Cignyok zenje Eurpban Maguk kedvre a lovri trzsek

Cigányok zenéje Európában • Maguk kedvére (a lovári törzsek zenéje különböző országokban is mutat hasonlóságokat) • Hivatalos előadóként: környezetre jellemző zene és hangszer (igaz olyan hangszert választ, mely hasonló az indiai hangszerekhez) Különösen jelentős orosz, magyar, andalúz, török, Észak Afrika, szlovák, cseh és a Balkán egyes részei Hangszerek: közel keleten és Balkán egyes részein oboa vagy klarinét és nagydob (kétfelől kétféle ütő)/ szerb, horvát és délmagyar tamburazenekar/a párizsi külterületeken orosz hatásra kórusének, gitár és harmonika/ • Nagytájak szerinti különbségek

Magyar cigányzenészek • 5. sz tól említés • 18 sz. tól gyakori , első ismert Czinka Panna bandája (nemesi patrónus, klasszikus felállás: 2 hegedű, a prímás és kontrás, bőgős basszus és cimbalom kísérő akkord ), bővítve gordonka és klarinét • Verbunkos zene terjedése (Bihari János zeneszerző) • 1848 49: katonazenészek • 1849 I vh: virágkor (nóta: úri és polgári középosztály igénye hozta létre) sírva vigadás, passzív ellenállás eszköze (3 4 dal után tányérozás, 1 ft ot illett adni, „sok családot muzsikált ki a világból”, Virtuskodából beleugranak a bőgőbe, belecsapnak a hegedűbe, jól fizető mulatozót számon tartják, „mutatványok” at kérnek, pl. guggoltat, végigmuzsikáltat a falun, duplázás miatt olykor verekedés Századfordulón harmonizálási hajlam fejlődik, kottaolvasás, a prímások zenei szakiskolába, olykor főiskolára mennek Parasztok urizálni kezdenek (régebben a lakodalmon is beérték dudával) Mellékfoglalkozás (kovács vagy egyéb) vagy ha csak zenéből akar megélni, akkor vándorzenész

• Eleinte mezővárosok, városok környékén, majd falun paraszti muzsika, városban népies műdal. Az újabb zenekarok: opera, operett, nemzetközi tánczene is (ez utóbbiba kevesebb a rögtönzés, hisz az operett, táncdal rögzítettebb) • Szöveget nem vagy hiányosan ismerik • „cigányzene” magyar zenével tévesen azonosították, Bartók_Kodály tisztázza (parasztzene, magyar népzene/ cigányzene, népies magyar műzene/ cigány népzene: 105 dallamot gyűjtöttek) később a Cserti fivérek 614 • Belenevelődés, biológiai alapot igyekeztek adni (jó zenész családba nősülni, nem magyar paraszthoz, mert akkor oda a muzikalitás) • 1927 ben 12 ezer cigány zenész, 90 es évek végén 500 1000 zenekar

Oláh cigány zene • Laki dyili/ lassú dal/ mulatoso/halgatoso/ hallgató (romano v. Ungarko): szünetek (2. 4. sor végén, utolsó hang előtt), kitartás • Khelimaski dyili/ táncdal: pergetés, szájbőgőzés, hangszerutánzó eszközök (kanta, kanál, asztallap, ajtó) lábdobbantással a páratlan nyolcadokra és virtuóz ujjpattogtatással hangsúlyozza a párosokat • Cáci vorba (igaz beszéd): éneklés • Giljaben (éneklés) basaven (zenélés) • Rituális beszéd éneklés előtt (+ünnepeken), egészséget (sastimo), szerencsét (laxt), békét (poca), jókedvet (voya) kívánnak • Populáris dalokat is énekelnek, tangónak nevezik, nem cigány módra táncolnak rá

• Stewart : névnap, keresztelő, bevonulás, hazatérés csak férfiak, a többi mulatságon nők is, de nem énekelnek • Kertész: kevés nő énekel, de akkor táncol, mesét mond (szégyen, aki egyik kreatív tevékenységben sem jó). A hozomány része az ének és tánctudás (erkölcsösség és munkabírás mellett) 25 30 dalos repertoár, folyamatosan a felnőtt is tanul (gyakran tudják az új dal forrását, pl. utazás, börtön) Sukar a dal, aki szépen énekel: tud énekelni (nincs hangja) Lóval kapcsolatos kifejezések (ho ho, ha siet vki, kényes, ha mesterkélt az ének, stb. ) Sírás: abbahagyják (az énekesnek nem illik sírni, dilo)

Beás zene • Karácsonyi énekek • Lassú dal, ballada, lírai dal (régiek 3 4 5 soros, ereszkedő, az újabbak emelkedő és kupolás is, 8 soros is) • Táncdal : román népdalok, magyar újstílusú dalok román nyelven • Népies dal (magyar és román) • Délszláv dalok Ritkán perget (mert az kolompáros), mondanivaló nem csak hallgatókban, dúdolás, általános szövegelemek, táncszavak

Újabb változások és híresebb zenekarok • Észak_Magyarországon tercelés • Gitár megjelenése (popos rockos hatás, alkalmazkodik a hangszer a dalokhoz, de a dalok is alakulnak) • Kazetta, rádió tv, net révén mindenhol terjed • Kalyi Jag 1978 (szabolcsi fiatalok), oláh cigány zene • Ando drom, 1984, (ebből vált ki: Romano drom) • Romanyi Rota • Ternipe 1989 (szatmári oláh és más oláh, magyar cigány dalok) • Romengo 2004 (nagyecsedi) • Etnorom 2005 • Vojasa 2012 • Szintetizátor

Fátyol Tivadar Géza (1953 -2014) • Pályáját 1967 ben, mint zenész a világhírű Rajkó Zenekarban kezdte. Az ott eltöltött tíz év alatt bejárta a világot, szinte minden híres koncertteremben és színházban fellépett, így többek között a párizsi Bobino Színház Olympia Színpadán a londoni Royal Albert Hall és a Queen Elizabeth Hall, a moszkvai Bolsoj Teatr, az amszterdami Concertgebou, a New York i Carnegie Hall, a Washingtoni Kennedy Center és a stockholmi Musikakadémie színpadán. • 1975 ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést tanult. Mint zeneszerző a 70 es évek közepén mutatkozott be, elsősorban tánckoreográfiákhoz írt munkáival. Első nagy, átfogó munkája 1984 ben a Magyar Televízió megrendelésére, a Lakatos Menyhérttel írt Átok és Szerelem című zenés ballada, melyet több országban is bemutattak. A film számos fesztiválon díjat nyert. • 1989 90 ben Európa Cigányai címmel egy hatórás dokumentumfilm elkészítésében vett részt: mint forgatókönyvíró, zenei szerkesztő, szaktanácsadó. A film német szlovák magyar koprodukcióban készült, rendezője Martin Slivka volt. 1994 ben " és a Mika "c. film forgatókönyvét írta, melyet Gábor Péter rendezett. A film több nemzetközi díjat nyert. • 1995 1996 ban szervezte és rendezte meg a világon az első Cigány Kulturális Világfesztivált az Ariadne Alapítvány keretén belül. 1995 ben, Németországban és az Egyesült Államokban a BMG kiadásában jelent meg Gipsy Vagabonds együttessel önálló CD je, amely az eddigi adatok alapján több mint 250. 000 példányban kelt el. • 1996 ban a "Romani Kris" c. film szaktanácsadója volt. 1998 ban Mihályfy Sándor rendező felkérésére az "Ábel Amerikában" c. film zenéjét írta, amelyet a Tavaszi Filmszemlén mutattak be. Rendszeresen dolgozott külső munkatársként a Magyar Televízió Roma magazinban, mint szerkesztő rendező. Itt készítette el a Rajkó Zenekar 50 éves munkásságát bemutató televíziós filmet.

• A Rádió C zenei igazgatója és műsorvezetője volt közel két éven keresztül, majd 2004 októberétől ismét itt dolgozik, mint programigazgató, és műsorvezető, 2006 januárjától pedig ügyvezető igazgatóként. 2009 től a Nóta TV programigazgatója. • A Fórum Film Alapítványnál 2000 óta dolgozik szakértőként, zenei rendezőként, illetve rendezőként. • 2002 szeptemberében iratkozott be a Wesley János Lelkészképző Főiskola teológia szakára. • 2004 ben a Filmszemlén mutatták be a „Tegyetek tanítványokká minden népeket!” c dokumentumfilmjét. Sorsunk címmel rendezte 20 részes dokumentumfilmet, amely Magyar ATV n volt látható. Az „Út a halálba” c. filmjét a 2006 os Filmszemlén Schiffer Pál díjjal jutalmazták. • Magyar Televízió részére Balázs János születésének 100. évfordulója alkalmából készített dokumentumfilmet. A rádióbeli munkája mellett a Fórumfilm Alapítvány és a Duna Televízió megbízásából Péli Tamás életét és munkásságát bemutató filmen dolgozik. Az Újságíró Szövetség tagja. • Kitüntetései: MACIKA Közéleti díj 2003, Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszt 2004

Bangó Margit (Vásárosnamény, 1950. április 4. -) • Zenész családba született, édesapja cimbalmozott, édesanyja énekelt. 1967 ben, 17 évesen édesanyja bíztatására jelentkezett a Magyar Rádió tehetségkutató versenyére, mely után a rádió felvételeket készített vele. • Az 1980 as években Horváth Pistával közös műsora volt az állami televízióban. Az 1990 es évek elején a 100 Tagú Cigányzenekarral kezdett el fellépni. • Fiatalon ment férjhez, első férje Bangó Lajos volt, de házasságuk csupán másfél évig tartott; ebből a kapcsolatból született lánya, Marika. Később újra férjhez ment, tíz évig volt párja Járóka Sándor cigányprímás. Egykoron az ország legfiatalabb nagymamája volt. • Díjai, elismerései: , 1994: Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt, 2001: Magyar Örökség díj, 2004: A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozat), 2006: Kossuth díj

Beke Farkas Nándor (1958. április 16. , Budapest-) • Muzsikus családból származik. Nős. Két gyermek édesapja: Nándor (1979. ) és Angéla (1990. ) Fia, hegedűművész 2005. májusában diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Édesapja Farkas Nándor, öccse Mici Farkas Gyula kiváló prímások. • A 100 Tagú Cigányzenekarba, a zenekar megalakulása idején, Berki László és Mészáros Tivadar hívta meg. Azóta tagja a zenekar II. hegedűszólamának. 1994 től a zenekar elnökségi tagja, a II. hegedűszólam vezetője. 1995 ben a Magyar Köztársaság Bronz Érdemkeresztjével tüntették ki. 2001. májusától 2005. novemberig a zenekar koordinátora volt. 2005. decemberétől a 100 Tagú Cigányzenekar főtitkára.

Berki Béla (1948. május 14. , Eger-) • Édesapja: néhai Berki László. Hat éves korától hegedül. Ózdon kezdte a zeneiskolát, amellyel párhuzamosan cigányzenét és magyar nótát tanult, mesterétől, Ökrös Farkas Gézától. Tizenkét évesen felvételt nyert a Rajkó Zenekarba. Tanulmányait ott folytatta tovább. • Kezdetben reklámprímás volt, a későbbiekben pedig vezetőprímássá avanzsált. Tizenhat évig volt a művészegyüttes tagja. Eljutott a világ számos színpadára. Az 1972 es Ki Mit Tud? győztese. A Rajkó Zenekar után (egy hét tagú zenekarral) itthon különböző szállodákban, éttermekben játszott. Később bekerült a 100 Tagú Cigányzenekarba. 2000 től a 100 Tagú Cigányzenekar egyik vezetőprímása. 2005 től az elnökség tagja.

• Öt évesen kezdte a hegedülést, édesapjától a kiváló muzsikus Boross Gézától és a kor legjobbjától, a prímáskirálytól 36. Rácz Lacitól tanult. 1938 tól 1940 ig az "Öreg Rajkók" zenekarában játszik, ezekben az években többször is a Magyar Rádióban szerepel. • 1940 és 1942 között a Zeneakadémián tanul Zatureczky Edétől. Önálló zenekarát 17 évesen alakítja meg, a budai Trombitás étteremben. Több filmben is dalra fakasztotta a kor legjobb színészeit. A későbbi években Budapest reprezentativ kávéházaiban, és éttermeiben játszik. • 1950 ben megalakult Állami Népi Együttes vezetőprímási posztjára Gulyás László művészetivezető kéri fel, amit Kodály Zoltán is támogat. A 200 tagú együttesen belül, 40 tagú népi zenekar alakult. 1956 tavaszáig, sok sikeres előadást adnak, a világ számos országában. • 1956 végén újra a vendéglátó iparban muzsikál, majd Párizsban egy lemezkiadó meghívására több hanglemezfelvételt készít. Párizs után, Tunéziában és Algériában játszik. 1958 ban a Magyar Rádió népi zenekar vezető prímása. A 60 as 70 es években, hazai és külföldi szállodákban, éttermekben muzsikál. Ezekben az időkben, már a muzsikusok példaképévé vált. • Ma már több tanítványa a magyar cigányzene meghatározó muzsikusa. • Számolhatatlan rádió, televízió és hanglemezfelvétele készült.

• 1972 ben a Halászbástya étteremben muzsikál, és ott találkozott Yehudi Menuhin világhírű hegedűművésszel. Menuhint elbűvölte a prímás játéka, ezért felkérte Borosst hogy játsszák el együtt, Brhams V ik magyartáncát. Később Menuhin "Az ember zenéje" című könyvében megemlíti és méltatja Boross Lajos briliáns játékát. • 1981 től haláláig Rózsadombon a Margitkert étteremben játszik. 1985 ben a prímások királyává koronázzák. Még az évben, novemberben megalakult a világon egyedülálló 100 Tagú Cigányzenekar, amelynek alelnöke és főprímása lesz. 1998 ban egészségi állapotára hivatkozva vissza lép a zenekar tagságától de, mint tiszteletbeli örökös főprímás, a zenekar budapesti fellépésein egy alkalommal fellép. • Pályafutása során, királyoknak, hercegeknek, minisztereknek, világsztároknak, és sok más világhírességnek muzsikált. A Királyok prímása a Prímások királya! • Díjai: 1951: Népköztársaság aranyérem 1951: Berlin, VIT Díj első helyezés 1952: Népművészetmestere 1953: VIT Díj első helyezés 1954: Munka Érdemrend arany fokozat 2006: Kossuth díj

Komolyzene- Cziffra György(Budapest, 1921. november 5. – Senlis, Franciaország, 1994. január 17. ), • Az egyik legjelentősebb és világszerte legismertebb magyar komolyzenei előadóművész. Zongorajátéka Liszt Ferencéhez hasonlítható, főleg káprázatos improvizációs készsége miatt. Átirataiban kifejti a szerző vázlatos zenei gondolatait. Játékát kontrapunktikus tudás, variációs művészet és ötletesség jellemezte. Érett korára a 20. század legnagyobb pianistái, Rubinstein, Horowitz és Richter mellé emelkedett. Mégsem volt elégedett magával, folyton tökéletesítette tudását, rengeteget gyakorolt. • Cigányzenész családból származott. Apja, id. Cziffra György hegedűs volt, játszott számos kávézóban, színházban, Párizsban is az első világháború előtt a század elején. Fia, György is csodagyerekként indult. • Dohnányi Ernő segítségével került be a Zeneakadémiára 8 évesen. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, tizenhárom évesen már számtalan sikeres koncertkörutat tett Skandináviában és a Benelux államokban, valamint Magyarországon, ám hiába volt ragyogó tehetség, az „előkelő” művészvilág nehezen fogadta be; lokálokban lépett föl, míg 1942 ben behívták katonának.

• Szovjet fogságba került, többször megszökött. Három év múlva szerelték le és ismét a pesti éjszakák virtuóza lett, szakmai segítséget senkitől sem kapott. A II. világháború előtt, majd a Rákosi korszakban is sokáig a pesti éjszakák zongoravirtuóza volt. Bárokban muzsikált (Savoy, Dunakorzó, Arizona stb. ), a pesti művész és sportolóvilág lokálról lokálra követte (például Vásáry Tamás, Puskás Ferenc). Mezei Mária színésznő nemes egyszerűséggel „zongoracsodának” nevezte. 1950 ben feleségével és kisfiával együtt egy oldalkocsis motorkerékpáron utazva megpróbált disszidálni, de elfogták és kényszermunka táborba zárták. 1953 ban szabadult, és bár kezei a durva munkától tönkrementek, újra a zongorázással próbálkozott, ismét a pesti éjszakában játszott. • Budapest, XI. kerület, Badacsonyi u. 1. sz. alatt lakott, mielőtt külföldre távozott. Zongorajátéka még a tűzfalon is rendszeresen áthallatszott a szomszédba. • 1956. október 22 én Bartók II. zongoraversenyét játszotta a Zeneakadémián. „A közönségből úgy tört ki a taps, mint az izzó láva” – írták később a kritikusok. Sokan máig állítják, hogy ennek a hangversenynek nem kis része volt az október 23 ai hangulat alakításában. • A nyugati határ 1956 os, átmeneti megnyitását kihasználva elhagyta Magyaroszágot. Első koncertjeit Bécsben a Brahmssaalban, Párizsban, Londonban a Royal Albert Hallban és New Yorkban a Carnegie hallban adta. • • Üstökösként robbant be a világ zenei életébe, óriási sikerrel szerepelt a világ nagy koncerttermeiben, és fesztiváljain, hamarosan világhírűvé vált. Rövidesen meghívták Franciaországba, ami második hazája lett. 1966 ban elindította a Festival de la Chaise Dieu t. • Magánéleti tragédiáját nehezen viselte: egyetlen fiát, ifjabb Cziffra Györgyöt fiatalon elvesztette. Ezután felesége, a hit és a zene tartotta benne a lelket. Tehetségét Istentől kapott adományként fogadta. A tragédia nagyon megviselte Cziffra Györgyöt, zenekarral többet nem lépett fel és lemezfelvételt sem készített. Franciaországban megkapta a Becsületrend tiszti fokozatát, Magyarország pedig 1993 ban a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét adományozta neki.

DZSESSZ ÉS KÁVÉHÁZI ZENE 2 • A dzsessz ezer szállal kötődik az improvizációhoz. Talán ez lehet az oka annak, hogy a cigányok közül sokan a dzsessz felé fordultak. Tudnunk kell, hogy a zenei előadásban elválasztható a rögtönzés és a leírt művek előadása. Ugyanakkor ez a felosztás csak elméletileg helytálló, mert a komponálásban is rengeteg improvizatív elem van, sőt a művek előadásában is. Azon kultúrák, amelyek a naturalista előadáson alapulnak, (gondoljunk elsősorban népzenére), vagy a népzenéhez közelálló afroamerikai folklórra, eleve magukban hordozzák az improvizáció lehetőségét, szükségszerűségét. • A dzsesszben a második és a negyedik negyeden van a hangsúly, és ez borzasztóan hasonlít a cigány népzenei ritmizáláshoz. Tehát az, hogy a romák közül sokak rendkívül nyitottak a dzsesszre, az improvizálásra, egészen biztos, hogy a hagyományokból következik. A romák által játszott dzsessz zene nagyon sokféle. Éppúgy megtaláljuk a szórakoztató zenét, mint a klasszikus zenén alapuló modern dzsesszt. Abban, hogy az elmúlt évtizedekben sok roma zenész fordult a dzsessz felé, közrejátszik az is, hogy a romák az elmúlt évszázadokban Magyarország legjelentősebb zenei szolgáltatói voltak. Ennek feltehetően egyik oka, hogy a romáknál a zenei szolgáltatás; egyedüli megélhetési lehetőség. • A roma dzsessz zenészek döntő hányada vannak kivételek, például Snétberger Ferenc zenészcsaládból származik. Gonda Jánosnak, aki 1965 ben hozta létre a Budapesten a dzsessztanszakot, meggyőződése, hogy korábban is voltak cigány muzsikusok, akik tánczenét játszottak, akik dzsesszesen muzsikáltak. Gonda egyik tanítványa, Oláh Kálmán zongoraművész ahhoz a generációhoz tartozik mely kifejezetten érdeklődik a klasszikus zene iránt. Egy olyan nemzedék rendkívüli képességű képviselője, aki pontosan látja a dzsessz helyét a zenekultúrában, pontosan látja a folya matokat, változásokat, ahogyan a dzsessz közeledik a kortárszenéhez. • Híres hangszeres zenészek, dzsessz muzsikusok — nem teljes névsor — Egri János, Balázs Elemér, Tony Lakatos, Szakcsi Lakatos Béla, Jávori Vilmos, Snétberger Ferenc, Kovács Andor, Kőszegi Imre, Pege Aladár.

Babos Gyula (Budapest, 1949. június 26. 2018. április 12. ) • Dzsessz gitáros • Babos Gyula 1949. június 26 án született Budapesten. Édesapja hegedűs volt és Babos is hegedülni, majd később zongorázni tanult, habár rövid ideig. 15 évesen viszont már a Futurama zenekarban gitározott, • 1966 ban a Magyar Rádió jazz versenyén első helyezést ért el • 1977 óta a Liszt Ferenc Zeneművészéti Főiskola Jazz Tanszakának tanára érettségi és tanári diplomácia nélkül. • Díjak: 1991 EMe. RTon díj, 2003 Szabó Gábor díj, 2005 Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 2008 – Liszt Ferenc díj • Zenekarok: 1984 BDSZ Collection (Babos Gyula, Dés László, Szakcsi Lakatos Béla, Balogh Kálmán, Dandó Péter, Szende Gábor), 1985 Babos Trio Plusz (Egri János, Winand Gábor, Berecz Endre), 1989 Babos Trio (Egri János, Balázs Elemér), 1994 1996 Babos Quartet (Szappanos György, Szakcsi Lakatos Béla, Borlai Gergő), 1995 Take Four (Tomsits Rudolf, Pege Aladár, Kőszegi Imre) 1997 Babos Project Romani, 2005 Babos Project Special

Bacsik Elek (Budapest, 1926. május 22. – Glen Ellyn, Amerikai Egyesült Államok, 1993. február 14. ) • Bacsik Elek magyarországi cigány családban született 1926 ban. Hegedülni tanult a budapesti Zeneakadémián, de érdeklődése hamar a gitár felé fordult. Később Svájcba, majd Franciaországba került, ahol együtt játszott Dizzie Gillespie vel. • 1966 ban az USA ba ment, de elmerült a Las Vegas i „kabaré” színpadi világban.

Pege Aladár(Budapest, 1939. október 8. – Budapest, 2006. szeptember 23 • Magyarcigány bőgőművész, zeneszerző, a magyar dzsessz kiemelkedő alakja. Világhírű nagybőgős, zseniálisan improvizáló virtuóz, akit nemzetközi kritikusok „a nagybőgő Paganinije” néven is emlegettek (nevéből eredő szójátékkal: Pegenini). • Egyszerre játszott klasszikus zenét és dzsesszt • Neves kispesti nagybőgős családból származott, a Bartók Béla Zeneakadémián, a Liszt Ferenc Zeneakadémián és 1975 és 1978 között Reinhold Zepperez professzor irányításával Nyugat Berlinben is tanult. Ő volt Herbert von Karajan szólóbőgőse a Berlini Filharmonikus Zenekarban. • 1969 ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagybőgő tanszakán szerzett diplomát, tanárai Montág Lajos és Tibay Zoltán voltak. • Már több évvel ezt megelőzően kezdett el hangversenyeket adni, vidéken és Budapesten is rendszeres fellépője volt az Egyetemi Színpadnak. Évtizedekig koncertezett Magyarországon és a világ több kontinensének számos neves előadóhelyén. • 1978 tól a Zeneművészeti Főiskola docense volt egészen nyugdíjba vonulásáig.

• Nemzetközi bemutatkozása a Bled városban megrendezett dzsesszfesztiválon történt, 1963 ban. Számtalan külföldi városban fellépett, mint például Montreux ben (1970) és Bombay ban (1980), ahol nagy sikereket ért el. Fellépett többek között a New York i Carnegie Hall ban Herbie Hancock együttesének vendégszólistájaként, ami azért is emlékezetes, mert akkor kapta meg a világ legjobb nagybőgősének tartott Charles Mingus hangszerét ajándékba a művész özvegyétől. • 1967 től együttesében játszott Babos Gyula, 1964 től időszakosan Kőszegi Imre, Lakatos Dezső, illetve fiatalabb muzsikusok, köztük Szabó Ferenc, Horányi Sándor, Makó László, Tarnóczky Péter és Németh János. • Fellépéstől függetlenül mindennap legalább két órát gyakorolt, de kizárólag csak klasszikus darabokat, mert a dzsesszt sohasem használta gyakorlásra: • „A dzsesszt érezni kell, az improvizációt nem lehet kigyakorolni, megtanulni. Azért vagyok szerencsés, mert klasszikus zenét és dzsesszt is tudok játszani. ” • Díjak: 1964 Prágai dzsesszfesztivál, Virtuóz díj, 1970 Montreux i dzsesszfesztivál, „Legjobb Európai Szólista Díj”, 1977 Liszt Ferenc díj, 1981 A világ dzsessz szakírói a legjobb bőgősnek szavazták meg, 1986 Érdemes művész díj, 1999 Budapestért díj, 2000 Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 2002 Kossuth díj

Roby Lakatos • Roby Lakatos 1965 ben született hetedik ági leszármazottként, a cigány hegedűsök Bihari Jánostól eredő legendás családjából. Budapesten nőtt fel, a VI. kerületben a Lovag utca és a Nagymező utca környékén. Két lánya van. • Kilencéves korában édesapjával kezdett el játszani, aki kiváló muzsikus volt és nagy repertoárral rendelkezett. Tizenegy éves korától már Járóka Sándor zenekarában játszott, szinte egészen 1983 ban bekövetkezett haláláig. • 1984 ben, nem egészen 19 éves korában kapott egy szerződést, hogy akkori első zenekarával menjenek ki három hónapra Belgiumba dolgozni. Nagy sikere volt, a szerződését mindig meghosszabbították. • Felkerült Brüsszelbe. Itt nyílt egy új étterem, talán inkább zenés klub, amelyet Les Ateliers de la Grand Ile nek hívtak. Tizenkét évig játszott ott, és ez az időszak eléggé fontos volt az életében, mert ott alakult ki az igazi zenei stílusa, ami három elem: a klasszikus zene, a cigányzene és a jazz ötvözetéből áll. • Szerződést kapott egy New York i menedzserirodától, a Columbiától, és elkezdte szervezni számunkra a nagyobb koncerteket.

Snétberger Ferenc • A gitárművész és zeneszerző. • Nős, egy fia van, Toni Snétberger, aki német színész és szintél zenél, dobos. • Már gyermekkorában édesapja volt a példaképe, aki szintén gitározott. Snétberger klasszikus zenét és jazzgitárt tanult. • Ma főként improvizációs művészetének és műfajokat átlépő játékának köszönhetően ismert. Repertoárját hazájának roma hagyományai, a brazil zene és a flamenco épp úgy inspirálja, mint a klasszikus gitár és a jazz. Számos szólóalbuma jelent meg, és több albumon működik közre partnerként. • 1987 ben Dés Lászlóval és Horváth Kornéllal megalakította a Trio Stendhal együttest, mellyel országosan is ismertté vált, és lemezeiket az egész világon terjesztették. • Koncertkörutakat tettek Ausztriában, Olaszországban és Spanyolországban, felléptek Európa számos országában, Japánban, Koreában, Indiában, az USA ban és Indiában. 1988 óta Berlinben él. • 1995 ben, a holokauszt 50. évfordulójára komponálta „IN MEMORY OF MY PEOPLE“ (Népem emlékére) című, gitárra és nagyzenekarra írt művét, melyet népének ajánlott. Kamarazenekari kísérettel maga a komponista mutatta be Magyarországon, Olaszországban és Németországban, valamint 2007 ben, a Nemzetközi Holokauszt emléknap alkalmából, az Egyesült Nemzetek New York i székházában. • Díjai: 2002 ben szülővárosa díszpolgárává avatták, 2004 a Magyar Köztársaság Érdemrendje, 2005 Liszt Ferenc díj

Szakcsi Lakatos Béla(Budapest, 1943. július 8. ) • Zongoraművész és zeneszerző. Édesapja hatására kilencévesen kezdett zongorázni. Klasszikus zenét tanult, de figyelme a dzsessz felé fordult. • Miközben a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumban tanult, fesztiválokon olyan neves magyar zenészekkel játszott együtt, mint Tomsits Rudolf, Kőszegi Imre, Pecek Lakatos Géza. Később Kovács Andor gitáros együttesében tűnt fel, de a hatvanas évek közepén már saját zenekaraival is bemutatkozott. LDL nevű triójával a Magyar Rádió versenyén megosztott első díjat kapott, majd 1970 ben a Montreux Jazz Festivalon Pege Aladár kvartettjével második díjat nyertek. • • Ez indította el nemzetközi karrierjét, melynek csúcsát a Special EFX szel készített lemezek, illetve a nyolcvanas kilencvenes évek fordulóján a GRP kiadónál megjelent négy szólóalbum jelenti. • • 1972 től a Rákfogó együttes, majd 1980 tól a Saturnus együttes tagjaként Szakcsinak fontos szerepe volt a fúziós zene hazai terjedésében, érdeklődése kiterjedt a komolyzene és a dzsessz ötvözése felé is. A hetvenes évek kezdetétől tizenkét éven át tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz zongora szakán. • A cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott, Piros karaván címmel 1975 ben mutatták be első cigány musicalét, melyet az Egyszer egy cigánylány, majd a Cigánykerék követett. • 2004 ben megjelent Na dara! (Ne félj!) című albuma a cigány jazz műfajteremtő darabjának tekinthető. Életműve elismeréseként 2005 ben Kossuth díjjal tüntették ki.

Könnyűzene- Rádió C, Dikh tévé, tehetségkutató versenyek • Bódy Guszti, a Romantic, a Fekete Vonat, Rostás Dorina • Nótár Mary, Kis Grófó, Bulibáró • Gáspár László, Oláh Ibolya, Caramel, Radics Gigi • Gáspár Győző

Gáspár László (979. június 12. , Balassagyarmat-) • Iskoláit szülővárosában végezte, vízvezeték szerelőnek tanult. • Már általános iskolásként megmutatkozott művészi vénája, akkoriban azonban elsősorban a rajzolás terén bizonyított, több pályázatot is megnyert. Énekelni 16 éves korában kezdett komolyabban. Autodidakta módon, kitartó szorgalommal sajátította el a hangszer fortélyait. Dolgozott útépítőként, gyertyaöntőként, volt bányász, festő és villanyszerelő, végül a helyi bútorgyárban helyezkedett el. 18 éves korában nősült meg, 6 év házasság után született meg kislánya, Mirjam. • Részt vett egy jazz zenekar alapításában, az együttesben a basszusgitározás mellett énekelt is. Különböző rendezvényeken léptek fel Nógrád megyében és Budapesten. A zenekar felbomlása után a helyi gospel kórusban énekelt. • 1995 től több tehetségkutatón indult (Ki Mit Tud? , Kifutó 2, Az Üstökös, Campona), de a TV 2 Megasztár Az év hangja című versenyén elért 3. hely és a megtisztelő "2004 legjobb férfihangja" hozta meg az országos ismertségét. • 2004, első albuma Hagyd meg nekem a dalt címmel, pár hét alatt aranylemez, később platinalemez • A Madách Színházban a József és a színes, szélesvásznú álomkabátban a rockkirály Fáraót alakította. Hivatalos válogatáson vett részt. • Jótékonykodik ahol tud, fellépésről fellépésre jár, eljut a nagyvárosokba, de a legkisebb falvakba is. Sőt, még a külföldi közönség is megismerhette, hiszen a német Deutsche Welle Televízió új sorozatot indított, melyben bemutatta Európa Megasztárjait. (Az interjút Németországon kívül világszerte, így Ázsiában és az Egyesült Államokban is bemutatták. )

Molnár Ferenc Caramel (Szolnok, 1982. február 1. ) • A 100 Tagú Cigányzenekar főprímása és alelnöke. Számos díj és kitüntetés tulajdonosa. A Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjének birtokosa. Németországban és Franciaországban elismerést kapott művészi munkájáért. • A TV 2 Megasztár című tehetségkutató műsorának 2. szériájának győzteseként vált népszerűvé. • Molnár Ferenc Caramel 1982 ben született Szolnokon. 16 és fél éves koráig (1998) Törökszentmiklóson élt édesanyjával, nevelőapjával és 3 testvérével. Élete akkor változott meg gyökeresen, mikor öccse egy autóbalesetben életét vesztette, a szülők kapcsolata pedig a szörnyű tragédia miatt megromlott. • Feri 17 évesen (1999) elhatározta, hogy elhagyja a szülői házat, és önálló életet kezd. Sajnos munkája nem mindig akadt Caramelnek, ha pedig mégis, leginkább cipekednie kellett. Akkoriban jelentkeztek gerincproblémái kiderült, hogy porckorongsérvje van ami miatt kés alá kellett feküdnie. Az első Megasztárt a kórházból nézte végig, amire azért nem jelentkezett, mert azt hitte, sztárcsapatot akarnak összeállítani. • Caramel régóta foglalkozik a zenéléssel, rengeteg saját szerzeménye van. Demóival már végigjárta a nevesebb kiadókat, ahol sorra elutasító választ kapott. Volt, aki azt tanácsolta, hogy Molnár Ferencként írjon inkább könyvet. A Caramel becenevet egyik barátja ragasztotta rá félig gúnyosan, félig viccesen de azt egyikük sem sejtette, hogy nemsokára ezen a néven fogja ismerni az egész ország. • A Szállok a dallal című slágerének angol nyelvű feldolgozása Amerikába is kijutott, felkerült Walter Belcher lemezére. • 2005 ben jelent meg Caramel első lemeze A döntőkben elhangzott dalok címmel, ugyanebben az évben első önálló albuma, a Nyugalomterápia, ami már kétszeres platinalemez.

Oláh Ibolya (Nyíregyháza, 1978. január 31. ) • Roma családba született, de szülei lemondtak róla, csecsemőotthonba került, majd a tiszadobi nevelőintézetben zöldség és fűszernövény termesztő szakmunkás képesítést szerzett. • Öntevékenyen kezdett énekelni és gitározni. Tanult egy budapesti zeneművészeti szakiskolában is, de félbehagyta. Sikertelenül próbálkozott néhány alkalommal énekesi vetélkedőkön, míg végül a 2003– 2004 es Megasztár (TV 2) átütő sikert hozott számára a második helyezéssel. • 2004. június 5 én 400 000 ember előtt nekelt egy ingyenes budapesti rendezvényen, amelyen Sting is fellépett. • 2005. augusztus 19 én miniszteri kitüntetésben részesítette Bozóki András kulturális miniszter. 2005. augusztus 20 án este, a hivatalos állami ünnep nyitányaként ő énekelte el a Magyarország című dalt (René Dupéré–Geszti Péter). Brüsszelben, az Európa Parlamentben, valamint Hollandiában is fellépett már. • Szerepek • 2007 Aida (musical). Margitszigeti Szabadtéri Színpad, Székesfehérvári Vörösmarty Színház. Szerzők: Elton John és Tim Rice • 2008 Casting minden. Film. Rendező: Tímár Péter • 2010 Aida (musical) átdolgozás. Margitszigeti Szabadtéri Színpad, Szerzők: Elton John és Tim Rice

Radics Georgina, művésznevén Radics Gigi (Endrefalva, 1996. augusztus 17. –) • először a Megasztár 5 ben tűnt fel, ahol a legjobb 24 ből esett ki, majd két évre rá a 2012 es Megasztár 6 győztese lett. 2017 ben az RTL Klub hoz igazolt, ahol a hazai X Faktor eddigi legfiatalabb mentora lett (21 évesen). • Radics Gigi tehetségét apukája ismerte fel, amikor Gigi hatéves volt. Nyolcévesen zenekart szervezett neki, amellyel ingyen járták az országot, és különböző fellépésekkel próbáltak Giginek hírnevet szerezni. Tízéves korában az akkori menedzsere klipet készített Gigiről, „Suli után” címmel, ez lett első saját dala, amely még nem szerzett neki országos hírnevet, ahogy tervezték. Gigi kiskora óta elismert énekesnő szeretett volna lenni. • Az énekesnő 2011 februárjában "Most miért félsz" címmel kislemezt és videoklipet jelentetett meg, majd 2011 őszén jelentkezett a tehetségkutató következő szériájába. (Bár előtte már a Megasztár 4 ben is feltűnt, ott a legjobb 200 ig jutott 2008 ban. ) A Megasztár 6 döntői során végig őt tartották a legesélyesebbnek a győzelemre, majd a május 25 i fináléban hatalmas szavazati fölénnyel győzedelmeskedett Szakos Andrea felett. A döntőben az eddigi győztesek és az amerikai sztár, Flo Rida is fellépett vele. Ezzel is egy álma vált valóra. • Radics Gigire Michael Jackson producere, Quincy Jones is felfigyelt, majd a világhírű Montreux Jazz Festival ra meghívta énekelni, ahol olyan neves előadók is megfordultak mint pl. Bobby Mc. Ferrin. A világhírű producer a világ 5 legjobb hangja közé sorolta Gigit. 2012 nyarán Los Angelesben vették fel első stúdióalbumának, a Vadonatúj Érzésnek több dalát, és többek között itt forgatták albumvezető dalának videoklipjét, a "Daydream" et is

Gáspár Győző (Nógrádmegyer, 1974. január 4. -) • „Győzike” "showman", a Győzike show című „realitykomédia” főszereplője, egykori előadó. • Egy Nógrád megyei kis községben, Nógrádmegyerben született, amely a szécsényi Szakmája szerint hentes, bár nem sokáig tevékenykedett hentesként. • Karrierjét apja pénzéből indította el. Ismertségét 1999 ben kezdte megalapozni a Romantic együttessel. A Romantic megszűnése után nem sokkal megalakult a Győzike Branch, amelynek jelenleg is frontembere. • A 2006 os önkormányzati választásokon Nógrádmegyer polgármesteri székéért indult független jelöltként, de a szavazatok csupán 5, 77% át (36 voksot) szerezte meg. Édesapja, idősebb Gáspár Győző az MCF Roma Összefogás Párt színeiben politizál. Felesége Gáspárné Balla Beáta, akivel két közös gyermekük van, a Virág és Evelin.

• A dallamot kevés szöveggel, hangutánzó szótagokkal fölaprózva éneklik, amely előadásmódot a cigányok nagyon plasztikusan pergetésnek neveznek. A többnyi re szintén négysoros táncdallamok versszakainak ismétlései során újabb és újabb, virtuózán énekelt változatok keletkeznek. A táncdalok szövege általában vidám, csipkelődő. Az énekes itt is kiszól a dalból, a táncosokat bíztatja, hol csak néhány szóval, hol ritmikus táncokkal. A táncdallamok alap ritmusa, az úgynevezett esztam, amely kevés népzenében van jelen, de amelyet a hangszeres cigány zenéből is ismerünk. . • Az énekeseknek és a táncosoknak mindig szükségük van az alapritmusok hangoztatására. A per getett táncdallamban az énekes gyenge hangsúlyt ad lábdobbantással a páratlan nyolcadokra és vir tuóz ujjpattogtatással hangsúlyozza a párosokat. Éneklés közben a táncost is bíztatja. Az énekszólam és a ritmuskíséret általában nem áll magában. Van mellette több, úgynevezett száj bőgő szólam, amely egyrészt tovább bonyolítja a ritmus aszimmetriáját, másrészt a hangzást színesíti. A száj bőgő szólam elnevezését a vonós cigány zenekarban használatos kísérő hangszerről kapta. Egyes formái csak kísérőhangon kísérik az énekest, de az is előfordul, hogy több énekes akár két , háromszólamú akkordokat fölépít. •

Világzene • Besh o dro. M 1999 (Balkáni és román cigány illetve közel keleti tradicionális zenét ötvöznek magyar zenével, és játszanak sajátos feldolgozásban, összeolvasztva különböző zenei stílusokat) • Nomada 2003

Juhász Mónika Mitsoura (Berettyóújfalu, 1972) CD Film • Ando. Drom Kaj Phirel O Del 1995. • Meddő (dir. Tamás Almási) 1995. • Chico And The Gipsyes Vagabundo 1996. • László Dés / Péter Geszti A Dzsungel Könyve musical 1996. (BMG) • Érzékek Iskolája (dir. András Sólyom) 1996. • Ando. Drom Gypsy Life On The Road 1997. (north pacific music) • Ando. Drom Phari Mamo 1997. (network) • Tusindfryd (dir. Vibeke Gad) 1998. • Gadjo. Dilo Original Soundtrack 1997. • Bratsch Rien Dans Les Poches 1998. (network) • Je suis né d'une cigogne (dir. Tony Gatlif) 1999. • Gypsy Queens Compilation 1999. (network) • László Dés Akasztottak 1999. • Vengo (dir. Tony Gatlif) 2000. • Vengo Original Soundtrack 2000. • Global Vocal Meeting 2000. • Swing (dir. Tony Gatlif) 2001. • Swing Original Soundtrack 2001. • Kísértések (dir. Zoltán Kamondi) 2002. • Besh o Drom Nekemtenemmutogatol 2002. • Zafir (dir. Malene Vilstrup) 2003. • Mitsoura 2003. • Besh o Drom Gyí 2004. • Besh o Drom Ha megfogom az ördögöt 2005. • A Hópárduc talpra áll (dir. András Kollmann) 2011. • Fanfare Ciocarlia The Gypsy Queens And Kings 2007. (asphalt tango) • Two Shadows (dir. Greg Cahill) 2012. • Mitsoura Dura 2008. • Hans Erik Philip And Other Dreams 2012. • Gadjo Dilo (dir. Tony Gatlif) 1997. • Akasztottak (dir. Péter Gothár) 1999. • Kelj fel és járj! (dir. Zsolt Balogh) 2007.

Társadalmi felelősségvállalás • Kalyi Jag iskolák • Snétberger Akadémia (Zenei Tehetség Központ Felsőörs Norvég Alap támogatásával indult, a berlini szinti gitáriskola nyomán, 12 hetes képzés, operatív igazgatóval per)