Coaching mdszertana a sorozat 4 dija azonostsa Ezt

Coaching módszertana –a sorozat 4. diája- azonosítása Ezt tanultuk meg eddig… �Coach alapattitűdje o o � Szerződéskötés előkészítése, előkészítése � Alapgyakorlatok 1. � Az ontológiai coaching Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány � Dr. Kollárné Déri Kriszti destrukció � Ontológiák feltárása � Szemetesláda- modell központi módszere: kreatív � Mcdonaldizáció destrukció (bevezető példák a � De-, Posztgyakorlatban) o „Lapra fel! o „Gubancol(d)ás!” o „Rítustermelés” � Alapgyakorlat 2. � � Kreatív helyzetfeltárás (célja, módja) � Grice-maximák megsértése Panda-stratégia Koala-stratégia Fogolydilemma � Konzultációszervezés fő Múzeum-módszer szempontja �Az együttműködés � Metaforák Itt folytatjuk… Paradoxonok „Jóslás” Jóslás a kíváncsiság 1. felkeltésére, a közös Téves munka (coachingfolyamat) megkezdéséhez heurisztikák

Előző órát folytatjuk Itt tartunk: „Paradoxonok I. ” (emlékeztető diák) Coaching célja • a hozott probléma ellenére a jó hangulat, a pozitív feedback, • Ötletvihar elindítása (laterális gondolkozás), • Kreatív destrukció (építő rombolás) megvalósításával az attitűdváltás és a változás elérése • a coachee(k) egyszerre töltse(k) be a tanuló és a tanító szerepét. • erős ontológiák gyengítése (kreatív destrukció) • a téves heurisztikák „szerelése” Folytatásban • a metaforák azonosítása, kibontása és átkeretezése, • Kockáz(tat)ás • Grice-maximák kreatív megsértése. Bevezetés 2 • Fürtábra • RAFT eljárás • Háromlépéses interjú • Jóslás módszere és egyebek Magyar Coachszövetség KA- Déri Kriszti

PARADOXONOK I. A DE-mcdonaldizáció logikája Az irracionalitás paradoxonai Kollár József-Déri Kriszti

Indítékok és okok A személyeknek indítékokat és vágyakat tulajdonítunk. Normál helyzetben: Indíték (logikai térben van) Ok (fizikai térben értelmezzük) • Béla arra vágyik, hogy tetsszen a nőknek • Azt hiszi, úgy véli, hogy akkor fog tetszeni, ha izmosabb lesz • Az indítékok a cselekvés okaivá válhatnak • A fenti vélekedése azt okozza, hogy elmegy kondizni • Az indítékok okokká válnak

Paradoxonok alaptípusai Szubholon szintjén Szuperholon szintjén � Elfogadom, hogy kondizás útján �Az oktatás játékos tudnék tetszeni a nőknek, de nem megyek el, nem kezdek neki. � Elfogadom, hogy ha megtanulom a coachingot, az okosabbá (önreflexió), sikeresebbé (közösség válasza) tesz, de nem tanulom meg a tananyagot. � Megértem, gyakorolnom kell a tanultakat, hogy készség szintjén alkalmazni tudjam, de nem csinálok házi feladatot. � Változás szükséges az életünkben, de semmi új szabályt nem fogadunk el, szóval semmin sem változtatok tanulás legyen. �A gyerek magától szeressen tanulni. �A férj spontán hozzon virágot, találja ki, milyen programra, ajándékra… vágyom.

Lehetséges válasz a paradoxon-szituációkra 1. Szubholon szintjén �Megoldás DEMCDONALDIZÁCIÓ 2. Szuperholon szintjén �Megoldás MCDONALDIZÁCIÓ

Paradoxonok alaptípusai 1. Szubholonon belül Indíték 1. Személy Szubholon 1 2 Cselekvés Ok 2. Személy 1 indítéka 2. Szuperholon szintjén Személy 2 Személy 1 Cselekvés Személy 2 cselekvésének indítéka és oka essen egybe a Személy 1 indítékával, de ne az okozza

1. Szubholon szintjén (személyen belül) �Paradoxon-szituáció „A” Szubholon „A” Indíték „A” Ok „B” Szubholon „? ” indíték „B” ok Elfogadom, hogy legjobb lenne „A”-t cselekedni, mert azokat az indítékokat fogadom el, ami „A”t okozzák, de „B”-t cselekszem, vagyis egy rejtett indíték és egy titokzatos ok nyomán alakul ki „B” cselekedet

2. Szuperholon szintjén � 2. 1. Normál szituáció • „A” Személy (Anya) • „A” Személy indítéka: nem akarok folyton egyedül takarítani Személy 1 • „A” Személy cselekvésének oka: Kimondja az utasítást: „Takaríts ki” • „B” Személy (Gyerek) • „B” Személy indítéka: jobb tv-t nézni Személy 2 • „B” Személy cselekvésének oka: anya indítéka • Okozat: Kitakarít Output

2. Szuperholon szintjén � 2. 2. Paradoxon-szituáció „A” Személy „A” Indíték „B” Személy „A” Ok „A” indíték nem lehet „B” indíték oka „B” indíték „A” ok

Mcdonaldizációból de-mcdonaldizáció A mcdonaldizációt szervező racionalizáció túlhajtott formája irracionális de-mcdonaldizációhoz vezet. �A túlzott kontroll, bürokrácia a hatékonyság ellensége. �A kalkulálhatóság elveszi a dolog izgalmát. �A standardizáltság az egyéni jelleget. �Az emberek robotokká válnak, a kapcsolatok gépies rutinokká, az evés zabálássá…

Az irracionalitás mibenléte � A személy racionalitásán belül felbukkanó irracionalitás más, mint a neki tulajdonított. � Egy külső szemlélő irracionálisnak tekinthet egy személyt, � aki leugrik egy ejtőernyővel, miközben az adott személy konzisztensen (racionálisan) képes érvelni az ejtőernyőzés mellett. � Hasonló az asztrológiában, a tenyérjóslásban irracionálisan hívőkkel szemben racionálisan érvelni. � Itt legitimek a mcdonaldizált érvek a meggyőzés során

Az irracionalitás paradoxona � Egy adott személy racionális okfejtésében felbukkanó irracionalitás tekinthető paradoxnak. � A következő feltételek teljesülése esetén beszélhetünk az irracionalitás paradoxonáról. � Egy adott cselekedetem akkor, és csak akkor tekinthető paradoxont magában foglalóan irracionálisnak, � ha � 1. minden érv amellett szól, hogy A és B közül A-t cselekedjem. � 2. elfogadom, hogy azt a cselekvést kell választanom, amely mellett jobb érvek szólnak. � 3. B-t cselekszem.

Rejtély �A fent leírt szükséges és elégséges feltételek fennállása esetén tekinthető rejtélyesnek az ok, ami B-cselekedethez vezetett. �Magyarázat: több kvázi- autonómiával bíró alrendszer található a szuper-holonon belül. Miközben az x-holonnak tulajdonítható indítékok (konzisztens hiedelmek, vágyak) alapján A-t kéne cselekednem, y-holon (szintén konzisztens vélekedések és vágyak alapján) azt okozza, hogy B-t cselekedjem.

Ez a magyarázat de-mcdonaldizált, paradox Miért? �Mert a coach nem azt mondja, hogy számolja föl az adott személy az inkonzisztenciát, hanem azt, hogy fogadja el. �A szuper-holon inkonzisztens viselkedése mögött konzisztensen viselkedő szub-holonok találhatók.

A szubholonok szintje �A szub-holonok szintjén történő beavatkozás (a mcdonaldizáció) nem hozna eredményt, nem számolná fel az irracionalitás paradoxonát. �X szub-holon (én) akarja a változást, az y szub holon (id) pedig azt okozza, hogy úgy cselekedjem, mintha nem akarná.

X nyaggatása �A mcdonaldizáció csupán x szub-holonra hat, miközben y szub-holon továbbra is fenntartja az irracionalitás paradoxonát. �Y szub-holonra nem hatnak az észérvek, mert a tudat számára nem hozzáférhető.

A szuper-holon szintjén kell beavatkozni Hogyan? �A coach legitimálja az adott cselekvésmintázatot az irracionalitás paradoxona mögött rejlő mentális gépezet működésének feltárása révén. �Ezzel, azt implikálja, hogy a változás eszköze a változatlanság. Ezáltal a paradox szituációt látszólag megerősíti: azt üzeni a coahee-nak, hogy annak révén változzon, hogy közben ne változzon.

De-mcdonaldizációra épülő coaching �A coachee reményei szerint a coach olyan szakember, aki képes változást előidézni. �A coach a coachee-t teszi felelőssé a coaching menetéért (pontosabban azt a szub-holont, amire észérvekkel nem lehet hatni). �Miközben azt kéri tőle, hogy ne változzon, azaz maradjon spontán módon olyan, amilyen, szabályokat léptet életbe, amelyek előírják a coachee viselkedését. Arra kényszeríti a coachee-t hogy „legyen spontán”.

„Legyen spontán!” A coaching de-mcdonaldizációja � 1. Tehát minden érv amellett szól, hogy Ön A-t cselekedje. � 2. Ön elfogadja, hogy azt a cselekvést kell választania, amely mellett jobb érvek szólnak. � 3. továbbra is B-t cselekedje!