Budapesti Mszaki s Gazdasgtudomnyi Egyetem Villamosmrnki s Informatikai

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar Az informatikai doktori képzés helyzete Levendovszky János tudományos dékánhelyettes, a BME VIK Informatika Doktori Iskola vezetője 1

Főbb pontok • Rövid történelem • A VIK dokori iskola adatai Fokozatszerzési idő Sikeresség Állami és nem állami ösztödíjasok aránya Témaveztői sikeresség • • Problémafelvetések Doktori iskolák összehasonlító analízise Konklúziók Javaslatok 2

Történelem • • • 1993 – doktori programok indulása 2001 – doktori iskolák megalapítása 2007 – MAB törvényességi felülvizsgálat 2009 – Újra-akkreditálás 2009 – A „pangás éve” (ötéves hallgatók kifutottak, a mintanterv szerint még nem végeztek MSc-s hallgatók) 3

Rövid helyzetkép Oktatási hatások „felgyűrűzése” • A 7 féléves BSc felborít mindent • A középiskolai alapozás egyre gyengül (az egyetemi bejutáshoz nem kötelező az emelt szintű érettségi) • Csökkenő („alultrenírozott”) absztrakciós képességek Külső hatások: • Az informatikai ipart is érintő válság (csökkenő összegek R&D tevékenységre) • A cégek nagy része „jól képzett rendszergazda szintű tudást akar” (VISZ) Egyetemi hatások: • Csökken az oktatói létszám • A Ph. D hallgatók nélkülözhetetlenné váltak az oktatásban és a projekt jellegű munkákban 4

Alapkérdés Hogyan sikerül megvalósítani a doktori képzés céljait ? • nemzetközi színvonalú tudományos értékű és eredményességű képzés megvalósítása az informatika területén; • az informatikához kapcsolódó diszciplináris tudományok összekapcsolása a gyakorlati információs technológiákkal amely új, „értéknövelt” informatikai rendszerek és szolgáltatások létrehozásához vezet; Oktatás Külvilág • a terület hazai oktatói és kutatói utánpótlásának biztosítása. Egyetem 5

Adatok és kihívások a saját doktori iskolában • • • 1994 -től, alapító: Selényi Endre 13 törzstag 97 témavezető Átlagosan 80 jelentkező évente Kb. 25 fő Állami Ösztöndíj keret 75 (100 -ból) kari felvételi ponthatár, az első 25 kap Állami Öszöndíjat. 6

Ph. D fokozatszerzések Ph. D 95 96 97 98 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 1 1 0 5 8 2 6 5 0 6 17 15 8 15 7

Állami ösztöndíjasok aránya 8

Fokozatszerzési idő Átlag: 5. 7 év 9

Törzstagok életkori eloszlása Átlagéletkor 56. 4 év 10

Konklúziók • Az állami ösztöndíjasokra vetítve a kihozatal appr. 72 % • Az összpopulációra vetítve appr. 38% (de a nem állami ösztöndjas hallgatókat „mi tartjuk el”) • Az átlagos fokozatszerzési idő a 3 év felett van (5. 7 év) • Témavezetők kora miatt nem fenyeget a 7 alá csökkenés 11

Értelmezés, okok és hatások • Az egyetemek finanszírozásában egyre nagyobb súlyozással vannak jelen a K+F tevékenységből származó projektpénzek (BME -n 46%, VIK—en 64 %) • Ezek a lehetőségek más területhez képest hatványozottan vannak jelen az informatikában • Nagy a motiváció, hogy a Ph. D tanulmány a kutatás helyett projektrészvétellé alakuljon • A jól bevált hallgatókat Ph. D közben elszívja az ipari partner 12

EU-s támogatások eloszlása 13

Részvétel az IST projektekben 14

Ipari háttér • „A cégek többsége jól képzett, rendszergazda szintű ismereteket igényel” (VISZ) • Az ipari külvilág számára nem világos az MSc és a Ph. D fokozatok hozzáadott értéke • A hallgatók nagy része a BSc után elhagyja az egyetemet, viszonylag jól fizető állásokat kapva • Az ipari kezdőfizetés az egyetemi tanáréhoz közelít. 15

A témavezetés hatása • Motiváltak-e a témavezetők ? • Csak oktatási terhek enyhítésére használják-e Ph. D hallgatókat ? • Projekt humán erőforrássá alakulnak-e a Ph. D hallgatók ? • Mennyiben van a kiírt témának tudományos, tézisértékű eredményekkel kecsegtető ereje ? 16

BME-VIK felmérés • Miért jelentkezett doktorandusznak? 17

Témavezetői háttér Témája mennyire alkalmas doktorihoz? Kapcsolódik tanszéki kutatáshoz? Milyen a konzulens tudományos aktivitása? Öt év alatt határozott romlás! 18

5 év alatt javulás ! 19

20

Témavezetői eredményesség – egy lehetséges metrika A doktori képzés a fokozatszerzés szempontjából eredménytelennek tekinthető, ha a hallgató a felvételtől számított 4 éven belül nem szerzi meg az abszolutóriumot, vagy az abszolutórium megszerzését követő 2 éven belül nem indít fokozatszerzési eljárást, vagy az abszolutórium megszerzését követő 4 éven belül nem szerez fokozatot. A képzés a fokozatszerzés szempontjából eredményes, ha a hallgató 8 éven belül Ph. D fokozatot szerez. Folyamatban lévők azok a 8 éven belüli esetek tekinthetők, amelyek nem kerülnek az eredménytelen kategóriába, de még nem történt fokozatszerzés 21 sem. ”

Törzstagok eredményessége (BME VIK) 22

Témavezetők eredményessége A témavezetés hatékonyságán javítani kell ! 23

Megteremtettük-e saját utánpótlásunkat ? Igen, de jelzésértékű az ipari karrier relatíve alacsony aránya ! 24

Összehasonlítás más doktori iskolákkal (1999) 25

A doktori iskolák 2009 -ben Intézmény BME Doktori iskola Informatika DE Törzs- Témavezetők Téma- tagok kiírás Levendovszky János 13 97 142 32 52 71 1993 -tól Demetrovics János Informatika Pethő Attila 9 43 66 Tóth Tibor 7 47 63 Friedler Ferenc 8 25 49 Roska Tamás 12 19 5 Keviczky László 13 27 21 Hatvani László 22 56 37 Cser László 11 12 28 92 306 26 441 1993 -tól ELTE Doktori iskola vezetője Informatika alp. 1993 -tól ME Informatika alpr. 1993 -tól PE Informatika 1996 -tól PPKE Interdiszciplináris 1 alpr. a 3 -ből SZE Multidiszciplináris 1 alpr. a 3 -ból SZTE Mat. és számtud. 1 alpr. a 3 -ból BCE Gazdaságinformatikai akkreditálás alatt Össz:

Eredményesség 2001 -08 között Intézmény Felvettek évente Abszolutórium évente Fokozatszerzés 6év/1év BME 40 – 50 25 – 30 9/11 ELTE 25 – 30 15 – 20 7/6 ME 6 – 10 5 – 7 9/1 PE 10 – 15 8 – 12 4/8 PPKE 10 – 15 6 – 10 10/5 SZTE 14 – 18 13 – 17 5/0 Összesen 105 – 138 72 - 96 44/31 27

Publikációs minimum követelmények Iskola BME Publikációs minimum követelmények 4 publikláció, ebből „Pontszám” 12 2 SCI vagy Scopus figyelt cikk ELTE 2 rangos, lektorált, referált cikk (vagy konferencia-cikk) DE 1 SCI cikk kb. 15 ME 4 publikáció, ebből kb. 12 nincs 1 lektorált idegen nyelvű PE 2 rangos idegen nyelvű cikk nincs PPKE 2 SCI cikk nincs SZTE 1 egyszerzős vagy 2 kétszerzős lektorált idegen nyelvű cikk kb. 15 28

Változások 1999 -2008 között • 6 doktori program -> 8+1 doktori iskola • 70 -95 -> 108 -132 felvett évente • 8 -10 -> 28 -32 fokozat évente 29

Fokozatszerzési életkor - kandidátusi fokozat Informatikai Ph. D. képzés és minősítés Magyarországon

Életkor a matematikai tudomány kandidátusa fokozat megszerzésekor • Átlag: 35. 2 év Informatikai Ph. D. képzés és minősítés Magyarországon

Életkor a mûszaki tudomány kandidátusa fokozat megszerzésekor • Átlag: 40. 6 év Informatikai Ph. D. képzés és minősítés Magyarországon

Fokozatszerzési idők • Ph. D átlag 28. 7 év • Mat. tud kandidátusa 35. 2 év • Műsz. tud. Kandidátus 40. 6 év Appr 10 évvel korábban szereznek Ph. D fokozatot 33

Törzstagok kor szerinti eloszlása 34

Törzstagok kor szerinti eloszlása 35

Törzstagi minősítések Doktori Iskola % BME VIK SZTE Nem MTA Dr/Törzstag 0/13 0/7 Pannon DE PPKE ELTE SZTE Corvinus Miskolc 0/9 1/9 4/16 9/19 8/14 6/10 8/10 0% 11, 1% 25% 47, 3% 57, 1% 60 % 80% 0% 0% 36

Közös veszélyek • A kétciklusú képzésben fogyatkozó számú MSc diákok kiürülő doktori iskolákat eredményeznek • Ezel az egyetem oktatási és K+F potenciálja csökkenhet • A 7 féléves BSc miatt az MSc képzésből egyenes és keresztfélévben kilépő hallgatói populációhoz nem illeszkedik az évenkénti felvételi • A témavezetők nem kellően motiváltak a fokozatszerzésben • A hallgatók fokozatszerzése jelentősen 37 meghaladja az Állami Ösztöndíj 3 évét

Javaslatok • Belső „doktorjelölti ösztöndíj” bevezetése a hallgatók ittartására az Állami Ösztöndíj meghosszabítása gyanánt (a BME-n a harmadik év végén a doktori cselekményüket megindító hallgatók havi 110 e. Ft) • A témavezetés sikeressége legyen publikus és legyen magas súlyozású oktatási terhelésként elismerve • Azon témavezető, aki tartósan (3 éve) sikertelen az adott metrika szerint, ideiglenesen ne írhasson ki új témákat • Nagyobb számban alapítani ipari ösztöndíjat, ami kellő tudományos kontrol mellett céges témákat is engedélyez 38

Javaslatok (folyt. ) • Meg kell fontolni a félévenkénti felvételt a doktori iskolákba (lehet-e az Állami Ösztöndíjat félévre tartalékolni, hogyan lehet fair eljárást biztosítani) ? • Az MSc-s hallgatók csökkenése mellett meg kell fontolni, hogy lehet-e más (pl. magyar gyűrűből, vagy külföldi) hallgatókat nagyobb létszámban becsatolni a képzésbe (pl. ipari ösztöndíjakkal, amikre multinacionális cégek hajlandóságot mutatnak). 39

Végszó Változások nélkül veszélyben a doktori képzés ! Változások nélkül veszélyben az egyetemi és tudományos utánpótlásunk ! 40

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! 41