CSALDI LETCIKLUSOK S VRHAT KRZISEI I RSZ Mazsola

CSALÁDI ÉLETCIKLUSOK ÉS VÁRHATÓ KRÍZISEI I. RÉSZ Mazsola Csana Oktatási és Nevelési Nonprofit Kft. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010 „Harmonikus családi élet - Helyi igényekre alapuló komplex családtámogatási programsorozat megvalósítása és e-Tananyag kidolgozása”

Tartalomjegyzék • Családi életciklusok értelmezése • Családi életciklus-modellek • Hill-Rogers modell • Új szükségletek az egyes életciklusokban EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

A téma indokoltsága • A téma szükségességét a mai családok kiegyensúlyozott életét befolyásoló társadalmi problémák, a szerepek átalakulása, illetve a válások gyakoriságának növekedése indokolja. • A mai családok érzelmileg elszigetelten élnek, így problémájukat egyediként élik meg. Tapasztalataink alapján a családok sokkal könnyebben átvészelnek egy problémát/helyzetet, ha tisztábban vannak azzal, hogy sok más család is hasonlókat él meg, és tudják a probléma felmerülésének okát, átmeneti jellegét és ismerik a megoldási lehetőségeket. • A családi életciklus modellek ismerete hozzájárul ahhoz, hogy a családok ne problémának kezeljék az új helyzeteket, hanem az élet természetes velejárójának. Ezen ismeret birtokában számos családi konfliktus és válás is megelőzhető. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

A téma indokoltsága • A magyar oktatási rendszer hiánya, hogy nem készíti fel a fiatalokat a családi életre. A fiatalok számos tudást megszereznek az iskolában, számos fizikai, kémiai, matematikai modellt megtanulnak, azonban az életvezetéssel kapcsolatos modelleket nem ismertetik számukra. • A társadalom alapja, illetve legkisebb közössége a család. Egy egészségesen működő család tagjai az élet minden területén jobban ki tudnak bontakozni és sikereket tudnak elérni. A lelkileg megterhelt család tagjai azonban hiába tehetségesek, energiájuk jelentős részét elvonják a családi konfliktusok, így a társadalom egészében is kevésbé tudnak érvényesülni. • Jelen e-Előadásanyagunkban a családi életciklusokra kidolgozott elméleti és gyakorlati modelleket ismertetjük. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Családi életciklusok értelmezése Komlósi (2009) szerint családi életcikluson azokat az időszakokat kell értenünk, amikor a gyerek fejlődése a család addigi életében változtatást követel. Az életciklus-váltások komoly lélektani terheket rónak a családtagokra, hogy miként tudják ezt a krízist közösen megoldani, azon múlik a következő életszakasz boldogsága vagy boldogtalansága. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Családi életciklus-modellek A szakirodalomban több családi életciklus-modell ismert, a kutatók az 1960 -as évektől kezdve foglalkoznak a téma feltárásával. Főbb életciklus-modellek: • Haley-modell • Carter és Mc. Goldrick modellje • Hill-Rodgers modell EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Hill-Rodgers modell A családi élet fejlődését nyolc szakaszra bontja • Újonnan házasodott pár, gyermek nélkül • Csecsemőt és/vagy kisgyermeket (születéstől 3 éves korig) nevelő család. • Óvodáskorú (3− 6 éves) gyermeket nevelő család. • Iskolás (6− 14 éves) gyermeket nevelő család. • Serdülő (14− 18 éves) gyermeket nevelő család. • Felnövekedett gyermeket kibocsátó család. • Magukra maradt, még aktív (dolgozó, munkahellyel rendelkező) szülők családja. • Idős házaspár családja nyugdíjazás után. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Újonnan házasodott pár, gyerek nélkül Házasság után az előző élet lezárul, egy új szakasz kezdődik. Nem egyszerű feladat a felnőtt és közös identitás építése és elfogadása, hiszen olyan új, felnőtt felelősségekkel jár, mint a gyermekvállalás, a család eltartása, a pénzbeosztás vagy az alkalmazkodás egymás szokásaihoz. Fontos a közös élettér kialakítása, ahol mindenki megtalálja a saját helyét, szerepét, feladatát. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Újonnan házasodott pár, gyerek nélkül A legfőbb feladata ennek az életszakasznak a házastársi identitás kialakítása és az ezzel járó felelősség vállalása. Ez magába foglalja az egyéb társas kapcsolatok házastársi kapcsolatnak való alárendelését, ami az egymáshoz való alkalmazkodás lényeges feltétele. Napjainkban megnehezíti az eredeti családtól való leválást az, hogy a házasságok későbbi életkorban köttetnek, illetve kitolódott a tanulmányok befejezésének időszaka. Forrás: Kovács R. R. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Újonnan házasodott pár, gyerek nélkül – krízisei • Egymás családjának megismerése, elfogadása, az egészséges és optimális távolság kialakítása • a fiatal kiválása a családból, a szülők magukra maradása további problémákat hozhat a felszínre • a fiatalok túlságosan benne maradnak az eredeti, gyermekkori családban • a szülők kezdenek el túlzott befolyást gyakorolni az önálló életet kezdő új pár életében • További nehézséget okozhat a férfi-, női-, szülői szerep megoldása • Férj/Feleség alkalmazkodási készsége, illetve ennek egyensúlyának megtalálása EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Újonnan házasodott pár, gyerek nélkül – fejlődési cél • Szülői szerepre felkészülés • Stabil teherbíró kapcsolat kialakítása, amelyik olajozottan működik • Felkészülni a krízisek, nehézségek elviselésére • Stabil otthon megteremtése (lelkileg és anyagilag) • Rugalmasság képességének megőrzése • Fészekrakás Forrás: artima. hu EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Csecsemőt, kisgyermeket nevelő család Bagdy (2007) szerint a megszülető gyermek a családképződés fordulatát hozza, a házastársaknak újra kell definiálniuk a „mi” identitásukat. A változás az anyák számára a legjelentősebb, ugyanis egy időre szüneteltetik a munkahelyüket, beszűkül az életterük. Jellegzetes az erős fáradtságérzés, a fizikai kimerülés, a lelki-testi legyengülés. Ebben a szakaszban az apák gyakran érzik elhanyagolva magukat, melynek következtében ellentétes folyamat indul el: a munkába temetkeznek (rosszabb esetben – haverokkal töltik az időt), egyre kevesebb időt töltenek otthon, ami a feleség egyre fokozódó kimerültségéhez és elégedetlenségéhez vezet. Forrás: Kovács R. R. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Csecsemőt, kisgyermeket nevelő család Ez a szakasz a családi élet legörömtelibb időszaka, ennek ellenére félelmek, szorongások kísérik Ennek több oka lehet, például a várandóssággal járó testséma változás, a félelem a szüléstől, illetve a saját szülőkről való zavaró, rossz emlékek, amelyek akadályozzák a szülői szerepre felkészülést. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Csecsemőt, kisgyermeket nevelő család – krízisei • Az apuka elhanyagoltnak érzi magát • A kismamánál hosszabb-rövidebb ideig tartó depressziós állapot fordulhat elő • Fontos az anya támogatása, hiszen lelkiállapota meghatározza, hogyan tud anyaként gyermeke felé fordulni ebben a rendkívül fontos időszakban, ami megalapozza kettőjük egész életre kiható kapcsolatát, és a baba további érzelmi fejlődését. • Ebben az életszakaszban felértékelődik a külső segítség jelentősége pl. nagyszülők, barátok, családi napközi stb. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Csecsemőt, kisgyermeket nevelő család – fejlődési cél • Gyermeknek adaptálódni a világhoz • Az anyának beletanulni az anyaszerepbe • Az apának beletanulni az apaszerepbe • A házastársi szerep folyamatos fókuszban tartása Forrás: artima. hu EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Óvodáskorú gyermeket nevelő család Ebben az időszakban a gyermek már képes önálló cselekvések kezdeményezésére, végrehajtására. A szülő feladata a gyermek kezdeményezéseinek, spontaneitásának támogatása. Ebben az időszakban jelenik meg a szerepjáték, amelynek fontos szerepe, hogy ez által a gyerek megérti, feldolgozza és gyakorolja a körülötte levő világ történéseit, eseményeit. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Óvodáskorú gyermeket nevelő család Ebben az életszakaszban a gyerek óvodába kerül, amelynek a megszokása, az elválás, kihívás az egész család számára. Gyermeknevelés szempontjából ebben az időszakban merülnek fel az alábbi kritikus pontok: a szobatisztaságra nevelés, a dackorszak, testvérféltékenység, gyermekkori félelmek, szorongások. Az anya gyakran ebben az időszakban tér vissza a munkahelyére, ami újabb feszültségforrás lehet a munka és magánélet egyensúlyi összehangolása miatt. Forrás: Kovács R. R. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Óvodáskorú gyermeket nevelő család – krízisei • Az anya élethelyzete megváltozik, a munkába állása kettős érzés: szoronghat attól, hogy lehet-e egyszerre jó anya és megfelelő munkaerő • Az apát ugyanebből a változásból fakadóan presztízsveszteség éri: míg az anyuka otthon volt a gyermekkel, ő volt a családfenntartó, az anya munkába állásával ez a kiváltságos helyzet megszűnik. • A házastársi kapcsolat is megváltozik; érzelmileg megterhelődik, hiszen kevesebb idő jut egymásra. A feleség munkahelyi elfoglaltságai miatt osztozni kell a háztartási, gyermeknevelési feladatokon. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Óvodáskorú gyermeket nevelő család - fejlődési cél • A gyerek beszoktatása az óvodába • Az óvoda feszített programjaival szemben otthon laza, játékos, „haszontalan” együttléteket kell biztosítani. • A modern életben kiveszőben lévő közös családi étkezések olyan állandó, biztos lehetőséget jelenthetnének a családon belüli kommunikációra, a napi élmények természetes megbeszélésére, amit más forma nem képes pótolni. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Iskolás gyermeket nevelő család Az iskolás korú gyermekes család életszakasz az első olyan időszak, amikor a szülők egy várhatóan elnyúló, hosszú időszakra kell hogy felkészüljenek. Ebben az időszakban több idő áll rendelkezésre a fejlődési krízisek családi életbe való integrálására, és az újonnan alakuló szerepek kimunkálására. Ebben a szakaszban a gyermek(ek) már teljesen másféle szülői gondoskodást is igényelnek, és folyamatosan erősödik az önálló működési igény mértéke. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Iskolás gyermeket nevelő család • Bagdy (2007) szerint az iskolakezdés a családot újabb feladatok elé állítja, azonban ez a szakasz a gyerek egyéni fejlődése szempontjából békés, amennyiben nem történik válás, haláleset, trauma vagy egyéb kritikus változás. • A kisiskolás gyermek kapcsolata a felnőttekkel szoros, hiszen feladata a készségek fejlődése, vagyis a nagyobb alkalmazkodás, a kötelezettségek vállalása, a teljesítmény igénye, a feladattudat, a saját teljesítmény kritikus értékelése. Forrás: Kovács R. R. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Iskolás gyermeket nevelő család – krízisei • A gyerekekkel kapcsolatos tevékenységek megszervezése mind nagyobb anyagi és logisztikai megterheléssel jár. • Gyakran nehéz összeegyeztetni, hogy melyik gyereket-mikor-ki hozza- vigye; lehetséges, hogy az egyik, vagy mindkét szülő igazságtalannak érzi a munkamegosztást. • Az ebben az életkorban jellemző testvér-rivalizáció súlyosbíthatja a család nehézségeit. • Iskolai nehézségek: tanulási problémák, iskolai konfliktusok stb. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Serdülő gyermeket nevelő család • Komlósi (2007) alapján a serdülőkor legfőbb feladata az önálló identitástudat szerveződése, az eddigi szülő-gyermek aszimmetrikus kapcsolatnak egy szimmetrikusabb viszony felé kell haladnia. • A serdülő gyermek számára megnő a kortárskapcsolatok jelentősége, a barátok személyes életében betöltött szerepe, amely a szülőtől fokozott rugalmasságot igényel. Forrás: Kovács R. R. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Serdülő gyermeket nevelő család A gyermek függetlenedési kísérletei alapvetően szemben állnak a szülőktől való függésükkel, a rászorultságukkal. Ebben a helyzetben a szülők szinte minden jó szándékú intelme, javaslata vagy iránymutatása meddő, mert a serdülő vagy kamasz azokat leginkább a saját elképzeléseinek kontrolljaként hallja. Ebben a helyzetben a szülők addig kialakult eszköztára csődöt mondani látszik, türelmük pedig mintha hatványozottan gyorsabban fogyna. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Serdülő gyermeket nevelő család – krízisei • Nem mindig sikerül a szülők és gyermekeik között közös nyelv kialakítása, a szabályok rugalmas változtatása, egymás érzelmeinek, indulatainak tolerálása. • A serdülők egyre kritikusabbá válik a szüleivel szemben, egyre feltűnőbben jelzi viselkedésével, öltözködésével, beszédstílusával a kortárscsoportjához való tartozását. • Generációs problémákat okozhat a kamaszok egyéni világszemlélete, a szülők értékei elleni lázadása. • A serdülő lány önálló személy, önálló nő akar lenni, de az anya felé való hűség akadálya lehet ennek a folyamatnak. • A kamasz „tudat alatt” érzelmileg is próbál leválni szüleiről, mely mind a szülők, mind számára is megterhelő folyamat. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

A felnövekedett gyermeket kibocsátó család A felnőtt gyermekek ebben az életszakaszban szembesülnek az önállóság adta lehetőségekkel és terhekkel ugyanakkor: szabadon dönthetnek, választhatnak adott lehetőségek közül, azonban a felelősséget is nekik kell vállalniuk. A családból kiváló ifjú feladatai a következők: üa gyermeki éntől való távolodás üönmagáért és másokért való felelősségvállalás üátértékelt szülő-gyerek kapcsolat üfelelősségteljes szexuális viselkedés üegzisztenciális tervek üönmegvalósítás. Forrás: Kovács R. R. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

A felnövekedett gyermeket kibocsátó család A felnőtté vált gyermek önállósodása jóval előbb kezdődik, mint az elköltözése, önálló családalapítással jelzett kilépése a családból. Minél alacsonyabb kvalifikáltságot szerez a gyermek, annál hamarabb válik pénzkeresővé, ami az önállósodás útján jelentős lépés. Ebben a fázisban a család legfőbb funkciója az, hogy a gyermeket felkészítse az önálló életre, és hogy az ehhez szükséges készségei alakulásában asszisztáljon. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

A felnövekedett gyermeket kibocsátó család – krízisei • A szülők számára nagy a csábítás, hogy továbbra is a korábban megszokott módon irányítsák gyermekeik életét. • Az anyagi függés megnehezíti az önállósodást. • Ha a gyermek a házastársát szülei lakásába viszi, a szülők menyet-vejet befogadni kényszerülése, illetve az idegen közösségbe, szokásrendbe belecsöppenő házastárs alkalmazkodási nehézsége is problémát okozhat. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Magukra maradt, még aktív szülők családja Ebben a helyzetben lényegesen lecsökken a szülők mindennapi felelőssége és fizikai megterhelés. Ugyanakkor érzelmileg nehéz feldolgozni, hogy az elmúlt évtizedekben elsősorban a gyermekeiket középpontban helyező család ismét képes legyen egy Párként élni a mindennapokat. Ebben az időszakban azonban új lehetőségek jelenhetnek meg. A magukra maradt szülők kiteljesedhetnek, új célokat tűzhetnek maguk elé, több idejük jut egymásra, addig meg nem valósult terveikre, több időt szánhatnak hobbijaikra. Ugyanakkor a mai társadalmi helyzetben ebben az életszakaszban kiemelten fontos a nyugdíjas évek anyagi biztonságának megteremtése is. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Magukra maradt, még aktív szülők családja Miután a gyermekek elhagyták a szülői házat, a szülők életmódjában lényeges változások következnek be. Rendszerint még mindketten dolgoznak. A változás alapvető megkönnyebbülést jelent a szociális, gazdasági, fizikai igénybevétel s az állandó felelősség tekintetében. Ha ezt a szülőpár képes pozitívan megélni, az újra megtalált szabadság, függetlenség örömet okozhat. Ugyanakkor gyermekeik felé anyagi/érzelmi támogatás továbbra is szükséges, csupán ennek formája alakul át. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Magukra maradt, még aktív szülők családja– krízisei • Sok házasságban a szülői szerep helyén űr keletkezik, és ha nem lép be valami más közös cél vagy feladat, a kapcsolat kiüresedése nyilvánvalóvá válik. • Erre az életszakaszra tehetők a változó korral együtt járó testi-lelki megpróbáltatások. • Új szerepek elfogadását és megtanulását várja az érintettektől, például anyós, após, nagyszülő szerep. • Sajnos ebben az életszakaszban is kiugróan magas a válások száma, melynek oka, hogy a házaspár már nem talál új közös célokat. • Sok esetben a gyermek gondozása helyett már az idős szülőket szükséges ápolni, mely újabb kihívásokat jelent a család számára. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Idős házaspár családja nyugdíjazás után Annak, aki nyugdíjba megy, megváltozik a napirendje, romlik a pénzügyi helyzete, kevesebb felelősség terheli, de ezzel csökken a tekintélye is. Ha szerető, segítő környezet veszi körül az idős embert, ha megelégedetten tekint vissza életére, könnyebb a berendezkedés a nyugdíjas létformában. A nyugdíjaskor különösen kedvez a nagyszülői szerepnek, a társadalmi feladatvállalásoknak. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Idős házaspár családja nyugdíjazás után Egybehangzó az öregeknek az az igénye, hogy gyermekeiktől függetlenek lehessenek, kapcsolatuk egyfajta kölcsönös be nem avatkozáson alapuljon, s lehetőség szerint külön lakhassanak. Ezek az igények jórészt azért kapnak ekkora hangsúlyt, mert a gyakorlatban az idősek szükségleteit kevésbé akceptálják, elvárják tőlük a fiatalok életritmusához való alkalmazkodást. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Idős házaspár családja nyugdíjazás után – krízisei • A nyugdíjba vonulás gyakran önértékelési problémákhoz, identitásválsághoz vezet, ami a mentális állapot romlását, pszichoszomatikus tüneteket, betegségek kialakulását vonhatja maga után. • Ebben az életszakaszban külön nehézséget jelent a házastárs elveszítése, a házastársi szerepkör megszűnése • Romló egészségi állapot. Ebben a szakaszban szintén felértékelődhet a külső segítség jelentősége. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Új szükségletek az egyes életciklusokban Újonnan házasodott pár, gyermek nélkül Csecsemőt és/vagy kisgyermeket nevelő család Szülőktől leválva autonóm életvitel, intimitás, szexualitás kiteljesedése felelősség a gyermek iránt, empátia, regresszió, házastárs felé fokozott támaszigény Óvodáskorú gyermeket nevelő család gyors fejlődés értő követése, érzelmi teherbírás, házastársi kapcsolat visszarendeződése Iskolás gyermeket nevelő család Forrás: Komlósi P. emocionalitás helyett az intellektualitás hangsúlya, a szülők sikere/kudarca a gyerek iskolai teljesítménye EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Új szükségletek az egyes életciklusokban Serdülő gyermeket nevelő család. Gyerek: személyiség fellazulása majd újraépítése Szülő-, ill. szakmai szerepváltás, életközépi változás Felnövekedett gyermeket kibocsátó család Gyerek: kompetencia élmények, önbizalom erősödése Szülő: elengedés tolerálása, szeparáció kezelése Magukra maradt, még aktív (dolgozó, munkahellyel rendelkező) szülők családja Idős házaspár családja nyugdíjazás után Forrás: Komlósi P. Gyerek: bűntudatmentesség a saját fészekrakáshoz Szülő: az életük értelmének újradefiniálása, jövőkép az életük értelmében, céljában való megnyugvás, fizikai és érzelmi biztonság, kapcsolati megbékél EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Tanácsadásokon felmerült konkrét esetek / társadalmi problémák • A mai 20 - 30 év közötti fiatalok közül számos fiú nem házasság párti. Egyelőre távol tartja magát mindenféle elköteleződéstől. Élvezi a szülőitől való leválással járó önálló, részben felelősségmentes életformát. Ugyanakkor a 20 -30 év között lányok elkötelezettek a házasság intézménye iránt. A két különböző identitás miatt azonban egyre nehezebb a párkeresés és az egymásra találás. • Családi ünnepek: A férfiak jellemzően nem élik megfelelően a családi ünnepeket, inkább kötelességnek tekintik az azokon való részvételt. • Fiatal lányok: A családi modellben ők már jellemzően nem háziasszonyként kívánnak részt venni. Bár szivesen főznek családjukra, nem elégedettek ha napjuk nagy részét a háztartási teendők teszik ki. • Konkrét esetek megoldási lehetőségeit a Családi életciklusok és várható krízisei 2. részében fogjuk bemutatni. EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010

Javasolt szakirodalom • Bagdy E. : Családi életciklusok és fejlődési sajátosságok. In Bagdy E. – Kalo J. –Popper P. – Ranschburg J. : A család: harcmező és békesziget. Budapest, 2007, Saxum Kiadó. • Komlósi P. : A családi élet − változások folyamata In Gutman B. (szerk): Családi boldogság, családi pokol? Az együttélés művészete. Budapest, Jaffa Kiadó, 2009, 71− 96. p. • Komlósi P. : Életciklusváltások a családban • Kovács R. R. : A család fejlődése, az életciklus-szemlélet EFOP-1. 2. 1 -15 -2016 -01010