BUDAFOKI BARLANGLAKSOK SZENNYEZSE rta Rtz Dorottya IWS 1
BUDAFOKI BARLANGLAKÁSOK SZENNYEZÉSE Írta: Rátz Dorottya IWS 1 O 7
SZENNYEZETT TERÜLET Budafok, Tétény barlanglakásai Barlanglakások anyaga: mészkő 1950. Döntés születik a barlanglakások felszámolásáról 1966 -67 -re befejeződik a bányák szennyező anyagokkal való feltöltése 2004 őszén kezdődtek a kármentesítési munkák
BUDAFOKI BARLANGLAKÁSOK
SZENNYEZÉS MÉRTÉKE 36545 tonna gázgyári iszap és 270 m 3 –nyi csurgalékvíz kezeléséről született szerződés a Kv. VM és a TERSZOL Környezetvédelmi és Építőipari Zrt. Között Feltárások eredményeként a kezelendő szennyezés mértéke jelentősen nőtt A műszaki beavartkozás során összesen 77 344, 39 tonna gáz iszap, 559, 03 tonna csurgalékvíz és 3 000, 8 tonna hígiszap kitermelésére került sor
FORRÁS Óbudai Gázgyárból kikerülő gázgyári iszap és csurgalékvíz Gázgyári iszap: gáztermelési eljárás mellékterméke. Jelentős benne a vas, a cián és az arzéntartalom, ezek jelentős környezetkárosító hatása miatt veszélyes hulladék Csurgalékvíz: a lerakott hulladéktesteken átszivárgó, illetve az ott keletkező bármilyen olyan folyadék(oldat, szuszpenzió) amely a lerakóban marad, onnan elvezetik, vagy kikerül a lerakóból. Főként szerves szennyező anyagokat tartalmaz, melynek milyensége a hulladéktestektől függ.
TRANSZPONTÚTVONALAK A forrástól( Budafoki bányalakások szennyező anyagai) a szigetelés hiánya miatt az iszapban lévő cián és higany kipárolgás következtében a légtérbe jutott Az esővíz hatására kimosódás következett be, ami beszennyezte a felszíni vizeket és a talajt is. A szennyezés mértéke és időtartama miatt a felszín alatti vizek is veszélybe kerültek A levegőbe jutó szennyező anyagok a magasabb légrétegekben kondenzálódnak, és csapadék formájában újra a talajt szennyezik.
SZENNYEZETT KÖRNYEZETI ELEMEK Talaj: a szennyezett talajréteget, iszapot és csurgalékvizet eltávolították, helyébe 20 cm vastag humuszréteget terítettek. Az iszapból a vasat kinyerték és kohászati alapanyagként hasznosították A felszín alatti vizek szennyezését a kutak kitisztításával, nem használt kutak eltömítésével és monitoring kutak létesítésével oldották meg
ÖKOSZISZTÉMA A levegőbe kipárolgott és eső hatására kiporzott szennyező anyagok a felsőbb légrétegekben kondenzáció után a vízkörforgással eső formájában újra elérik a talajt és a felszíni vizeket. Innen tovább haladhatnak a felszín alatti vizek felé. Savas eső hatására a nehézfémek vízoldhatóvá válnak és így a növények számára felvehetőek lesznek. A felszíni vizekben a halak szervezetébe a nehézfémek beépülnek és emberi fogyasztás során káros hatás jelentkezhet.
EMBEREKRE GYAKOROLT HATÁS A szervezetbe étkezés során is bekerülhetnek a növények és állatok által felvett szennyező anyagok A tisztítás és a lerakás között eltelt idő alatt a kiporzás légszennyező hatása nem elhanyagolható A megtisztított területek lakóházakat is érintettek. Az évekig elhúzódó munkák zajszennyezést okoztak, valamint kellemetlenebbé tették az ott élő emberek életét. A tisztítás jelentős anyagi beruházás volt, ami elvonta a pénzt más, szintén megoldásra vagy fejlesztésre váró területek elől.
Köszönöm a figyelmet!
FORRÁSOK Dr Gruiz Katalin jegyzetei http: //www. terszol. hu/index. php? n=old&kod=20&f=6 http: //www. geocaching. hu/caches. geo? id=1011 http: //www. itahun. hu/publikaciok/a_magyar_alagutakrol/varos-afovarosalatt. pdf http: //www. sze. hu/~buruzs/Hulladekgazdalkodas/5_Lera ko_letesitese. pdf Kép: http: //www. greenfo. hu/sajtoszoba/sajtofotok_item. php? i d=88
- Slides: 11