem használja az „intim kapcsolat” kifejezést, de a család egyik legfontosabb feladatának tekinti a felnőtt személyiség érzelmi stabilitásának biztosítását. l

l William J. Goode nézetei szerint a modern társadalomban és ezzel együtt a modern gazdaságban való részvétel komoly pszichés megterhelést jelent az egyének számára. A bizonytalanná váló világban a család az utolsó menedék az egyén számára.

l Az 1970 -es években született meg az úgynevezett „nyitott házasság” koncepciója. ¡ Az ötlet Nena O’Neill és George O’Neill fejéből pattant ki.