Budapesti konferencia Cziboly dm Varga Attila Danis Ildik

Budapesti konferencia Cziboly Ádám – Varga Attila – Danis Ildikó – Németh Szilvia 2010. december. 10. , Nemzeti Színház

Mi az a DICE? a projekt és a két könyv ismertetése Cziboly Ádám a DICE projekt vezetője KÁVA Kulturális Műhely, Budapest

A projekt összefoglalása • DICE: 2008 -ban indult, két éves időtartam • EU által központilag támogatott nemzetközi projekt tizenkét partner részvételével • Kutatás: – a nyolc ún. "lisszaboni kulcskompetencából" ötnél vizsgáltuk a tanítási színház és dráma hatását – a fiatalok tudásának, készségeinek és attitűdjeinek változását vizsgáltuk nagy mintán, több forrásból • Kiadványok: – „A kocka el van vetve” - Kutatási eredmények és ajánlások – „Változások világa” - Tanári csomag • Konferenciák: – Európai Parlament: 2010. október 25. – 12 nemzeti konferencia: 2010. november-december

A vizsgált kulcskompetenciák 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. A tanulása 3. Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák, állampolgári kompetencia 4. Vállalkozói kompetencia 5. Kulturális kifejezőkészség 6. Mindez és még több • Egyedülálló kutatás: – Nyolc különféle forrás (diák, tanár, objektív megfigyelők, programvezetők…) – Minta: 12 ország, 4475 gyerek, 111 program, heterogén, nagy méret

Konzorcium tagjai Konzorciumvezető: • Magyarország: Káva Kulturális Műhely Konzorciumi tagok: • Hollandia: Leesmij Alapítvány • Lengyelország: Gdanski Egyetem (Uniwersytet Gdanski) • Románia: Sigma Art Alapítvány (Fundatia Culturala Pentru Tineret Sigma Art) • Szlovénia: Taka Tuka Klub (Durštvo Taka Tuka) • Anglia: Big Brum Színházi Nevelési Társulat (Big Brum Theatre in Education Co. Ltd. ) Társult tagok: • Cseh Köztársaság: Károly Egyetem, Prága (Charles University, Prague) • Norvégia: Bergeni Egyetem (Hogskolen i Bergen) • Palesztina: Theatre Day Productions • Portugália: Lisszaboni Egyetem (Universidade Técnica de Lisboa) • Szerbia: Drámapedagógiai Központ CEDEUM (Centar za dramu u edukaciji i umetnosti) • Svédország: Gyerekek és Fiatalok Kulturális Központja, Umea (Kulturcentrum för barn och unga)

Az adatbázis • • • 4, 475 diák: 12 ország, 111 drámaprogram és kontroll csoportok eddig 1 080 (alap- és generált) változó / diák pontosan 4, 833, 000 cellányi adat Többezer kapcsolat, interakció – a lehetséges elemzések száma óriási Az első statisztikai output fájl 1, 23 GB Az első kiadvány 128 oldal, és ez kevesebb, mint az adatbázisban rejlő lehetőségek 1 %-a • Több tucat publikáció lehetősége • Aranybánya / „DNS minta” • Most csak az alaperedményekre fókuszáltunk

A magyar minta • magyar minta: legnagyobb a 12 partner közül • dráma programok száma: 26, résztvevő gyerekek száma: 1336 Résztvevő gyerekek Dráma programok

A magyar résztvevők Egyszeri alkalom: - Garabonciás (Gödöllő) - Káva: Akadályverseny - Káva: Bábok - Kerekasztal - Kolibri Színház - Kontraszt - Montázs (Miskolc) - Nyitott Kör Mind a nyolc esetben egy foglalkozást vontunk be a kutatásba, kétkét alkalommal.

Folyamatos drámamunka: • Bori Viktor 9 -es osztálya, Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola • Gyombolai Gábor 10 -es osztálya, Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola • Meleg Gábor osztálya, Janikovszky Éva Általános Iskola • Püspöki Péter osztálya, "Ember- és társismeret, etika" tantárgy (Miksolc) • Garabonciás Művészeti Iskola színjátszó csoportja (Miskolc), vez: Ducsai Tiborné • Jonatán csoport (Terézvárosi Nevelési Tanácsadó), vez: Faluvégi Judit Rita • Mészáros Zsolt osztálya, Vörösmarty Gimnázium • Csányi Alapítvány a Gyerekekért, Sárközi Angéla csoportja

Magyar munkatársak • A magyar kutatás koordinátora: Szabó Veronika, szociológus • A magyar kutatás szervezésében és lebonyolításában, valamint a nemzetközi projekt koordinálásában részt vett magyar munkatársak száma: kb. 150 fő

Kulcseredmények azon társaikkal összehasonlítva, akik semmilyen, a tanítási színház és dráma körébe tartozó programon nem vettek részt, a tanítási színház és dráma programok résztvevői • tanáraik értékelése szerint minden szempontból jobb teljesítményt nyújtanak; • magabiztosabbak azokban a feladatokban, ahol olvasniuk kell, vagy meg kell érteniük valamit; • magabiztosabban kommunikálnak; • inkább tartják kreatívnak önmagukat; • jobban szeretnek iskolába járni; • nagyobb örömüket lelik az iskolai feladatokban; • jobban oldják meg a problémákat; • hatékonyabban küzdenek meg a stresszel; • szignifikánsan toleránsabbak a kisebbségekkel és az idegenekkel; • aktívabb állampolgárok;

• nagyobb érdeklődést mutatnak a választások iránt minden szinten; • jobban hajlanak arra, hogy részt vegyenek a közösségeket érintő ügyekben; • empatikusabbak: figyelembe veszik a többi embert is; • inkább képesek arra, hogy nézőpontot váltsanak; • kezdeményezőbbek és vállalkozóbb kedvűek; • inkább gondolnak a jövőjükre, és több tervük is van a jövőjükkel kapcsolatban; • sokkal szívesebben vesznek részt bármilyen nemű művészeti vagy kulturális tevékenységben, nemcsak az előadóművészetek, de az írás, a zeneszerzés, a filmezés, a kézművesség terén is, és szívesebben jelennek meg mindenféle művészeti vagy kulturális eseményen;

• több időt töltenek az iskolában, több időt töltenek olvasással, házi munkával, játékkal, beszélgetéssel, többet vannak együtt családtagjaikkal, inkább gondoskodnak fiatalabb testvéreikről. Ugyanakkor kevesebb időt töltenek tévénézéssel és számítógépes játékokkal; • többet tesznek családjukért, inkább vállalnak részmunkaidős állást, és több időt töltenek alkotó tevékenységekkel, akár egyedül, akár csoportosan. • gyakrabban járnak színházba, kiállításokra, múzeumba és moziba, gyakrabban kirándulnak és bicikliznek; • gyakrabban válnak osztályukban meghatározó személyiségekké; • jobb a humorérzékük; • jobban érzik magukat otthon.

Megjegyzések • ez egy nagyon leegyszerűsített vezetői összefoglaló • a teljes nagy mintán megfigyelhető különbségeket mutatja • a valóságban a kép sokkal árnyaltabb (lehet és kell is árnyalni): ez a jövő kihívása

• • Relevancia Eredmények Ajánlások Források

• • Bevezetés Dokumentált gyakorlatok Hogyan tovább? Függelékek

• 12 dokumentált gyakorlat • 8 ország • 4 színházi nevelési program, 3 drámaóra, 2 rendhagyó irodalomóra, 1 fórum színház, 2 speciális program • „Európa szakmai térképe”

A DICE projekt relevanciája Varga Attila A DICE projekt oktatási szakértője

Relevancia • Összehasonlítás más nagyléptékű kompetencia vizsgálatokkal: A DICE projekt egy kísérlet annak bizonyítására, hogy az összes liszaboni kulcskompetencia vizsgálatára fejleszthető metodológia – Olyan kompetenciákról való adatgyűjtés, melyeket eddig ritkán vizsgáltak. – Komplex metodológia • Összehasonlítás a korábbi drámapedagógiai kutatásokkal – Korábban nagyon kevés kvantitatív kutatás zajlott a területen – Legjobb tudásunk szerint a DICE az eddig legnagyobb mintán, legkomplexebb metodológiával végzett kutatás a területen • Oktatási és kulturális politika – A drámapedagógia több tucat EU dokumentum célkitűzéseit szolgálja: DICE – A kocka el van vetve 22 -27. oldal.

A DICE kutatás-módszertanának fő szempontjai Danis Ildikó és Németh Szilvia a DICE kutatás vezetői

29. old.

30. old.

30. old.

31. old.

Néhány eredmény a kvantitatív kutatásból Danis Ildikó A kvantitatív kutatás vezetője

A jelenleg elérhető eredmények, távlati célok • Skálaszerkesztés • Egyelőre csak a teljes mintán tetten érhető átlagos eredmények • Nincs információnk még a moderátor hatásokról: – ezek a csoportosító változók (pl. dráma típusa, nemek, életkor, a tevékenység jellemzői, szakértelem stb. ) árnyalni fogják az átlagos eredményeket – lesznek csoportok, ahol erőteljesebb, máshol gyengébb összefüggések – Távolabbi cél: megtalálni azokat a célcsoportokat, körülményeket és paramétereket, amelyben a dráma legerőteljesebben fejti ki hatását

A rövid longitudinális design előnyei és korlátai • DICE projekt (2 év !) „korlátozott” lehetőségei: – – Megtalálni a különbségeket az első felmérésnél Megtalálni a különbségeket a második mérésnél Azonosítani egy időbeli trendet Megvizsgálni a kezdetnél már „tapasztaltak” és „nem-tapasztaltak” fejlődésmenetének különbségeit Mérhető fejlődés a kompetenciákban Évekig tartó pedagógiai folyamat Ideális kutatási időtartam Dráma DICE Nincs dráma Start 4 hónap 24 hónap Idő

A rövid longitudinális design eredményei – A talált hatások általában kicsik, de szisztematikusak és szignifikánsak. – Valószínűsíthetjük, hogy hosszabb pedagógiai folyamatban a hatások egyre erőteljesebbek (Elvi kérdés: hol a plafon? ) – Szakpolitikai relevancia ! Mérhető fejlődés a kompetenciákban Évekig tartó pedagógiai folyamat Ideális kutatási időtartam Dráma DICE Nincs dráma Start 4 hónap 24 hónap Idő

Kommunikáció 39. old.

Tanulás tanulása 41. old.

Kreativitás a tanulásban 42. old.

Szociális kompetencia 44. old.

Demokratikus attitűd I. 45. old.

Demokratikus attitűd II. 45. old.

Kisebbség elfogadása 46. old.

Vállalkozói kedv 48. old.

Elszántság jövőbeni fontos dolgok megvalósítására 49. old.

Kulturális és művészi részvétel I. 50. old.

Kulturális és művészi részvétel II. 50. old.

Időtorta I. 52. old.

Időtorta II. 52. old.

Időtorta III. 52. old.

Hogy érzed magad otthon? 53. old.

Tanári vélemények I. 54. old.

Tanári vélemények II. 55. old.

Tanári vélemények változása az időben 55. old.

Hatások differenciálása - példa 77 -78. old.

Magyar eredmények I. • Nagyon hasonlók a nemzetközihez: kicsi, de szisztematikus hatások • A kezdetben már drámázó fiatalok azokhoz a fiatalokhoz képest, akik nem találkoztak még a tanítási drámával és színházzal (SAJÁT percepció): – Az oktatást inkább érzik az önmegvalósítási és a tanulási célok elérésének eszközeként – Jobban szeretnek iskolába járni, jobban érzik magukat az iskolában – Tudatosabbak, kreatívabbak a tanulásban és jobban szeretnek csapatban dolgozni – Magabiztosabbnak érzik magukat az olvasás és szövegértés, a kommunikáció terén – Jobb a humorérzékük

Magyar eredmények II. • • Többet vannak iskolában Többet olvasnak Kevesebbet néznek TV-t és kevesebbet játszanak a számítógépen Több időt töltenek a családjukkal (beszélgetés, játék stb. . ) Inkább vállalnak munkát Több időt szentelnek kreatív hobbijuknak Többször látogatnak színházat és kiállításokat Kevesebbet „lógnak” az utcán • Empatikusabbak – mind a szempontváltás terén, mind a törődés terén • Hatékonyabb probléma megoldók és hatékonyabban küzdenek meg a stresszel • Úgy érzik, jobban kontrollálják az eseményeket maguk körül • Tanáraikkal jobban megosztják a problémáikat!!!

Magyar eredmények III. • Toleránsabbak: jobban elfogadják a legnegatívabbnak ítélt népcsoportot és az ismeretleneket is • Aktívabbak a demokratikus vélemény nyilvánításban: hajlandóbbak lennének szavazni és más demokratikus tevékenységekben részt venni • Vállalkozókedvűbbek, innovatívabbak és nagyobb fokú érdeklődést és elkötelezettséget mutatnak társadalmilag értékes és kihívásokkal teli foglalkozások iránt • Szívesebben látogatnak klasszikus és populárisabb művészeti eseményeket (színház, hangverseny, balett, koncertek…) • Mindenfajta művészi hobbitevékenységet szívesebben művelnek • Fontosabb számukra a kultúra • TANÁRI PERCEPCIÓ: tanáraik szinte minden területen eredményesebb kompetenciákkal ruházzák fel őket !

Néhány longitudinális eredmény. Vállalkozói kedv tanári megítélése Folyamatos dráma: 3 -4 hónap Zöld: kísérleti csoport Kék: kontroll csoport

Néhány longitudinális eredmény – Egy alkalmasok hatása: magabiztosság érzése a kommunikációban Egyalkalmas dráma: 3 -4 hét Zöld: kísérleti csoport Kék: kontroll csoport

Néhány longitudinális eredmény – A dráma „megtartó” funkciója: Hogy érzed magad otthon? Folyamatos dráma: 3 -4 hónap Zöld: kísérleti csoport Kék: kontroll csoport

Távlati célok • Design, módszertan, eszköztár publikálása • Bonyolult hatások megtalálása • Publikációk az összefüggésekről nemzetközi és hazai szaklapokban • Eredmények alapján képzések, módszerek és a mindennapi gyakorlat kidolgozásának ajánlásai • 2011 -ben várhatóan 3 új EU-pályázatot nyújt be a DICE Hálózata

Tanítási színház és dráma az európai oktatási rendszerekben Németh Szilvia A kvalitatív kutatás vezetője

Tartalom • „Kulcsszakértők véleményének kérdőíves vizsgálata • Drámaleírások elemzése • Strukturált drámamegfigyelés • Főbb eredmények bemutatása

1. „Kulcsszakértők” véleményének kérdőíves vizsgálata

A kutatás célja 1. Vélemények feltérképezése, összegyűjtése; 2. A tanítási színház és dráma szerepének megítélése, a válaszadó országában. Módszer: önkéntes, önkitöltős online kérdőív

A kérdőívet kitöltő szakértők száma Ország Válaszadók száma Csehország 2 Finnország 2 Hollandia 2 Horvátország 2 Norvégia 10 Franciaország 2 Palesztína 1 Összesen 61 Lengyelország 1 Szlovénia 1 Magyarország 13 Szerbia 17 Svédország 2 Egyesült Királyság 4 Románia 2

Vizsgált témakörök Tanítási színház, dráma és a pedagógusok • Drámapedagógia, drámapedagógusok megbecsültsége Tanítási színház, dráma és a helyi oktatáspolitika • A tanítási színház és dráma munkát és annak terjesztését segítő és hátráltató tényezők A tanítási színház és dráma fejlesztésének támogatása • a nemzeti oktatáspolitika, az önkormányzatok és az EU szintjén

A drámapedagógia és a drámapedagógusok vélt társadalmi megítélése Inkább pozitív Pozitív/Negatív Inkább negatív Lengyelország Hollandia Csehország Románia Palesztína Magyarország Finnország Szerbia Norvégia Svédország Szlovénia Egyesült Királyság Franciaország Horvátország

Néhány magyarázó tényező • Inkább pozitív: tanítási színház és dráma, mint innovatív elem az oktatásban, népszerű a fiatalok körében • Pozitív/negatív: a „pedagógus-szakma” nem veszi komolyan, de használatának gyakorisága és elfogadottsága egyre nő • Inkább negatív: a drámapedagógusokra, nem mint „igazi tanárokra”, hanem mint a tanulók szórakoztatásáért felelős személyekre tekintenek (drámapedagógia = szórakoztatás)

A tanítási színház és dráma munkát és annak terjesztését segítő és hátráltató tényezők – a szakértők véleménye szerint

Támogató tényezők – a legtöbb országban: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. belső motiváció, egyéni készségek, meggyőződés; elkötelezett munka, egyéni kezdeményezőkészség; támogató, tapasztalt és elkötelezett tanárok és iskolavezetés; színház- és drámapedagógusok, tanárok és tanszékvezetők a felsőoktatásban; MA kurzusok az elismert egyetemeken, kurzusok a tanárképzésben, tanítási színház és drámára specializálódott tanszékek, minőségi oktatási segédanyagok; civil szervezetek, színházi társulatok, színházi és drámaszövetségek munkája; támogató színházak, művészeti központok, művészeti tanácsok, ernyőszervezetek; állami pénzügyi támogatás, magán szponzoráció, nemzeti/nemzetközi projekt-támogatás; tanítási színház és dráma fesztiválok, szakértői workshopok, szakpublikációk, jelenlét a médiában (cikkek, interjúk, filmek). 92. o

Akadályozó, hátráltató tényezők – a legtöbb országban: 1. döntéshozók alacsony motivációja; 2. tanárok alacsony motivációja, a szülők elkötelezettségének hiánya a tanítási színház és dráma ügye iránt; 3. az önkormányzatok nem veszik komolyan a drámát, nem ismerik el annak a gyerekekre gyakorolt hatását; 4. a hagyományos oktatási módszerek dominanciája az iskolákban, a pedagógiai és módszertani kérdések újragondolásának hiánya; 5. a színház és dráma alacsony presztízse a hagyományos iskolai tantárgyak között; 6. a tanítási színházat és drámát tárgyaló egyetemi kurzusok hiánya, a meglévő tanárképzési kurzusok nem megfelelő minősége; 7. a tanítási színház és dráma csekély anyagi támogatása; 8. a szisztematikus kutatás, külső értékelés és visszacsatolás hiánya. 93. o

Magyarország Támogató tényezők: Hátráltató tényezők: • Nemzeti alaptanterv, • Színházi nevelési társulatok • Magyar Drámapedagógiai Társaság • rendszeres fesztiválok • oktatási segédanyagok • jelenlét a médiában • kurzusok egyetemeken • hagyományos tanítási módszerek dominanciája az iskolákban, • a pedagógiai-módszertani megújulás hiánya, • a tanítási dráma koncepciójának félreértelmezése, • a döntéshozók érdektelensége a tanítási dráma ügyében

A tanítási színház és dráma fejlesztésének támogatására tett javaslatok a nemzeti oktatáspolitika, az önkormányzatok és az EU szintjén - a szakértők véleménye szerint

Európai Unió Terület Intervenció Nemzetközi kooperáció Nemzetközi tanítási színház és dráma-konferenciák műhelymunkák szervezése A tanítási színház és dráma tanárok nemzetközi hálózatának, együttműködésének és csereprogramjainak támogatása Infrastruktúra Nemzetközi tanítási színház és drámaközpontok létrehozása Online színházi és dráma hírlevél megjelentetése a pedagógusok számára Civil társadalom Tanítási színház és drámára irányuló civil társadalmi projektek támogatása Policy-making A területért felelős kormányzati képviselők és döntéshozók körében kifejtett lobbitevékenység Társadalmi együttélés A társadalmi kohézió és az aktív állampolgárság kialakításának elősegítése Szociális kompetenciák fejlesztése Kutatás A tanítási színház és drámára irányuló kutatások támogatása 97. o

Nemzeti oktatáspolitikák Terület Intervenció Curriculum A tanítási színház és dráma kötelező tárgyként való beemelése a tantervbe Pedagógiai módszertan Gyermekközpontú pedagógia alkalmazása az iskolákban Továbbképzés Tanítási színház és dráma képzés gyakorló tanároknak A tanárok drámapedagógiai munkához szükséges kompetenciáinak fejlesztése Tanári szakma A “színházpedagógus” és a „drámapedagógus” szakma hivatalos szakmaként való elismerése PR A tanítási színház és dráma PR-jának támogatása Kutatás A tanítási színház és dráma külső Értékelésének, kutatásának támogatása, Jó gyakorlatok gyűjtése

Önkormányzatok Terület Intervenció Pedagógiai módszertan Színház és drámapedagógusok alkalmazása minden iskolában Tanítási színház és dráma kezdeményezések meghívása az iskolákba Tanácsadás a dráma iskolai hasznosításáról Extracurriculáris tevékenység A kötelező tanterven kívüli színházi és dráma műhelyek lehetőségének megteremtése az iskolákban Pénzügyi támogatás Pénzügyi alapok létrehozása a helyi közösségek színházi és dráma projektjeinek megvalósításához Helyi szintű tanítási színház és dráma pályázatok kiírása Hagyományőrzés A helyi kulturális örökség újjáélesztésének támogatása a helyi művészeti központok révén

Beavatkozások színterei Nemzeti tanterv Iskola PR Kutatás Hatásvizsgálat Mérés-értékelés Beavatkozások fő területei Politikai döntéshozás (Policy-making) Tanárképzés Társadalom Civil társadalom

2. Drámaleírások vizsgálata

A kutatás célja és módszerei Mit? A vizsgálatban résztvevő minden egyes tanítási színház és drámaprogram vezetőjét megkértük, hogy töltsön ki egy kérdőívet, amelynek része volt a következő kérdés is: ““Milyen módszereket alkalmaz a dráma tevékenységek során? Röviden sorolja fel őket! Kérjük, röviden írja le munkája pedagógiai, oktatási-nevelési, társadalmi és esztétikai célkitűzéseit! (Max. 1 oldal)” Miért? Hogy fel tudjuk mérni a 12 ország 111 különböző tanítási színház és dráma programjai között található hasonlóságokat és különbségeket.

Tematizációk és gyakoriságok Fő témák Megjelenésük gyakorisága A dráma-munka célja 98 A dráma-munka fókusza 78 Használt módszerek 80 A dráma-munka eredményei 61 A dráma-munka tartalma 54 Következmények 44 A dráma-foglalkozásokon részt vevő gyermekek jellemzői 28 A tanulói munka értékelése 3

Az egyes tematizációk megjelenésének gyakorisága – hány ország esetében bukkantak fel? Fő témák Országok 1. Célok 11 2. Fókusz 11 3. Módszerek 9 5. Tartalom 7 6. Következmények (személyiségváltozás) 7 7. Tanulói jellemzők 6 4. Következmények (együttműködés vonatkozásában) 5 8. Tanulói értékelés 2

Korábbi kutatási eredmények vs. DICE dráma leírások Korábbi kutatási tapasztalatok DICE drámaleírás-elemzési eredmények A főbb fogalmak eltérő értelmezése Közös „fogalomtár” Közös célok hiánya Világos célkitűzések, közös célok, Pedagógiai-módszertani anomáliák Hasonló pedagógiai-módszertani eszköztár használata Nemzetközi tapasztalatok hiánya Nemzetközi jó gyakorlatok iránti aktív érdeklődés, networking

Fő célok és fókuszok Leggyakrabban megjelenő válaszok A résztvevők együttműködésének elősegítése, kreatív csoportmunka támogatása, kooperáció egy közös cél eléréséértl Kommunikációs kompetenciák fejlesztése, vita-technikák megismertetése, nyitottság mások véleményére Szociális kompetenciák fejlesztése, toleranciára, empátiára és szolidaritásra való nevelés, gyerekek közötti bizalom erősítése Az önbizalom, az önértékelés és a pozitív én-kép kialakítása, megerősítése Felelősségvállalás, probléma-megoldás, kezdeményezőkészség fejlesztése

A tanítási színház és dráma-foglalkozások során használt módszerek • A leggyakrabban használt módszerek a legtöbb országban „hasonlók”. • A dráma-leírásoknak csupán töredékében található utalás tradicionális pedagógiai módszertani elemek használatára. • Innovációra való törekvés!

A tanítási színház és dráma-foglalkozások következményei, eredményei A gyerekek megtapasztalják az együttműködésben és a közös alkotásban rejlő erőt, ami az önbecsülés, a kollektív felelősségvállalás, a büszkeség és az énhatékonyság érzésének forrásává válik. A résztvevő gyerekek azáltal, hogy azonosulnak másokkal, képesekké válnak arra, hogy megértsék más emberek élethelyzeteit A tanítási színház és dráma a szerepekkel és normákkal való kísérletezésre is lehetőséget ad a fiataloknak. Lehetőségük van azt is kipróbálni, milyen lenne, ha valaki mások lennének. Mindezen túl művészi tapasztalatokra tesznek szert, és kreatív emberekké válhatnak.

A tanítási színház és dráma-foglalkozásokon résztvevő tanulók fő (személyiség)jellemzőinek alakulása Cél Jellemzők A résztvevők együttműködésének elősegítése, kreatív csoportmunka támogatása, kooperáció egy közös cél eléréséért Kreatív, segítőkész, lelkes „együttműködők” Kommunikációs kompetenciák fejlesztése, vita-technikák megismertetése, nyitottság mások véleményére Hatékony kommunikátorok Szociális kompetenciák fejlesztése, „A remény és a változás aktivistái” toleranciára, empátiára és szolidaritásra való empatikus személyek nevelés, gyerekek közötti bizalom erősítése Az önbizalom, az önértékelés és a pozitív én Önmagukat elfogadók -kép kialakítása, megerősítése Felelősségvállalás, probléma-megoldás, kezdeményezőkészség fejlesztése Saját véleménnyel rendelkező kezdeményezők

3. A dráma-megfigyelés - „a drámaleírások megvalósulásának próbája”

Hipotézisek 1. A tanítási színház és dráma NEM a hagyományos (frontális tanulásszervezésen nyugvó) pedagógiai-módszertani eszközökkel dolgozik, hanem a személyreszabott figyelem és a differenciálás alapelveinek figyelembevételével támogatja a tanulói kezdeményezésekre és interakciókra építő tanulási-tanítási folyamat létrejöttét 2. A foglalkozásokon a tanulók több interakciót kezdeményeznek, mint a foglalkozásvezetők. 3. A tanítási színház és dráma-foglalkozásokat az ún. konstruktív tanár-diák, diák-diák interakciók jellemzik.

A DICE számára kidolgozott megfigyelési szempontsor célja: • • • Jelölje a tanári és tanulói „beszéd” gyakoriságát, annak kezdeményezőjét és irányát Értékelje a „beszéd” tartalmát (konstruktív, destruktív) Jelölje a foglakozás során használt munkaformákat és azok gyakoriságát és időtartamát Jelölje a munkaforma-váltásokat Jelölje, hogy az adott munkaformán belül, ki van szerepben.

Megfigyelés módja 1. Programonként két-két, előzetesen felkészített, független megfigyelő együttes jelenléte 2. Kétlépcsős megfigyelés-rögzítés (Két független szempontsor → egy végleges közös ) Megfigyelési szempontsor adatainak elemzése • • Kvantitatív – pl. munkaformák gyakorisága Kvalitatív – pl. interakciók tartalmi jellemzői

Egy példa: Egyalkalmas színházi nevelési program, Egyesült Királyság, időtartam: 2 óra és 5 perc 60. o

Interakciók kezdeményezésének gyakorisága 60. o

A munkaformák sorrendje és időtartama 61. o

Eddigi fő eredmények • • Színes pedagógiai-módszertani eszköztár Munkaformák sokfélesége Gyors munkaform-váltások Dinamikus foglalkozás-szervezés Tanulói interakciók dominanciája Tanulói kezdeményezések elfogadása Demokratikus „működés/működtetés”

Elemzési lehetőségek • • A 111 megfigyelt foglalkozás részletes elemzése Csoportosítás, összehasonlítás Országok szerinti összehasonlító elemzés A tanári, tanulói beszéd tartalmi elemzése

Köszönöm a figyelmet! szilvia. nemeth@tarki-tudok. hu